Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

IV. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1977. NOVEMBER 25., PÉNTEK Vállalta: a KKMV Munkában, tanulásban, sportban A versenyt folytatják A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 52-es építésvezetősége 1975 ok­tóberi versenyfelhívásához még abban az évben csatlako­zott minden termelőegység. A munikaversenynek nagy lendü­letet adott a Csepel Művek idei felhívása, annak országos, nemzetközi visszhangja. Tavaly is A KKMV-sek jól dolgoztak tavaly. A tervezett 14 milliós nyereséggel szemben majdnem kétmillióval többet könyvel­hettek el, s ez többszöröse an­nak, amit korábban öt év alatt összesen produkált a vállalat. A termelékenység növekedése, az egy dolgozóra jutó építési, szerelési, termelési érték 19 százalékkal lett ma­gasabb, mint 1975-ben, s 6 százalékkal meghaladta a ter­vezettet is. Az elvégzendő munkák 99 százalékát befe­jezték, s ez nyolcszázalékos árbevétel-növekedést jelentett. A Nagy Októberi Szocialis.a Forradalom tiszteletére indult munkaversenynek köszönhető, hogy meggyorsult a rákoske­resztúri városközpont közmű­vének, s a kistarcsai gázveze­ték építése, a gödöllői alsó­parki lakótelep közműveinek szerelése. Az idén tovább folytatták a versenyt, s a kollektívák vál­lalásaikat teljesítik. A KKMV is azon vállalatok közé tartozik, amelyek a gö­döllői Szabadság téri lakótelep építésére kötött szocialista együttműködési szerződést alá­írták. A vállalat dolgozói fel­ajánlották, hogy maradéktala­nul elvégzik a mélyépítési munkákat, s eddig, az idén átadandó épületek közművei­nek nyolcvan százalékával el­készültek. A szintén szocia­lista szerződéssel épülő kis­tarcsai, 580 ágyas kórház kül­ső közműveivel teljesen, belső közműveivel háromnegyed részben végeztek, s megépí­tették az utak 10 százalékát. A kórházhoz vezető és a 3­as számú főközlekedési út forgalmi csomópontját hat hét­tel a határidő előtt átadták, s azt már szeptember eleje óta használhatják. Terven felül A vállalat feladatai közé tartozik, hogy megépítse a Budapest—Kistarcsa irányá­ból érkező gázvezetéket a gö­döllői fogadóállomásig. Július elsején kiegészítő vállalást tet­tek a mélyépítők, hogy határ­idő előtt, november 7-ig elké­szülnek vele. A tervből hama­rabb lett valóság, már szep­tember 30-án készen voltak. A KKMV nemcsak Gödöllőn s a járásban épít, akad bőven tennivalója a megyében, a fővárosban, sőt országhatá­rainkon túl is, hiszen az oren- burgi gázvezeték építésében is közreműködtek. Programon felül vállalták, hogy az idén márciusban meg­rendelt, Budaörsön felépíten­dő három panelépülethez szükséges cölöpalapozást el­végzik. Az első épület augusz­tusban, a második szeptember­ben, a harmadik pedig októ­ber végére kapott cölöpalapot. Eleget tesznek a budapesti lakásprogramból rájuk háruló feladatoknak is. A rákoske­resztúri lakótelep alapközmű­veit elkészítették, ugyancsak áll az újpesti gépház, s ebben a negyedévben kezdtek hozzá a pestlőrinci állami lakótelep csatornázásához. Ami pedig a szovjetunióbeli munkát illeti, a 43-as építésvezetőség, éves tervén felül, két tömbösített szennyvíztisztító medencét épített meg, s adott át határ­idő előtt tíz nappal, kiváló minőségben, Guszjatyinban. A termelésben mutatkozó jó eredmények mellett a szo­cialista brigádok tagjai, a versenymozgalom többi terü­letét sem hanyagolják el. A brigádtagok húsz százaléka vett részt továbbképzésben, állami oktatásban, szakmai tanfolyamokon és tömegpoliti­kai szemináriumokon. Házi GALGAMÁCSAI ARANYÉRMESEK Díjkiosztás után — táSi kupa Ünnepélyesen adták át az érmeket a galgamácsai kispá­lyás labdarúgó-bajnokság leg­jobbjainak. A galgamácsai sportegyesület tömegsport bi­zottsága hangulatos díjkiosztót rendezett, amelyen Túrosán Já­nos, a helyi tanács elnöke és Tóth András, a tanács vb-tit- kára is megjelent gratulálni a győzeteseknek. Borna István, a tömegsport bizottság elnöke összegezte az idei tapasztala­tokat, s beszámolt a tömeg- sport-mozgalom fellendítését szolgáló, tervezett intézkedé­sekről. A bajnokság aranyérmét a galgamácsai SE öregfiúk csa­patának tagjai vehették át: Gasparik József, Pesti László, Molnár István, Kiss József, Vankó József, Petrik István, Garai László, Király Kálmán, Kőkuti József és Holló Bene­dek. Ezüstérmes lett az össze­fogás SE, a bronzérem az Al- lami Gazdasági MEDOSZ csa­patának jutott. A győztes egy évig őrzi az összefogás Kupát. A sportszerűségi kupát a Tsz. Agronómia és Váckisúj- falu csapata nyerte el. A leg­jobb teljesítményt nyújtó já­tékosok plaketteket, oklevele­ket kaptak, a közösségi mun­kában élenjáró sportolókat és csapatokat könyvjutalomban részesítették. Az, hogy a tömegsportban ilyen jó eredmények születtek az idén Galgamácsán, sokak érdeme. Segítséget adtak a szervező munkához a község politikai, gazdasági szervei, a tanács, az általános iskola. s különösen sokat dolgozott Pes­ti László, Király Kálmán, Kön- czöl József, Kukely István, Tóth András, Túrosán János, dr. Mészöly Jenő. Boromissza Károly, Kecskés Szabolcs, Szi- bene Imre, Puskás János. S hogy télen sem lustálkod­nak a ga’gamácsaiak, azt bizo­nyítja, az ünnepség utáni sor­solás: a léli kupában induló sakk. é® asztalitenisz-csapato­kat párosították a küzdelmek­re. A sakkbajnokságon — a mérkőzéseket hétfőnként, este hat órakor a művelődési ház­ban tartják — öt csapat in­dul: Tsz. Agronómia. TAPED SE I.' és II., Összefogás SE és Vácegres község. Az asztalite­niszezők csütörtökönként este hat órakor csapnak össze az általános iskolában. Az elsőség a benevezett csapatok: Tsz. Agronómia, Vácegres község. TAPED I. és II., valamint az összefogás SE között dől majd el. darukötözői, könnyű- és kis­gépkezelői, valamint hegesztő- tanfolyamot indítottak, s to­vábbképzést tartottak a vil­lanyszerelőknek. Több brigád kapcsolódott be az olvasómozgalomba, s kötött szerződést a vállalati szakszervezeti könyvtárral. A tömegsport-mozgalomban is szép számmal vesznek részt a szocialista brigádok. Példásan A KKMV dolgozói példamu­tatóan kivették részüket a társadalmi munkából is. Az idén már két kommunista műszakot tartottak, április 23-án ezerhatvanketten dol­goztak, s a mintegy százötven- ezer forintnyi munkabért a dolgozók lakásépítésének tá­mogatására használták fel. Ugyanerre fordították az őszi kommunista szombat bevételét is. Október 8-án sokat tettek azért, hogy gödöllői munkahe- | lyeiken is előrelépjenek. A művelődési közDont építésének gyorsításáért vállalták azt is, hogy a cölöpalapok gerenda­rácsát december 31-ig elkészí­tik. A szocialista címért verseny­zők száma a vártnál nagyobb arányban növekedett a KKMV-ben, ez is arra mutat, hogy a gödöllői vállalat dol­gozói mindinkább azonosulnak a fontos építőipari munkát végző üzem céljaival, ame­lyek városunk, járásunk arcu­latának alakítását szolgálják. — Nagyobb mennyiségű nö­vényvédőszer kelt el az idén november elejéig. Az AGRO- KER-vállaJatok több mint 3,7 milliárd forint értékű gyomirtó, rovari-tó, talajfer­tőtlenítő, és egyéb kémiai anyagot adtak el. Az őszi me­zőgazdasági munkákhoz szük­séges vegyszerekből a keresle­tet kielégítették, a tavalyinál több csávázószert hoztak for­galomba, ezekkel a vegysze­rekkel védték meg az ősszel földbe kerülő magokat. A be­avatkozás sikerrel járt, a nö­vények megfelelő arányban indultak fejlődésnek. CtsnMNmnaMnHMHDH A nyáron, július 28-án tet­tük közzé Somogyi István és Vankóné Dudás Juli felhívását, amelyben a Galgamácsán élő festőművész és népművész a járás és a város művészeit, hi­vatásos és amatőr alkotóit fel­kérte: munkájukból adomá­nyozzanak a járás és a város közművelődését majdan szer­vező gödöllői művelődési köz­pont építkezéséhez. Szombaton megnyílt a kiállítás; huszon­két festő, faragó és egy szak­kör negyvenhét alkotását kí­nálja a képzőművészet rajon­góinak, a város és a járás üzemeinek, termelőszövetkeze­teinek, intézményeinek. Mert a hozzájárulás úgy valósulhat meg, ha a kiállított festmé­nyek, szobrok elkelnek. Az aukción értékesített művek árát alkotóik az építkezés költ­ségeihez ajánlották fel. Mit láthat a nézni vagy vá­sárolni érkező érdeklődő a mo­ziiskola emeleti kiállítótermé­ben? Fussunk végig a falakon és a tárlókban elhelyezett kép­zőművészeti alkotásokon. Az ajtón belépve Nagy Sán­dor Cím nélkül és Remsey Iván Kunyhó az erdőn című festmé­Dicsőséges hatvan év Vetéikedősorozat Szombaton: középdöntő Dicsőséges hatvan év cím­mel zajlik vetélkedősorozat a Ganz Árammérőgyárban. A hat elődöntőből álló verse­nyen a csapatok — harminc­kilenc szocialista brigád — bizonyságát adta, hogy isme­rik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom történelmi körülményeit, eseményeit, a hatvan év szovjet fejlődését, a Szovjetunió népeinek mai éle­tét. Az elődöntőből tizenöt brigád jutott a középdöntőbe, első helyen a Béke, második­ként az Alkotmány és Petőfi ifjúsági szocialista brigád. A november 26-án, szombaton a gyár ebédlőjében rendezendő középdöntő résztvevői még az Eötvös Loránd, a Ciol- kovszkij, a Luis Corvalán, az Április 4-e, a 20 év, a Várnai Zseni, a Rózsa Ferenc, az Asztalos János, a Széchenyi, a Kongresszus és a Török Ignác szocialista brigádok. A középdöntőben, majd a döntőben ötszemélyes csapa­tok vesznek részt. A közép­döntő írásbeli feladatainak megoldásához segédeszközö­ket használhatnak a verseny­zők, ám erre a döntőbe jutó hat csapatnak már nem lesz módja. Az első helyezett csa­pat 5 ezer, a második 3 ezer, a harmadik pedig 1500 forint jutalmat kap. Sok ismeretlen adat Helytörténet, turistaút Előadás természetjáróknak Kerepes helytörténetéről tar­tott előadást a Gödöllői SC természetjáró klub tagjainak Szenkó István, a Ganz-Mávag kohászati gyáregysége üzem­fejlesztési szocialista brigád­jának tagja. Az előadás nagy érdeklődést keltett, a hallga­tóság sok ismeretlen adatról, összefüggésről szerzett tudo­mást. Szenkó István évek óta foglalkozik Kerepes helytörté­netének kutatásával, terjedel­mes tárgyi és írásbeli anyagot gyűjtött össze, amelyet köz­kinccsé tett. Hasznosan munkálkodik a természet- és környezetvéde­lem területén is, a Ganz-Má­vag sportkörének természetjá­rói az ő felhívására készítet­ték el a Kerepes környéki tu- ristautakat. Kisiparosok Szervezeti élet Az elmúlt fél év szervezeti munkájáról, a kisiparosokat érintő kérdésekről lesz szó a november 28_án, hétfőn dél­után 5 órakor kezdődő KIOSZ- taggyűlésen. Az összejövetelt a KIOSZ gödöllői körzeti cso­portja rendezd a székház nagy­termében. Újabb telepítések Kifizetődő a fóliás termesztés Kevés a cseresznye és a meggy A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a zöldség- és gyü­mölcstermesztés fejlesztésének megyei lehetőségeiről és táv­latairól tartott előadást Laka­tos Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese. Mint elmondta, a zöldségtermesztés fejleszté­sére hozott kormányhatározat kedvező hatását az idén már érezni lehetett. Az ország zöld­ségtermő területe 10 ezer hek­tárral volt több a tavalyinál. Kedvező volt a szőlőtermés is, viszont az almát és körtét kivéve nem termett elegendő gyümölcs, részben a tavaszi fagyok, részben a jégverések miatt. Hozzájárult ehhez az is, hogy az utóbbi években a ki­öregedett gyümölcsfákat és szőlőtőkéket nem pótolták újabb telepítésekkel. Megyénk gazdaságai elegen­dő zöldséget és gyümölcsöt ter­mesztenek az itt élő egymillió ember ellátásához, sőt, nagy­mértékben segítik a főváros ellátását is. A megye termelő- szövetkezetei egy év alatt 20 milliárd forint termelési érté­ket produkáltak. összesen 12 bázisgazdaság van a megyében, melyek 300 —1000 hektáron termesrier zöldséget. ’Az abomyi Üj Vi­lág Termelőszövetkezet pél­dául 325 hektárnyi területről 15 ezer tonna paradicsomot szállított a Nagykőrösi Kon­zervgyárba, és ebből a meny- nyiségből 9 ezer 120 tonnát géppel takarított be. Szép eredményeket ért el még a tú­rái Galgamenti Rákóczi Tsz. a vecsési Ferihegy Tsz, az üllői Üj Tavasz is. Több zöld­ségtermesztést rendszer ho­nosodott meg a megyében: a soroksári paradicsom-, az ugyancsak soroksári hagyma-; az üllői gyöbérzöldség-, a gö­döllői zöld borsó-termesztési rendszer, s kialakulóban van a káposzitatermesztési rend­szer is, a vecsési Ferihegy Tsz szervezésében. Fontos feladat, hangsúlyozta az előadó, hogy a megye zöid- ségtenmő-területe 1980-ra el­érje a 21 ezer hektárt, és nö­vekedjenek a termésátlagok is. Jelenleg összesen egymillió négyzetméternyi fólia alatti területen termesztenek korai zöldségfélét. Az utóbbi évek­ben évente 100 ezer négyzet- méterrel gyarapodott a fóliá­val borított terület, 300 ezer négyzetméternyi földet pedig üvegtáblákkal fednek kerté­szeti termelésre. Ezt a terü­letet 600 ezer négyzetméterre kívánják növelni a jövőben. Nagy befogadóképességű zöld- eágtárolókat is építenek, s ja­vítani kívánják a friss termé­kek csomagolását. Az ország gyümölcstermő­területének 10 százaléka me­gyénkben van. s ebből 9 ezer hektár nagyüzemekben talál­ható. A terméshozamok, saj­nos, alacsonyak. A háztáji és kisegítő gazdaságokban 5 mil­lió gyümölcsfát gondoznak, kö­zöttük azonban aránylag kevés a cseresznye, meggy, kajszi. Az elkövetkező két esztendő­ben 3 ezer 800 hektár új gyü­mölcsöst telepítenek a nagy­üzemekben, mindinkább el­terjed az úgynevezett csepeg­tető öntözés. Szőlőből 35 mázsa volt az át­lagtermés hektáronként a me­gyében. Ez jónak mondható, bár nem éri el az 1973_as ho­zamot. Kézügyesség és fantázia A péceli faesztergályos Szerényen bújik meg a kis cseréptetős ház az újonnan ta­tarozott épület mellett. Szoba­konyha az egész, falatról hám- lik a vakolat láthatóan szaná­lásra ítélték. Picinyke ablakán fény szűrődik ki. Sokan azt gondolják, még lakják, talán idős embereknek nyújt ott­hont. De nem így van. Műhely a régi kis ház. Ka­tona István faesztergályos mű­helye. Hatalmas régi gépen forog a csontkeményre szik- kadt tölgyfa. A hántolókés nagy ívben röpíti a forgácsot. A mester szeme, füle is alig látszik ki a fűrészporból. — Hiába — mondja, ez a szakma porral jár. — A fonó­gyárnak készít orsót kis tétel­ben. — Ezt is meg kell csinálni valakinek — vallja. Forog a körfűrész, millimé- ternyi pontossággal szabdalja a megesztergált korongokat. A szakmáját szerető fiatal em­bernek akad munkája bőven, de ha ideje engedi, szívesen farag dísztárgyakat. Örömmel vett részt > a községben, Péce- len nemrégen rendezett kiállí­táson, ahol több százan lát­hatták gyönyörű padlóvázáját, a félbevágott falivázát, mely­nek egyik részét elajándékozta. A félméteres kőrisfából eszter­gált gyertyatartó, a nyersen fényezett fahasáb valóban di- sze lehet bármelyik lakásnak. Sosem hittem volna, hogy a hófehér fából készült kalapá­csot sebészek használják. Tá­nyérok sorakoznak a polcon, egyik-másik átmérője a fél métert is eléri. Égetésük is jó ízlésre vall. Nyakláncok, füg­gők is előkerülnek az ifjú mester zsebéből, valamennyi anyaga fa. Aprólékos munká­val alakulnak, formálódnak. Katona István nem piacra dolgozik, a szakma szépségé­nek bizonyítására esztergálja szebbnél szebb tárgyait. No, meg kézügyességét, fantáziáját teszi próbára. Á.L Felkészülten, tovább tanulva Befejeződtek a negyedévi i beszámolók Pécelen, a marxis­ta—leninista esti egyetemen. A hallgatók jó felkészültségről tettek bizonyságot, és külön örvendetes, hogy a jelentkezők közül senki sem hagyta abba a tanulást. A veresegyháziak már vásároltak Művészek a művelődési házért megny'ilt a kiállítás nyei fogadják a látogatót. Vankóné Dudás Juli világos, szép színekkel festett, a szo­kásos falusi miliőt ábrázoló Lakodalmasa, alatta pedig Pó­lyák Ferenc Az Orgoványban. 1919-ben elhurcoltak emlékére című faragása. Az isaszegi mű­velődési ház kézimunka szak­köre hímzett futókkal és kesz­kenőkkel szerepel a tárlaton, Reitmajer József három, si­mára csiszolt kis faragással, a Pásztorral, az Asszonyokkal és a Kukoricamorzsolóval. Szekeres Erzsébet a tőle megszokott igényes, a népi és mesei hagyományokat ötvöző faliszőnyeget hozott a kiállítás­ra. Címe: A páva. Ezután fest­ményeket nézegethetünk: dr. Nagy János Virágcsendélettel szerepel, Kukla Mátyás négy akvarellel: Esti szürkület, Té­li táj, Fák találkozása, Zivatar, Pataki Ferenc Őszi vadászatot festett. László Lilla Tavasz és táj Balatonnal című képei mellett Remsey Flóra három motívu­mában gyönyörködhetünk. Mo- notípiáin fantasztikus növé­nyeket, variál, érdekes szín­tónusokban. Bizonyára sokan nézik tetszéssel Remsey Jenő Monostori Duna-part, és Rem­sey Gábor a Szadai házak, a Rákos-menti házak, valamint a Ködös utca című rézkarcait. Schmidtka Nándor Virág­csendélete és Lőrincz Ferenc Cím nélkül festménye előtt az üvegtetejű tárlóban Hidi Fe­renc nagyszerű faragásai hív­ják fel magukra a figyelmet, önmagában is érdekes a Lófe­jű csanak — a csanak népi használati eszköz, merítőkanál — a Sulykoló, a Tányér. Bada Márta erős színekkel festette olajképeit: a Domonyi utcát, a Ház előttöt, a Faluvégét, a Pi­ros tetőket és a Meséket. Míró Eszter plakettjei Déry­nét, Bajor Gizit és Zrínyi Ilo­nát ábrázolják. Dobos Olga Makó című linómetszetével, Gubányi György Kompozíció szemmel és Lenin című zomán­caival szerepel. Szépek Somo­gyi István képei, az álló alakú Napraforgó és Szenvedés, va­lamint a nagy méretű Háború. A sort Takács József zárja Cím nélkül és a Dunakanyart áb­rázoló kontrasztos bitumenmet­szeteivel. A kiállított képek közül már­is elkelt Somogyi István Nap­raforgó című festménye, a ve­resegyházi községi tanács vet­te meg. A szervezők remélik, hogy a tárlat befejezéséig, no­vember 31-ig a többi alkotás is megtetszik valakiknek. Az ér­deklődők kedden, csütörtökön és pénteken délután kettőtől este hatig, szerdán, szomba­ton és vasárnap délelőtt 10-tőI délután két óráig kereshetik fel a termet. G. Z. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom