Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

Szükség van a készenléti brigádokra Véradókat tüntettek ki Segítik mások gyógyulását A ceglédi járási hivatal nagytermében bensőséges ün­nepséget tartott a Magyar Vöröskereszt járási vezetősé­ge és a ceglédi vértranszfúzi­ós állomás. Azokat köszöntöt­ték, akik tíz, tizenöt, illetve húsz alkalommal nyújtottak véradóként önkéntes segítsé­get. Dr. Gyetvai István főor­vos, a vértranszfúziós állomás vezetője mondott ünnepi be­szédet. Értékelte a véradás já­rásbeli alakulását, a lassan két évtizedes múltra visszatekin­tő mozgalom fontosságát, je­lentőségét. Szólt azokról a feladatokról, amelyek a Vö­röskereszt V. kongresszusa után a véradást szervezőkre és az önként segíteni jelentke­zőkre várnak. Nagy szükség van a munkahelyi készenléti véradó brigádok megszerve­zésére. sokasítására. A ceglédi kórház Dél-Pest megye ellá­tására hivatott, sok betegről kell gondoskodnia, nagy szük­ség van az életmentő vérre, a vérből készütő gyógyszerek­re. A szervezésen nagyon sok múlik, s mint a főorvos mond­ta, szíwel-lélekkel, meggyő­ződéssel érvelni ebben az ügy­ben az tud, aki maga is adott már vért. Az ünnepségen több mint ötvenen vehették át a Kiváló véradóknak járó jel­vényt, oklevelet és jutalom tár­gyat Horváth Józsefnétól, a Vö- rökereszt ceglédi járási titká­rától. Kilencen ezüst fokozatú jelvényt kaptak. Arany foko­zat illette meg azokat a vér­adókat, akik húsz alkalommal segítettek már: Czinege Jó- zsefné ceglédberceli. Molnár János csemői, Balassi Jenő, Garancz Józsefné, Kiss Tibor- né, Kákái László abonyi la­kosokat. Külön kitüntetésben részesült Gyolesos György al- bertinsai véradó, aki már har­mincszor segített. Elismerést kaptak a véradó napok szer­vezésében tevékenykedő és példát mutató vöröskeresztes aktívák. Az ünnepségen kedves mű­sort adtak, dallal, szavalatok­kal szerepeltek az abonyi Gyulai Gaál Miklós Iskola úttörőlányai. Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES XXI, ÉVFOLYAM, 281. SZÁM nos részér; 1977. NOVEMBER 30., SZERDA Intézkedési terv készült Mélyforgatás és vízrendezés Tovább javítják a vidéken dolgozók életkörülményeit A talajjavító vállalat fő tevékenysége a mezőgazda­ságnak végzett sokféle mun­ka, mint a terep- és vízren­dezés, a különféle talajjaví­tó anyagok földbe juttatása, a mélylazítás és a mélyforga­tás. E feladatokból is kitű­nik, hogy a ceglédi üzem feladatá­nak egyik részét, az idő­járás szeszélyeinek kité­ve, telepítetlen munka­helyeken végzi Bács-Kis- kun és Pest megyében. A korszerű nagyüzemi te­lepítés és termesztés komplex talajjavítás nélkül elképzel­hetetlen. Ezért a szakszerű ta­lajelőkészítés, mint lényeges és megelőző mozzanat, min­denkor az eredményesség alap­vető feltétele. A ceglédi iroda külterületi munkahelyein az ott dolgozók szociális és kulturális mun­kakörülményei az utóbbi két évben javultak, de még min­dig sok tennivaló maradt. Több modern lakókocsi­ra, étkezőkocsira és jól felszerelt művelődési ko­csira van szükség. E célok megvalósítására az üzem vezetősége intézkedési tervet készített az V. ötéves terv hátralévő idejére. Az alapfeltételek megteremtését és fokozatos javítását az üzem vezetői kiemelt politikai és gazdasági feladatnak tartják. Ehhez a munkához jelentős segítséget nyújt az üzem szak- szervezeti bizottsága is. Amíg 1976-ban ötezer forint jutott táskarádiók vásárlására, ad­dig az idén már negyvenezret költöttek 6 televízióra és 11 rádióra, amelyeket a területi munkabrigádok kaptak. A szakszervezet vezető­sége a külső munkán dol­gozókat ellátja friss új­ságokkal, propaganda­anyaggal és bővíti a mű­velődési kocsik könyvál­lományát. Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság november 15-i számában a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi telepén a hagymaátvétel gondjairól írt ★ Az Élet és Tudomány 47. számában Károlyi Mihály bé­keakciója 1917-ben címmel említést tett arról a beszédről, melyet a politikus Cegléden tartott," a város országgyűlési képviselőjeként. Közli a ceglé­di gyűlésről írott tudósítás egy részét is, amely a Magyaror­szág 1917. szeptember 18-i számában jelent meg. A ceglédiek mérlege Csapatsiker a tekepál/án Tíz pont, abonyi kézilabdázóknak Birkózás: A Ceglédi VSE birkózói két versenyen indul­tak. A fontosabb viadal nem sok sikert hozott a ceglédiek­nek, hiszen az országos serdü­lőbajnokságon mindössze öt­tel sikerült szaporítani az olimpiai pontok számát. A fia­talok kétnapos seregszemlé­jét Budapesten, a Sportcsar­nokban rendezték meg. A ceglédiek mérlege: egy bronz­érem és egy hatodik helye­zés. Ugyanakkor Galambos­nak és Dajkának nem menta birkózás, nem tudtak bekerül­ni a legjobbak közé. 42 kg- ban: 12 induló között 3. Tar­kó Imre, 78 kg-ban: 6. Török Lajos, Az úttörők Jászapátiban mérték össze erejüket. Ered­mények: 35 kg-ban: 1. Schaf - fanberger Csaba, 45 kg-ban: 1. Gombár Dezső, 53 kg-ban: 3. Nagy Béla, 58 kg-ban: 1. Tokaji Sándor. Teke: Az NB II-ben: A KÖZGÉP SE legjobbja, Tor- nyosi a magyar válogatottal az NDK-ban szerepelt. A csa­pat idegenbeli vereség után hazai pályán az utóbbi évek legnagyobb csapatsikerét érte el. Az utolsó forduló ered­ményétől függetlenül harma­dik helyen végeztek az idei bajnokságban. Rp. Postás—KÖZGÉP SE 6:2. 2674—2589. Jók: Tornyosi (456), Sárik (436), Varga (435). KÖZGÉP SE—Miskolci ÉMTE 7:1. 2502—2383. Mindössze húsz fával ütött többet a ceglédi csapatban a legjobb, mint a leggyengébb. Jók: Sárik (423), Tornyosi (422), Hlagyvik (421), Varga (417), Király (416). Az NB Ill-ban: A Bem SE idegenben elvesztette utolsó mérkőzését, így végeredmény­ben az ötödik helyen vég­zett. Z. Danuvia—Bem SE 6:2. 2596—2469. Jók: Kató (447), Tarjányi (430). Kézilabda: Űjabb két for­dulót játszottak a járási ösz- szevont, általános iskolai ké­zilabda-bajnokságban. A lá­nyoknál még két veretlen csa­pat van, az egyik az abonyi Somogyi iskola együttese, 10 ponttal, jó gólkülönbséggel. Eredmények: Leányok: Mo- nori-erdő—Űri 10:7, Inárcs— Albertirsa 20:1, Abony Somo­gyi isk.—Abony, Gyulai isk. 10:4, Üllő—Monori-erdő 13:9, Űri—Abony, Gyulai 14:10, Abony Somogyi—Nagykőrösi Petőfi 26:0, Üllő—Űri 8:7. Fiúk: Üllő—Jászkarajenő 8:4, I nárcs—Albertirsa 15:13,Nagy­kőrös, Kossuth—Zsámbok 17:6 Cegléd, Földvári—Abony, So­mogyi 12:11, Nagykőrös, Kos­suth—Abony. Somogyi 10:9 Albertirsa—Jászkarajenő 16:9 Zsámbok—Kakucs 9:7, Ka- kucs—Üllő 17:12. Zsámbok— Jászkarajenő 14:1, Inárcs— Zsámbok 18:5, Cegléd, Föld­vári—Kakucs 11:3. U.L. A Magyar Ifjúság 46. számá­ban azokat a felvételeket lát­hattuk, amelyeket a ceglédi születésű Markovics Ferenc fo­tóművész készített az Ady Endréről szóló film felvételei közben. ★ Az Esti Hírlap november 17- én a MÁV ceglédi vontatási fő­nöksége vezetőjének nyilatko­zatát közölte. ★ A Nógrád november 9-i szá­mában a ceglédi, pedagóguskó- rusok találkozójáról közölt tu­dósítást, méltatva a salgótarjá­niak szereplését. ★ A Tiszatáj 10. számában a Duna—Tisza közi parasztság, ezenbelül a ceglédiek gazdál­kodásáról közölt elemzést. ★ A Magyar Mezőgazdaság no­vember 9-i számában a ceglé­di Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet 13 szocia­lista brigádjának eredményei­ről adott tudósítást. •k A Figyelő november 9-i szá­mában érdekes összehasonlítás jelent meg két városról — vá­rosiasodásuk kapcsán. Az egyik város Cegléd, a másik New York. ★ A Békés megyei Népújság cikket közölt október 30-án ar­ról a tudományos előadásról, amelyet a ceglédi osztályvezető főorvos, dr. Megyeri László kandidátus tartott. M. T. A trafipax mérte Nem mentség a sietség Sebességkorlátozást írt elő a jelzőtábla augusztus köze­pén, a Balatonlellén áthala­dó útvonalon. Késő este, tíz óra után járt arra személy- gépkocsijával az abonyi Sze beni Zoltán technikus, aki a sebességkorlátozást nem vette figyelembe. Szabálysértését a trafipax felvétele dokumen­tálta. Mint mentségül emlí­tette, az autó vezetője, távoli kiküldetésben volt, s bizo­nyára sietett. A sebességkorlátozás jelen­tős túllépése miatt 1500 forint pénzbírság megfizetésére kö­telezték és jogosítványát 2 hó­napra bevonták. Erre nagy szükség van, mert a fárasztó munka után pi­henni és művelődni vágyó emberek élnek is a lehetősé­gekkel. E feltételek hiányá­ban a területi szocialista mun­kabrigádok működése, a sze­mélyiség sokoldalú fejleszté­se, a szakmai, .politikai és kulturális színvonal emelése nem valósítható meg. B.F. Jászkarajenő Miéri sír a csecsemő? Ismeretterjesztés — f'.atal anyáknak Jászkarajenőn, a művelődési házban népszerűek a kismama­klub foglalkozásai. Az isme­retterjesztő előadásokat, ame­lyek hasznos tanácsokkal lát­ják el a csöpp gyermeket neve­lőket, sokan látogatják. A klub decemberi program ja is elkészült már. Orvosok, védőnők vállalják az ismeret- terjesztést. A terv szerint gyer­mekpszichológiai előadást hall­gathatnak a klub tagjai és azok, akik nem jár­nak el rendszeresen, de a té­ma érdekli őket, tanácsot kap- nap az újszülöttek étkeztetésé­vel kapcsolatban, az anyatej fontosságáról, jelentőségéről. Szó lesz arról is, hogy a szop tatás hónapjaiban miként táp­lálkozzék az édesanya, és vá­laszt kapnak a kérdésre, miért sír az egészséges csecsemő? IS Két műszakban naponta általában 26—27 mázsa kenyeret sütnek Cegléden, a Kossuth Ferenc utcai pékségben. Az ott készüld kenyeret nemcsak a városbeliek, hanem a környező települések lakói is kedvelik. A képen: Mező Imre és Rajta Ferenc. Apáti-Tótli Sándor felvétele Rengő-ringó fehér bölcső Névadó a járási hivatalban Cérnahangon lágy dal csen­dült, verssorok fonódtak kö­szöntő bokrétába a napokban a ceglédi járási hivatal ta­nácstermében. Az ünnepségre szépen feldíszített teremben, a karos gyetyatartókban ró­zsaszín gyertyák égtek, hó­fehér bölcső ringott kicsit Igazából, kicsit jelképesen. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének ceglédi járási bizottsága a hivatalban dol­gozó szülők kérésére névadó ünnepséget rendezett, négy csöpp ember: Veres Ágnes, Bátor Mariamul, Szumper Mó­nika és Bátor Ferenc köszön­tésére. Az ünnepség megren­dezésére az abonyi, családi és társadalmi ünnepségeket ren­dező irodát kérték fel, amely ezúttal igencsak kitett ma­gáért. Az ünnepséget valóban a családias hangulat jelle­mezte, s hangsúlyt adott a társadalmi összefogás szép példája hozzá. Védelmet érdemelnek A vándorlók elrepültek Itt telelnek a cinkék, nádirigók, vörösbegyek Lapunk már több alkalom­mal foglalkozóit városunk és környékének madárvilágával. A téma mindig időszerű, hi­szen a madarak hozzájárulnak a természet egyensúlyának fenntartásához. Az ökológiai szemlélet nem egyik napról a másikra került be a köztudatba. A Cegléd és környéke című lap 1947. ja­nuár 5-i számában említi a mezőhegyesiek kudarcát. Ki­vágták a határban a 30—40 éves nyárfákat, mire a vetési varjak elhagyták kedvenc fészkelési helyüket és a kö­vetkező évben a cukorrépát teljesen letarolták az ormá­nyos bogarak. Kiszely Zsig- mond saját megfigyelései meg­erősítették a mezőhegyesi köz­lést. 1947-ben a kapitánymajo­ri gazdaságban a nyárfások varjai csak kisebb kárt tettek a vetésekben. Vagyis: a vetési varjú nem káros madár. A verebek haszna A verébbel más a helyzet. Felborult a háziveréb populá­ciós egyensúlya, a túlszaporo- dás jelei figyelhetők meg. Nö­veli a veszélyt, hogy a ragado­zó madárfajokban éri el a maximális hatását a mezőgaz­dasági vegyszerek maradvá­nya, emiatt a baglyok, ölyvek, karvalyok nagy része már a tojásban elpusztul. A veréb — ellenség hiányában — hihetet­len gyorsan szaporodik. Ha gá­tat szabunk túlszaporodásá- nak hasznot is hajthat. Feljegyezték hogy Frigyes porosz király nagyon szerette a cseresznyét, de bánatára a gyümölcsöt a szemtelen vere­bek megcsipkedték. A király kiirtatta a verebeket a kert környékén, a következő évben azonban a rovarok inváziója mindent letarolt. Hasonló meg­figyelést mások is tettek. Minden vegyszernél jobb a biológiai növényvédelem. Az énekes madarak nagy segítsé­get nyújtanának, ha hagynánk őket háborítatlanul élni. Útrakeltek Ősszel különös élénkség ta­pasztalható a madárvilágban. Számos faj messzi tájakra ván­dorol, más madarak pedig hoz­zánk érkeznek. Költöző mada­raink nagy távolságot tesznek meg, a füstifecske Dél-Afriká- ban telel, ahol sok madár vá­lik a fogóhálók zsákmányává. Sajnos, Dél-Európában sincs ez ideig tilalom az énekes ma­darak vadászatára. Szerencsé­re, hazánkban az 1976. II. szá­mú törvény egységesen szabá­lyozta a természetvédelem joji kérdéseit, szigora és követke­zetessége példamutató. Ezért különösen nagy felelősség nyomja a szakemberek vállát, a figyelem ébrentartása, a he­lyes nevelés nemcsak pedagó­gusi feladat. A madárvédelem közügy. A vadgerle, gólya, füstifecs­ke, fülemüle Afrikában telel, onnan márciusban indulnak vissza, legtöbbször előző évi költőhelyükön fészkelnek, ha egyáltalán visszajutnak. A Ceg­léden előforduló fontosabb köl­tő madarak Olaszországba, Spanyolországba és Tuniszba vonultak, a búbos banka, sár­garigó, fekete rigó, vörösbegy, kisebb csapatok azonban Dal­máciába és Kréta szigetére is eljuthatnak. A kertek mérsékelt vegysze­rezése, a madarak életterének javítása (őszi-téli etetés, költő­tér biztosítása) növeli a mada­rak számát. A madarak hasz­náról felesleges érvek sorát említeni, hisz köztudott, de mégsem tudatosul eléggé... Több madár elfelejtkezik a sok évezredes szokásáról, itt marad, az ilyen példányok fo­kozott védelmet igényelnek. A kakukk, a vörösbegy, a poszá­ták, nádirigók, a zöldike, ten- gelic, harkályok, ökörszem, to­vábbá a cinkék télen is jól érzik magukat Cegléden. Ezek a táplálékszerzésen túl a város környéki fás, ligetes és nádas részeken észlelhetők, valamint a nagyobb parkokat is kedvelik. Havas időben na­gyon fontos a madarak etetése, ugyanis az élettér nagy mér­tékben szűkül. Jönnek a madarak Északi tájakról főleg, vetési lúd, tőkés réce, ölyv, csonttollú madár érkezik. Tudunk róla. hogy 1942-ben a Gubodi (most Lenin) parkban nagy számú csontollú madár pihent meg. amelyekre felfigyeltek az em­berek. Ezek a vendégmadarak is védelmet élveznek, pusztítá­suk tetemes pénzbírságot von maga után. Az ősz sok kedves madarun­kat űzi el, vannak ugyan köz­tük hűségesek, de ennek elle­nére attól függ, hogy végre erő­sebb lesz-e a tavaszi madárdal, mikérít könnyítik az emberek kedves és hasznos segítőik vi­szontagságos életét. Surányi Dezső I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom