Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
19T7. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Feladatait — a minőség jegyében Elfogadták a MÉSZÖV új alapszabályát r Amint már topunk tegnapi számában is jeleztük, tegnap tartották küldöttközgyűlésüket Pest megye fogyasztási szövetkezetei. Budaörsön a MEZÖGÉPTRÖSZT nagytermében jöttek össze a küldöttek és a társvállalatok képviselői, hogy megvitassak az új szövetkezeti törvényből adódó feladatokat, illetve a módosított alapszabály-terve- Betet. Nagy Gábor ÁFÉSZ- titkár nyitotta meg a közgyűlést, melyen részt vett dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOS'Z elnöke, Balógh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, Markó István, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Árpást Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, Krasznai Lajos, az MSZMP budai járási bizottságának titkára és dr. Stiroki Sándor, Pest megyei főügyészhelyettes. Nagy ’ Gábor megállapította: i a csepeli felhívás alapján a szövetkezetekben is széles körű munkaverseny bontakozott ki. Az elsők között csatlakozott a Monor vidéki ÁFÉSZ, a gödöllői áruház 7 szocialista brigádja, a tápiósizelei szövetkezet Marketing brigádja es a Nagykőrösi ÁFÉSZ. Őket követte a többi közösség. Vállalásaik között — melyeket maradéktalanul teljesítettek, sőt, túlteljesítettek — első helyen szerepelt az áruforgalmi és nyereségnövelési terv túlteljesítése, a taglétszám emelése. Üj zöldség-gyümölcs termelő szakcsoportok alakultak, korszerűsítették a belső anyag- mozgatást, újításokkal segítették a nehéz fizikai munka arányának csökkentését. A Váci ÁFÉSZ brigádjai például kommunista műszakot szerveztek, s 106 ezer forint értékű munkát végezitek, 20 ezer forint munkabérüket pedig felajánlották a városi tanácsnak a kommunális beruházások támogatására. A takarékszövetkezetek több millió forinttal teljesítették túl a betétnövelésre tett felajánlásukat. Tuza Sándomé dr., a MÉSZÖV elnöke az ötödik ötéves terv eddig eltelt két évének eredményeit elemezte, s felhívta a figyelmet az MSZMP XI. kongresszusának határozataiból adódó feladatokra. A kisgazdaságok termelésfejlesztéséinek és árufelvásárlásának értékelésénél rámutatott arra, hogy az eddiginél is jobban öszsze kell hangolni az AFÉSZ-ek és takarékszövetkezetek munkáját, hiszen az utóbbiak által nyújtott mezőgazdasági kölesönökből termelik meg azt az árutöbbletet, melyet a felvásárlótelepeken értékesítenek a kistermelők. A küldöttek hozzászólásaikban támogatásukról biztosították az elnökséget, s elmondták helyi tapasztalataikat. Elsőként Juhász Sándor, az alsónémedi takarékszövetkezet küldötte kért szót. Megállapította, hogy az új alapszabály-tervezet a szövetkezeti mozgalom fejlődését szolgálja. Halasi Jánds, a Nagykőrösi ÁFÉSZ küldötte az előkészítő bizottság alapos munkáját elemezte. A zöldséggyümölcs termeléssel és felvásárlással kapcsolatban elmondta. hogy helyesnek tartja a tájkörzetek kialakítását, hiszen ezzel nagymértékben fokozzák a termelési kedvet. Jellemző példa erre, hogy míg tavaly egész évben 180 vagon zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel az ÁFÉSZ a kistermelőktől, az idén az első háromnegyed évben túllépték a 335 vagont. Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy a Pest megyei pártbizottság néhány hete ösz- szegezte az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adódó- feladatok végrehajtását és az ötéves terv első két évének teljesítését. Amint ezt a Központi Bizottságnak is jelentették, Pest megyére a cselekvő politikai élet, szép gazdasági és kulturális eredmények jellemzőek. A megye ipara, de mezőgazdasága is az országos átlagnál gyorsabban fejlődik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs több tennivalónk. Nem elég a mennyiségre törekedni, sőt, ez manapság már egyértelműen kevés; jó minőségű árut kell termelnünk, hogy versenyképesek maradhassunk a külföldi piacokon. Az ÁFÉS’Z-ek eddig is sokat segítettek a termelés színvonalénak emelésében, a feltételek megteremtésében. A jövőben még fokozottabban kell tevékenykedniük a népgazdaság céljainak eléréséért. Ezt elsősorban úgy tehetik, hogy a kisárutermelokkel is több értékesítési szerződést kötnek, s jó minőségű palántát, gyümölcsfaoltványt és más szaporítóanyagot szereznek be a számúkra. Doroszlai László, a Kisdu- namenti ÁFÉSZ küldötte a szocialista brigádmozgalom jelentőségét emelte ki, s a saját brigádja, a Kiskun szocialista közösség példáján mutatta be, hogyan lehet emelni egy étterem forgalmát a brigád lelkiismeretes munkája segítségével. Háromnegyed év alatt vállalását is túlteljesítve, 9 millió forint nyereséget termelt a 14 brigád. Dr. Kalácska Sándor. a Hungarofructot képviselte a küldöttgyűlésen. Amint mondta, jóleső érzéssel olvasta a kistermelők támogatásáról szóló anyagot, s örömmel tapasztalja, hogy az ÁFÉSZ-ek szívügyüknek tekintik az export fokozását. Különösen a gyümölcsnél van szükség fajtaváltásra, hiszen a nyugati piacon csak a legjobb árut lehet eladni. A szocialista országok is ragaszkodnak a jó minőséghez. A következő években még szorosabbra kell fonni a MÉSZÖV és a Hungarofruct együttműködését, hogy már a szerződéskötéseknél tisztában legyenek a külföldi igényekkel, s olyan zöldséget termeljenek, amire a külkereskedelmi vállalat vevőt is tud szerezni. A küldöttgyűlés ágazati vá; lasztmányi ülésekkel folytaitól dott, amelyeken külön-külön vitatták meg az alapszabálytervezetet. Ezt követően újabb plenáris ülésre gyűltek össze, melyen elfogadták a fogyasztási szövetkezetek új, belső alkotmányát. Egységesebben érvényesülnek a közművelődési alapelvek A Pest megyei tanács vb elismerése a művelődési központnak és könyvtárnak — Napirenden: a többlet ingatlanok helyzete Rövidesen két esztendeje lesz, hogy 1975 decemberében megkezdte működését a megye legjelentősebb közművelődési intézménye, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Az ún. komplex szervezettségű, megyei feladatkörű intézmény országosan is újdonságnak számított, ezért tevékenységéhez kísérleti jelleggel járult hozzá a Kulturális Minisztérium. Az azóta eltelt idő a próbálkozás helyességét bizonyította, s a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésén úgy foglalt állást, hogy a megyei művelődési központ és könyvtár eredményesen látja el feladatát. O Negyvenezer látogató A testület elé terjesztett írásos beszámoló, valamint a szóbeli kiegészítés elégedetten állapíthatta meg, Szentendre városa befogadta az új intézményt, magáénak tekinti, semmiféle zavart nem okoz a helyi és á megyei szerepkör együttes ellátása. Bizonyítja ezt egyebek között a látogatottság. A művelődési központ és könyvtár működésének első esztendejében, 1976-ban, ösz- szesen negyvenezren vettek részt a különböző rendezvényeken, az idén viszont, január és szeptember között már a 42 ezret is meghaladta a látogatók száma. Sikeresnek bizonyultak az ún. kiscsoportok, azaz a különböző művelődő közösségek Az élelmiszertörvény szellemében Ellátás, szavatosság, csomagolás Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése A kenyérellátásról, a korszerű hűtőláncról, a csomagolásról és sok egyéb, az egész lakosságot érintő kérdésről tárgyaltak a képviselők az élelmiszertörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait elemezve: szerdán Kőbányán, a BNV 25- ös pavilonjában — ahol most központi élelmiszer-kiállítást tartanak —, ülésezett az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Bélák Sándor elnöki megnyitója után Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes számolt be az idén januárban életbe lépett élelmiszertörvény végrehajtásáról és a további teendőkről. Kiemelte a miniszterhelyettes, hogy az intézkedések nyomán elsősorban a csomagolásban és a választék szélesedésében szembeszökőek az eredmények. Jellemző például, hogy míg 1960-ban 1300-féle termék közül választhattak a vásárlók, addig 1977-ben már 4000 különböző cikket kínál a kereskedelem. Nőtt az ipari csomagolású termékek aránya is. A‘liszt, a rizs, a kristálycukor és a zsír több mint kétharmada már előre csomagolva kerül az üzletekbe. A vágott baromfi és aprólék tálcás forgalmazása 1975-höz viszonyítva az idén majdnem megkétszereződött. A csomagolási körülmények azonban még sok gondot okoznak, elsősorban a gyenge minőségű csomagolóanyagok, a hiányos nyomdai munka és a sokféle, műszaki megoldásában gyakran hibás jelzési mód miatt. Az ok: nagymértékben elavult a csomagológéppark, korszerűtlenek a jelölőberendezések és a nyomdaipar sem tart lépést az élelmiszergyártással. Az említett nehézségek miatt a MÉM, az Egészségügyi és a Belkereskedelmi Minisztérium — ahol az indokolt — 1981-ig felmentést ad a jelölési rendelkezések alkalmazása alól. Az érintett vállalatoknak azonban el kell készíteniük részletes fejlesztési programjaikat, hiszen 1981 után csakis az élelmiszertörvényben előírt csomagolással és jelöléssel hozható forgalomba bármilyen áru. A szavatosság, az eltarthatóság és a felhasználhatóság eddigi sokféle és nehezen kiismerhető jelzéseit a MÉM végrehajtási rendelete alapján egyszerűsítik. Az élelmiszertörvény szellemében tovább bővítették a termékek választékát a gyártók, és — döntően 1977-ben — több mint 100 új terméket mutattak be. A sort a konzervipar vezeti 53 új cikkel, és jelenleg 49, eddig még nem gyártott termék vár bevezetésre, elsősorban a tej-, a konzerv-, a hűtő-, az édes-, a hús- és az üdítőitaliparban. A választékbővülés egyértelműen a vásárlók érdekeit szolgálja, ám a megbízható, állandó minőségű, hagyományos tömegcikkek árusítását is biztosítani kell. A termékszerkezet korszerűsítése tehát nem jelentheti a megszokott és közkedvelt cikkek eltűnését és ezt az ellenőrzésekkor alapvetően figyelembe kell venni. Az iparban tartott hatósági ellenőrzések szerint az erősödő szabályozásnak köszönhetően mind kevesebb a minőségi kifogás. Esetleges átmeneti visszaesések ellenére is egyértelmű a fejlődés, jórészt az ellenőrzési munkának köszönhetően, Több mint 150 millió forintót fordítottak 1969 óta új intézetek építésére és a régiek felújítására. Az élelmiszertörvény előírásainak végrehajtását számon tartó szakemberek megállapították, hogy a higiéniai feltételek megteremtésében az iparágak között meglehetősen nagy az eltérés. Az új üzemek már a szigorú előírásoknak megfelelően épülnek, a régi gyárak viszont olyanok, amilyenek. A nemzetközileg is elfogadott és a vevők által megkívánt élelmezés-egészségügyi adottságokkal ma csak néhány húsipari vállalat és konzervgyártő üzem rendelkezik. A többieknek a következő évek fejlesztési terveinél kell figyelembe venniük az élelmiszer- törvény 10. paragrafusának előírásait. Az ülésen felszólalt Bollók Józsefné, Cselőtei László (Pest megye), Bankó Mihály, Kiss Imre, Kasó József, Mateovics József, Molnár Béla, Palóczi Lajosné, Pál István, Sarudi Sándor, Szemerits Ferencné, Vadkerti Miklósné, Varga János (Pest megye), Varga Sándor és Vass József képviselő. Egy műszakban: ezer darab A Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárában új fröccsöntő gépet vásároltak a svájci Büchler cégtől. Egy műszakban a géppel ezer darab műanyag kapocstestet gyártanak. Halmágyi Péter (elvétele létrehozására tett erőfeszítések: ma harmincnégy ilyen tevékenykedik, s közülük több kiemelkedően szerepelt megyei és országos versenyeken. A végrehajtó bizottság a beszámoló megvitatásakor különösen nagyra értékelte azt a tevékenységet, amelyet a munkásművelődés elősegítése, a szocialista brigádokkal kialakítandó rendszeres kapcsolat érdekében fejtett ki a művelődési központ és könyvtár. Ugyancsak többen elismeréssel szóltak az ifjúság körében végzett munkáról, de hangsúlyozták azt is, hogy az iskolából kikerült fiatalok művelődéséért céltudatosabban és következetesebben kell munkálkodni. * Hatásos módszertani segítség Lényeges része az intézmény sokágú feladatainak a megyében folyó közművelődési munka módszertani segítése, s az eddigi eredmények azzal biztatnak, e követelménynek is mind jobban megfelel. Kialakultak az alap- és a továbbképzés különböző formái a közművelődésben nem főhivatásúként dolgozók számára, s most van napirenden a főhivatású közművelődési dolgpzók egységes továbbképzésének megteremtése, megyei közművelődési szakirodalmi gyűjtemény létrehozása. A végrehajtó bizottság ülésén több felszólalás bizonyította, hogy a művelődési központ és könyvtár hatásos módszertani segítséget nyújt tanfolyamaival éppúgy, mint különböző kiadványaival, sőt, sok esetben országos tapasztalatcserékhez is megfelelő módszereket és tényeket kínál. Hatásos eszköznek bizonyul a fővárosba bejáró megyei dolgozók művelődési lehetőségeinek bővítésében az az együttműködés, amelyet — szerződések alapján — mind jobban elmélyíteni szándékozik az intézmény a Fővárosi Művelődési Házzal, a Pataki István Művelődési Központtal, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral. Ebben is, másban is természetesen még érezhetők a kezdeti bizonytalankodás jelei, hiszen a megyei művelődési központ és könyvtár múltja kétesztendős sincsen. Jogos igény tehát — ami elhangzott a végrehajtó bizottság ülésén — a városi, valamint a területi-megyei feladatok egészséges aránya kialakításának szorgalmazása. Erősíteni a területi munkát Ez a gondolatkör megkülönböztetett figyelmet kapott a testület ülésén, s a végrehajtó bizottság egyetértett abban, mód nyílik, s megfelelő alapok is rendelkezésre állnak — egy-két, dologi tényezőt kivéve — a területi munka erősítéséhez. Ahhoz, hogy a . megyében működő közművelődési intézmények gazdag szolgáltatási lehetőségből válogathassanak, amibe a személyes kapcsolatok, helyszíni módszertani útmutatások éppúgy beletartoznak, mint a tematikus tanfolyamok, a különböző segédanyagok. Majdnem kétesztendős tevékenységével — állapította meg a végrehajtó bizottság — a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár bizonyította, a művelődési otthon és a könyvtár egységes, komplex intézménnyé szervezése helyes, eredményes elképzelés volt. Az intézkedés segítségével koncentrálódtak a közművelődésre fordítható anyagi és szellemi erők, erősödött a köz- művelődési alapelvek és nevelési célkitűzések egységes értelmezése, növekedett a módszertani irányítás alatt álló intézmények együttműködési készsége, az egyesített költségvetés lehetővé tette a különböző tevékenységi területek arányosabb — célszerűbb — anyagi ellátását. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága, elfogadva az előterjesztést, elismerését fejezteid a művelődési központ és könyvtár dolgozóinak eddigi munkájukért. Határozatában megjelölte azokat a teendőket, melyek a következő években a munka alapját adják. Így a többi között az intézmény szakembergárdájának megszilárdítását. a munkások, az ifjúság, a szövetkezeti parasztság, a nemzetiségek és a külterületi lakosság körében végzendő közművelődési tevékenység hathatós támogatását húzta alá a testületi határozat középponti teendőként. 0 Mérséklődött az ingatlanforgalom Az elfogadott napirendnek megfelelően a végrehajtó bizottság ezt követően megvitatta az állampolgárok tulajdonában levő többletingatlanok helyzetéről készített előterjesztést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a birtokolható ingatlanok mértékére vonatkozó jogszabályok végrehajtása a megyében mind következetesebb. A tanácsok kellő figyelmet szentelnek a többlet- ingatlanok ügyének, s ennek köszönhetően visszaszorult a telekspekuláció, a közgondolkozásban egységes felfogás alakult ki az indokoltat meghaladó vagyonszerzésre törekvőkről. Minden bizonnyal — hangzott el a végrehajtó bizottság ülésén — része volt a különböző korlátozásokat kimondó jogszabályoknak is, pontosabban azok gyakorlatban! érvényesítésének abban, hogy a megyében csökkent az ingatlanforgalom. Négy esztendeje, 1973-ban összesen 26 919 ingat: lanátruházás történt a megyében, 1976-ban ez az aktus már csak 21 324 ügyletre terjedt ki. Elősegítette a kedvezőbb helyzet kialakulását az is, hogy mind a megyei tanács, mind a helyi tanácsok rugalmasan, az ésszerűség szabta korlátokat figyelembe véve jártak el, hiszen jó néhány településen nincs értelme a mértéket meg-; haladó telek- vagy lakástulajdon elidegenítési kötelezettségét fönntartani, mert ezekre az ingatlanokra egész egyszerűen nincs vevő. Ott viszont, ahol mód van az értékesítésre — s ezt határozatában is megfogalmazta a testület —, a tanácsoknak következetesebben és az eddigieknél rugalmasabban kell eljárniuk. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta, s fölhívta a helyi tanácsok figyelmét a telekadóknál mutatkozó hátralék fölszámolás ÉTra. 4[ 0 Új természetvédelmi terület Befejezésül a testület egyéb ügyeket tárgyalt. Ezek sorában úgy határozott, hogy természetvédelmi területté nyilvánítja a huszonhat hektár kiterjedésű legelőt Csömör községben. A területen kiemelkedően értékes növényzet található, az ún. hínárvegetáció különleges növényfajod kát foglal magába, s ez, valamint a tájképi jelleg egyaránt indokolja e megyei értékű természetvédelmi területté nyíl-: vánítást, s az ezzel járó korlát tozások kimondását. M. O. 1 t
