Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

1917. DECEMBER 11., VASARNAF Büntetés, ba lesei, házasság, válás Nemzetközi jog a hétköznapokon Uj jogsegélyszerződések, szabályozási törekvések Eljárhatnak-e külföldi állampolgár ellen bírósága­ink, ha az illető saját hazájában bűncselekményt követ el, s a felelősségre vonás elől például Magyarországra „utazik”? Melyik állam bíróságára tartozik az ügy, ha a turista a magyar jogszabályok ellen vét? Elismerhe- tő-e a magyar állampolgárnak külföldön kötött házas­sága, s mikor teSdntjük érvényesnek a határainkon túl kimondott bontást? Hogyan kell megítélni az eltérő ál­lampolgárságú házastársak vagyonjogi vitáit? — Néhány kérdés abból a sok százból, amelyre az igazságszolgálta­tásban naponta kell választ keresni. A különböző ál­lamokkal kötött jogsegélyszerződések egyik fő küldeté­se éppen e válaszadás megkönnyítése. Melyek korszerű szabályozási terveink új eredmé­nyei, milyen elképzeléseket igyekszünk a nemzetközi tárgyalások során érvényesíteni? A témáról dr. Bán Ta­más, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi osz­tályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — Arra törekszünk, hogy minél több állammal rendez­zük jogi kapcsolatainkat, töb­bek között jogsegélyegyezmé­nyek megkötésével. Az utób­bi időszakban, különösen a helsinki záróokmány aláírása óta megnövekedett az ilyen jellegű egyezmények jelen­tősége. Elsősorban azért, mert az általuk rendezett állam­közi kapcsolatok az enyhülés javát szolgálják. A testvéri országokkal való ilyen irányú együttműködést lényegesen megkönnyíti politikai, társa­dalmi berendezkedésünk azo­nossága, jogrendszerünk alap­vető intézményeinek hason­lósága. A szocialista országok­kal az 50-es években szinte sorozatban kötöttünk jogse- gélyszerződáseket. Azonban, mint ahogy társadalmi fejlő­désünk időnként megköveteli saját belső jogszabályaink korszerűsítését —, ugyanúgy szükségszerű, hogy az új, kor­szerű követelményékhez' iga­zítsuk kétoldalú megállapodá­sainkat is. r Érvényes: a befogadóé — Az egyik fő törekvésünk, hogy egyszerűsítsük' a magyar és a külföldi bíróságok egy­más hazájába irányuló iratai­nak kézbesítését.- Havonta több száz ilyen üggyel van dolgunk — például, ha magyar bíróság külföldről idéz tanút, szakértőt, illetve külföldi bí­róság itt lakó részére kíván ítéletet kézbesíteni. Tekintve a „forgalom” növekedését, igyekszünk az ügyintézésben a szükségtelen lépcsőfokokat kiiktatni. Decentralizáljuk a hatásköröket, hogy az adott ügyben illetékes bíróságok, A TRAUBISODA TERMESZEI AJÁNDÉKA! ügyészségek, közjegyzők köz­vetlenül küldhessék meg egy­másnak az iratokat, és ne az érdekelt igazságügyi minisz­tériumok közbeiktatásával. Ily módon egy-egy per lezá­rásában hónapokat, olykor fél évet is nyerhetünk. • Egysze­rűsítési törekvéseink helyes­ségét igazolja az NDK, a len­gyel és a csehszlovák partne­rekkel már Kialakított gya­korlat a polgári, családjogi és a büntetőügyekben. — A csaknem két évtizede hatályos magyar—NDK jogse- gélyszerződás ez évi módosí­tása és kiegészítése már kor­szerűen szabályoz egy sor munkajogi kérdést is. Az NDK-ban szép számmal ta­nulnak, dolgoznak magyar fiatalok — és fordítva. Meg­állapodtunk abban, hogy a munkaviszonyukkal kapcsola­tos jogviták eldöntésénél a .fogadó” állam jogát fogjuk alkalmazni. A. turizmus meg­élénkülése „tűzte napirend­re” a közlekedési büntető­ügyekben való eljárás módo­sítását is. Eszerint, ha pél­dául egy magyar állampolgár balesetet okoz az NDK-ban, a bíróság előtt az ottani KRESZ szabályainak megsértéséért kell felelnie. Kiadatás alapján — Nemrégiben kötöttük meg magyar—osztrák bűnügyi jogsegély szerződést, valamint kiadatási szerződést. Először sikerült kapitalista országgal megállapodnunk abban, hogy az állam, amelynek terüle­tén a bűncselekményt a kül­földi állampolgár elkövette, a büntetőeljárás lefolytatását átengedhesse a másik fél igaz­ságszolgáltatási szerveinek. Korábban ilyen „felajánlás” csak elvétve, a legsúlyosabb esetekben fordult elő. Ha pél­dául egy magyar állampolgár Ausztriában enyhébb — pél­dául közlekedési — bűncse­lekményt követett éL minden esetben az osztrák bíróságra várt a felelősségre vonás. Emi­att. éppen a viszonylag eny­hébb megítélésű cselekmé­nyeknél érvényesült a legke­vésbé az ítélet nevelő hatá­sa. Hiszen ha például szabad­ságvesztésre ítélték — amely­nek végrehajtását próbaidőre felfüggesztették —, állampol­gárunk hazaérkezését követő­en aligha lehetett ellenőrizni a próbaidő alatti magatartá­sát. A büntetőeljárás áten­gedésének jelentősége mellett szól az is, hogy a külföldön kiszabott szabadságvesztés ot­tani végrehajtása — távol az elítélt hazájától —, olykor mél­tánytalanul megnehezíti a büntetés elviselését. Kölcsönös elismerés — Több, még megoldatlan családjogi kérdésre is keres­sük a választ. Az eltérő jog­gyakorlat miatt például sok bonyodalmat okozott a külön­böző állampolgárságú házas- társak válóperi ítéletének „kölcsönös” elismerése. Erre született orvosság a magyar­szovjet jogsegélyszerződés leg­utóbbi módosításakor és ki­egészítésekor. Korábban a szer­ződés nem tette lehetővé a Szovjetunióban lakó két ma­gyar állampolgár házasságát felbontó szovjet ítélet részünk, ről való elismerését. Nem ha­tározta meg azt sem, hogy a házasság felbontásánál me­lyik állam jogát kell alkal­mazni, továbbá, hogy a bon­tóperben melyik bíróság jár­jon el. A szerződés most úgy rendelkezik: a válóperben mindkét állam hatósága el­járhat, ennek során saját jo­gát alkalmazza, s határozatait egyidejűleg mindkét államban elismerik. Vonatkozik ez a ve­gyes állampolgárságú házas­társak válóperére is. Több szocialista partnerünkkel előbbre léptünk már abban is, hogy a gyermek elhelyezésé­ért folytatott perekben hozott határozatokat kölcsönösen el­ismerjük, s azok végrehajtá­sát elősegítjük — mondotta végezetül dr. Bán Tamás. Manekeniskola Az Állami Artistaképző In­tézet nyolcadik alkalommal rendezi meg a manekenkép- ző tanfolyamot. A 21 hallga­tó — a nyolchetes tanfolya­mon — 160 órában sajátítja el a szakma alapvető ismereteit. A többi között pantomimot, színpadi mozgást tanulnak. Támasz-e a mankópénz? ÍZ' i ne tévedett volna már? Az üzletek pénztárosai sem csak a vevő kárára szá­molnak rosszul. Gyakran ön­magukat csapják be. Ilyenkor a hiányt be kell fizetniük. Az ilyenfajta véletlenek ki­küszöbölésére, no, meg a pénztárkönyv és a kassza fil­léres eltéréseinek kiegyenlíté­sére 1950-ben az Országos Munkabér Bizottság határoza­ta alapján vezették be a pénztárospótlékot, a mankó­pénzt. A 42 forint utolsó fil­lérig felhasználódik, sőt ma már kevésnek bizonyul. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 106 boltjában 80 pénztáros dolgo­zik. Van köztük olyan, aki 10—15 ezer forintot üt gépbe, s helyez el a kasszában, s van olyan is, akinek a kezén csaknem 200 ezer forint megy keresztül naponta. S hogy mindkét pénztárosnak ugyan­akkora a mankópénze — ez valamiképp sántít. Rassai Károlyné, a dunake­szi 235-ös iparcikk szaküzlet helyettes vezetője 24 éve dol­gozik ugyanabban az üzlet­ben, amelynek a forgalma időközben tizenötszörösére nőtt, a mankópénz azonban maradt. Szerinte — érvelése logikus — a forgalom száza­lékában kellene meghatározni a pénztárosi pótlékot, Az életszínvonal tudaltoa növelése eredményeként je­lentősen megnőtt az utóbbi években a kereskedelem for­galma. Ilyenkor, karácsony előtt különösen gyakori a sor- banállás a pénztáraknál, s bi­zony a legügyesebb pénztá­rossal is előfordul, hogy ráfi­zet. A hiány csak az esti pénztárzáráskor derül ki, s könyörtelenül be kell fizetni, akár 10, 20, akár 100 forin­tokról van szó. Érdemes lenne illetékeseknek megvizsgálniuk, nem volna-e valóban célsze­rűbb a forgalom százalékában adni a pótlékot? Hogy a mankópénz valóban támasz legyen a pénztárosomak. Cz. V. Heccek, balhék cirkuszok Juventus ventus — hirdet­ték már kétezer évvel ezelőtt a rómaiak, s a szólást: „fia­talság bolondság” manapság is emlegetik. Az ifjúkori csí­nyek, diáktréfák és polgár­pukkasztó mókák nélkül si- várabb lenne ez az egész vi­lág. A következő három tör­ténet hecceit azonban már nem csak a résztvevők érté­kelik, hanem a büntetőkódex is. Székek a tűzben A vasárnapi matinék ha­gyományos békessége helyett, egy horrorfilm izgalmával kezdte el a vetítést Buda- őrsön, 1977. február 13-án, a Szabadság Filmszínház stáb­ja. Pedig a műsoron csupán egy jámbor és nyilván igen tanulságos meseíilm szere­pelt, és a félháznyi közönség többsége is tágranyílt szemű kisgyerek volt. És mégis. A jegyszedő néniktől a pénztá­roson át a gépészig mindenki ideges volt és nyugtalan. Nem alaptalanul. A sokat megélt legutolsó sorban ugyan­is régi ismerősök, Kapcala József és három barátja fog­lalt helyet — akikről már jó ideje legkevésbé sem mond­ható el, hogy a kultúra egyik templomának tekintenék a filmszínházat. Éppen ellen­kezőleg. A trágár szöveg, ami­vel a filmeket kommentál­ták, a pofon, amit korábban a gépész kapott és az örökös durva fenyegetések, amit a jegyszedőknek kellett lenyel­niük, arra utaltak, hogy a társaság a kocsmák egy sa­játos változatának tekintette a mozit. Február 13-án délelőtt a Újítások, találmányok A felismerés még nem elegendő vetítés kezdetén egyébként semmi rendkívüli nem tör­tént: Kapcaláék csak, mint rendesen, közbekiálitozással zavarták az előadást, majd a csendesítésükre megjelent pénztárost hangos káromko­dással kiűzték a teremből. Az első percek „esemény- telensége” után azonban egy- szercsak a tizennyolc éves Sz. Sándor kezében maradt székének karfája. Diadalma­san felmutatta, mint egy erek­lyét, s ekkor mind a négyen dolgozni kezdtek. Az előadás végéig mintegy huszonöt szé­ket sikerült megváltoztatott halmazállapotba hozni. A riégy fiú ugyanis a fadarabo­kat a kályhában elégette, s ezzel 3 ezer 750 forint kárt okozott a mozinak és nem csekély riadalmat a kicsi­nyeknek. A változatosságot, úgy tűnik, nemigen kedvelő társaság délután ismét meg­jelent a moziban, s ki tudja, talán a parketták következ­tek volna, ha az előcsarnok­ban randalírozó társaságot nem fogja el a rendőrség. Azóta lefolytatták már a büntetőeljárás első részét is, és a bíróság S. András 10 éves és R. Ferenc 17 éves vádlottakat egy év próbára bocsátással, a kezdeményező Sz. Sándort és Kapcala Jó­zsefet pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta, továbbá a felnőttkorú kereső vádlottat 2500 forint pénz- büntetés . megfizetésére is kö­telezte. Az ítéletek még nem jogerősek. Hajnali csörömpölés Börömő és Manó, a két 17 éves domonyi barát — az elő­ző társaság tagjaival szem­ben — nem tartoznak a „ne­héz fiúk” közé. Mindeddig hivatalos megrovások nél­kül teltek napjaik. így azt, amit áprilisban követtek el. alighanem ők is az idétlen viccek között emlegetik majd, amelynek magyarázata az al­kohol adta túlzott felszaba­dul tság. A két fiú április 2-án több ismerősével együtt az ikladi étteremben sörözgetett. Éjfél után meglehetősen kapato­sán indultak haza gyalogo­san Domonyba. A falu hatá­rában a Börömőnek becézett L. István „csak úgy” derékba tört tucatnyi fiatal gömb­akácfát. s ezzel kezdődött a kamaszduó orkánpusztításra emlékeztető rongálássoroza­ta. Mindenekelőtt az üveg- nemű anyagok ingerelték őket. Egy váratlan kőzáporral elő­ször a szociális otthon lakóit verték fel, s az egyik kő a bejárati ajtó ablakát is be­törte. majd az evangélikus templom következett. Az egy­ház kára 500 Ft lett, egy szí­nes ablaküveg ára. Ezután a borbély utcára néző ablaka került sorra, majd az ital­bolt üvegcégérének „eltávolí­tásával” fejeződött be Do- monyban a hajnali csöröm- nölés. A bíróság L. Istvánt és R. Pált próbára bocsátotta, s a kár megtérítésére kötelezte — az előző ügy két vádlott­jához hasonlóan. (A próbára bocsátás intézménye a ma­gyar jogban Damoklész kard­ja szerepét tölti be, vagyis türelmi időt ad egy évre a vádlottnak, s erre az időre kötelező magatartási szabá­lyokat állapit meg neki. Pél­dául azt, hogy tartózkodjon a túlzott mértékű italozástól. Ha a kijelölt pártfogó egy év múltán tanúsítja a fiatal­korú kifogástalan magatartá­sát, akkor a bíróság megszün­teti az eljárást, ellenkező esetben viszont javítóintéze­ti nevelést rendel el, vagy büntetést ró ki.) „Tréfa” a komppal Havária. Az arab eredetű szót a hajósokon kívül alig­ha értik mások. A vízi embe­rek zsargonjában hajókárt jelentő kifejezés egy hamaro­san bíróság elé kerülő ügy aktái között szerepel, megle­hetősen gyakran... Idén április 4-én, huszadik születésnapján, Hoisz László­nak, a balatonalmádi Auróra szálló londinerjének bohó öt­lete támadt. Úgy döntött, megtréfálja a visegrádi révé­szeket. A tréfa úgy kezdő­dött, hogy a várközség kikö­tőjének dupla bakján meg­lazította a kötelet. A parthoz közeledő hajó kapitánya ami­kor észrevette a vastuskók- nál babráló szőke fiatalem­bert, rádudált, de erre ő vi­gyorogva még tovább lapított a kötélen. A kikötéshez szük­séges drótkötél, amelynek horgos vége tartja a sodrás­sal szemben a hajótestet, így nyolc-tíz méterrel meghosz- szabbodott, s ez már önma­gában veszélyeztette a biz­tonságos kikötést. De ezután a születésnapját furcsán ün­neplő fiatalember a folyó szé­léről elvitte az előkészített horgonyt, s — a vádirat sze­rint — beakasztotta egy vas- tuskóba. A száz utassal és tíz gép­kocsival terhelt komp közben elérte a visegrádi oldalt, de a horgony nélkül nem tu­dott kikötni. A partra érkező hajótest így a víz sodrása és az erős szél miatt percek alatt kivágódott a part mellé, és a sekély vízben a hajócsavar csörömpölve verte a köveket. Ekkor került havária veszély­be a komp, hiszen, ha a kö­vek között eltörik a csavar, a hajótest kormányozhatatlanul sodródott volna lefelé a Du­nán. Szerencsére azonban a matrózoknak időközben sike­rült kiszabadítaniuk a hor­gonyt, s mintegy húszperces késéssel végre megkezdődhe­tett a kiszállás. A vízi közlekedés biztonsá­ga elleni bűntettel vádolt Hoisz László a nyomozás so­rán pontosan ugyanúgy val­lott, mint a másik két ügy szereplői: „... nem tudom megmagyarázni, mi volt a cé­lom. talán csak feltűnést akartam kelteni. Jó viccnek szántam...” Babus Endre 4 törvénysértést követett el a másodfokú bíróság, amikor a viszonylagos újdonságot nem az egész vállalat, hanem csak egyik részlege vonatko­zásában vizsgálta. A benyúj­tott újítási módszer nem volt úi. ilyet a vállalatnál koráb­ban is alkalmaztak. Egyéb­ként a javaslatot — a másod­fokú ítélet megállapításával szemben — a vállalat egyik részlegénél sem használták fel. Végül az újítási javaslat­ban foglaltakkal kapcsolat­ban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy vala­mely természeti törvénysze­rűség felismerése és ennek alkalmazása önmagában az újítás hasznosításának meg­állapításához nem elegendő. Ehhez műszaki megoldás kU dolgozására is szükség van. Márpedig a javaslat ilyen jellegű, ennek ellenére mű­szaki megoldást nem tartal­maz, tehát újításnak ezért sem tekinthető. vizsgálni, ahol az újítási ja­vaslatot benyújtották és meg­valósították. Az ítélet ellen törvénysér­tés és megalapozatlanság cí­mén emelt óvásra a Legfel­sőbb Bíróság, a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyez­te és a keresetet elutasítot­ta. A határozat indokolása sze­rint a viszonylagos újdonság kérdését a másodfokú bíró­ság tévesen vizsgálta. Az új­donságot általában vállalati szinten kell tisztázni, s csak akkor van lehetőség gyár­egységi szintre korlátozni, ha erről a vállalat újítási sza­bályzata külön rendelkezik. A szabályzat erről csak fizikai dolgozók esetében és ezer fo­rintot meg nem haladó érté­kű újításokra intézkedik. A felperes azonban adminisztra­tív dolgozója volt a vállalat­nak, ezért a bíróság által megítélt összeg az újítási szabályzatban kikötött érték­határt meghaladja. Tehát Egy bányavállalat volt ad­minisztratív dolgozója újítá­si javaslatot nyújtott be ak­kori munkaadójánál, ami bi­zonyos munkálatok gazdasá­gosabbá tételét tette . volna lehetővé. A javaslatot eluta­sították, ezért az illető, arra hivatkozva, hogy az újítást később a vállalat egyik vidé­ki részlegénél megvalósítot­ták, tizenötezer forint újítási díj megfizetéséért pert indí­tott. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az íté­let indokolása szerint a ja­vaslatnak megfelelő megol­dást a vállalatnál korábban is alkalmaztak. A viszonyla­gos újdonságot vállalati szin­ten kell vizsgálni, ezért a be­nyújtott újítás szerinti meg­oldás nem új. A másodfokú bíróság ezt az ítéletet meg­változtatta és a vállalatot öt­ezer forint eszmei újítási díj megfizetésére kötelezte. Ki­mondta: a viszonylagos új­donságot csupán annak a rész­legnek vonatkozásában kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom