Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

IV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1977. NOVEMBER 26., SZOMBAT Szerződések — a közért Sokrétű, hasznos együttműködés A városi tanácsok és a ta­nácsi szervek, feladataik meg­felelő ellátásához nem nélkü­lözhetik az üzemekkel, intéz­ményekkel, a társadalmi és a tanácson kívüli állami szer­vekkel kiépítendő kapcsola­tot. Különösen érvényes ez a kijelentés Gödöllőn, ahol a városfejlesztés előtt még na­gyon sok tennivaló, a tanácsi és az egyéb szervek közötti együttműködést kívánó feladat áll. Éppen a fejlesztési célki­tűzések határozzák meg a kí­vánatos együttműködés kere­teit is: a terület- és település- fejlesztésben, a lakosság szük­ségleteinek kielégítésében, va­lamint a más természetű, de az előbbiekkel is összefüggő területeken; a lakosság bevo­násában a tanácsi feladatok megoldásaira s az állami és társadalmi rend biztosításában. Egy üzem — egy iskola A terület- és településfej­lesztés valójában kikényszerí­ti például a tanács és a vál­lalatok együttműködését. Hi­szen ha útról, óvodáról, bolt­ról vagy egyébről van szó, az közvetlenül érinti a város termelő üzemeit is, dolgozóik életfeltételei egyetlen gyárnak sem lehetnek mellékesek; s itt nemcsak a termelési eredmé­nyek javításáról van szó. így hát nem véletlen, hogy kibon­takozott az a társadalmi ösz- szefogás, amely az egy üzem — egy iskola mozgalomhoz vezetett. A gyermekintézmé­nyeket patronáló vállalatok dolgozói lelkes társadalmi munkával szépítik, csinosítják az iskolákat, óvodákat. Leg­utóbb például az alsóparkban átadott óvoda támogatását vállalta a KKMV, s ugyan­csak a mélyépítők az őszi kommunista műszakjukon ké­szítettek járdát és zsibongót a Munkácsy utcai Petőfi álta­lános iskolában. S a példákat sorolhatnánk. Külön említést érdemel az az összefogás, ami a művelö­| dési központ építéséhez szer- I veződött. Fényes bizonyítéka a gyümölcsöző együttműködés­nek, hogy tavaly Pest megye ' városai közül Gödöllőn vé­gezték a legtöbb társadalmi munkát, s az idén, fél év alatt éirtéke már több mint 8 mil­lió forint volt. A népfronttal A tanács egyik legfontosabb együttműködési lehetősége a Hazafias Népfronttal kialakí­tott kapcsolatban bontakozhat ki. Az évek óta fennálló meg­állapodást, hg a város, a la­kosság érdeke úgy kívánja, módosítják, s hozzáigazítják az évente felmerülő új fel­adatokhoz. A népfront városi vezetősége nap nap után meg­beszéli a legfontosabb teendő­ket a városi tanács vezetőivel, s mióta léteznek a Hazafias Népfront körzeti bizottságai is, a közös munka még haté­konyabb. A népfront-aktívák a tanácsi munka mindegyik színterén ott találhatók: a város építésében, szépítésében, a környezetvédelemben éppen úgy, mint a szocialista lakó­közösségi mozgalomban, vagy a politikai munkában. A városi tanács több szerv­vel, szervezettel kötött együtt­működési megállapodást. Szé­pen fejlődik a kapcsolat Tyn Nad Vltavou-va\, Gödöllő csehszlovák testvérvárosával Legutóbb a két város tanácsa megállapodott az úttörők köl­csönös táborozásában. Az Agrártudományi Egye­temmel kötött kulturális meg­állapodást az idén kívánják kibővíteni. Az egyetem alkal­mas arra, hogy színesebbé tegye a város szellemi életét, a hallgatók pedig segíthetnek a város csinosításában. Vác testvérvárossal 1965-től jók az együttműködés feltéte­lei, az idén a gödöllői szak- igazgatási szervek közül a m.űvelödésügyi osztály és a sportfelügyelőség kötött szer­ződést a váciakkal. A KISZ városi bizottsága a, fiatalokat kapcsolja be a társadalmi munkába. Kölcsönös segítség Az állami és társadalmi rend, a szocialista tulajdon és törvényesség védelmei is nagy feladatokat ró a tanácsra, eze­ket csak az ügyészséggel, a bírósággal, s a járási-városi rendőrkapitánysággal együtt tudja megoldani. Mindhárom szervezettel eleven a tanácsiak kapcsolata, az operatív érte­kezleteken elhangzó értékelé­sek, a tanácstestület előtti be­számolók is a jobb munkát, szolgálják. Hasonlóan fontos, hogy a ta­nács és szervei sokoldalú se­gítséget kapjanak a népi ellen­őrzési bizottságtól, s persze nincs ez másként fordítva sem. A két szervezet kölcsö­nösen tájékoztatja egymást, s ha szükségessé válik, hatáso­sabb intézkedéseket hozhat­nak a szabálytalan vagy egyéb­ként nem kívánatos jelensé­gek ellen. A lakosság áruellátása a fo­gyasztási és értékesítési, va­lamint a szolgáltató szövetke­zetek és az állami kereske­delmi vállalatok feladata. A tanács azonban, mint testület és mint hatóság, irányítja, be­számoltatja, befolyásolja, tá­jékoztatja ezeket a gazdasági szerveket, s egyben segítséget ad, például a kereskedők munkájának megkönnyítésé­hez is. __________ G. Z. If júsági vetélkedő A gödöllői és a váci járás mezőgazdasági termelőszövet­kezeteiből érkeznek a csapa­tok, arra a vetélkedőre, amit ma délután, az Agrártudomá­nyi Egyetemen rendez a KISZ járási bizottsága. A szakmai és a Szovjetunióval kapcso­latos kérdésekre az ifjúsági szocialista brigádok próbálnak válaszolni. Jut ideje mindenre Szocialista brigádok istápolója — Minden kommunistának kell valami pluszt adnia. Szer­dahelyi Istvántól, a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyár Kistar- csai Gyárának tmk-vezetőjé- től hallottam ezt a mondatot. Ö a szakmai feladatain túl irányítja a műszaki osztály­hoz tartozó szocialista brigá­dok munkáját, tevékenyen segíti az újítómozgalmat, az MSZBT-tagcsoport egyik leg­lelkesebb tagja és a munkás- őrszakasz parancsnoka. ★ — 1949-ben kerültem a gyárba, mikor hazajöttem szovjet hadifogságból — mondja. — Amikor még Kis- tarcsai Fésűsfonó volt a neve. Gyengén felszerelt gyár volt, azokkal a gépekkel dolgoz­tunk, amelyeket itthagytak a németek és össze tudtak szed­ni az országban. Nagyon so­kat kellett javítani őket. Ak­kor elsősorban lakatosokra volt szükség a tmk-ban, az utóbbi években több műsze­részre. Most éppen egy 200 millió forintos rekonstrukció előtt állunk. Hét brigád dolgozik a tmk- ban, valamennyit Szerdahelyi István szervezte. Minden hó­nap első hétfőjén összehívja a brigádvezetőket és megbe­szélik a teendőket. Az ő ja­vaslata volt az is, hogy bízza­nak meg valakit az újítások kivitelezésével, hiszen sokan nem tudják megvalósítani öt­leteiket. A munkásőrség alapító tag­ja büszke szakaszára. Mint mondja, neki minden foglal­kozás élmény. Többen a munkásőrségben fogtak a ke­zükbe először fegyvert. Az első lövészet nagyon rosszul sikerült. Az idei lövészeten viszont mér alig akadt olyan munkásőr, aki kiválónál rosz- szfybbat lett volna. Ha a mun­katársairól, vagy a szakaszá­ról esik szó, szívesen beszél, de ha önmagáról kérdezem, nehezen ered meg a nyelve. Végül mégis előkerülnek az oklevelei, kitüntetései az asz­talfiókból. Kétszeres kiváló dolgozó, a Könnyűipar kétsze­res kiváló dolgozója, kiváló újító, kiváló parancsnok, ok­levél a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséért, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz és ezüst fokozata — az utóbbit az idén november 7-én kapta, s egy érdekes jel­vény; A Szovjet Hadsereg Kiváló Katonája. — Ezt is most kaptam a szovjet elvtársaktól — mu­tatja. — Az MSZBT-tagcso- pont keretében sokat segí­tünk egymásnak, nagyon jól összebarátkoztunk. Nekem személyes barátaim is vannak köztük. Nemegyszer voltak már nálunk társadalmi mun­kában terepet rendezni, meg több hasonló munkában segí­tettek. Részt veszünk egymás rendezvényein is ★ — Én 1964 óta ismerem Szerdahelyi elvtársat — mondja Borsai József lakatos. — Szigorú, de jól ki lehet vele jönni. A munkásőrség­ben is ő a parancsnokom. Se ott, se itt, a műhelyben nem tűri a lazaságot, de meg is te­remti a munkához a feltétele­ket. Mikor új gépeket vettünk a tmk-ba, maga választotta az ipari vásáron, mire van szükség. Ha újítást adunk be, mindig megkérdezi, mire van szükségünk hozzá és előte­remti. — öt éve a helyettesem — mondja Tombor Gábor léte­sítményi vezető. Jó szakem­ber, a gyakorlat az erőssége. Nagy tapasztalattal rendelke­zik és nincs olyan gond, amit meg ne próbálna megoldani. Neki köszönhető, hogy néhány éve kettőről hétre emelkedett a szocialista brigádok száma, s most is nagymértékben hoz­zájárulnak a rekonstrukció megvalósításához. Korszerűsödő gyár Kistarcsán Harminc-negyven éves gépeket szerelnek le és cserélnek újra a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának kár- tolóüzemcben. Képünkön: Vlkán János és Fecske Lajos a gé­pek szerelésén dolgozik. A keverőmühelyben már végleges helyükön üzemelnek az új keverőgépek. Barcza Zsolt felvételei Adyra emlékezve Versmondók versenye Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából vers­mondó versenyt rendezett a KISZ városi bizottsága és a járási-városi Petőfi művelő­dési ház. A város üzemeiből, a Török Ignác gimnáziumból és a 202-es számú Szakmun­kásképző Intézetből érkezett tizenhárom fiatal, egy-egy szabadon választott Ady-ver- set adott elő. Kispályás bajnokság A Kapuszta Katalin, Van- kó István és Illés Zoltán ősz- szetételű zsűri Madarász Lászlónak, az MGI dolgozó­jának ítélte az első díjat, ju­talma 300 forintos könyvutal­vány. Bakos Hilda, a gimná­zium tanulója lett a máso­dik, 200 forintos könyvjutal­mat kapott. Harmadik helye­zett Agnecz Aranka szintén gimnazista, 100 forintos könyv- utalványt vett át. Befejeződött az őszi idény Befejeződött a bajnoki küz­delem a városi kispályás lab­darúgó-bajnokság I. osztályá­Geleta Pál felvétele — Harminc éve újít, s har­col is az újítók érdekeiért. Szerintem az ő érdeme is, hogy évek óta az első öt kö­zött vannak az újítóink a vállalati versenyben. Az MSZBT-tagcsoport egyik erős­sége az orosz nyelvtudása ál­tal. Ezt a tevékenységét nem ismerem behatóan, de hallot­tam, hogy kissé elkésett a november 7-i ünnepségről, mert éppen akkor vette át a Pest megyei pártbizottságon a Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatát. Mikor megérkezett, hangos éljenzés­sel üdvözölték a fogadáson a meghívott szovjet vendégek. Csak azt nem értem honnét van mindehhez ideje és energiája... T. Ágoston László ban is. A szövetségi nap részt­vevői legközelebb jövőre ta­lálkoznak, akkor beszélik meg a tavaszi mérkőzésekkel kap­csolatos feladatokat és elké­szítik a sorsolást. Az utolsó fordulóban sok gól esett, az ÁFÉSZ megerő­sítette pozícióját. A szövetke­zeti csapat a Barátság együt­tese elleni győzelmével is igazolta, hogy összekovácsoló- dott, lelkes és tehetséges gár­da. Az eredmények: Barátság— ÁFÉSZ 1—4, Vegyesipari Szö­vetkezet—Erdőgazdaság 1—3, Veresegyház—MGI 3—3, ATE gm.—Építőipari Szövetkezet 3—2, Pedagógus—Gépgyár 1—5, Alsópark—IV. kér. FC 6—2. A bajnokság gólkirálya Csongorádi József, az őszi bajnok ÁFÉSZ játékosa lett, huszonegy góllal. Az intéző bizottság elfo­gadta a IV. kerületiek óvását, a Barátság csapat ellen. 0—0- lai és két ponttal a javukra írták. Az indok: a Barátság csapatában igazolás nélkül játszott Hrustinszky Ferenc. A bajnokság őszi végeredménye az I. osztályban: 1. ÁFÉSZ 12 11 — 1 61-26 22 2. ATE Gm 12 9 1 2 36-20 19 3. Barátság 12 7 1 4 42-15 15 4. Alsópark 12 6 2 4 41-35 14 5. Gépgyár 12 5 4 3 33-32 14 G. MGI 12 5 3 4 26-27 13 7. IV. Kér. FC 12 6 1 5 31-37 13 8. Veresegyház 12 4 4 4 38-31 12 9. Erdőgazdaság 12 5 — 7 36-27 10 10. Szabads. tér 12 4 — 8 30-46 8 11. Vegyesip. Sz. 12 1 4 7 24-41 6 12. Pedagógus 12 2 2 8 18-39 6 13. Építőip. Sz. 12 2 — 10 21-61 4 Szombati jegyzet Átalakulás Forradalmi átalakulás a mezőgazdaságban. Viharos gyorsasággal zajlik. Teg­nap, szinte szó szerint teg­nap, kapa, kasza, villa, ge­reblye, eke, borona — ló. Ma óriástraktor, kombájn, betakarítógép, s újabban vegyszer, iparszerü terme­lési rendszer. Évszázado­kig a paraszt szó elhangzá­sakor azonnal a földre gon­dolt az ember. Ma nem okvetlenül, noha a mező- gazdaság műhelye alapve­tően ma is a föld. Ám el­sősorban nem is ezért. A fogalmat kikezdte a válto­zás: nem fedi pontosan a földművesség mai tartal­mát. Éljük a forradalmat, de mintha nem látnánk. Mire véljük? Határtalan alkal­mazkodóképességünknek,, avagy önvédelemnek? Tűrő­képességünk véges, jól tud­juk. Szervezetünk vigyázó őrei a méretek, a sebesség tompításával óvnak a megrázkódtatástól? Vagy csupán felületességünk von hályogot szemünk elé? Esetleg nosztalgia, a régi sóvárgása? Hiszen veszítünk is, úgy tűnik. Hasonlatosan a vedlő állatokhoz, kibújunk bőrünkből. A kapa, kasza, villa s mind a többi nem­csak a földművelés szer­számai. Életforma, viselke­dés, szokásrend, erkölcsi törvény. A földdel való meghitt barátság, mely, persze, könny és veríték, sírás és káromkodás, bánat és harag is, eme szerszá­mok által, velük és közve­títésükkel alakulhatott ki. Minden barátság kötelék. De ha kötél, sőt lánc? Ebben a járásban a kés­penge élességével válik ketté a múlt és jelen. Szin­te minden él még, ha hal- ványulóan is, a mindenna­pok jelenvalósága, ami lé­nyegét adta múltunknak, legalábbis látható lénye­gét: a napok rendjének, születés, élet és halál for­májának., öröm, boldogság, gyötrelem kifejezésmódjá­nak. Vankóné Dudás Juli megírta Galgamácsa kerek egy esztendejét, de értő szemmel és tollal bárme­lyik más települését is megírhatná valaki. Kötete tömör bizonyíté­ka annak, hogyan sarjad életmódból életforma, ho­gyan hat a munka az em­beri lét minden mozzana­tára. Kinek lesz nagy a kendere? Aki nagyot ug­rik a farsangi bálban — így a szólás-mondás. Ta­vasszal a leánygyermek li­bát legeltet a mezőn. Ifjú, virgonc, teli életkedvvel. Szülei a lelkére kötik, ne ugráljon, ne szaladgáljon, mert összetapossa a kisli­bát. Hoztak neki pokrócot, s megtanították az ülőjá­tékra. Két példa, találomra. Veszítünk is, írtuk fön­tebb. Meggondolandó kije­lentés. Hiszen azt is bi­zonygattuk, a mezőgazda- sági forradalmat nem érzé­keljük teljes mélységében, mindama hatásait, melyek föltehetően életünk más te­rületeit is átalakítják. Alighanem úgy, ahogyan egy korábbi termelési mód az akkori emberekét. Sőt biztosan, hiszen a társadalmi törvény nem függeszthető fel. A földtől elszakadni, ha akarnánk, sem tudnánk. De rabjai sem kívánunk lenni. A ka­páló, kaszáló ember tapint­ható közelségben volt a ta­lajhoz. Az anyaföldhöz, ahogy mondani szoktuk. Aki traktoron, kombájnon, kukoricabetakarító gépen ül, a valóságosnál sokkal messzebb került tőle. S a föld mégis hálásabb, job­ban fizet, többet terem. Azért-e, mert jobban táp­láljuk, vagy mert kénysze­rítjük? Egyre megy. Az a néhány méter vi- lágnyi távolság. Esély új életformára, szebb és jobb erkölcsre, nagyobb szabad­ságra ma, és teljesre hol­nap. Meghitt barátságra — nem a földdel, embertár­sainkkal. Mert — ezt is tudjuk — végsősoron min­dig emberekhez fűznek a kötelékek. A földeken és a gépek mellett is. Kör Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom