Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

1971. DECEMBER 11, VASARNAP Évről évre gazdagabb e táj A Dunakanyar Intéző Bizottság jubileuma Az idén ünnepli megalaku­lásának 20. évfordulóját a Du­nakanyar Intéző Bizottság. A jubileumról szombaton az OVH Szentendrei Oktatási Központjában tartott munka- ülésen emlékeztek meg. Első­ként a Szentendre—Papsziget rendezésével kapcsolatos fel­adatokat vitatták meg. A kis sziget az utóbbi években Szentendre üdülési központjá­vá fejlődött, melegvízéi strand, kemping és több vállalati üdü­lő épült rajta. A város felőli Duna-ág azonban a szigetre vezető híd megépítése után, a többszöri kotrás ellenére is rendkívül gyorsan eliszaposo­dott. A korábban oly hangu­latos partszakasz elvesztette látványos varázsát, vize el­szennyeződött, s a szúnyogok kiírthatatlan tanyája lett. Mi­vel a rendkívül költséges me­derkotrás csak két-három év­re oldotta meg a gondokat, az intéző bizottság úgy döntött, hogy a várossal közösen prog­ramot készítenek a sziget megmentésére. Ezután Kurucz Albert, a Szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum igazgatója adott tájékoztatást a létesítmény épí­tésének helyzetéről. Az ország tíz néprajzi tájegysége közül már megépült a Felső-Tisza- vidék népi építészetét bemuta­tó tömb. Jelenleg a kisalföldi tájegység építésén dolgoznak, amelyet előreláthatólag a jö­vő évben nyitnak meg. Ezután Oczel János, a Duna­kanyar Intéző Bizottság elnö­ke emlékezett meg a jubileum­ról. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy a társadalmi szer­vezetben több százan — köztük kiváló szakemberek, neves közéleti személyiségek — te­vékenykednek a három megye 65 települését magában foglaló üdülőkörzet fejlesztésében. A festői táj csak a IV. ötéves terv idején 4 milliárd forint értékű beruházással gazdago­dott. Ma már a létesítmények sokasága teszi kényelmesebbé az évente idelátogató 3 mil­lió ember üdülését, pihenését. A DIB ebben a tervidőszakban is tevékeny részt vállal a fej­lesztési tervek megvalósításá­ban. Többek között megkezdték a visegrádi idegenforgalmi köz­pont építését, hozzáláttak a börzsönyi parkerdő megvaló­sításához. Kezdeményezésükre számos község lesz csinosabb, gyarapodik a táj üzlethálózata, javul az utak minősége, nö­vekszik a szálláshelyek száma. Oczel János beszéde után át­nyújtotta a DIB emlékplakett­jét a munkában kimagasló eredményeket elért bizottsági tagoknak. Pest megyében öt tenyészkörzet A juhászat reneszánsza? A jelenlegi agránszerkeziet- be illeszkedve maképp újul­hat meg a juhászat akkor, amikor a tarlókon ma már nincs „soprögetö” szerepe a birkának, amikor az intenzív, értékes füvekkel telepített, mesterséges legelőknek árt a juhnyáj okozta tiprási vesz­teség? Mégis úgy hírlik, föl­lendül a juhászat helyzete. A Pest megyei Állattenyészté­si Felügyelőség igazgatóját, dr. Hadházy Józsefet kérdezem:, valóban így van-e? Satnya legelőn is — Az egész mezőgazdaság­ban varható a juhászat rene­szánsza, így természetesen, megyénkben is. Ez a megújho­dás nem véletlen, nem vá­ratlan, nagyon is ésszerű in­dítékai vannak. Elsősorban azok a hasznosítatlan vagy nem kellően kihasznált lege­lőterületek, melyek csak tete­mes anyagi ráfordítással — öntözéssel, talajerő-utánpótlás­sal — lennének alkalmasak szarvasmarhák takarmányo­zására. Ezek jelen állapotuk­ban, minimális takarmány- kiegésza'késsel is el tudják tar­taná a birkát. Így tehát mi­közben veszendőbe menő földterületeket visszanyerünk, nem kell a takarmányozás technikai-technológiai megol­dásaival birkózni sem; a bir­ka lelgge’.d a kevésbé jó mi­nőségű füveket is, a betakarí­tás-tárolás, takarmánykiosztás e téren tehát nem okoz gondot. Télén répaszelettel, silózott ku­koricaszárat vagy takar­mányszalmát kell etetni, eset­leg kevés szénát és vala­mennyi abrakot is akikor, ha jó húsformákat, gyapjút és kellő bárányszaporulatot vá­runk. Ez utóbbi különösen jelentős: meglehetősen fellen­dült bárányexportunk az utóbbi esztendőkben. A gyapjú azonban keresetit árucikk, s a műanyagtextíliák mellett szí­vesen vásároljuk. Dotációval, bankhitellel — ölkilónyi gyapjút számít­hatunk egy-egy kifejlett juh után, s mivel zömében fé- sűsrner inókat tenyésztünk, a gyapjú minősége kedvező. A gyapjú-hús típusú fajtavá'jto- zatról most térünk át a hús- ; jg? gyapjú irányba, nemesítéssel, j ||« Ehhez a kocséri Petőfi Tsz importból származó húsmerinó kosai segítik a juhállományt. A megye juhlétszáma s vele a tenyésztői kedv is fel­lendülőben van: 1970-ben a termelőszövetkezetek össze­sen 56 ezer anyajuhot tartot­tak. 1975-ben volt a mélypont, akikor mindössze 40 ezret, a múlt év végén azonban már 45 ezer anyajuhot számlál­hattunk Pest megyében. Ér­dekes, hogy a közelmúltban a megye távlati tervét készítve a gazdaságok, a számított bir- kalétszámnál 'magasabb érték­renddel jelentkeztek; több ju­hot kívánnak tartani, minit amennyire korábban számí­tottunk. A kedvező árpolitika mellett valószínűleg segít a ju- hászatok fellendítésében az érvényben levő miniszterta­nácsi határozat is, mely do­tációt ad: 700 forintot az el- léseknél és 500 forintot a te­nyésztésbe vett jerketoklyók után. Ez évben már bank­hitel is segít a juhtartő gazdaságoknak: néhány hete vett át ezer-ezer állatot a gombai és a sülysápd terme­lőszövetkezet, ilyen feltételiek mellett. Összefogottan — Terveink szerint a jelen­leg elszórtan, járásonként változó mennyiséigben-minő- ségban-módon tartott juhál­lományt öt centrumba lenne helyes összpontosítani: Ceg­léd—Nagykörös térségében, Nagykátán, Dabas—Örkény, valamint Dömsöd és Vác kör­zetében. Így kedvezőbb kö­rülmények adódnának a vér- vonaiak fenntartására, a te­nyésztés ellenőrzésére, a ts- nyészutánpótlás, s az anya­juhok szakszerű tartására, ta­karmányozására is. Be. I. Beszámoló taggyűlések előtt Pest megyében Biztos alapokon — jövőre is Az alapszervezetekben és azo­kon a területeken, ahol pártvezetőségek fog­ják össze az alapszervezetek irányítá­sát, a Központi Bizottság Titkárságá­nak határozata értelmében az idei munkáról 1978. január és február hó­napokban kell megtartani a beszámoló taggyűléseket, kivéve az oktatási in­tézmények pártszervezeteit, ahol a be­számolókra májusban és júniusban ke­rül sor. A beszámoló taggyűléseknek meghatározó a szerepük és jelentősé­gük Pest megye párttagsága munkájá­nak értékelésében is. Megyénkben egész évben a XI. párt- kongresszus határozata alapján kiemelt feladatként foglalkoztunk a pártszer­vezetek munkájával és külön is átte­kintettük az alapszervezetek taggyűlé­seinek a pártéletben betöltött szere­pét és eredményességét. Ezt a mun­kát a Központi Bizottság Titkársága is értékelte. Megállapította, hogy a tag­gyűlések a korábinál jobban betöltik szerepüket a határozatok megismerte­tésében és megvalósításában. Ez kife­jezésre jut abban, hogy valamennyi taggyűlés a központi határozatok szel­lemében tárgyalja és jelöli meg a he­lyi legfontosabb feladatokat. A hatá­rozatok döntő többségében kollektív munka eredményei. A kommunisták legnagyobb része tudatában van an­nak, hogy a napi politikai és gazdasá­gi munkában tanúsított példamutató magatartásukkal erősítik a párt cselek­vési egységét és felelősséggel tartoz­nak a taggyűlésnek. A határozatok helyi megvalósítására a taggyűléseken intézkedési terveket fogadnak el. A munka középpontjába a gazdasági feladatok kerültek. Ennek alapján a taggyűlések pártmegbízatá­sok formájában is megfogalmazzák a gazdasági vezetők, a tömegszervezetek­ben dolgozó kommunisták, az egyes párttagok személyes tennivalóit. A gaz­dasági eredmények azt igazolják, hogy Pest megye párttagsága magáévá tette a párt határozatait, és aktívan részt vállal azok következetes megvalósítá­sában. A gazdasági munka hatékony­ságának javítására hozott politikai döntéseken kívül a taggyűléseken fel­adatterveket is elfogadnak. Így például gazdasági cselekvést programot, a ká­der- és személyzeti munkát, a tagfel­vételt, valamint a közművelődésről szóló központi bizottsági határozatok végrehajtását szolgáló külön tervet. A határozathozatalt megelőzően a legtöbb taggyűlésen alkotó, tartalmas vita folyik. A párttagság politikai érett­ségét igazolja, hogy jogaival élve vé­leményt mond, kiegészíti a taggyűlés elé került javaslatokat. A Pest me­gyében szerzett tapasztalatok szerint a legnagyobb aktivitást a helyi gazdasá­gi feladatok megtárgyalása váltja ki. A vitaszellem, a kommunisták aktivi­tása az utóbbi időben — különösen a párttagsági könyvek cseréje óta — je­lentősen fejlődött. A kommunistákkal szemben támasztott magasabb követel­mények a megyében nagyobb érdeklő­dést, aktivitást eredményezték. A párt­tagok bírálata nem marad el, ha a munkában visszásságot, hanyagságot, felelőtlenséget tapasztalnak. Szenve­délyesen kritizálják a társadalmunktól idegen életvitelt, az önzést, az elfor­A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében a 254-es szalag dol­gozói férfi átmeneti kabátokat készítenek Hóvirág anyagból. A kabáto­kat Líbiába exportálják. Bozsán Péter felvétele dulást közügyektöl. Megyénk pártalap­szervezeteiben a taggyűlések napirend­jének megválasztása és a határozatho­zatal rendje alapvetően jó, a határo­zatok többsége konkrét, ellenőrizhető. A pártellenőrzés h?SZI?íf, fóruma!­--------------------va valtak az elmúlt év ekben a beszámoló taggyűlések. Eze­ken átfogóan értékelik a vezetőségek, a pártcsoportok és az egyes párttagok éves tevékenységét, a határozatok vég­rehajtását és a pártmegbízatások tel­jesítését. Több éves tapasztalat, hogy a beszámoló taggyűléseken az éves át­lagnál lényegesen magasabb a párttag­ság részvételi aránya és aktivitása is. Ennek alapvető okát abban látjuk, hogy az éves munka átfogó értékelése gyakorlatilag minden kommunistát érint, ez fokozott érdeklődést vált ki, másrészt a párttagok észrevételeikkel, javaslataikkal hozzájárulnak a követ­kező év politikai tennivalóinak meg­határozásához. Ebben az évben a kommunisták több párttaggyűlésen és egyéb fórumon fo­galmazták meg, hogy milyen megkü­lönböztetett figyelmet igényel az 1977- es év gazdasági és politikai célkitűzé­seinek megvalósítása. Az év végi szám­adás elkövetkeztével az üzemi, mező- gazdasági és intézményi hivatali párt- alapszervezetek vezetőségei jószerivel, döntő többségükben azt állapíthatják meg, hogy Pest megyében az év közi erőfeszítések nem voltak hiábavalók, a gazdasági ágazatok teljesítették, illetve túlteljesítették a megyei pártbizottság által meghatározott gazdasági és poli- ikai célkitűzéseket. A munka eredmé­nyeként a számokban mérhető termelé­sen és exportszállításokon kívül erősö­dött a párttagság eszmei-politikai fel- készültsége, és ennek hatására cselek­vési készsége, egysége is. Ez volt az a döntő erő és bázis, melyhez a tömeg­szervezetek tagsága, megyénk párton kívüli dolgozói csatlakoztak és aktiv részvételükkel elősegítették Pest me­gyében az eredményes gazdaságfejlesz­tő munkát. A kommunisták munkájának értékelé­sére hivatottak a január—február hóna­pokban megtartandó beszámoló taggyű­lések. Annak érdekében, hogy ezek a fórumok megfeleljenek hivatásuknak, a pártalapszervezetekben az év értékelé­sét már most meg kell kezdeni. Az első lépés, hogy a pártalapszer- vezetek vezetőségének útmutató sza­vait követően a pártcsoportbizalmiak készüljenek fel a párttagság igényei­nek megfelelően a személyes beszélge­tésekre, a pártcsoport minden tagjával tekintsék át az üzemben, műhelyben, tehát a működési területen végzett éves munkát. A tagkönyvcsere-beszél- getések tapasztalatait is figyelembe vé­ve hallgassák meg a pártcsoportbizal­miak a párttagok egyéni gondjait, ja­vaslatait és azokat juttassák el a pártalapszervezetek vezetőségéhez. Ter­mészetesen a pártcsoport értékelje mik- rokömyezetében az éves gazdasági és politikai munkát és fogalmazódjék meg a pártcsoport elképzelése a jövő évi munka eredményesebbé tételéről. Az alapszervezetek vezetőségei a pártcsoportok véleményét még lehető­leg ez évben, de mindenképpen január elejéig összegezzék vezetőségi ülésen, és adjanak helyt a javaslatoknak a be­számoló taggyűlések előadói beszédé­ben is. A pártalapszervezetek vezető­ségei a vezetőségek reszortosainak vé­leményét értékelve tekintsék át a he­lyi pártmunka gazdaságpolitikai, agi- tációs-propaganda-, művelődéspolitikai, pártpolitikai vonatkozásait és termé­szetesen értékeljék az irányításuk alá tartozó tömegszervezetek és -mozgal­mak munkáját, különösen az ott dol­gozó kommunisták tevékenységét a párt határozatainak megvalósításában. A beszámolót valamennyi alapszer­---------------- vezet vezetősége kol­lektív munkával készítse el, és testü­leti ülésen hagyja jóvá. Az alapszer­vezet beszámolója a korábbi éveknél bátrabban, konkrétabban is értékelje az egyes pártcsoportok és a kommu­nisták személyes munkáját a pártha­tározatok végrehajtásában, a pártmeg­bízatások teljesítésében. A beszámolók­ban kapjon megfelelő helyet az 1977. évi gazdaságpolitikai cselekvési prog­ramok végrehajtásénak értékelése és az 1978. évi főbb gazdaságpolitikai cél­kitűzések meghatározása, amelyekre majd az 1978-as alapszervezeti cselek­vési program alapul. A beszámolókban részletesebb értékelést adianak a Köz­ponti Bizottság ,1976. októberi, a párt­tagság eszmei-politikai helyzetéről ho­zott határozatának időarányos végre­hajtásáról, az alapszervezetekben ha­tározták meg a további tennivalókat. Indokolt, hogy a vezetőségek az alap­szervezeti és összevont taggyűléseken, illetve küldöttértekezíeteken pontrot pr itra adjanak számot a párttagsági M e gkülönböztetett könyvek cseréje során az alapszerve­zetekben elhangzott észrevételek és ja­vaslatok megvalósításáról. Értékeljék az ezekben a témákban elfogadott in­tézkedési tervek végrehajtását és ha­tározzák meg konkrétan a további teendőket, amelyeket majd építsenek be az 1978. évi cselekvési programba, illetve alapszervezeti és pártvezetősé­gi munkatervekbe. Fontos, hogy a ko­rábbi évektől eltérően a beszámolók­ban több esetben fogalmazódjanak meg konkrétan, a párttag nevéhez kapcso­lódóan is, hogy az elhangzott javaslat­ra milyen intézkedés történt, vagy a megfogalmazott észrevételek melyiké­nek realizálására nem volt, vagy a kö­zeljövőben sem lesz lehetőség. Szük­séges ugyanakkor, hogy a vezetőségek a taggyűlések beszámolóiban külön is indokolják, miért nem valósítható meg egy-egy javaslat. Az eredményes taggyűlés feltétele, hogy a pártalapszervezetek vezetőségei megkülönböztetett figyelmet fordítsa­nak a politikai és szervezeti előkészí­tésre. A beszámoló taggyűlés különö­sen jó alkalom arra, hogy növekedjék a párttagok szerepe a határozatok vég­rehajtásának megszervezésében. Lehe­tőleg minden párttag kapjon tehát fel­adatot a beszámoló taggyűlésen az ér­vényben lévő párthatározatok és az 1978. évi feladatok végrehajtásában. Ezeket a fórumokat is fel kell használ­ni arra, hogy tovább fejlődjön az alapszervezetekben az egészséges mun­kamegosztás. a párttagok megterhelése legyen egyenletesebb. A beszámoló tag­gyűlések akkor töltik be szerepüket a pártélet rendszerében és a határoza­tok végrehajtásának ellenőrzésében, ha a taggyűlés a munka kritikus érté­kelésével, az elismerés és a bírálat ész­szerű alkalmazásával segíti elő a kom­munisták aktív részvételét a párthatá­rozatok megvalósításában és az 1978. évi feladatok teljesítésében. szerep hárul a Pest megyé­ben most sorra kerülő beszámoló tag­gyűléseken azokra a pártszervezetek­re, ahol több alapszervezet működik és munkájukat pártvezetőség (korábban: csúcsvezetőség) irányítja. A korábbi évektől eltérően idén kísérletképpen, minden olyan üzemben, hivatalban, In­tézményben — (a megyében 120 helyen) a pártvezetőség — az alapszervezetek beszámoló taggyűléseit megelőzően — január 2-a és 15-e között — köteles megtartani, összevont taggyűlésen, vagy küldöttértekezlet formájában a beszá­molót. Tehát azokon a helyeken, ahol pártvezetőség több alapszervezetet irá­nyít, ott a beszámoló alapszervezeti taggyűlésekre csak az összevont tag­gyűlést követően, január 15-e után kerülhet sor. Ez az intézkedés nagy felelősséget és feladatot ró valamennyi pártveze­tőségre. Ezek a testületek, amelyek több alapszervezet munkáját irányít­ják, de működési területükön a párt­tagság létszáma nem éri el a 200-at, lényegében minden olyan jog- és ha­táskörrel rendelkeznek, mint a többi üzemi, községi, intézményi pártbizott­ság, illetve végrehajtó bizottság, a párt­tagfelvételi és fegyelmi jogkör kivéte­lével. Tehát a pártvezetőség az adott terület kommunistái által választott vezető testület, a pártirányítás területi elvének kifejezője, gyakorlati megtes­tesítője. Feladata, hogy működési te­rületén összefogja az alapszervezeteket és összekapcsoló szerepet töltsön be az irányító járási, városi pártbizottság és az alapszervezetek között. Az irányító pártbizottságoknak, s a pártvezetőségeknek is minden esetben, írásban kell elkészíteni és az irányító párttestülettel jóváhagyatni a működé­si területükön lévő pártalapszervezetek munkájáról készült minősítést. Az ér­tékelést a pártalapszervezetek beszá­moló taggyűlésein ismerteti a felsőbb pártszerv választott testületi képvise­lője. Egyaránt indokolt a , pártvezetősé­----------------------gek összevont ta ggyűlésein, illetve küldöttértekezle­tein, de az alapszervezeti beszámoló taggyűléseken a beszámoló és a vita­összefoglaló párttagsággal történő el­fogadtatásán túlmenően határozatot hozni a legfontosabb 3—4 témában, melynek megvalósítása a pártalapszer- vezet helyi sajátosságaiból adódik. A többi feladatot az éves cselekvési orog- ramban és a pártvezetőség, illetve -alapszervezet munkatervében célsze­rű meghatározni. Az alaposan előkészített beszámoló taggyűlések várhatóan jó alapot te­remtenek Pest megyében a jövő évi pártpolitikai és -gazdasági feladatok, a Központi Bizottság 1977. december 1-i határozatának eredményes végre­hajtásához. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Már a tavaszi szezonra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom