Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

1977. DECEMBER 10., SZOMBAT A dolgozók alkotókészségének kibontakoztatásával A szakszervezetek feladatai a jövő évi terv teljesítésének segítésében A jövő évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról és a dolgozók kedvezményes üdül­tetésének továbbfejlesztéséről határozott pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A népgazdasági terv teljesítésével összefüggő teendőket Herczeg Károlynak. a SZOT főtitkárhelyettesének beszámo­lója alapján vitatták meg. Javult a munkaerő-gazdálkodás Nemcsak gyorsan, olcsón is Az ISG gyárában és a MA VAD-tele pen A vendégek végigjárták, az ünnepséget követően, a re­kordidő alatt fölépült iskola­épületszárnyat is. Ám nemcsak az építési idő volt gyors, ha­n®m ~ mint Szefcsik E<*e, a A monori járás egyik ipari bői a maglódi gyár tavaly 80 TOVÁL igazgatója elmondotta objektumával is megismerke- millió forint értéket állított — a költségek is meglepően dett a tegnapi látogatás során elő, az idén pedig 529 milliós alacsonyak. Egy tanterem dr. Maróthy László. Az Ipari eredmény várható. Az egy fő­megépítése ugyanis az orszá- Szerelvény- és Gépgyár mag- re eső termelési érték megkö- gosan elfogadott átlag szerint lódi gyárát kereste fel. Itt zelíti a két és fél millió forin- mintegy másfél millió forint- Nagy József vezérigazgató és tot. ba kerül Itt viszont csak 60 PáUnkisi József gyáregységve- A ma„lódi gépgyáriak életé­ezer forintba, összesen a hat .- tájékoztatta a szembeszö- - magioai gepgyanaK eieie­tanterem kazánházzal, kis fe- , ~ fenőHésről - 1971-ben 1700 ro1, munkáíar°l folytatott be- dett zsibongórésszel 3 millió főyel •,mintegy '330 mijiió forint ható beszélgetés után még egy 300 ezer forintot igényelt. értéket termelt a nagyválla- programpontja volt a látoga- Mi a titok nyitja? A gyorsa- lat, az 1978-as tervben pedig tásnak: a MAVAD vecsési hű- eágé: a társadalmi összefogás, már 1,6 milliárd szerepel. Eb- tőháza. Itt Báli Sándor igaz- ______________________________________gató és Panák László párttit­kár fogadta a vendégeket. Ka­lauzolásukkal megtekintették a korszerű telep munkáját, meg­ismerkedtek a lőtt vadakat föl­dolgozó tevékenységükkel, s azzal a jelentős exporttal, amely a népgazdaságnak is igen előnyös. Az egész napos látogatás vé­gén dr. Maróthy László ked­vező tapasztalatainak adott hangot, s kifejezte azt a vé­leményét, hogy a monori já­rás fejlesztési dinamikája — a megye általános fejlődésén be­lül — jó irányban halad. L. Z. Meghatározó a jövő év A tanácsi gazdálkodás mérlege és feladatai A fővárosi, megyei, megyei vá­rosi tanácsok elnökei Papp La­jos államtitkárnak, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnöké­nek vezetésével pénteken ülést tartottak a Parlamentben. Az értekezleten Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese beszámolt a tanácsi gazdaság 1976/77. évi fejleszté­sének főbb tapasztalatairól, majd a jövő évi tervezési fel­adatokról szólva elmondotta: 1978. a tanácsi gazdaság terv­szerű fejlődése, fejlesztése szempontjából azért fontos, mert nemcsak az éves terv tel­jesítését kell megszervezni, jö­vőre át kell tekinteni a népgaz­daság ötödik ötéves tervének várható teljesítését is. Ezzel egyidejűleg meg kell kezdeni a hatodik ötéves ter­vező munkát. Hangsúlyozta:az éves tervező tevékenység fon­tossága növekedett, de jottá­nyit sem változott a népgazda­sági és a tanácsi középtávú terveit szerepe, funkciója, fon­tossága. Változatlanul a közép­távú terv a gazdaság alapvető arányait, ütemét meghatározó tervfajta. Az ez évi tanácsi költségve­tés néhány jellemzőjéről Kál­lai Lajos pénzügyminiszter- helyettes elmondotta többek között: az 1977. évi tapasztala­tok általában kedvezőek. Csökkennek a tanácsok pénz­ügyi gondjai, a pénzeszközök felhasználása viszonylag ked­vező. A továbbiakban Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tájékoztatójá­ban kiemelte: ez az év azok közé a ritka esztendők közé tartozik, amelyben minden fon­tos ágazatban jelentős a fejlő­dés. A miniszter kiemelte: a tanácsok kedvezően befolyá­solták a mezőgazdasági terme­lés alakulását. Az 1978. évi tervekről el­mondotta: az idei tervezett bruttó termeléshez képest 6.5 milldárddal kell növelni a me- zőgazdaiság termelését. „A mi világunkért" Mozgalmat hirdet az Úttörőszövetség Pénteken ülést tartott a Ma- 1 gyár Üttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Az ülésen — amelyen részt vett Bara­nyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Ba­rabás János, a KISZ KB tit­kára —, Nemes Péternek, az Üttörőszövetség titkárának előterjesztésében megtárgyal­ták a szövetségben folyó úttö­rőképzés helyzetéről szóló je­lentést. Az országos tanács határozatot fogadott el a moz­galmi képzés helyzetének fel­adatairól. Ezután az országos tanács Szűcs Istvánnénak, az Üttörő­szövetség főtitkárának előter­jesztésében megtárgyalta a meg az Üttörőszövetség A mi világunkért országos mozgal­mat, amely lehetőséget ad a gyerekek közéletiségre való nevelésére. A beszámoló kiemeli, hogy az 1978-as év legdöntőbb fel­adata a termelés hatékonysá­gának az előző évekénél gyor­sabb ütemű fokozása. Igen fontos tehát, hogy csak olyan termékekből növeked­jen a termelés, bővüljön az export, s csak olyan beruhá­zásokra fordítsuk erőinket, amelyeket a kellő piacisme­ret, a termelésben elért haté­konyság eredményei kellően megalapoznak. A szakszerve­zeteknek is segíteniük kell a termelési szerkezet átalakí­tását, ügyelve arra, hogy az ne okozzon fennakadást a la­kosság ellátásában, másrészt megnyugtatóan oldódjanak meg a szükséges munkaerő­átcsoportosítással kapcsola­tos tennivalók. Az elmúlt évben a köz­ponti rendelkezések egész so­ra jelent meg a munkaerő­gazdálkodás javítására. Bár az ilyen jellegű intézkedések hatása csak hosszabb távon mérhető le, bizonyos kedvező jelenségek már tapasztalha­tók. Javult a munkafegyelem, kevesebben változtatnak mun­kahelyet. A jövő év egyik fontos feladata az lesz, hogy a Szakszervezetek is segítsék a jelenleg hatékonyan nem foglalkoztatható dolgozók szervezett átirányítását oda, ahol népgazdasági szempont­ból szükség van rájuk. Ez a folyamat jelenleg lassú, mert nemcsak szervezési, hanem emberi problémák is gátol­ják. különösen olyan esetek­ben, amikor a régi és az új munkahely között nagyobb földrajzi távolság van. A fő­titkárhelyettes emlékeztetett arra a minisztertanácsi hatá­rozatra, hogy a központi in­tézkedésre, vagy vállalat kez­deményezésére végrehajtott átcsoportosítás miatt munka­helyet változtató dolgozókat mentesíteni kell az ezzel járó hátrányok alól. Az ilyen át­irányítás nem járhat szakmai, erkölcsi, vagy anyagi hát­ránnyal. Az új ismeretek megszerzéséhez, a begyakor­láshoz szükséges időre — de legfeljebb egy évre — a ko­rábbi munkahelyen elért át­lagkeresetet kell biztosítani. A bérintézkedések hatása A főtitkárhelyettes az üze­mi demokrácia fejlesztéséről szólva elsősorban arra tért ki, hogy egész sor helyen már­is jól működnek a bizalmi testület és a szakszervezeti tanács együttes új fórumai. Figyelmeztetett azonban ar­ra, hogy e fórumok munká­jával kapcsolatos problémák­ra azonnal választ kell ad­ni, mert vannak olyan ta­pasztalatok, hogy bizonyta­lanság, vagy a meddő viták miatt halasztást szenved e fórumok létrehozása. Minden­esetre biztató, hogy a bizal­mi testület és a szakszerve­zeti tanács együttes ülésein érdemi, aktív viták folytak az 1978. évi terv előkészíté­séről. A főtitkárhelyettes kitért az idei központi bérintéz­kedések végrehajtására is, ki­emelve, hogy különösen a mű­szakpótlék bevezetésének ha­tására több üzem létszám­gondja enyhült, az ösztön­zőbb bérért a dolgozók most már jobban vállalkoznak a nehezebb körülmények kö­zött végzett munkára. A nép­gazdaság erőforrásai nem tet­ték lehetővé, hogy az 1977- ben arra joggal igényt tartó további területeken is beve­zessék a műszakpótlékot. A szakszervezetek szükséges­nek tartják, s az 1978-as terv is gondoskodik arról, hogy ezek a problémák mielőbb rendeződjenek. A továbbiakban arról szólt, hogy az ésszerűbb munkaerő­gazdálkodás elősegítésére folytatódik a bértömeg-gaz­dálkodás alapján dolgozó vál­lalatok körének kiterjeszté­se. Elsősorban a teljesítmény­hez kötött bértömeg-gazdál­kodási forma elterjesztése célszerű. A szakszervezetek támogatják azt a törekvést, hogy a népgazdaságban az V ötéves terv végére e bér­szabályozási forma váljék jellemzővé. Újszerű munkaverseny A főtitkárhelyettes méltat­ta a jubileumi munkaver­seny eredményeit, s utalt ar­ra, hogy a párt Központi Bi­zottsága a versenyben legki­válóbb eredményeket elért vállalati kollektívákat és szo­cialista brigádokat magas ki­tüntetésben részesíti. 1978. ja­nuár 1-től a munkaverseny értékelésének új módszerei is életbe lépnek, ezzel kap­csolatban több ágazatbah már ki is dolgozták a Kiváló vál­lalat cím elnyerésének pályá­zati feltételeit. Ezután rámutatott, hogy a népgazdaság jövő évi felada­tai szükségessé teszik a dol­gozók alkotókészségének, te­remtő erejének széles körű kibontakoztatását. Olyan ak­tivitásra, kezdeményezőkész­ségre van szükség, mint ami­lyet a jubileumi munkaver­senyben tapasztalhattunk. A SZOT Elnöksége ezért java­solta a tanácsülésnek, hogy a KISZ Központi Bizottságá­val közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozóit, a szocialista brigádokat, hogy kezdeményezéseikkel, munka, verseny-vállalásaikkal segít­sék az 1978. évi terv megva­lósítását. tanácsülés a beszámolót és az állásfoglalási javasla­tot egyhangúlag elfogadta. Az üdülés — elsősorban jutalom További napirendi pont­ként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók ked­vezményes üdültetésének hely­zetét vizsgálva összegezte az eredményeket, rámutatva, hogy a SZOT szervezett ked­vezményes jutalomüdülteté­sében 1976-ban már 379 ezer felnőtt, szakmunkástanuló és gyermek vett részt. A kormány jelentős anyagi támogatással, az idén például több mint 450 millió forint­tal járul hozzá a szakszerve­zeti üdültetéshez, további 200 millió forintot pedig gyógy- és családi üdülők építéséhez biztosít. A szakszervezeti tag­ság elsősorban a SZOT-üdü- lők fejlesztését igényli, mert itt kapják a legnagyobb ked­vezményt, színvonalasabb az ellátás. változatosabbak a kulturális programok és a Tavasztól Visegrád és Nagymaros között Szolgálatban a Göd-motoroshajó szövetség j :—79. úttörőévi programját. A javasolt prog­ramok az Üttörőszövétség po­litikai, világnézeti, erkölcsi nevelő tevékenységének to­vábbi gazdagítására töreksze­nek. Ennek jegyében hirdeti Bajtársi találkozó Az 1956-os ellenforrada­lom leverésében részt vett, valamint a koreai nép felsza­badító harcát egykor segítő tagjai számára rendezett baj­társi találkozót pénteken a Magyar Partizán Szövetség a Néphadsereg Központi Klub­jában. A megjelenteket Úsz­ta Gyula, a szövetség főtitká­ra köszöntötte, majd Csémi Károly altábornagy, honvé­delmi államtitkár mondott beszédet. A találkozón a Zal­ka Máté Katonai Műszaki Fő­iskola művészeti csoportja adott műsort. Ezt követően a bajtársak — akik közül so­kan családtagjaikkal jöttek el — fehér asztal mellett idéz­ték fel a régi eseményeket. Ne becsüljük le a kishajó­kat, kapitányaikat, gépészeiket. A még nem végleges statiszti­ka szerint Pest megyében az idén is majdnem négymillió ember utazott a harminc mo­toroson és a kompokon, száz­ezerszámra vettek fedélzetük­re járműveket is. Lakatos Barnabás néhány éve még tengerésztiszt volt, a Hungárián és az Adyn szolgált. Azóta csendesebb vizekre eve­zett, a Pest megyei Kishajózási Vállalat forgalmi osztályveze­tője. De aranysávos egyenru­hát öltött tegnap a vállalat igazgatója, KiriUa Ferenc, s a többi hajós ember is, aki ava­tásra, névadásra jött a Duna­keszivel szembeni Horányba, ahol a vállalat javítóműhelye I található a Szentendrei szige­ten. Az ilyen névadónak is szi­gorú rendje van. Mindenek­előtt hajó kell hozzá. Kisuvic- kolt, feldíszített, fellobogózott vízijármű. Fontos, hogy legyen pezsgő, nem is akármilyen márka, s kell keresztanya, aki megáldja, szerencsét kívánva bocsátja útjára a hajót és le­génységét. A tegnap délelőtti ünnepsé­gen együtt volt mindez. Ott voltak a horányi üzem dolgo­zói, akik építették, a budapes­ti műszaki egyetemről a ter­vezők, s Göd nagyközség párt- bizottságának és tanácsának vezetői, hiszen az a megtisztel­tetés érte őket, hogy lakóhe­lyükről nevezték el a korszerű, hatvanszemélyes vízi jármű­vet. Földi Lajosné, a nagyközségi tanács elnöke méltatta a hajó építőinek munkáját. Január­ban kezdték, november 7-e tiszteletére vízre bocsátották, azóta már a bejáratáson is túl­esett a kishajózási vállalat büszkesége. Sikeres volt az avatás: eltö­rött a pezsgősüveg, a Göd mo­toros oldalán. Becsületére vá­lik a horányi hajóépítőknek, akik mindössze hatvanan van­nak, mégis 10 millió forint ér­tékű munkát végeztek az idén. A Göd motoroson kívül ponto­nokat építettek a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, s né­hány napja fejezték be egy komp építését, mely a Tiszán, Mindszent mellett teljesít jö­vőre szolgálatot. Juhász Gyulának hívják az új kapitányt. A révészeknél megszokott katonás regula sze­rint kért engedélyt a vállalat igazgatójától és a névadó ta­nácselnöknőtől az indulásra. A hajó első útján Gödig úszott fel a vízen, visszakanyarodott, s megkerülve egy kis szigetet, Dunakeszin kötött ki. Néhány hónapig itt húzza majd a kom­pot, tavasszal pedig Nagyma­rosra költözik, hogy ott szol­gálja az utasokat. Nem pihen­nek az új évben a hajóépítők se, elkészítik a Göd testvérét is, s később összesen öt ha­sonló hajót. Cs. A. sportolásj. lehetőségek. A bé. utalóikat a szakszervezetek, üzemek, intézmények között a taglétszám arányában kell továbbra is elosztani, ügyelve arra, hogy az üdültetésben részt vevők összetétele tük­rözze az üzem, intézmény dolgozóinak foglalkozási ará­nyát. Ez nem zárja ki, hogy bi­zonyos rétegek szociális hely­zetét. sajátos problémáit is figyelembe vegyék az elosz­tásban. Az alapelv azonban az, hogy az üdülés a közös­ség érdekében többet tevő, élenjáró dolgozók jutalma. Előfordulhat, hogy valakinek szociális szempontból indo­kolt lenne beutalót adni, de, ha fegyelmezetlen, ha rosz- szul dolgozik, akkor mégsem mellette kell dönteni. Megemlítette még, hogy a vállalati üdültetés is jelentő­sen bővült. Évente 680 ezer dolgozó pihenhet vállalati, in­tézményi üdülőkben. A válla­lati üdültetés színvonala azonban nagyon eltérő. Szűk. séges a SZOT kezelésében központi üdülési alap létre­hozása, ebből finanszíroznák az üdülők befogadóképessé­gének bővítését. A SZOT titkára az üdülte- téT fejlesztésének fő formál között a gyógyüdültetést, a családos üdültetést, a nyári csoportos gyermek- és szak­munkástanuló, valamint a gyesen levők üdültetését emel­te ki. 1980-ban a tervek sze­rint 403 ezer embert akar­nak szakszervezeti kedvez­ményes üdültetésben részesí­teni, 24 ezerrel többet, mint 1976-ban. A tanácsülés a kedvezmé­nyes üdültetés fejlesztéséről szóló tájékoztatót és határo­zati javaslatot is egyhangú­lag elfogadta. ★ A tanácsülés megválasztot­ta azt a küldöttséget, amely a magyar szakszervezeteket 1978. április 16-a és 23-a kö­zött Prágában a IX. szak- szervezeti világkongresszu­son képviseli. A delegációt Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára vezeti majd. jó szervezés. Az olcsóságé pe­dig az úgynevezett forfás eljá­rás, ami azt jelenti, hogy pré­selt forgácsfa elemekből épít­keznek. Ha nem is annyira tar­tós, tnint a tégla, de garantál­tan használható 15 évig, s minden bizonnyal megteszi — méghozzá nem akárhogyan — 25 évre is. S az sem utolsó szempont, hogy nagyon kelle­mes, szép, világos, tágas az egész. Jól fűthető, jó hang- és hőszigetelő. Ez volt az általános vélemé­nye a vendégeknek is. Külön meg is jegyezte Maróthy László, hogy ezt nyugodtan le­het máshol is ajánlani. Cser- venka Ferencné pedig elmon­dotta, hogy Pest megyében óvodaépítkezéseknél már több felé alkalmazzák sikerrel, s most újabb iskoláknál is így építkeznek majd. Mert nagyon kell a tanterem, s ennél alkal­masabb, gyorsabb, olcsóbb el­járást aligha lehetne találni. Sőt — tette hozzá — érdemes lenne körzeti orvosi rendelőket is építeni forfásan. A monori példa valóban fi­gyelemre méltó. A járás fejlő­déséről, különösen óvoda-, is­kolaügyéről más szép tényt is elmondott Cselényi Dezső a látogatás alkalmával a Politi­kai Bizottság tagjának. Így például azt, hogy a monori já­rásban 1977-ben már 36 tan­termet építettek föl, ami any- nyi, mint amit az egész ötödik ötéves tervciklusra terveztek. Ám ez is egyelőre csak eny­híti a gondokat, mert még mindig 18 szükségtantermet kellene felszámolni, s meg­szüntetni ahhoz, hogy a ta­nulóknak a fele ne járjon két- műszakos iskolába. Az ered­mények mindenképpen re­ményt keltőek erre is, hiszen a társadalmi összefogás a ko­rábbiaknál sokszorta erőtelje­sebb. A korábbi években ugyanis általában 8—10 millió forint volt az összérték, az idén viszont eléri a 25 milliót. Üllő, Vecsés, Vasad és most Maglód testesítik meg a jó pél­dákat — hallotta elismerően Maróthy László. — Hét és fél hónap alatt épült meg ugyan­is a 16 tantermes üllői iskola, a vecsési öt és fél hónap alatt 6 tanteremmel (hagyományos téglaépítkezésben), Vasadon pedig 50 helyes óvoda épült. S e sort jogosan gyarapítja a monori járási egészségház is, amelynek még az alapjai sem igen látszottak 1976 végén, ta­valy ilyenkor, most pedig már éDítészetileg kész, csak a bel­ső berendezés van hátra. (Folytatás az 1. oldalról) A társadalmi munkáért mondott köszönet mellett Cse­lényi Dezső kitüntetéseket és jutalmakat is adott át, azok­nak, akik a legkiemelkedőb­ben dolgoztak. A monori járá­si Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat vezetősége okle­véllel tüntette ki a Takács Im­re villanyszerelő, a Polenyik Sándor ács-, a Lázár Antal ku­bikos-, a Turcsik Ferenc festő- mázoló-brigádot, a vállalat ki­váló dolgozója kitüntetést kap­ta Táncos Jenő művezető és Gaál Antal kubikos. A Rákos­mezeje Tsz-ben kiváló dolgozó kiitütnetést kapott: Héja Fe­renc, Bezzeg Sándor, Gyur- csánszki János, Turcsek Pál, Szászi János. Mindannyiuknak a járási pártbizottság is elis­merését fejezte ki. Nagy taps fogadta Skuméth László VII-es úttörő szép sza­vait is, aki az igazi birtokosok, tanulótársai nevében köszönte meg a tornatermet és a tanter­meket. A társadalmi összefogás példái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom