Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
2 "J&6rSap 1977. NOVEMBER 30., SZERDA Vita az ENSZ-ben A közel-keleti béke alapja a palesztin nép jogainak elismerése Gromiko-Khaddam-megbe széles A Szíriái Kommunista Párt nyilatkozata ' Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka hétfőn megkezdte a vitát a Palesztinái nép helyzetéről. A több napos tanácskozáson áttekintik azt a bejelentést, amelyet a 23 tagországot tömörítő Palesztina-bizottság készített és amely a Palesztinái kérdés megoldásának alapjaként megerősíti a 31. ülésszak által jóváhagyott szakaszos tervét. Az előző évi vitában elfogadott terv követeli Izrael teljes visszavonulását az 1967 óta megszállt arab területekről és bizonyos területek átadását a PFSZ-nek. Faruk Kaddumi, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja, a politikai osztály vezetője, felszólalásában ismételten leszögezte: a palesztinai népre senki nem kényszeríthet rá olyan megoldásokat, amelyeket az elutasít. Felszólalásában kitért Szádat jeruzsálemi látogatására is. Az egyiptomi elnök e látogatása révén több kárt okozott a genfi értekezlet mielőbbi összehívása ügyének, mint amennyire elősegítette azt. A következő felszólaló, H. tfuszeibeh jordániai nagykövet ugyancsak hangsúlyozta, hogy a palesztin nép jogainak teljes elismerése nélkül nincs közel-keleti béke. A közel-keleti helyzetről tárjfyalt kedden délelőtt Moszkvában Andrej Cromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja vezetőségének tagjával. A megbeszélésükről kiadott rövid közlemény szerint Gromiko és Khaddam eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről, az igazságos rendezés megvalósításának lehetőségeiről, továbbá a két ország barátságának és együttműködésének további elmélyítéséről. A szovjet—szíriai kapcsolatok fejlődését Gromiko pozitívan értékelte. Abdel Halim Khaddam válaszában rámutatott: Ma örömmel mondhatjuk el, hogy a szíriai—szovjet kapcsolatok a szíriai—szovjet barátság meggyengítéséire irányuló minden próbát kiálltak. Meggyőződésünk: a legutóbbi közel-keleti események valójában arra irányultak, hogy megnehezítsék a béke megteremtésének távlatait, aláaknázzák a genfi konferenciát, megzavarják a közel-keleti problémáról hozott ENSZ- határozatok valóra váltását. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy Szíria a jövőben is közös cselekvésre törekszik a Szovjetunióval, amely mindig támogatott bennünket és mellettünk állt. Sohasem feledkezünk meg erről a segítségről. Semmilyen provokatív kísérlet és nyomás sem képes visszafordítani e kapcsolatokat, amelyek úgy fognak fejlődni, ahogy azt Szíria és a Szovjetunió vezetői, országaink és népeink akarják. A Szíriai Kommunista Párt Központi Bizottsága a közel- keleti helyzettel kapcsolatban kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a jelenlegi fő feladat: egyesíteni minden arab ország nemzeti és haladó erőit, amelyeknek együttműködése az egész arab szolidaritás alapja. Teljes egészében világossá vált, hogy ezt a célt csak az egyértelmű an- tiimperialista és anticionista alapon lehet megvalósítani — hangoztatja a nyilatkozat, majd leszögezi: eddig is a Szovjetunióval, valamint a szocialista közösség más országaival való szövetség és együttműködés volt a meghatározó politikai, gazdasági és katonai harcainkban. Az új körülmények közepette ez a szövetség a széles néptömegek követelése, még inkább szükséges, mint valaha. Az imperializmus fő célja megzavarni a Szovjetunióhoz fűződő barátságot és együttműködést, elszigetelni népeinket igazi és hű barátjától, a szocializmus első országától, újólag alávetni ezt a térséget az amerikai imperializmus befolyásának. A Szadat—Begin szövetség e cél megvalósítását szolgálja. Az Egyesült Államok képviseltetni fogja magát a Szadat elnök által összehívott kairói találkozón, az amerikai kormány döntésének híre hétfőn este vált ismertté. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tájékoztatta Anatolij Dob- rinyin szovjet nagykövetet a döntésről, és — hír szerint kérte a Szovjetuniót, vegyen részt a kairói értekezleten, erre azonban Washingtonban senki nem számít. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a világszervezet székhelyén kedden tartott rövid sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Ensio Siilasvuo tábornokot, a Közel-Keleten állomásozó rendkívüli ENSZ- erők főikoordinátorát személyes képviselőjeként elküldi a Szadat egyiptomi elnök által Kairóba összehívott, úgynevezett előkészítő tanácskozásra, s egyben javasolta, hogy a kairói találkozó után röviddel, pár héten belül az ENSZ- székhelyen tartsanak az ösz- szes Kairóba meghívott felek részvételével előkészítő tanácskozást a genfi konferencia összehívására. Al-Bakr államfő elnökletével kedden Bagdadban rendkívüli országos konferenciát rendezett az Iraki Baath Párt. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és a kíséretében hétfőn Bagdadba érkezett palesztin delegáció kedden az iraki fővárosban tárgyalásokat kezdett a Baath Párt iraki regionális vezetőségével. derek Rómában Leone olasz köztársasági elnök fogadta a LEMP Központi Bizottságának első titkárát Giovanni Leone olasz köz* társasági elnök kedden a Qui- rinale-palotában fogadta Edward Glereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának hivatalos látogatáson Rómában tartózkodó első titkárát. Leone a megbeszélést követően díszebéden látta vendégül a LEMP KB első titkárát. Rómában kedden este lengyel —olasz politikai nyilatkozat, továbbá a gazdasági együttműködésről szóló négy egyezmény aláírásával befejeződtek Andreotti és Gierek megbeszélései. A Szovjetunió és az Egyesült Államok párbeszéde mellett más országoknak is nagy lehetőségük kínálkozik ahhoz, hogy kezdeményezéseket tegyenek az enyhülés elmélyítésére ... — jelentette ki Rómában Edward Gierek. Körülbelül ez a mondat az alaphangja azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára folytat vendéglátójával, Giulio And- reottival, az Olasz Köztársaság kormányfővel. A szocialista országok diplomáciai naptárára vetett egyetlen pillantás is meggyőzi a szemlélőt arról: hisznek abban, hogy az enyhülési folyamat olyan szőttes, amely ezernyi szálból áll és minél I sűrűbb a szövése, annál tar-1 tósabbnak ígérkezik. Alig hagyta el Varsót a Német Szövetségi Köztársaság A Nyugat-európai Unió közgyűlése — a hat köaöspiaci alapító tag és Nagy-Britan- nia parlamenti képviselőiből álló testület — Párizsban kedden 50 szavazattal 18 ellenében elfogadta SergiJ Segre olasz kommunista képviselő jelentését a helsinki értekezlet záróokmányának alkalmazásáról. Ez volt az első alkatom, hogy a közgyűlés kommunista képviselő szövegét szavazta meg, és a döntés annál is inkább figyelemre méltó, mivel a nyugat-európai fórum tavasszal — az Egyesült Államok és a nyugat-eukancellárja, a levegőbe emelkedett Edward Gierek repülőgépe. Varsó és Róma viszonya talán nem olyan nagyságrendű, mint az Európában hagyományosan oly fontos lengyel—nyugatnémet kapcsolatok, de Olaszország Lengyel- ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere és a tárgyalásokon — mint mindkét fél hangsúlyozta — megkülönböztetett szerepet kapnak a gazdasági kérdések. Az ezzel kapcsolatos örvendetes fejlődésre jellemző, hogy az 1970-nel kezdődő évtized első felében a két ország áruforgalmánál! évi növekedése átlag huszonhét százalék volt, ami — a nehézségeket is figyelembe véve — igen tekintélyes mutató. A forgalom összértéke is impozáns szám: már tavaly elérte a 650 millió dollárt. Éppen a Gierek-féle idézet fényében nyilvánvaló, hogy a tárgyalásoknak a kétoldalú kérdések önmagában is fontos megvitatásán túl is megvan a maga jelentősége. Végül is nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az egyik legnagyobb európai szocialista ország legmagasabb rangú képviselője találkozik az egyik legfontosabb európai NATO-állam kormányfőjével. Harmat Endre rópai konzervatív erők nyomására — a Segre-jelentést egyszer már átdolgozásra visz- seaküldte. A határozat arra szólítja fel az unió tagállamait, hogy őrködjenek a helsinki záróokmány előírásainak minden ország részéről történő megvalósítása fölött, biztosítsanak elsőbbséget az enyhülési folyamat előmozdításának a fegyverzetellenőrzési egyezmények révén, s hangsúlyozza az alapvető emberi jogok éa szabadságjogok érvényesítésiét a helsinki okmány aláírói részéről. ENSZ A chilei juntát eiítéiő magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés 3. számú szociális, humanitárius és kulturális bizottságában _ a chilei helyzetről folyó vitában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy az erőszakkal hatalomra került chilei katonai junta továbbra is folyamatosan és tömegesen megsérti a chilei nép legalapvetőbb emberi jogait. A magyar küldött példák sorával bizonyította, hogy a junta titkos- rendőrsége törvénytelenül letartóztatja, a legkegyetlenebb módon és eszközökkel kínozza és gyilkolja a haladó gondolkodású személyeket. Nagy Lajos rámutatott azok felelősségére, akik segítsége nélkül ez az embertelen fasiszta rezsim nem létezhetne és követelte a megfelelő ENSZ-határoziatok maradéktalan végrehajtását. Újahb rhodesiai agresszió Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára határozottan elítélte a törvénytelen rhodesiai rendszernek a Mozambiki Népi Köztársaság ellen végrehajtott fegyveres támadását. Dr. David Owen brit külügyminiszter kedden rövid nyilatkozatban ítélte el a Mozam- bik ellen elkövetett rhodesiai agressziót. A rhodesiai fajüldöző rendszer újabb agressziót hajtott végre a Mozambiki Népi Köztársaság ellen. A légierő támogatásával helikopterről számottevő deszanterőket dobtak le Tete tartományban és támadták a zimbabwei menekültek Embue helységben levő táborát — jelentette be a Mozambiki Népi Felszabadító Fegyveres Erők (FPLM) vezérkara. Az FPLM egységei a népi milícia támogatásával visszaverték az ellenséget. Az agresszor veszteségeket szenvedett. A mozambiki fegyveres erők egységei meghiúsították a Manica tartomány két települése ellen nehéztüzérséggel és légierő bevetésével indított támadást is. A Nyugat-európai Unió közgyűlésén Határozat az enyhülési folyamat előmozdítására Egy hét Velencében Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere kedden villásreggelit adott szíriai kollégája, Abdel Halim Khaddam, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminisztere tiszteletére. A szovjet külügyminiszter pohárköszöntőjében rámutatott, hogy jelenleg rendkívül bonyolult a közel-keleti helyzet, azt lehet mondani, hogy a helyzet ma még bonyolultabb, mint tegnap volt — jelentette ki Gromiko. A Szovjetunió — folytatta —, mint ismeretes, nem ellenzi az arab világot és Izraelt elválasztó problémák megoldásának keresését. Magunk is rendszeresen azon munkálkodunk, hogy elősegítsük e problémák megoldását. Ha azonban egy ország demonstratí- van kívül halad a közös arab fronttól, feláldozna az arab államok és az izraeli agressziótól elsősorban szenvedők érdekeit, az teljesen más dolog, vajon helyeselni lehet-e az ilyen tetteket? Semmi esetre sem — emelte ki Gromiko. A Szovjetunió elvi politikát folytat, amely mentes mindennemű konjunkturális változástól. Ez a lenini békepolitika a népek törvényes érdekeinek védelmét szolgálja. Ha még egyszer szükségesnek mutatkozik röviden megismételni politikánk lényegét a közel-keleti problémáról, akkor a következőt lehet mondani: az Izrael által megszállt arab földek teljes felszabadítása, a palesztinai arab népnek az önálló palesztinai állam megteremtéséig terjedő törvényes joga1 védelme, a térség minden népe és állama számára a független és szabad fejlődés lehetőségeinek biztosítása — mutatott rá Gromiko. Vízibuszunk a gyér turistaforgalom ellenére is megtelik: franciák, angolok, olaszok, indonézek és magyarok tekintik meg a Velence körüli mocsaras lagűnákat, közben a nagyobb világnyelveken folyik az ismertetés. Első állomásunk Torcello városka, amelynek lakói még a népvándorlás elől menekültek ide a szigetekre, de a tenger hullámai elől később tovább költöztek az egyre terebélyesedő védettebb Velencébe: hajókra rakták házaik köveit, kint a szigeten ma már csak romok vannak és a székesegyház. Udvarán egy kőtrónus áll, nyilván a hajdani püspöké volt, az olaszok Attila trónjának nevezik. Ide ugyan soha be nem jutottak a hun, vagy a magyar lovas portyátok, de azért mint jogos „örökösük” mégis gyorsan beleülök a székbe, és Hajdú Péter professzor nevetve filmez a körülöttünk játszó olasz gyermekcsoporttal együtt. Gyönyörködünk még a buranói csipkében, Murano híres „velencei" üvegeiben. Estefelé vissza Velencébe! Magyar— olasz nemzetközi konferencia kezdődik. A gótikus Ca’ Foscari, valamikor doge-, most pedig egyetemi palotában zajlott a magyarok és az olaszok III. tanácskozása Velencében. Előzőleg magam sem gondoltam, hogy Itáliában 8 egyetemen is folyik o magyar nyelv és irodalom oktatása, sőt néhol még középiskolában is tanítják! Az itteni oktatás segítésére időnként hazai szakemberek látogatnak ki, más részük több évre van kiküldve, ők az olaszokkal együtt egy-egy, a mostanihoz hasonló értekezleten beszélik meg problémáikat. A gótikus egyetemi palota ablakaiból rálátni a Canale Grande-ra, amely éppen olyan fő ütőere ennek a Vízivárosnak, mint Budaoestnek a Nagykörút. Itt is nagy a forgalom, csakhogy itt hajók tülkölnek és gondolák siklanak boszorkányos ügyességgel, szinte nesztelenül. Itt minden a vízi élethez alkalmazkodik: van vízibusz (ez a vaporetto), vízitaxi, a szemetet is vízi „kukák” hordják el, a tehergépkocsit pedig uszályok pótolják. Habár természetes, mégis meglepődtünk, amikor fel-felbődült a vízimentők, vagy a vízirendőrök szirénája. Ilyesmit sem Stockholmban, sem pedig a kásmiri Srinagarban nem tapasztaltam, holott egyikük Észak, másikuk pedig Kelet Velencéje büszke címet viseli: Velence azonban egyetlen és utánozhatatlan; még így az őszi ködben, napsütés nélkül és omló vakolatú házaival is szép. Amikor a konferencia végeztével átmegyünk a közeli „szárazföldi” Padováb a, leplezetlen csalódással nézem ezt a különben szép, történelmi várost! A velencei konferencián a mintegy tucatnyi magyarországi szakember mellett legalább kétszer annyi olasz vendég is jelen van; az olaszok egy része magyar férjjel vagy fordítva: feleséggel, esetleg szülővel vagy szülőkkel dicsekedhet. Szabó Győző barátom szellemesen megjegyezte: itt a magyarok olaszul, az olaszok magyarul beszélnek, hogy gyakorolják a számukra nem is olyan idegen nyelvet. (De mennyivel köny- nyabb nekünk az olaszt beszélni, mint nekik a mi nyelvünket!) Okos, élénk és hasznos előadások és azokat követő viták folynak, egy oldalteremben szinte mesebeli terülj asztalkám, s ezenkívül minden félnapra jut egy-egy ebéd- vagy vacsorameghívás is. így szellemiekben és testiekben gyarapodva térünk haza. A Velencei Tudományegyetem kitűnően szervezett, de a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a római Magyar Intézetet és a Kulturális Kapcsolatok Intézetét is minden elismerés megilleti. Hogy ilyen járt úton haladhatunk, az Fogarasi Miklós, Balázs János, Fábián Pál és Kodály módszere a zene hazájában Sallay Géza fő érdeme. Konferenciánkon egyébként a magyar—olasz kulturális kapcsolatok kérdései, főként a nyelv és az irodalom oktatása, a zenei együttműködés szerepelt, de nem feledkeztünk el az Ady-év- fordulóról sem. Most első ízben kapott helyet a folklór. Sokáig emlékezetes marad számunkra o velencei levéltárban tett látogatás: e városállam minden írásos emléket megőrzött, ezek sem a háborúban, sem pedig a tűzvészekben nem pusztultak el, pedig mindkettőből bőven kijutott Velencének is, hanem 60 kilométer hosszúságú polcokon sorakoznak: rendezetten várják a kutatókat. Akik nem is sokat késnek! A kirakatokban például lép- ten-nyomon ilyen könyvcímek ütik meg a szemünket: a nők élete a régi Velencében; régi velencei és környékbeli szólások, a város műemlékei, stb. De a jelenről is szólnak könyvek. Nincs például a mindennapi, a művészi és a tudományos életnek olyan területe, amelyről könyvet ne jelentettek volna meg. Velence vezetőinek érdeklődése azonban mindig is inkább az alkamazott tudományok felé fordult, ne feledjük, hogy elsősorban kereskedő város volt! Míg a szomszéd Bolognában és Padovában Európa legrégibb egyetemei találhatók, e nyájas város egyeteme mindössze tízesztendős! Itt inkább a kereskedelemre, a közgazdaságtanra és hasonló gyakorlati tudnivalókra oktatták a felserdült ifjúságot. A történelmi múlt tanúsága szerint nem is éppen eredménytelenül. Bennünket, magyarokat a tőkés országok közül talán Itáliában ismernek és becsülnek legjobban, ennek számtalan jelét tapasztalhattuk. A sok közül itt csak egyet említek: néhányunkat meghívtak a Zeneakadémiához tartozó alsótagozatos osztályba, ahol Kodály módszere szerint tanítják az olasz gyerekeket énekelni. Megható volt látni és főként hallani a módszer hatását, nemzetközi érvényét és külön öröm volt számunkra, hogy mindez éppen az ének, a zene hazájában^ Itáliában történik. Kalandozó őseinktől máig tehát hosszú volt a mi történelmi utunk is, és ma a barátságnak, az egyenlőségnek ezer szálával van összefonódva. Ezt emelte ki többek között a város fiatal, örökké mosolygó, kommunista polgár- mestere is, akit a magyarok ékes és hibátlan olasz nyelven köszöntöttek. Változtak az idők, változtunk mi is! Itália azonban ma nehéz gondokkal küzd: rövid itt tartózkodásunk alatt is észrevettük, hogy a csipke- és üvegkészítők, de a Rialto környékének Ismert és kedves árusai is ugyanúgy kis érdekszövetségekbe tömörülnek, mint fenn a nagytőkések: bárkitől vásárolhatnak és a hasznon többen osztoznak! Például a koldusok szemünk előtt osztoztak a kereseten, a szemetesek pedig fajták szerint gondosan össze- öntögették a megmaradt italokat, a közeli boltos máris hozta nekik az üvegbe illő parafadugót! Nagy az árubőség, de nagyot csökkent a vásárlókedv is! Visszautazásunk napján 24 órás vasutassztrájk volt, de mi azért ennek lejárta előtt csomagostul kimentünk a pályaudvarra Amikor a vaporettoból kiszálltunk az olaszok harsányan kinevette! bennünket: tájékozatlanságunkor mulattak ennyire. A sztrájk alatt f velencei pályaudvar valóban kísér tetiesen üres volt: egyetlen szá rendőr sétált a hatalmas csarnokban sehol egy teremtett lélek! Alig ütötte el azonban a 9 órát, a sztrájk véget ért, mintegy varázsütésre minden megmozdult, pillanatok alat: nyüzsgő hangyabollyá vált az égés- csarnok. Vonatunkat betolták, m befészkeltük magunkat a hálókocsiba és majdnem félnapos késésséi megindultunk hazafelé. Addió, Itália! Három év múlva újra találkozunk a következő hanga- rológiai konferencián. Reméljük! Katona Imre docens
