Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
«ccnf 1977. DECEMBER 16., PÉNTEK A jövő évi költségvetés az országgyűlésen HUSZÁR ISTVÁN: Egész munkánk történelmi célja a népjólét állandó emelése éves terv gazdaságpolitikai céljait, pénzügyi irányvonalát szolgálják — kezdte felszólalását Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese —, összhangban vannak az 1978. évi nép- gazdasági tervvel. A törvény- javaslat helyesen vette számításba az ország fejlesztéséhez, az életszínvonal javításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és lehetséges pénzforrásokat, pénzszükségleteket. A javaslat az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak meghatározásakor szem előtt tartotta a népgazdasági, ezen belül a pénzügyi egyensúly fokozatos helyreAz 1978. évi állami költség- vetés törvényjavaslatban szereplő előirányzatai az V. öt- állításának követelményét. Feladat: a műszaki színvonal és a versenyképesség fejlesztése Közös közlemény Az Amerikai Egyesült Államok elnöke megállapította, hogy helyénvaló és időszerű visszaadni Magyarország pépének Szent István koronáját és a koronázási ékszerekét, amelyek a második világháború befejezése óta az Amerikai Egyesült Államok őrizetében vannak. A korona visszaadására 1978. január 6-án és 7-én Budapesten, ünnepélyes keretek között kerül sor, a magyar és az amerikai népet képviselő küldöttségek részvételével. A Magyar Népköztársaság kormánya a koronát és a koronázási ékszereket Budapesten, állandó jelleggel, egy megfelelő történelmi helyen fogja kiállítani, úgy, hogy az ország lakossága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt láthassák azokat. Tervszerűbbé kell fenni a vállalati beruházásokat sebb, az értékesítési lehetőségek rosszabbak. Az export növekedése mindkét évben meghaladta a behozatalét. A külgazdasági egyensúly javításában értünk el némi eredményt. 1976-ban a népgazdaság behozatali többlete az 1975. évihez képest tervszerűen és jelentősen csökkent. 1977-ben azonban a többlet ismét nőtt, így két év átlagában a javulás mértéke nem éri el a tervezettét. A további ésszerű lehetőségeket is feltárjuk az áruforgalom kölcsönös bővítésére. A nem rubelelszámolású forgalomban a külkereskedelmi mérleget ismét nehéz külpiaci körülmények között kell javítani. így a kivitelt a behozatalnál lényegesen nagyobb mértékben kell növelni. A kivitel mennyiségi növelése mellett legalább olyan fontos a kedvező árak elérése, a devizahozam növelése, az export gazdaságosságának javítása. A kivitel fokozásában különösen a feldolgozóipari vállalatokra, a mezőgazdasági üzemekre hárulnak nagy feladatok. A kivitel gyors növelése mellett mérsékelni kell a tőkés viszonylatú behozatal növekedési ütemét. Tekintettel a KGST-országokból származó import emelkedésére, a beruházás mérséklésére, az importtal való ésszerű takarékosságra, a tőkésimport növekedésének szerényebb mértéke a reális lehetőség. 1978-ban lassúbbra tervezzük a mennyiségi növekedést. Ez lehetőséget biztosít a termelés minden területén arra, hogy erőteljesebben növekedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabb legyen a kül- és belpiaci kereslethez való alkalmazkodás, gyorsabb legyen a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely alkalmassá teszi egész népgazdaságunkat a tőlünk függetlenül bekövetkező féltételváltozások hatásainak rugalmas kivédésére, kiegyenlítésére. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszak első két évében lassabban, körülbelül 8 százalékkal növekedett. Ez jó dolog, így önmaga összhangban van ötéves tervünk követelményeivel. Ugyanakkor a termelés és a felhasználás szűk különbsége nem elég az egyensúlyi állapotok tartós javításához. Figyelmeztető, hogy 1977-ben a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem emelkedését megközelítő ütemben, a tervezettnél lényegesen gyorsabban növekedett. Nagy volt a behozatal és, bár a kivitel teljesítménye viszonylag magas volt, nem érte el a tervezett szintet. A belső felhasználás arányai eltértek a tervezettől: a beruházások gyors növekedése miatt a felhalmozás aránya az ötéves tervben a számítottnál nagyobb, a fogyasztásé pedig kisebb. 1978-ban a nemzeti jövedelem és a belföldi felhasználás növekedési, üteme között az ideinél nagyobb, mintegy 3 százalékos különbséget kell tartanunk. így a belföldi fel- használás az 1977. évinél jóval lassabban, mindössze 2 százalékkal emelkedhet. A SCGST-országok fe|lődő együttműködése évében a kivitel lendületesen, a tervezettnél valamivel gyorsabban emelkedett. 1975-höz viszonyítva az idén az export nagysága 22—23 százalékkal, ezen belül a rubel- viszonylatú kivitel 20—21 százalékkal, a nem rubelelszámolású kivitel pedig 25—26 százalékkal bővült. Ez utóbbi eredmény értékét fokozza, hogy a tőkésországokban a vártnál lassúbb a gazdasági fellendülés, a verseny éleCsak a valódi eredmény jelenthet, többlet jövedelmet Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott társadalmi méretű munlcaverseny. Jövőre fenntartjuk a társadalmi termelés fejlesztésének lendületét. A népgazdasági terv o hatékonyság növelésére alapozva a termelés .olyan fejlesztését tűzi ki célul, amely lehetővé teszi az egyensúly helyreállításának folytatását, a lakosság élet- színvonalának folyamatos emelését a népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítését és a forgóeszközök bővítését. Az 1977; évi gyorsabb növekedés. után 1978-ban . a nemzeti jövedelemnek legalább 5 százalékos emelésével számolunk. Ezt az ipari termelés 5,5—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az építőipari termelés mintegy 4—5 százalékos növelése biztosíthatja. mileg javítjuk az alacsony nyugdíjakat. Pártunk életszínvonal-politikájának megfelelően mindenképpen gondoskodunk arról — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban —, hogy az öt év alatt népünk valamennyi rétegének életkörülményei érezhetően javuljanak. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakosság javát szolgáló, úgynevezett nem termelő létesítmények hálózatának fejlesztésére. Az életviszonyok javítása szempontjából ennek nagy jelentősége van. A lakásépítés továbbra is kiemelt feladataink között szerepel. 1978-ban az 1977. évinél valamelyest több, 90 000 lakás épül, ami nemzetközi, összehasonlításban is jelentős teljesítmény. Számottevően bővítjük a gyermekintézményeket. Gyarapítjuk oktatási és egészségügyi intézményeinket, de továbbra is számolni kell azzal, hogy az ellátás igényei a tervezhető fejlesztéseket meghaladják. Huszár István a továbbiakban a beruházások alakulásáról szólt. Rámutatott: 1978-ban két nagyberuházás kezdődik, viszont tízet be kell fejezni. Olyan nagy létesítmények kezdenek dolgozni, mint a BVK új PVC-gyára, a TVK polipropilén gyára, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, a Szovjetunió és Magyarország közötti 750 kv-os távvezeték. A nagyszabású befejezési program teljesítésénél nagy munka vár az építő- és szerelőiparra. A feladat nem teljesíthetetlen, az idei jó példákat kell általánossá tenni. A tervszerűbb, jobban szabályozott beruházási folyamat kialakítása érdekében más intézkedéseket is hoztunk. Anélkül, hogy fontos''‘téfnielésí, exportcéljaink csorbát szenvednének, tervszerűbbé kell tenni a vállalati beruházásokat is. A pénzforrásokat a tartalékolási rendszer kiterjesztésével, a költségvetési támogatások csökkentésével és részben halasztásával, valamint a hitelfeltételek szigorításával kívánjuk befolyásolni. Az intézkedések nemcsak a fizetőképes keresletet mérséklik, hanem különösen az 1978-ban megkezdhető beruházások számát is csökkentik. Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete levelet intézett Púja Frigyes külügyminiszterhez, melyben kifejtette, hogy a Magyar Külügyminisztérium vezetőivel folytatott megbeszélései alapján ő és kormánya hogyan érti a magyar korona és a koronázási ékszerek visszaadásával kapcsolatos eljárást. Eszerint a korona ünnepélyes keretek között kerül átadásra Budapesten, kifejezésre juttatva az átadás „néptől a népnek” jellegét. Részt vesznek az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a magyarországi egyházak vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és tudományos élet képviselői, a magyar és a nemzetközi hírközlő szervek tudósítói. A korona és a koronázási ékszerek Budapesten, megfelelő helyen, állandó jelleggel kiállításra kerülnek, hogy az ország lakossága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt láthassák azokat Púja Frigyes külügyminiszter az alábbi választ adta az amerikai nagykövet levelére: Szeretnék köszönetét mondani Önnek 1977. december 13-i leveléért, amelyben ismételten megerősítette az Egyesült Államok elnökének döntését, hogy Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket visszaadja a magyar népnek, s amelyben vázolta, hogyan érti ön a korona visszaadásával kapcsolatos eljárást. Örömmel tájékoztatom, hogy az ön 1977. december 13-i levelében vázoltak világosan tükrözik a magam és kormányom értelmezését arról az eljárásról, amelyet kormányaink elhatároztak a korona visszaadásával kapcsolatban. változtatásaira, amelyekről az előadói beszéd is szólt. Bízom abban, hogy e változtatások mindenki számára egyértelművé teszik: a népgazdaság feladatai csak akkor teljesíthetők, ha a gyenge hatásfokkal működő vállalatok is rákényszerülnek a jó munkára, ha a fejlődőképes vállalatok érdekeltekké válnak a tartalékok teljesebb kihasználására. A gazdasági szabályozást esetenként a részérdekekkel szemben is a népgazdasági érdekeknek kell alárendelni, hogy egyértelműen közvetítsék a gazdálkodószervezetek számára a nép- gazdasági követelményeket, feladatokat még akkor is, ha a teljesítés egyes vállalatokat rövid időre az eddiginél nehezebb helyzetbe állít is. A szabályozás módosításai csak akkor váltanak ki megfelelő pozitív hatást, ha korszerűbb, fiatalosabb, elvsze- rűbb lesz a szemlélet is. Miért ne fogadná el a közvélemény azt az igazságos gyakorlatot, hogy a valóban jobban dolgozó közösségek és emberek a megtermelt javakból többet kapjanak, mint a rosszabbul dolgozók?! Miért ne támogatná a közvélemény a pártnak, a kormánynak azt a törekvését, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba és mutassuk ki pontosan, ki végez a nagy közösség hasznát gyarapító, odaadó munkát, és ki az — dolgozzék bármilyen beosztásban, munkapadnál, vagy íróasztalnál, legyen az esvén, csoport, vagy akár egy egész vállalat, szövetkezet —, aki csak ímmel-ám- mal teszi a dolgát, s más eszközökkel tesz szert tekintélyes haszonra. Az állami szerveknek meg kell adniok a feltétlenül szükséges támogatást a gazdálkodószervezeteknek, az egyes közösségeknek, hogy együttes erőfeszítéssel a gazdasági hatékonyság általános javulását elérjük. Az elmondottak talán azt is érzékeltették — mondotta befejezésül Huszár István —, hogy a terv- és költségvetési bizottság határozatai nem idegenek a kormány számára. Közös akarattal a/ szándékokból ötletek, újabb sikerek lesznek, s így népgazdaságunk fejlesztésének valóban fontos állomása az 1978. évi terv. és állami költségvetés teljesítése. Az állami költségvetésről beterjesztett törvény tervezete hasznosan szolgálja társadalmunk, gazdaságunk előrehala- iását. A tisztelt országgyűlésiek elfogadásra ajánlom. tolja a jövedelemközpontosítást és lehetővé tette a vállalati pénzeszközök viszonylag gyors növekedését, a nép- gazdaságilag gazdaságtalan termelés fenntartását. Az általános szabályozásnak kell kikövetelnie a na- gvobb erőfeszítéseket és biztosítani azt. hogy csak valódi eredmény nyomán lehessen felhasználható vállalati többletjövedelemhez jutni. Az eddigi gyakorlat fékezte a termelés hatékonyságának gyorsabb növelését, eltakarta a vállalati gazdálkodás tényleges hatásfokát. Szükségszerűen kerül sor a gazdasági szabályozás olyan Az előttünk álló feladatokat nem oldhatjuk meg a gazdasági szabályozás egyes elemeinek változtatása nélkül. A tapasztalatok szerint a gazdasági szabályozók a körülmények változásai miatt nem ösztönöznek eléggé a hatékonyabb munkára, esetenként túlzott volt a kedvezmények, támogatások mértéke. A szabályozás nem jó akkor, ha nem ad kellő ösztönzést a hatékonyság növelésére, vagy nem biztosítja a társadalom egésze számára szükséges pénzalapokat. A kettős hiányosságnak közös gyökere van: egyedi támogatások, kedvezmények és mentesítések túlzott mértéke gáNépgazdaságunk fejlődésére hazánk sajátos körülményei, méretei, földrajzi sajátosságai miatt erősen hat a világgazdasági helyzet, a külgazdasági feltételek alakulása. Pártunk Központi Bizottsága októberi ülésének határozata hangsúlyozza, hogy a számunkra kedvezőtlenebbé vált külgazdasági körülmények közepette sem törekedhetünk autark, a külvilágtól elzárkózó gazdálkodásra. Sőt, napjainkban, korunkban a valamirevaló gazdasági fejlődést csak a nemzetközi munkamegosztásban való eredményesebb, fokozottabb részvételünk biztosíthat, Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a KGST- tagországokkal való együttműködésünk fejlesztésére, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására. A kormányzati szervek külön munkaprogramot dolgoznak ki az október 20-j központi bizottsági határozat végrehajtására, az említett folyamatok javítására alkalmas rendszabályok meghozatalára. Az ötéves terv első két az egy lakosra jutó reáljövedelmet 3,0—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbért 2,8—3,0 százalékkal kívánjuk növelni. További bérintézkedések várhatók és néEgész munkánk történelmi célja a népjölét emelése, ha szerényebb mértékben ugyan, de akkor is, ha a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket. 1978-ra sem ígérhetünk többet, mint amennyit gazdasági lehetőségeink várhatóan megengednek. A lakosság életszínvonalát ennek megfelelően, ha szerény mértékben is, de érezhetően tovább emeljük. A lakosság fogyasztását 3,4—3,6 százalékkal, pest fokozottabb támogatást is nyújtanak Pest megye gyorsabb ütemű gazdagodásához. Ismeretes, hogy Pest megyének sokkal több általános iskolai tanteremre van szüksége. Olyan nagy lemaradást kell pótolni, amelyre a nagyarányú társadalmi összefogással sem juthat a megyének egyedül ereje. Ezért az Országos Tervhivatal, terven felül is juttatott Pest megyének általános iskolai tantermek építéséhez. Ez is hozzásegített, hogy az idei évre tervezett ötven tanterem helyett százhét épülhetett a megyében és jövőre is több épülhet a tervezettnél. ★ Mindez kis Pest megyei tükör ahhoz, amiről Madarasi Attila államtitkár beszélt expozéjában, s amiről a tegnapi vitában hozzászólók mondtak véleményt. Ez is azt tanúsítja: biztos alapokról folytathatjuk az ötödik ötéves terv következő esztendejét. Prukner Pál kezetek gyára újabb nagy fejlődés előtt áll — újságolta Matula Pál csoportvezető, a megye 6. választókerületének képviselője. — Az idén szeptemberben avattunk új üzemcsarnokot és januárban újabb üzemcsarnok építése kezdődik gyáregységünkben. Mindez természetesen kedvezően hat a termelésre. Tavaly 7 ezer 600 tonna vasszerkezetet gyártottunk, az idei tervünk már 10 ezer tonna volt, a jövő évi tervünk pedig már 13 ezer 500 tonna lesz. ★ Dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese (aki Pest megyéből került e beosztásba), jóleső érzéssel hallgatta á korábbi pátria eredményeiről szóló beszámolókat, azokat az erőfeszítéseket is. amelyeket a megye vezetése tesz a gyorsabb fejlődés érdekében. — Az országos szervek is értékelik a helyes Pest megyei törekvéseket — mondotta —, és a lehetőségekhez kéAz egymást követő terv- esztendők mindegyikének sajátos karaktere, jellemzője van. Az 1978-as gazdasági év azért fontos állomása V. ötéves tervünk végrehajtásának, mert 1978-ban a középtávú tervidőszak derekához, felezőjéhez érkezünk. Ezen túllépve, már a befejezéshez közeledünk. Ezért az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozása során különösen nagj figyelmet fordítottunk arra, hogy pontosan mérlegeljük eddigi munkánk jó és árnyoldalait, végül is megállapítsuk, hogyan haladtunk előre a céljainkhoz vezető úton. A társadalmi termelés az elmúlt két évben kedvezően növekedett. A fejlődés a kél év folyamán nem volt egyenletes. 1976-ban a főleg mező- gazdasági termés visszaesése miatt mérsékelt növekedési értünk el. 1977-ben viszonl fokozódott a gazdasági növekedés lendülete. így a nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, és ezzel elérte az ötéves tervben 1977-re előirányzott színvonalat. fiz elért eredmények — folytatta a miniszterelnökhelyettes — elsősorban népünk szorgalmának köszönhetők, de a mezőgazdaságnak sokat segített a jó időjárás is, , A legfontosabb azonban a J rajtunk múló emberi tényező értékelése. Sokat jelentett, a népgazdasági feladatok teljesítéséhez hathatós segítséget adott a Nagy Októberi
