Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

»T7. DECEMBER 14., SZERDA ÚJ POLITIKAI KÖNYVEK A múltról a jelennek Koddly-ülésszak az Akadémián Nemzeti önismeretünk kér­dése az utóbbi években a fi­gyelem középpontjába került Az esetenként tapasztalható riasztó tájékozatlanság is fi­gyelmeztet, mennyire szük­séges, hogy a fiatalok a jelen­leginél jobban megismerjék múltunkat. A marxista törté­netírás az utóbbi egy-más- fél évtizedben sokat pótolt a korábbi elmaradásból. Mind több szociológiai, politikai, tör­téneti elemző tanulmány lát napvilágot. Az egyes korsza­kok, jelenségek objektív, mar­xista értékelése, feltárása je­lentős segítséget nyújthat a mának, s hozzájárul ahhoz, hogy tisztábban lássuk, s ápolhassuk haladó hagyomá­nyainkat. Ide tartoznak a Kossuth Könyvkiadónál meg­jelent művek, amelyekből né­hányat ismertetünk. A haladó magyar értelmiség útja Pdndi Ilona politikai esz- ázékben foglalta írásba a ha­ladó értelmiségről kialakult nézeteit. 1848-tól 1948-ig raj­zolja meg a magyar értelmi­ség progresszív, társadalmi­politikai kérdésekre érzéke­nyen reagáló ps a helyes meg­oldást kereső részének útját. Az értelmiség szerepét lebe­csülő, eltorzító korábbi néze­tekkel szemben, mint peda­gógus is, fontosnak tartja, hogy segítséget nyújtson az egyete­misták, a katedrájával szembe­néző fiatalctí. vagyis a hol­napi értelmiségiek útkeresésé­hez. Pártos értékelése jelen­tősen hozzájárul a haladó ér­telmiségnek társadalmunk fej­lődésében elfoglalt, sokszor ellentmondásos szerepének tisz­tázásához. Nézeteinek politikai esz- székben való kifejtése lehe­tővé teszi, hogy ne zárt isme­reteket. hanem polemizáló, gondolatokat, vitát ébresztő művet adjon az olvasó kezé­be.— Vizsgálódása elsődlegesen a magyar értelmiség művészet­tel és irodalommal foglalkozó elemeire irányul. Azt tárja elénk, milyen volt a művészet­ben és az irodalomban alko­tók szellemi arculata, tudo­mányos gondolkodása, mun­káikkal milyen szerepet töl­töttek be a magyar társada­lom osztályharcaiban, hogyan jutottak el közülük egyesek a marxizmus megértéséig és al­kalmazáséig. Egészében pe­dig; hogyan járultak hozzá a nemzeti és az általános em­beri haladáshoz. A mű nagy érdeme, hogy választ keres akkori magatartásuk indíté­kaira s arra is, hogy miért csatlakozott csak kisebb há­nyaduk a progresszió táborá­hoz. Ez a kisebb hányad azon­ban elkötelezett volt és keres­te a néppel való kapcsolatot. A szerző másik érdeme, hogy ezt elemezze, nyomon követi egyes értelmiségiek fejlődé­sét. s mindazokat az irány­zatokat, társadalmi folyama­tokat, amelyek hatottak rá­juk. Pándi Ilona könyve Utósza­vában írja: Remélem. lesz­nek, akikben munkám vissz­hangot kelt. újat ébreszt ben­nük. s formálja azt a köz­gondolkodást. mely helyesen ismeri és ítéli meg a magyar értelmiségi progresszió meg­becsülésre és továbbfejlesz­tésre érdemes örökségeit. Ügy véljük, ezt a szándékát sike-üU megvalósítania, köze­lebb hozta hozzánk a szocia­lista értelmiség elődeit, azo­kat, akik a múltban is felelős­séget éreztek a nemzet sor­sáért, s akiknek példáiéra építve lehet formálni a jövőt Horthy és hatalmi rendszere A Tanácsköztársaság leve­rését követően az ellenforra­dalmi rendszer hatalomra ke­rüléséről. belső viszonyairól, politikai irányzatairól számos tanulmány, monográfia jelent már meg. Pölöskei Ferenc azonban az 1919-től 1922-ig terjedő időszaknak egy új ol­dalát tárja elénk. Az ellenforradalom kor­mányzati berendezkedését tör­téneti folyamatában vizsgálja; hogyan alakult ki és konszo­lidálódott a kormányzati rend­szer, a törvényhozó és végre­hajtó hatalom a közigazgatás­ban. miként szabályozták és kezeitek Horthyék a politikai szabadságjogokat, milyen po­litikai pártok és irányzatok működtek. A tanulmány vá­laszt ad arra is, hogy a sokat hangoztatott jogfolytonosság­nak megfelelően, változatlan formában állt-e vissza Ma­gyarországon az 1918. novem­bere előtti kormányzati rend­szer. vagy valami egészen új került a helyébe. A kronologikus és temati­kus tárgyalási mód együttes alkalmazásával elemzi a po­litikai folyamatokat. Munká­jának legizgalmasabb és leg­újszerűbb része az, amely az ellenforradalmi rendszer kon­szolidációját. Horthy és Beth­len szövetségének kialakulá­sát. elmélyülését, a nagybir­tokosok és nagytőkések együtt­működését. valamint a tör­vényhozó hatalom ideiglenes jellegének megszűnését vá­zolja. A tanulmány rámutat ar­ra, hogy a Horthy-rendszer lé­nyegében már az első három esztendőben kialakította ar­culatát: ellen]orradalmi és fa­siszta jellegű volt. Ebben a vonatkozásban túllépett az 1918 előtti kormányzati rend­szeren, mivel megteremtette a nagybirtokosok és nagytő­kések szövetségét, konzerválta a feudális rendszert és utat nyitott a szélső jobboldalnak. A bethleni politikai rendezés után is fennmaradtak az ÉME. a MOVE és más tömegszer- vezetek. amelyek nyílt fasisz­ta színezetüket mindinkább erősítették. A baloldaliakat, mindenekelőtt a kommunistá­kat továbbra is üldözték, meg­maradtak azok a módszerek — internálás, rendőri felügye­let, bizalmas megfigyelés —, amelyek az induló Horthy- rendizert jellemezték. A tanulmány hozzájárul ah­hoz, hogy az ellenforradalmi rendszer törvényhozó és vég­nyörtelenségében lássuk. S ezek a tények nem adnak helyt hamis illúzióknak. A politikai katolicizmus Magyarországon Gergely Jenő tanulmányá­ban az 1890-től 1950-ig terje­dő időszak bonyolult folyama­taiba szervesen ágyazza be a politikai és szociális katoli­cizmust. mint a magyar múlt le nem becsülhető és figyel­men kívül nem hagyható ré­szét. A szerző olyan, több mint fél évszázados periódust ölel át, amelyben a polgári fej­lődés, a polgári demokratikus átalakulás és a tanácshatalom, majd — ezek átmeneti vere­ségével — az ellenforradalmi rendszer és a világháború rom­jain át, a népi demokratikus forradalom eredményeként megvalósult a szocialista Ma­gyarország. A magyarországi kapitalis­ta fejlődés is bizonyította, hogy a laicizálódást, a sze­kularizációt feltartóztatná már nem lehet, s ezt sokan vál­ságként értelmezték. A tanul­mány ennek a válságfolya- matnaik az elemzésére törek­szik, a fordulópontok megra­gadásával ábrázolja egyes ka­tolikus vezéregyéniségek, szé­les körben ható eszmei-ideo­lógiai áramlatok és a különbö­ző katolikus szervezkedések fontos vonásait, s ezek marxis­ta bírálatát adja. Bemutat­ja a korszak kulcsfiguráit, dr. Prohászka Ottokárt, Bangha Bélát, Geisswein Sándort és Mindszenthy József herceg- prímás ténykedését. A csomópontok, a kulcsfi­gurák és a népi tömegmozga­lom igényével jelentkező, de az ígéreteket valóra váltani nem tudó kísérletek bemutatása a részkutatások jelenlegi állása mellett még nem történhe­tett monografikus jelleggel. E tanulmány csupán vázlat — a szerző megjegyzése szerint. Hozzá kell azonban tenni, na- gyon alapos és figyelmet ér­demlő munka ame'v gazda­gítja marxista történetírá­sunkat. Kodály Zoltánra emlékezve háromnapos előadássorozat kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémián. A népzenekutató csoportból és a Bartók-archívumból alakult intézetnek ez az első együttes tudományos ülésszaka, ame­lyen a tudósok beszámolnak a népzene, a néptánc és a ze­netörténet kutatásával kap­Sigvard Ame Eklund pro­fesszort, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség főigazga­tóját kedden Meisel János rek­tor, a Budapesti Műszaki Egye­tem tiszteletbeli doktorává avatta. A svéd származású főigazgató — amint az egye­tem előterjesztése kiemeli — nagy érdemeket szerzett az atomenergia békés célú fel- használásában. tudományos és szakmai tevékenységével nagy­ban hozzájárult a szaktudo­mány fejlődéséhez és munkás­ságát a nemzetközi együtt­működésért való fáradozás fémjelzi. A főigazgató élénk érdeklődést mutat a magyar szakemberek munkássága iránt, a nemzetközi atom­A pályaválasztási hetek al­kalmából a nagykátai járás választás előtt álló fiataljai számára ez idén Nagykátán, a 223. számú Szakmunkásképző Intézetben kiállítás nyílt meg. Sorra felkeresik a kiállítást a járás községeinek iskoláiból a VII. és VIII. osztályos tanulók. Megcsodálják a kiállított tár­gyakat, melyeknek mindegyike néhány esztendővel náluk idő­sebb fiatal szorgalmát, ügyes­ségét, szakmai tudását bizo­nyítja. Gépmodeliek, gépalkat­részek, szerszámok, gépmetsze­csolatos legújabb eredménye­ikről. Ujfalussy József akadémi­kusnak, az intézet igazgató­jának megnyitó szavai után négy előadás hangzott el. Ma öt, zenetörténeti és nép­zenekutatási eredményekről számot adó előadással folyta­tódik a tudományos tanács­kozás. energia-ügynökség több ma­gyar tudóst foglalkoztat. Az ügynökség több megállapo­dást kötött magyar kutató- intézményekkel, közöttük a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékeivel: mindezek köz­vetlenül segítik például az egyetemi tanreaktor munJtá- iát. Az avatóünnepségen meg­jelent Polinszky Károly okta­tási miniszter, Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettes, Osztrovszki György, az Or­szágos Atomenergia Bizottság elnöke. Tétényi Pál, a Tudo­mánypolitikai Bizottság tit­kára, valamint több egyetem I vezetője és tanára. tek dicsérik, a vasipari szak­munkástanulók ügyességét, épületmakettek a kőművese­két, hogy csak példaképpen említsünk meg ennyit a felso­rolni is sok látnivalóból. A bizonytalanoknak — Minden délelőtt két-há- rom iskola növendékei jönnek — halljuk Kovács Lászlótól, az intézet igazgatójától. — Nem­csak a kiállítást mutatjuk meg nekik, de a tantermekbe is be­vezetjük őket, lássák, hol és hogyan tanulnak a szakmun­kástanulók. Valóban érdemes megtekin­teni ezt az iskolát, szép, ké­nyelmes és korszerű, csak né­hány éve emelték a követelmé­nyek messzemenő figyelembe­vételével. Az intézet vezetői és nevelői azonban nemcsak lát­nivalót nyújtanak a vendégek­nek. Mert nem egy gyerek, kér­déseket tesz fel. Nyilvánvaló, hogy legtöbbjük még nem dön­tött, talán nem is töprengett eddig jövője felől, pedig né­hány hét múlva nyilatkoznia kell, hol akarja folytatni tanul­mányait. — Mi erről is megkérdezzük őket, — folytatja az igazgató. — Többségük általában bi­zonytalan, de vannak, akik ko­moly eltökéltséggel felelnek. Sajnos azonban nem mindig az általuk elérhető pályára vá­gyakoznak. Például járt itt egy nyolcadikos kislány, aki közöl­te, hogy gimnáziumba készül, mert vegyész akar lenni. Kide­rült róla, hogy nem sok esély- lyel pályázhat középiskolába, tanulmányi eredménye éppen eléri a hármas szintet és az év végéig már aligha javíthat. Ugyancsak egy fiú közölte, au­tószerelő akar lenni és sajnál­kozott, hogy ilyen képzés nincs intézetünkben. Meg­nyugtathattam, hogy jövőre már lesz. Kikre számíthatnak Jelenleg kilenc szakma ta­nulóit képzik itt. Hegesztő, szerkezet- és géplakatos, esz­tergályos, mechanikai műsze­rész, mezőgazdasági gépszere­lő, szerszámkészítő, villanysze­relő és kőműves kerül ki a nagykátai szakmunkásképző­ből. Idén ezekből a szakmák­ból összesen 82-en szereznek képesítést. — Növendékeink száma a három évfolyamban együttvé­ve mindössze 245 — közli Héjjá András igazgatóhelyettes és hozzáfűzi, hogy jóval többet oktathatnának, ha lenne je-1 Süsü a sárkány Elkészült a tv első gyermekbábmusicalje A Magyar Televízióban el­készült az első gyermekeknek szóló tv-bábmusical, amely­nek alapötlete még 1974-ben született Egy újabb esztendő után készült el a forgató- könyv, majd 1976-ban kezd­ték forgatni a filmet. A törté­netben a főhős Süsü, a sár­kányfiú, akit jó szíve, barát­ságos természete miatt nem tűrnek meg sárkányország­ban Emberföldön sem jobb az élete, mert ott félelmetes külseje, nagy méretei miatt elriadnak tőle az emberek, jó szándéka és segítőkészsége el­lenére is. A mesében végül a barátság győzedelmeskedik a gyávaság és az előítéletek felett. Süsü is megtalálja he­lyét az emberek birodalmá­ban. A vidám helyzetkomiku­mokkal tarkított bábmusicalt hatévesnél idősebb gyerekek­nek készítették. A rádiósöt­letből felhasználva írta Csu­kás István, a dramaturg Ta­kács Vera, báb- és díszletter­vező Lévai Sándor, a rendező Szabó Attila, a zeneszerző Bergendy István. Az 55 perces filmet idén már a veszprémi fesztivál után a külföldieknek is bemu­tatták. A cannes-i filmfeszti­vál és a moszkvai filmfeszti­vál utáni filmbemutatón is széles körű nemzetközi sikert aratott; s eddig 16 ország je­lentette be igényét, hogy megvásárolja. lentkező. — Idén is körülbe­lül 80 új tanulóra számítha­tunk a járás iskoláinak 780 nyolcadik osztályos növendé­keiből. Budapest vonzó hatása ugyanis erősen érvényesül, meg Ceglédé, és bár sokkal kisebb mértékben még Szolnoké is. Mind a három város viszony­lag könnyen elérhető a járás községeiből és nem egy válla­lat külön autóbusszal viszi- hozza naponta itt lakó dolgo­zóit. Elmondta azt is az igazga­tóhelyettes, hogy majd két és fél száz növendék közül csu­pán 36 részesül társadalmi ösztöndíjban. Kaphatna jóval több is, csak nem igényli. Az ösztöndíjas ugyanis kötelezi magát, hogy néhány éven át az őt támogató vállalatnál dolgo­zik szakmunkásként. Sokan ezt a megkötöttséget akarják ki­kerülni, fővárosi munkahely­re vágynak. — A járás ipari üzemei, bele­értve a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek kis egí, ő üze­meit is, minden tanév elején közlik velünk, milyen szak­mában, mennyi tanulóra van szükségük és mi aszerint hasz­nálhatjuk ki a felvehetők szá­mát — veszi át ismét a szót az igazgató. — Idei igényük 203 tanuló. Minden esztendőben körülbelül ugyanennyi, viszont a jelentkezők száma nem sok­szor és akkor sem sokkal ha­ladja meg a nyolcvanat évről évre. Talán az idén a kiállítás és az intézet bemutatása meg­növeli az érdeklődést a járás­beli ipari munkahelyek iránt. Lányok, érettségizettek — S van-e az intézetnek kö­zépiskolát végzett tanulója? — kérdezzük. — Minden évben akad egy- kettő. Jelenleg egy mechanikai műszerész és egy kőfaragó ta­nulónk van. — Mennyi az intézet leány­növendéke? — Nagyon kevés, mert az it­teni üzemek nemigen igé­nyelnek női szakmunkást. Jö­vő tanévre is mindössze tízet kértek, ennyi jelentkező lány biztosan lesz. Más kérdés, hogy az összesen 203-as igényt mennyire közelíthetjük meg. Mindenesetre az igazgató és helyettese remélik, mert ezt olvasták ki sok érdeklődő gye­rekszemből, hogy a nyolcadi­kat végzők látogatása után az eddigieknél többen szánják el magukat, hogy lakóhelyük kö­zelében tanuljanak szakmát és vállaljanak a^tón munkát. Szokoly Endre O. S. SZÓDRÓL INDULT Mikus Sándor szobrászt életműve Mikus Sándor művészete — miközben Fi­renzébe, Párizsba, Athénba, Kalkuttába, Velencébe is bekopogtatott, miközben mes­terünk elérte a világhírt — még inkább Pest megyei lett és maradt. Itt született e megyében, Sződön 1903-ban, s Vecsésen, Vácott, Abonyban, Szigetszentmiklóson is felavatták azóta emlékműveit, szobrait. Megbízható ember, megbízható művész, minden tettét, minden művét emberség és alaposság kormányozza. Tudta, mit akar, s meg is valósította. Szíj Rezső a Corvinánál most megjelent albumban a tőle megszokott mérlegelő tár­gyilagossággal kíséri végig életpályáját ada. tok sorával, tömör elemzésekkel. Ebből meg­tudhatjuk, hogy Mikus újpesti munkás volt, akinek első rajzaira Bernáth Aurél figyelt fel. Első műve a részletgazdagságban kiemel­kedő öreg anyám. Rendszeresen szerepel 1933 óta a Műcsarnokban, Medgyessy Fe­renc, Derkovits Gyula, Egry József társasá­gában. A holnap mesterének nevezte Pogány ö. Gábor, már 1941-ben. Ezt a próféciát Mi- kus Sándor beváltotta. Több érem, sok száz szobor és emlékmű jelenti a szobrászi ter­mést, mely rendre nő szelíd áradással. Miben rejlik senkihez nem hasonlítható karaktere? Jó realista szobrász, mint Mikus Sándor, számtalan él és alkot a világban, de az a nyugalom, derű, szerénység és ma­gabiztosság, mellyel rendelkezik —, ez kizá­rólagos. Nincsenek meglepetések életművé­ben, ez igaz, de megtorpanások sem. Minden plasztikája megbízható érték, a pálya első gesztusaitól mindmáig. Ez bizonyítja tehet­ségét és etikáját, Mikus fejlődése az állandó­ság. Ez az emberi és szobrászi mentalitás jellemzi portréit, a névvel jelölt egyedi arc­másokat és az általános alanyiságot hordozó fésülködő. fürdő, merengő, ülő aszonyokat. számoló kislányt, az Anyaságot, táncoló nő­ket és a Családot. Emlékműveiben az elkötelezettség csön­des és határozott. A Csepel Autógyár előtt Mikus Sándor Három kislány című szoborkompozíciója áll szoborcsoportja az Éneklő munkások dalban fogant szépségét szimbolizálja, a vá­ci alkotás a női test szépségét, a vecsési, abonyi emlékmű a felszabadulást, az élet és a történelem jelentős állomásait, forduló­pontjait. Szíj Rezső könyvének fő érdeme, hogy a szöveg nem ágál, hanem a szobrok háttere­ként ismertet az adatok tömörített csopor­tosításával, röviden elemzi az életmű teljes­ségét. Mindezt szelektált bibliográfia, fran­cia nyelvű összegezés és közel hatvan kép­tábla egészíti ki. (Sajnos tévedés is találha­tó: a Dalosokat Szíj Rezső Budapesten a Csepeli Autógyár előttre jelöli, holott az a valóságban Szigetszentmiklóson található, és az üzem pontos neve: Csepel Autógyár.) A lényeg: Szíj Rezső méltó szövegkíséret­tel ápolta és értelmezte Mikus Sándor pom­pás művészetét, melyhez a kiadó a szép- kivitelt biztosította. L. M. Svéd tudóst avattak tiszteletbeli doktorrá PÁLYÁT VÁLASZTANAK Szakmát tanulhatnak helyben is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom