Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

1977. NOVEMBER 1., KEDD A tanácstagok tájékoztatása Inár esi tapasztalatok A tanácstörvény — társa­dalmunk fejlődésének megfe­lelően — a helyi önállóság és öntevékenység, valamint a szocialista demokrácia széle­sítése érdekében növelte a tanácsok hatáskörét és fele­lősségét, ennek megfelelően magasabb követelményeket támaszt a tanácstagokkal szem. ben is. A tanácsok csak akkor tud­nak eleget tenni megnöveke­dett feladataiknak, ha a ta­nácstagok rendelkeznek a vá­lasztók érdekeinek képvisele­téhez, a döntések meghozata­lához szükséges ismeretekkel. Mindenről tudjanak A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának és a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának 1973-ban kiadott együttes irányelve útmutatást ad a tanácstagok tájékozta­tásához. Előírja, hogy a ta­nácstagokat a tanácsüléseken rendszeresen informálni kell az időszerű kérdésekről. Most az inárcsi nagyközsé­gi közös tanácson kerestünk választ arra, nogyan tesznek eleget ennek a feladatnak. Mint Szabó Pál, a nagyközsé­gi tanács elnöke elmondta, az irányítási munkában fon­tos érdek fűződik ahhoz, hogy mindenről tájékoztassák a ta­nácstagokat. Ezt a feladatot a tanácsülésen teljesítették ed­dig, részben az elnöki jelenté­sekben, részben az egyes na­pirendek kapcsán. Ugyanezen alkalommal szereznek a ta­nácstagok tudomást a két ülés között történt legfontosabb közérdekű eseményekről. Itt beszámolnak a végrehajtó bi­zottság jelentősebb határoza­tairól, ez alkalommal a?t is elmondják, miként akarják a határozatokat végrehajtani. Az egyes bizottságok fon­tosabb javaslatairól és mun­kájáról év végén, az éves értékelő jelentésben adnak számot. A négy és fél év alatt, az inárcsi és a kakucsi ta­nács egyesülése óta beszámolt a tanácstagoknak a szabály­sértési, a számvizsgáló, az ügy­rendi, a gazdasági és az igaz­gatási bizottság is, s ugyan­csak számot adtak a nem ta­nácsi szervekkel folytatott tár­gyalásokról. Javítani a módszereket A fontosabb, különösen a tanácstagi munkát és az ál­lampolgárok jogait és kötele­zettségeit érintő jogszabá­lyokról esetenként, azok meg­jelenése után kellene infor­málni a tanácstagokat. Ennek a feladatnak eddig az érdek­lődő személyes megjelenése­kor szóban, kivonatosan, vagy a jogszabály ideiglenes ren­delkezésre bocsátásával tettek eleget. vannak tagjai. Az idén 20 ezer kiló nyúlhús átvételét tervezi a fogyasztási szövetke­zet, az áru felét Ócsárol, a má­sik-felét Alsónémediről és Bu­gyiról várják. Ezeket a kis- tenyésktöketa Kömyei Álla­mi Gazdaság patronálja. A Vörös Október Tsz is megkezd­te a nyúlfelvásárlást, s amíg az állami gazdaság csak ha­vonta szállít, ők kéthetenként elviszik a nyulakat. Nagyon sok kisállattenyész­tőnek előnyösebb a két­hetes turnus, s át is pártoltak a tsz-hez. A primőrök termesztéséhez sok fóliát kérnek a gazdák. Júniusban megrendelte a szö­vetkezet, de azóta se kaptak. A budapesti Agrokernél csak az év végére, vagy 1978 elejére ígérik, Kecskeméten meg csak vázzal együtt adják. Pedig az év elején azt ígérték, hogy nem lesz többé hiánycikk a fólia ... Olcsó kerti kisgépek is kel­lenének. Sajnos az sincs. Már arra is gondolt az ÁFfiSZ ve­zetősége, hogy vesznek néhá­nyat és kölcsön adják a terme­lőknek, de ezt csak úgy lehet­ne megoldani, ha gépkezelőt is vennének fel hozzá. Sajnos nincs módjuk arra, hogy bő­vítsék a létszámukat. T. Á. L. Üszóneve'ő, tehenészet Dabason A hús- és tejprogram kere­tében 560 férőhelyes növen- dékmarha-teleo építését kezd­ték meg az idén a dabasi Fe­hér Akác Tsz-ben. A beruhá­zás teljes költsége 13 millió forint lesz, amelyből az idén 6 milliót használnak fel. Az el­ső istállót már átadták. A má­sodik november 30-ra, a har­madik december 31-re készül el. A szociális épületet és a kiegészítő létesítményeket 1978. június 30-ra adják át. Az október 30-ra átadásra kerülő istálló benépesítésére október 25-én érkeztek meg az első 8—12 hónapos vemhes üszők Veszprém megyéből. Összesen 200 marhát vásárolnak, hogy a saját állományuk szaporula­tát kiegészítve két év múlva már a nagy tejtermelő képes­ségű fajtával telepíthessék be a felépülő 600 férőhelyes sza­kosított tehenészetüket. A te­henészeti telep építését 1978. március 1-én kezdik, a mun­kát 1979. december 31-re fe­jezik be. Inárcson keresik azt a mó­dot, amellyel ■javíthatjuk a kölcsönös tájékoztatást. En­nek első lépése, hogy ezentúl bővebb ismereteket adnak, méghozzá írásban, a megje­lenő jogszabályokról. Ezt a módszert szeptember végén kezdték alkalmazni, egyelő­re azonban nagyon tökéletlen technikai apparátussal. Ezen úgy akarnak segíteni, hogy — amint a tanácsülésen meg is szavazták — sokszorosítógé­pet vásárolnak a gazdaságok segítségével. A gép hiánya természete­sen eddig sem volt akadálya annak, hogy a tanácstagi in­terpellációkra még azon az ülésen választ adjanak, ame­lyen azok elhangzottak. Ezt meg Is tették, s a felvetett problémákat is sorra megold­ják, leszámítva azokat, ame­lyeknek megvalósítása pénz­ügyi akadályokba ütközik. A sokszorosítógép még nincs meg, de — bár nehezen ol­vasható — kiadták az úgyne­vezett községi tájékoztató el­ső számát, még korlátozott példányszámban. A tanács a tapasztalatok szerinti „legke­resettebb” jogszabályokat gyűj­tötte csokorba: Kölcsönös érdek A tanácsülésen a községi tájékoztató félévenkénti meg­jelentetését határozták el, s amint meglesz a sokszorosító­gép — még azt kutatják, hol lehet beszerezni —, ennek minden technikai akadálya el­hárul. S ha a község lakosai a jogszabályok iránt érdek­lődnek majd tanácstagjuknál, minden további nélkül meg­kaphatják a szakszerű vá­laszt. A tájékoztatás javítását a lakosági igények írták elő. De éppúgy érdeke ez a szakigaz­gatási szerveknek és a tanács­tagoknak is. Elősegíti azt, hogy az álampolgárok min­dékor tudják, mihez tartsák magukat, hiszen a lakosság hiányos — vagy inkább hiány­zó — jogszabályismerete az oka sok bizonytalanságnak, az alapeljárás megindításának, s az ügyintézés elhúzódásának. Hatos Erzsébet További kétmillióért 2,7 millió rubél értékű szer­ződést kötött a TRANSELEKT- RO Külkereskedelmi Vállalat csehszlovák partnerével, * a Merkúrjával, különböző ven­déglátóipari és kereskedelem­technikai berendezések jövő évi exportjára. A berendezése­ket a KERIPAR Vállalat, a VBKM, a Jászberényi Hűtő­gépgyár, a MIRKÖZ és a Fém- feldolgozó Szövetkezet gyártja. A csehszlovák vállalat további, csaknem 2 millió rubel értékű igényt jelentett be ilyen berendezésekre. A TRANSEUEKTRO jövő évi csehszlovákiai exportja a vendéglátóipari és kereskede­lemtechnikai gépekből várha­tóan eléri majd a 6 millió ru­belt. A hagyományos terméke­ken kívül új típusokat is szállítanak majd, amelyek közül egy mélyhűtő a napokban nagydíjat kapott az INTECO ’77 bmói nemzet­közi szakikiállításon. Mérik a hídszerkezetet Az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepé­nek legújabb létesítményében kapott helyet a tartószerkezeti és betontechnológiái laboratórium. Az új épületben közúti és vasúti hídszerkezetek, épületgerendák szilárdságát vizsgáljál; és betontechnológiákat dolgoznak ki. Ahol a dombok kezdődnek Hogyan élnek a pándiak? Ahol a Duna—Tisza köze síkságát észak táján már valódi dombszámba vehető magaslatok tarkítják, ott fek­szik kies környezetben Pánd. Kis község, mindössze 1983 ember lakja, ma kevesebb, mint amennyit 1960-ban a népszámláláskor összeírtak. Akkor még 2 ezer 104 lakosa volt. Ez a mintegy hétszáza­lékos csökkenés 17 év alatt mégsem annyira jelentős, hogy Pánd elnéptelenedő falu­nak lenne mondható. Minden­esetre figyelmetkeltő a fogyat­kozás, amely nem a születé­sek számának csökkenéséből, s nem a halálozások emelke­déséből ered. Ahogy a nagy- kátai járás néhány más köz­ségéből, évente innen is el­elköltöznek:- ■ Munkába kiilönbusszal Ennek pedig az a magyará­zata, hogy 940 főt kitevő mun­kaképes korú lakóiból, mégha a hat önálló kisiparost is számba vesszük, mindössze 274 a helybeli dolgozó. Kevés Pándon a munkahely, de a Budapesti Ruházati Ktsz var­rodájában, a régi kultúrház- ban két műszakban 90 nő dolgozhatna. Mégsincs két műszak, mert csupán 50 asz- szony és leány vállalkozott a műhelyben munkára. Ugyan­akkor a munkaképes korú nők közül 106 semmilyen ke­reső foglalkozást nem vállal. A legtöbb helyi munkaal­kalmat a tsz nyújtja jelenleg, 74 fő, többnyire nő részére, de ha akadna vállalkozó, szintén többet foglalkoztatna. Az állami gazdaság is, ahol most csupán 20 pándi keresi a kenyerét. Huszonkilenc nő a Gobelin Háziipari H Szövetke­zetnek, 14 pedig a Pannónia Háziipari Szövetkezetnek dol­gozik. A malom ugyanennyi embert, többségében férfit foglalkoztat és eggyel többet a szociális otthon. Tíz esztendő­vel ezelőtt csak körülbelül 400, most 560 pándi ingázik budapesti vagy máshol levő mintegy 40 munkahelyre. A Hallottam valahol... közlekedés elég jó, hosszadal­mas utazás nem riaszthatja vissza őket. A menetrend szerinti jára­tokon kívül naponta három vállalathoz szállítja külön- busz a pándi dolgozókat. Megközelítően 370 nyugdí­jas, illetve járadékos vala­melyest megnöveli a helyben dolgozóik számát. Sokan közü­lük részfoglalkozást vállalnak a tsz-ben, mások háztáji gaz­daságukat művelik. Tíz év mérlege Meglehetősen nagy Pándon a cigány lakosság, 221 fő. Kö­zülük 51 férfi és 48 nő van munkaképes korban. A fér­fiak 90, a nők 30 százaléka nemcsak rendszeresen, de többnyire állandó munkahe­lyen dolgozik. Nagy haladás ez az előző évekhez képest. Régebben különösen nehéz volt a 14—18 év közötti ci­gány fiatalokat munkára bír­ni. Most 60 százalékuk rend­szeresen vállal munkát, szak­munkástanuló is nem egy akad már közöttük. Ezt külön kiemelte Bódí József tanácselnök a lakosság munka- és életkörülményeit első ízben tárgyaló, a leg­utóbbi tanácsülés elé terjesz­tett beszámolójában. Kimu­tatta azonban abban a község fejlődésének adatait is. Meg­lepő, hogy mi minden történt tíz év alatt ebben a kis köz­ségben. Korszerűsítették a községben átvezető főútvona­lat. Két kilométer hosszúság­ban kiépítették más utcák út­testét és madjnem mindegyik­ben a járdát. Elvezették a belvizet. Megnyitották az öre­gek napközi otthonát, s nem­rég az újonnan épült művelő­dési házat. De a lakosság is építkezik. Az utolsó húsz évben 187 kor­szerű, kényelmes családi há­zat emelt és csaknem annyi lakóépületet megnagyobbított, tett korszerűvé. Kocsi és betét Villany nélkül már nincs ház Pándon, viszont a törpe- vízmű egyelőre csak keveset lát el. Sok házba azonban a kútról szivattyú segítségével viszik a vizet és egyre több a fürdőszoba. A vízvezeték és a vízmű megnagyobbítása a közeli évek feladata lesz. Azt felsorolni, hogy hány háztartási gép, televízió, rá­dió működik a faluban, mi­nek? Hisz általános jelenség a magyar vidéken, hogy az ilyesmi már alig hiányzik a családi otthonokból. A pándi lakosság életkörülményeire azonban fényt vet, 38 lakos­nak van személygépkocsija és csak a község takarékszövet­kezetében 6 millió 100 ezer forint a betétállomány. Ha akad is néhány nehezebben élő, a lakosság többségének jóléte kétségtelen. A város azonban, különösen a fiata­lokat mégis vonzza. Szokoly Endre (Gyors tűnődés: érdekes, Me- fisztót is, Basiliót is mélyfek­vésben kacagtatják az opera­színpad jelesei. Az asszociáció helyénvaló. A rágalomária következik:) „Itt ugyan nem vásárol! Mert én még sosem láttam magát!” Mondhatnám, hogy én se magát, hálistennek, vagy hogy ezután is csak akkor lássam, amikor a hátam kö­zepét —■ de félek, hogy a né­pi szólások idézgetése messzi­re vinne. Közgazdasági oldal­ról próbálkozom: „Miért gon­dolja, hogy néhány forintnyi értékben sértegethet, kioktat­hat? Hogy néhány forint el­lenértékeként elvehet az időmből, a türelmemből, az idegsejtjeimből, melyekről köztudott, hogy nem regene­rálódnak, csak kopnak, kop­nak ... No igen, persze. Élő­ben csak az első néhány szó hangzott el. A többit az ifjú eladónő immár parttalanul áradó haragja elmosta. Az üvegeket fizetetlenül hátrahagyva pánikszerűen el a vereség színteréről. Az utcán napfény, csend, békés kora ősz. Nyugalom, intem reszkető térdem, vibráló szempillám, semmi különös ’ nem történt, normális reakció I a hirtelen jött gyengeség, szé- | dülés, azt mondják, ez az ide- l gi megterhelés okozta adrena- I linömlés tünete. Régebben ugyan az ilyesmit epeömlés- nek mondták, vagy úgy össze­gezték, hogy elöntött a „feke­te düh” — s a radai rosseb- bel étették azt is, aki előidéz­te. Csakhát már szerencsére I felvilágosultak és műveltek1 vagyunk, de nagyon, s mióta világhírű hazánkfia, Seiye professzor felállította elméle­tét, azóta mindenki tudja, mi a stresszhatás, mik a tünetei. Egyesek úgy vélik, kis ada­gokban direkt előnyös a szer­vezetnek. Bedő Ildikó tént, mivel olyan sablonos a dolog, hogy a helyzetképet bárki, saját tapasztalataiból merítve, játszi könnyedséggel kiegészítheti. Tehát. Ifjú el- adőnő cseveg, kacag, dohány­zik s teszi mindezt a pultnak háttal. Aholis 6 kikészített üres üveg, mellettük bocsá­natkérő félmosollyal idős asz- szony. Türelmesen vár. Mellé állok én is. Idő múlik. Kira­kom én is az üvegeimet mint hazárd kártyajátékos a lapját. Néni halkan súgva: várjak, míg őt „lerendezik”, mert máskülönben baj lesz. Nem értem, mi baj lehet, de visz- szarámolok a szatyorba. Utol­só mozdulatomon eladónő szó­rakozott oldalpillantása fenn­akad. Észrevette, hogy vára­kozunk, örvendezek. Korán. Tekintete villámlik, hangja menny dörög: „Ne pakoljon oda, míg a másikét el nem számoltam! Nem látja, hogy nem férünk?” Nem látom, mart férünk. De nem szólok. Most kedvetlen dünnyögés következik félhangon arról) hogy mit és hogyan szokás tenni az üvegvisszaváltási ce­remónia alkalmával. Felszólí­tás nélkül kipakolni semmi­képp! Az ironikus hangvéte­lű monológból megtudom, hogy itt kipakolni egyáltalán és általában csak neki, van jo­ga. Egyelőre csendesen kér­dem: „Miért türelmetlen? Nem ismerhetem a helyi szo­kásokat, de ha tájékoztat...” Robbanás. „Nem ismeri a he­lyi micsodákat? Szóval vásá­rolni azt nem itt szokott, ugye! Csak a vacak üvegjeit hordja a nyakunkra ..Erre már türelmetlenül magyaráz- kodón: „De kérem, én több mint fél éve, csakis önök­nél ..Csilingelő kacaj, mely igyekszik sátánivá mélyülni. — Fél éve költöztem köze­lébe a KÖZÉRT-nek, de még egyszer sem sikerült sörös- boros-, Traubis-üvegeimet visszaváltanom. Vagy fél hat után érkeztem a cuccal s ez már kései időpont, bár az üz­let fél nyolcig van nyitva, vagy szombaton délelőtt, ami megintcsak tilos időinterval­lum az ilyetén ténykedéshez, vagy tárolókapacitásnak vol­tak átmenetileg épp akkor hí­jával... hiszen a VAGY-skála kifogyhatatlan, nem úgy, mint az állampolgár türelme ... Csakhát ez az üvegügy köz­ismert kényszerpálya. Mert ugye. Egyfelől megvesszük a vidám koccintásra alkalmas italt, másfelől az üvegek ki­ürültével .párhuzamosan emel­kedik a spájz feltöltöttségi állapota, mely ilyenkor már borús gondolatokat sugall. A ház asszonyának tekintete el- felhősödik, a ház ura pedig, hogy férfiúi tekintélyét is fenntartsa s a kínos vissza­váltási cirkusztól is megmene- kedjék, óvatlan pillanatban a kukás edényekbe csempészi az üvegfelesleget. Néhány ilyen kukás akció után várható az ajtó előtt csoszogás, köhécse- lés, majd csengőszó és gyász- jelentés. Szomorú hangon és immár sokadszor jelenti ki a kukákkal foglalatoskodó ház­báli illetékes, hogy a Köztiszt. Hív. szemeteskocsijának ap­rítószerkezetét az üveg tönk­re teszi, nem helyes, nem sza­bad, ne tegyük... Felveszek egy cekkert és ki­veszek egy nap szabadságot. Betelefonálok a gyárba, hogy tanácsnál, bölcsődében, egye­bütt el kell intéznem ezt-azt — ez igaz is, nyugtatom magam, nem megy kárba a napom. Azután mégis kárba megy. Címszavakban csak ami tör­Pest megyében a legtöbb zöldséget és burgonyát az Ócsa és Vidéke ÁFÉSZ vásá­rolja fel a kistermelőktől. Az idei forgalmuk várhatóan • el­éri a 35 millió forintot. Hogyan és mivel támogatják a három zöldségtermelő község, Atsó- némedi, Bugyi és Úcsa gaz­dáit? E kérdésre kaptunk vá­laszt Nánási Ferenctől, a szö­vetkezet felvásárlási előadójá­tól. Mint mondta, a legtöbb áru Alsónémediről származik, itt a Közös Üt Szakszövetkezet­tel állnak szerződéses kapcso­latban. Ez okozza a legkevé- sebb gondot, hiszen a szakszövetkezet fel­szántja a tagok földjét, beszerzi a növényvédő szereket, műtrágyát, vetőmagot és szak­tanáccsal is ellátja a háztáji gazdákat. Ez a gondoskodás azonban nem terjed ki min­den kistermelőre, ezért az idén tavasszal az ÁFÉSZ se­gítségével megalakult a ker­tészeti szakcsoport. A tagok többsége nyugdíjas, idősebb ember.. A jelek szerint bevált a szakcsoport forma is. hiszen azóta többen kérték a felvé­telüket. Elsősorban rájuk ala­pozzák a körzet zöldségboltjai­nak ellátását. Remélik, hogy az új felvásárlótelep meg­nyitásával több primőr­árut adnék ma-’d át a kis­termelők. A jó minőségű zöldség szinte a kertekből közvetlenül a pultra kerül. Bugyin , a Tessedik Sámuel Tsz szervezi a háztáji ágaza­tot, s az ott termelt zöldséget is közösen értékesítik, adják el a nagykereskedelmi válla­latoknak, illetve a konzervipar­nak. Itt csak a kiskertek áru­feleslegére ' számíthat az ÁFÉSZ. Az első háromnegyed évben még így is 13 ezer 578 mázsa terményt vásároltak fel. felerészt újburgonyát. Ócsán főleg a fólia alatti primőrtermesztés dívik, de ebből nem túl sok jut a helyi boltokba, hiszen a legtöbb ter­melőnek van kocsija, s a bu­dapesti piacokon magasabb árat kap a zöldségért, mint helyben. Nyáron és ősszel főleg sa­ját szükségletre termel­nek, alig jut valami a zöldségbol­tokba. Az óesai székhellyel műkö­dő nyűlíenyésztő szakcsoport­nak mindhárom községben Az ácsai ÁFÉSZ mérlege Hatókörükben három község kistermelői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom