Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

PEST MEGYEI vuifi proietábj/u. KVEsOunm AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Ara 80 fillér 1977. DECEMBER 14., SZERDA A szavaknak mindig sú- iyuk kellene hogy le­gyen, akár tervekről, akár tényekről szóljanak is, ám tapasztalhatjuk, valamiről sokkal könnyebb beszélni, mint azt a valamit megten­ni. Ami elképzelés, az még nem program, s ami prog­ram, az még nem konkrét terv, s ami terv, az még nem maga a megfogható valóság. Ahhoz, hogy bár­mi is elképzelésből prog­rammá, azután tervvé le­gyen, lehessen, majd a gyakorlatban öltsön testet, körültekintés, alapos mér­legelés éppúgy szükségel­tetik, mint szervező mun­ka, ha dologi feladatról van szó, akkor a pénz sem hiá­nyozhat, s így tovább. Ami­kor elhangzik egy ígéret, mindezeknek mögötte kel­lene állnia. Mégis, sűrűn megfordul a sorrend. Elő­ször az ígéret fogalmazó­dik meg, s csak azután kez­dik sorravenni az érintet­tek az ígéret beváltásának feltételeit. Nagy dolog napjainkban a földgáz, a vezetéken ér­kező fűtőanyag megszaba­dítja felhasználóját a pa­lackcsere — nem mindig könnyű — gondjától, -tisz­ta, kalóriaértéke magas, azaz gyorsan megfő az étel, bemelegedik a szoba. Ért­hető tehát, hogy amikor el­jutott Solymárra a gázve­zeték, kisebb fajta ribillláó támadt a nyomában, egy­szeriben mindenki birto­kolni akarta az újdonságot. A műszaki feltételek persze, legtöbbször eltérnek az igényektől, ahogy most is, mert — az ipari fogyasz­tókat nem számítva — első nekifutásra száznyolcvan család juthatott vezetékes gázhoz. Híre ment gyorsan, milyen jó a szerencsések­nek. hiszen a fűtés gond­ját is letoh ették a gáz se­gítségével, s aki falun sza­ladgált már tüzelő után, álldogált órákat a telepen, kérlelt fuvarosokat busás baksis ígéretével, az tudia igazán, milyen nagyszerű a csövön érkező, csapfor­dításra rendelkezésre álló tüzelő. T rí gyek lettek volna a száznyolcvan család­ra a többiek? Közelebb áll az igazsághoz, ha úgy fo­galmazunk: türelmetlensé­gük kapott tápanyagot, mert hiszen ha ott van gáz. ak­kor itt is legyen; az effaj­ta érveléshez mindenütt jól értenek. Örömmel fogad­ták tehát a gáz reménybeli, s eléréséért anyagi áldo­zatra is rávehető felhasz­nálói a hírt: a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat mó­dot lát arra. hogy további, körülbelül két kilométer hosszúságú szakasszal bő­vítse a gázvezetéket. A fe1- tétel az. ho<rv az érint"** utcákban a lakók vállalták a bekötés költségeit, amire mindenki nagyon hamar igent mondott. Ez 1975- ben történt s akkor az érintett családoknak dátu­mot is mondtak: 1977 vé­gé* g meglesz a gáz. Most itt az esztendő vé­ge. s ahogv e sorok (rátá­nak réhánvan a csalódot­tak közül mo<rfnmi;ima7- ták. se qdz. se hír. mikor­ra lesz. s nemze annak sincs nvoma. bármilvon munkának nekikezdtek volna a bővítéssel kapcso­latban. Ma már két eszten­dő távolából kideríthetet­len, csupán mondtak-e va­lamit a gázt igénylőknek, avagy ígértek, a családok persze, esküsznek arra, hogy ok ígéretet kaptak. Annak sem lehet nyomára buk­kanni, a gázszolgáltató vál­lalat, s utána a tanács, vagy egyszerre mindkettő is tápolta a reményeket, az viszont tény, hogy a türel­metlenek szava most a ta­nács nyalkába zúdul, s áll­niuk kell, ha tetszik, ha nem, mert hiszen a lakos­ság mindennel a tanács­hoz megy. Műszaki felté­telek meg paragrafusok között araszolhatva azután kideríthető, hogy a jó szán­dékú ígéret kissé elsietett volt. A jelenlegi fővezeték­re ugyanis — mert a cső­vezeték átmérője, s benne a gáznyomás úgy függ össze, mint a szorzó és a szorzan- dó —, nem lehet további fogyasztóhelyeket rákötni. A terv elkészült a bővítés­re, de ilyen okok miatt nem kapta meg a jóváha­gyást. Jé ellemetlen helyzet, még akkor is, ha ezekben a napokban majd arról ér­tesülnek néhány solymári utca lakói, hopr a bővítés terve nem került véglegesen sutba, foglalkoznak azzal, s előreláthatóan a közép­távú tervidőszak végére, azaz 1980-ra lehet remél­ni a hálózat növelését. A történet nem nagy hord­erejű. hiszen mondjuk meg őszintén, ilyen meg hasonló esetek, csalódások 6ziirte természetesek, gondoljunk csak a harmadszori ha­táridő után beköltözhető lakásokra, némely megyei lakótelepen a fűtés körü­lötti több éves huzavonák­ra. Itt, a solymári ügyben is nem az a hiba, hogy va­rázslatos gyorsasággal ko­rántsem változtathatók a műszaki feltételek, hanem — mint másutt legtöbb­ször — a galibát a gyors ígéret, a jó szándék fogal- mazrtatta elképzelés hámo­ri kimondása okozta. Ígérj mindent mindenki­nek, ne adj semmit sen­kinek, nem lesz híja sem­midnek — valamikor így csúfolták, gúnyolták azt az embert, aki mindig ígért, de soha nem tartotta be azt. amit mondott. Napjaink településfejlesztésében szó sincs arról — vagy csak nagyon ritkán, elvétve —, hogy hasra ütve, minden alap nélikül születnek az ígéretek. A jó szándék, az együttérzés diktálja a mon­dandót, annak megértése, amit éppen kér a lakosság, az valóban nagyot javíta­na az életkörülményeken. Mégis, a jó szándék köny- nyen elillanó valami, s akik megjegyezték a mondotta­kat. később már csak arra emlékeznek, nekik jár va­lami. ami nincs meg, mit képzelnek azok. akik azt mondták... Az emberek többsége ugyanis automati­kusan átalakítja a lehetsé­gest legyenre. mert érde­kei szinte észrevétlenül viszik rá erre, s bár nem kapott határozott ígé­retet, 5 úgy emlékszik, az elhangzott. Utólag nehéz a kedélyeket nyugtatni. Egyszerűbb, helyesebb az ígéret, a terv, az elkép­zelés kimondása előtt sor­ravenni, mit lehet. mát nem. s amire azután igent mondanak. az valóban meglegyen. M. O. Május 23-június 28: leszerelés az ENSZ előtt SAIT-szünet január 9-ig Az ENSZ-közgyűlés leszere­léssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát 1978. május 23. és június 28. között tartják New Yorkban. Erről döntöttek hét­főn a közgyűlés most tanács­kozó 32. ülésszakán, meghall­gatva a rendkívüli ülésszakot előkészítő bizottság jelentését. Ezzel kapcsolatban a plenáris ülésen elfogadták azt a javas­latot, hogy nevezzenek ki szakértői bizottságot, amely je­lentést készítene a leszerelés, a gazdasági fejlődés és a biz­tonság összefüggéseiről. A hétfői plenáris ülésen jó­váhagyták több más, a lesze­relésre vonatkozó határozatot is. A nukleáris fegyverkísérle­tek betiltásával kapcsolatos ha­tározatban felszólították az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát és a Szovjetuniót, hogy minél előbb sikeresen fe­jezzék be a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásáról szóló tanácskozásukat, s en­nek eredményeit terjesszék a genfi leszerelési bizottság ta­vaszi tanácskozása elé. A szo­cialista országoknak a lesze­relés megvalósítását célzó kez­deményezéseire épülő határo­zat ellen csak Kína és Albánia szavazott, Franciaország tar­tózkodott. ★ A hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon részt vevő küldöttségek kedden ’ újabb találkozót tar­tottak Genfben. A szovjet és az amerikai küldöttség meg­egyezett abban, hogy decem­ber 17-től szünetet tartanak, és január 9-én újítják fel a SALT-tárgyal ás okát. Az Amerikai—Szovjet Ba­rátság Országos Tanácsa fel­szólította az amerikai kor­mányt: gyorsítsa meg a ha­dászati támadó fegyverek kor­látozására vonatkozó megálla­podás megkötését. Carter el­nökhöz intézett levelében R. Morford, a tanács ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy a megállapodás létrehozása ér­dekében az Egyesült Államok­nak le kell mondania a cir­káló számyasrakéta és a neut­ronfegyver gyártásáról. Holnap ül össze az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján decem­ber 15-re, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az or­szággyűlést. Az elmúlt napokoan lezajlott állandó bizottsági tanácskozá­sok után az országgyűlés téli ülészakán várhatóan a jövő esztendei költségvetésről dön­tenek a képviselők, s legfőbb államhatalmi és népképvisele­ti testületünk plénuma elé ke­rül az állami vállalatokról szó­ló törvényjavaslat is. Az államháztartás pénzügyi programtervezetén, a költség- vetési törvényjavaslat előké­szítésén az elmúlt héten az országgyűlés tizenegy állandó bizottsága munkálkodott, s a tanácskozássorozat vitáiban több mint 100 képviselő szólalt fel. Ágazati bontásban is ele­mezték a népgazdasági terv és a költségvetés összefüggéseit. Egyöntetű volt a vélemény, hagy a jövő évi költségvetés összeállítói gondos, körülte­kintő munkát végeztek, az 1978-as pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biz­tosít a legfontosabb feladatok megoldásához. Kiegészítő vagy módosító javaslat nem merült fel, de valamennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a meg­növekedett feladatok a népgaz­daság minden ágazatában meg­követelik a gazdálkodás szín­vonalának javítását is. A képviselők hangsúlyozták: az elkészült tervezet összhang­ban van az MSZMP Központi Bizottságának közelmúltban hozott állásfoglalásával. Vala­mennyi tanácskozáson elhang­zott: szükséges, hogy a nép­gazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapo­dását — hatékonyabb társadal­mi termeléssel, magasabb munkatermelékenységgel se­gítsék elő. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a termelés­ben a fejlődés minőségi ténye­zőit kell erősíteni, felhasznál­va és állandósítva azokat az eredményeket, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójára ki­bontakozott munkaverseny- mozgalomban értünk el. Más-más megfogalmazásban, de mindenütt hangot kapott az a követelmény, hogy az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell fordítani az állóeszközök jobb kihasználására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság­ra, a munka- és üzemszervezés javítására, a munkafegyelemre. Mindez nélkülözhetetlen előfel­tétele a termelékenység gyor­sabb ütemű növekedésének, a hatékonyabb termelőmunká­nak. ★ A jogalkotó munkának je­lentős állomása az állami vál­lalatokról szóló törvény meg­tárgyalása és végleges formá­ban való jóváhagyása. Az al- kobnány megállapítja, hogy az állami vállalatok külön tör­vényben meghatározott módon gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal: ezt a rendelkezést a küszöbön álló törvényalkotás hivatott megvalósítani. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta szer­zett tapasztalatok birtokában az utóbbi másfél esztendőben közgazdászok és jogászok népes csoportja készítette elő, majd társadalmi és szakmai vitafó­rumok sokasága formálta a törvénytervezet paragrafusait A vitákban egyértelműen meg­fogalmazódott: az állami vál­lalatokról készülő törvény jól szolgálhatja majd az irányítás és a végrehajtás tökéletesítését. Fontos eszköze lehet a gazda­ságirányítás fejlesztésének. A szabályozás fő célja, hogy tár­sadalom- és gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban hosszabb távra fogalmazza meg az állami vállalatok szerepét a társadalom anyagi alapjainak gyarapításában, a termelőerők­nek és a termelési viszonyok­nak, a dolgozók szocialista élet­formájának fejlesztésében. A törvényjavaslat egyértelműen kifejezi a központi irányítás és a vállalati önállóság megfelelő összehangolásának követelmé­nyét. Megerősíti az állami vál­lalat fontos működési elvét, amely szerint az állam gazda­sági vállalkozása, s a rábízott vagyonnal, a törvényes kere­tek között önállóan gazdálko­dik. Lényeges vonása a tervezet­nek, némileg tágabb keretet biztosít a gazdálkodásba —* utasítással történő — közvetlen beavatkozásra. A Miniszterta­nács a társadalmi érdekek fo­kozottabb érvényesítésére meg­határozhatja az utasítás kiadá­sának egyes eseteit. A javaslat egyes rendelkezései az egysége­sebb központi irányítás megte­remtése érdekében új jogokkal ruházzák fel az ágazati minisz* tért. Törvényi szintű követelj ménnyé válik a felügyeletet el­látó és az ágazati miniszter fo­kozottabb együttműködése isi Kifejezésre jut legmagasabb szintű jogforrásunk tervezett szövegében az is, hogy a vál­lalat nemcsak gazdasági, ha­nem egyben társadalmi szerve- zeit egység is. A keretszabályo­zás nagy fontosságot tulajdo­nít az üzemi demokrácia intéz­ményrendszerének, amely a kollektívát felhatalmazza a vállalat vezetésében, tevékeny­ségének ellenőrzésében való közvetlen és közvetett részvé­telre. Megértek a feltételek a vál­lalati szervezeti rendszer to-' vábbi finomítására is. A jog­szabály foglalkozik például a több gyárral, gyáregységgel, te­lephellyel rendelkező, úgyne­vezett nagyvállalatok megfele­lőbb érdekeltségi rendszerének kialakításával. A törvénytervezet az általá­nostól eltérően javasolja sza­bályozni a közüzemi vállalat tevékenységét. Az új vállalat­típus kategóriájába kerülnek majd a lakossági szolgáltatás sok folyamatos ellátásáért fe e- lős munkahelyek. Tészta vagonszámra — Dunakesziről Jól vizsgáznak a gépek A légkondicionált tésztagyári csarnok Bozsán Péter (elvétele November elején beszámol­tunk arról, hogy tésztagyártó üzemet avattak a Dunakeszi Konzervgyárban. A kiváló együttműködés nyomán ak­korra fejezték be az építke­zést, felszerelték a korszerű gépeket, megkezdődhetett a gyártás. Mint az üzem veze­tőjétől, Kálmán Ferenctől Csendes a határ Számvetésre készülnek a gazdaságok Pest megyében mintegy 117 ezer hektár várt az ekevasra ezen az őszön. Ennek mint­egy kilenctizedén elvégezték a munkát a gépek. Ha kihasz­nálják az időnként kedvezőre forduló időt, még az idén be­fejezhetik a mélyszántást, s a tavasszal nem lesz okuk a kapkodásra. Mindössze néhány közös gaz­daságban van számottevő le­maradás, de egyik se olyan mértékű, hogy megfelelő igye­kezettel, a géppark hatékony kihasználásával, vagy más gazdaságok segítségével ne lehetne pótolni. A termelőszövetkezetek többségében megértették a mélyszántás fontosságát, s egymást segítve végeztek a feladattal. A pilisi Aranyka­lász Tsz-ben segített a gom­bai Fáy András Tsz három gépe, a tápiószentmártoni Aranyszarvas földjein tápió- szőlősi traktorok hasították a barázdát, de előfordult az is hogy más megye szövetkezete segített. Farmos határában például a Szolnok megyei Já­noshida közös gazdaságának erőgépei dolgoztak. A közelmúltban jelentették Vecsésről a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak, hogy az összes termést betakarították, sőt 600 vagon káposzta szal­matakaró alatt várja az elszállítást, illetve a fel­dolgozást. Legtöbb helyen a határ csendje nem * általános pi­henőt jelzi, a tsz-központok- ban lázas munka folyik: ké­szülnek a jövő évi tervek. A Pest megyei Tanács vezetői járásonként egyeztetik a gaz­daságokkal elképzeléseiket; a rendelkezésre álló anyagi esz­közöket vetik egybe a felada­tokkal. Az idei bő termés után is tovább kell növelni a termésátlagokat. Ez csak jól megalapozott beruházásokkal — gépek, eszközök vásárlása — és a legújabb kutatási ered­mények felhasználásával le­hetséges. Elsősorban azt egyeztetik, milyen eszközök állnak rendelkezésre a terve­zett termelésbővítéshez, s ezt hogyan lehet a leghatéko­nyabban felhasználni. Az előzetes felmérés szerint az Agroker jó minőségű és elegendő nagy teljesítményű gépet bo­csát a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Műtrágya és növényvédő szer is lesz bő­ven, tovább szélesedik az ön­tözőberendezések választéka. T. A. L. megtudtuk, tulajdonképpen akkortól vizsgáztak a gépek is. Először tojás nélküli tésztát, úgynevezett fehérárut készí­tettel^ körülbelül 80 mázsát. Ez a termék sem értéktelen, el is adták azonnyomban. De­cember 6-ig már néhány va­gon négytojásos tésztát is gyártottak: makaróniból, me­téltből, levesbe való csilla- gocskákból. November utolsó hetében azonban már éjjel-nappal du­ruzsoltak a gépsorok: az utol­só próbaüzem kezdődött eL Két hétig megszakítás nélkül kellett járatni a legügyesebb asszonykezeket is pótló beren­dezéseket, az olasz szakembe­rek és tolmácsok segítségével minden apró fogásra megta­nították a személyzetet. Az egymillió dollár értékű berendezéseken az idén 55—60 vagon áru készül el. Jövőre azonban már nem lehet aka­dálya annak, hogy a tizen- négyféle tésztából körülbelül 800 vagonnal küldjenek az üz­letekbe. Cs. A. KÖZÉLET Rudolf Ronlicek, a Cseh-1 lesztését előirányzó egyez­szlovák Szocialista Köztársa- I ményt írt alá Abdel Vahab ság Minisztertanácsának el- 1 Jusszef al-Nafisszivel, a kö­nökhelyettese, aki a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság elnö­keinek találkozóján vett részt Budapesten, tegnap elutazott a magyar fővárosból. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter tegnap Kuwa- itban a magyar—kuwaiti ke­reskedelmi kapcsolatok fej­zel-keleti ország kereskedelmi és iparügyi miniszterével. Külkereskedelmi miniszterünk ma tovább utazik Indiába. Szalva Paraszadonovics Sza- nakojev, a Szovjet Újságírók Szövetségének titkára tegnap küldöttség élén a Magyar Új­ságírók Szövetségének meghí* vására Budapestre érkezett. I ígéret

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom