Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

1977. NOVEMBER 26., SZOMBAT Belgrad Folytatás szerdán A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szintű küldöttségei­nek az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tár­gyaló belgrádi találkozója pén­tek délelőtt plenáris ülést tar­tott, délután pedig három mun­kabizottsága tanácskozott A találkozó legközelebbi ülé­sére — tekintettel a jugoszláv nemzeti ünnepre — november 30-án, szerdán kerül sor. Honecker Hanoiba és Phenjanba látogat Berlinben pénteken hivata­losan bejelentették, hogy a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Viet­nami Szocialista Köztársaság kormánya, illetve a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­ga és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya meghívására, Erich Honecker- nek, az NSZEP KB főtitkárá­nak, az NDK államtanácsa el­nökének vezetésével december elején hivatalos baráti látoga­tást tesz a Vietnami Szocialista Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége. A kapcsolatok elmélyítésének új távlatai Közös nyilatkozat Schmidt nyugatnémet kancellár lengyelországi látogatásáról Helmut Schmidt, nyugatné­met szövetségi kancellár pén­teken lengyelországi hivata­los látogatásának utolsó, nap­ján folytatódtak a plenáris tárgyalások a lengyel minisz­tertanács épületében. A meg­beszéléseket a déli órákra be­fejezték, és ünnepélyesen alá­írták a közös nyilatkozatot. A kancellár látogatásáról láadott közlemény hangsúlyoz­za, hogy a felek elégedettek az értékes tanácskozások őszin­te, és kölcsönös megértést tükröző légkörével. A nyugat­német szövetségi kancellár lengyelországi látogatása újabb jelentős haladás a két ország rendezett és jó kapcso­latainak kialakításában. A gyümölcsöző, pozitív tárgyalá­sok megnyitották a két állam és nép kapcsolatai fejlesztésé­nek és elmélyítésének új táv­latait. Mindkét fél meggyőző­dése, hogy együttműködésük a béke biztosítását szolgálja és fontos eleme az európai eny­hülés és együttműködés fo­lyamatának. A Német Szövetségi Köztár­saság kancellárja hivatalos lá­togatásra hívta meg Edward dereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát és Piotr Jaroszewiczet, a lengyel mi­nisztertanács elnökét, akik a meghívást köszönettel elfogad­ták. Az etióp kormány véleménye A gerillaháború nem szolgálja az eritreai lakosság érdekeit Menyisztu Hailé Mariam, az etióp ideiglenes katonai kor­mányró tanács elnöke csütör­tökön Addisz Abebában fogad­ta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét. A találkozón el­mondta: kormányának az a törekvése, hogy békés megol­dást találjon az eritreai kér­désre. Emlékeztetett az 1976. májusában ezzel kapcsolatban közzétett kilencpontos nyilat­kozatra és arra a később is­mertetett tervre Az Addisz Abeba-i forradalmi kormányt ág az óhaj vezérli, hogy Eritrea népét megkímél­je a további szenvedésektől; a külföldi támogatást élvező szeparatisták által szított ge­rillaháború nem felel meg az eritreai lakosság érdekeinek. ★ Etiópia londoni nagykövet­ségének szóvivője pénteken cáfolta azokat a híreket, ame­lyek szerint a nyugat-szomá- liai fegyveresek a napokban elfoglalták Harar városát. Edward Gierek és Helmut Schmidt az ünnepélyes aláírá­si szertartás után a miniszter- tanács épületében közös saj­tóértekezletet tartott. — Mérföldkő e látogatás azon az úton, amelyet együtt építünk és amely a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közti új kapcsolatokhoz vezet — mondotta a lengyel pártveze­tő, majd rámutatott arra, hogy mindkét nemzet elégedett le­het e látogatással, a tárgyalá­sok eredményeivel. Helmut Schmidt helyeslőén csatlakozott Edward Gierek szavaihoz. Hangsúlyozta, hogy az ilyen széles körű együtt­működés előtt a politika tár­ta szélesre a kapukat, nem utolsósorban az olyan legfel­sőbb szintű tárgyalások, ami­lyenekre mostani látogatása­kor került sor. Benin a BT előtt Egyhangú határozat Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtöki ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely élesen elítéli a Benin Népi Köztársaság ellen ez év január 16-án végrehajtott zsol­dostámadás t A határozat elfogadása előtt a lő tagú testület ülésén fel­szólalt Mozambik ENSZ-nagy- követe. Kifejtette, hogy a Be­nin elleni támadás része volt annak a kísérletnek, amely megpróbálja feltartóztatni az afrikai haladó országok fejlő­dését. Elmondta, hogy a rhode- 9iai Smith-rezsim zsoldosok támogatásával, az elmúlt 24 órában súlyos támadást Inté­zett Mozambik ellen. A mozambiki népi felsza­badító erők szétszórták az or­szág területére behatolt rho- desiai katonai egységeket — jelentette be pénteken a ma. putói rádióban Manuel Anto­nio, a határmenti Manica tar­tomány kormányzója. Október és az ifjúság Befejeződött nemzetközi ifi a Ieningrádi 1 találkozó Pénteken befejeződött Le- ningrádban az Október és az ifjúság címmel több mint 100 ország nemzeti ifjúsá­gi és diákszövetsége 400 kül­döttének, valamint 8 nemzet­közi ifjúsági diákszervezet képviselőinek részvételével megtartott nemzetközi talál­kozó. A magyar fiatalok kép­viseletében Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának vezeté­sével vett részt küldöttség az ifjúsági találkozón. A találkozón kiadott tájé­koztató közlemény rámutat, hogy a több mint 100 ország ifjúságának Leningrádban ösz- sZésereglett küldöttei hitet tet­tek internacionalista szolidari­tásuk, minden haladó erő egy­ségének és összeforrottságának megszilárdítása, a béke ügye mellett. A találkozón lelkese­déssel fogadták heonyid Brezs- nyev üdvözletét, A Nagy Ok­tóber a szocialista építés ta­pasztalata minden ország fia­taljai számára az eszme; szi­lárdság kimeríthetetlen forrá­sa. A záróülést követő sajtó- konferencián a szocialista, fej­lődő és tőkésországok küldött­ségeinek tagjai kiemelték, hogy a Ieningrádi ifjúsági fórum je­lentős állomás volt az 1978. évi havannai világifjúsági ta­lálkozóra készülő nemzetközi ifjúsági mozgalom fejlődése szempontjából. Helsinkitől Belgrádig Megkezdte munkáját az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának brüsszeli ülésszaka Pénteken megnyílt Brüsz- szelben az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának háromnapos ülésszaka. A konferencián 23 európai ország és 15 nemzet­közi szervezet delegációja vesz részt. A Magyar Nemzeti Bizottságot Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökhelyettese, az országgyűlés külügyi bizott­ságának titkára és dr. Bartha Tibor püspök, a Nemzeti Bi­zottság alelnöke képviseli. Az ülésszak megnyitása után tartott sajtókonferencián Raymond Goor belga kano­nok, a nemzetközi bizottság elnöke ismertette a Helsinki­től Belgrádig című brosúrát, amelyet a bizottság négy nyelven, nagy példányszám­ban adott ki. A brosúra mér­leget von a helsinki záróok­mány aláírása óta eltelt idő­szakban elért eredményekről, nem hallgatva el a negatív vonásokat sem. Célja, hogy a nemzetközi közvélemény segítségével nyomást gyako­roljon a kormányokra, az európai biztonság és együtt­működés Helsinkiben megfo­galmazott elveinek mind szé­lesebb körű gyakorlati meg­valósítására. A brüsszeli konferencia pénteken bizottsági jelentése­ket hallgatott meg, szombaton és vasárnap pedig széles körű vitára kerül sor az általános politikai helyzetről. A vita egyik fő témája Leonyid Brezsnyevnek legutóbb el­hangzott javaslataival kap­csolatos állásfoglalás lesz. A realitások nem változtak A moszkvai Pravda Szádot jeruzsá’emi látogatásának külföldi visszhangjáról Anvar Szadat egyiptomi el­nök izraeli látogatásának kül­földi visszhangját foglalja össze Jurij Gluhov, a moszk­vai Pfavda pénteki kommen­tárjában. A hivatalos közleményt elemezve a világsajtó annak rendkívüli szegényességét emeli ki. A nyugati sajtó véleménye szerint Szadat so­kat adott és rendkívül keve­Szovjet párt- és kormányhatározat A falvak kultúrájáért Hatékony intézkedésekkel lendítik fel a Szovjetunióban á falusi lakosság-kulturális élé­tét, a kultúra terjesztésének le­hetőségeit — még a legkisebb lakott településeken is. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és az or­szág Minisztertanácsa külön határozatban foglalkozott ez­zel. A határozat megállapítja: az SZKP XXV. kongresszusa fel­adatul szabta meg, hogy nö­veljék tovább a szocialista kul­túra és a művészet szerepét a Dinamikusan fejlődik Jugoszlávia Szélesedik együttműködésük a KGST-országokkal A gazdasági fejlődés egyik legjellemzőbb vonása Jugo­szláviában, hogy az ország gyorsan és sokoldalúan be­kapcsolódott a világkereske­delembe, valamint a nemzet­közi munkamegosztásba. A legújabb becslések szerint Jugoszlávia egy lakosra jutó külkereskedelmi áruforgal­mának értéke idén körülbelül 650 dollár lesz, teljes külke­reskedelmi forgalmának vo­lumene pedig feltehetően el­éri a 14 milliárd dollárt ez év folyamán. Az utóbbi években jelentős átalakulások mentek végbe a jugoszláv külkereskedelem földrajzi struktúrájában is, ami azt jelenti, hogy ebben a kereskedelemben jelentősen megnőtt a KGST-tagországok részesedése. Ez a tendencia feltehetően erősödik a követ­kező években, mint ahogy ar­ra a többéves kereskedelmi szerződések tartalmából és az áruimport, illetve az export- megrendelések értékéből kö­vetkeztetni lehet. Ugyanak­kor gyorsan nő Jugoszlávia kereskedelme a harmadik vi­lág országaival. A jugoszláv külkereskede­lem egészének egyharmad ré­sze jut a KGST-tagorszá­gokra. Ez a kereskedelem je­lentős mértékben a szakoso­dási és kooperációs szerző­désekből adódik, vagyis jel legénél fogva kedvező lehető­ségeket teremt a nemzetközi munkamegosztás kihasználá­sára. Másrészt az is jellemzi ezt a kereskedelmet, hogy nagy részét (a jugoszláv ex­portban közel 30 százalékát) gépipari termékek és komp­lett ipari objektumok beren­dezései alkotják, olyan javak, amelyek lehetővé teszik azt — különösen a nyersanyagok és a félgyártmányok eseté­ben —, hogy a forgalom hosszú távon dinamizálód­jék. A KGST piacára irányu­ló jugoszláv export speciali­tásai többek között olyan áruk, mint a gépjárművek, tengeri hajók, ipari és ház­tartási elektrotechnikai és elektronikai termékek, illetve különböző iparágaknak szánt gépek és berendezések. Gyorsan növekszik tehát a jugoszláv külkereskedelem. Jugoszlávia forgalma csak a Szovjetunióval 1976 és 1980 között a megkötött szerződé­seknek megfelelően 150 szá­zalékkal nő és értéke ebben az egész időszakban eléri a 14 milliárd dollárt. Jugoszlávia területén már több mint 150 különböző olyan ipari objek­tum működik, vagy épül, amelyhez a Szovjetunió adott hitelt és műszaki segítséget (bányászati, kohászati, ener­getikai, stb. létesítmények). A két ország között várhatóan tovább bővül a jugoszláv ipar részesedése a Togliatti (sze­mélygépkocsik) és a Kámai (tehergépkocsik) szovjet autó­gyáraknak folyó kooperációs alkatrészszállításban. A Jugo­szlávia és a Szovjetunió kö­zött mintegy száz kooperá­ció? egyezmény jött létre, ezek gyakorlatilag az ipari termelésnek csaknem minden fontosabb területét érintik és kedvező alapot adnak a kö­vetkező évekre a kölcsönös forgalom, valamint a gazda­sági és a műszaki-tudományos együttműködés fejlődéséhez. Várható, hogy Jugoszlávia kereskedelme és gazdasági együttműködése a követke­ző években a többi KGST- tagországokkal is megnövek­szik. Lengyelországgal pél­dául 1975 és 1980 között Jugo­szlávia az előző ötéves idő­szakhoz képest több mint 150 százalékkal szándékozik nö­velni forgalmát, ezen belül az egész kölcsönös forgalom­nak körülbelül negyedrésze szakosodási és kooperációs jellegű lesz. Egyedül a koo­perációra alapozott kétolda­lú gépkocsialkatrész-szállítá­sok a Lengyelországban és Jugoszláviában gyártott sze­mélygépkocsikhoz a jelenle­gi ötéves időszakban elérik a 310 millió dollárt, sőt, talán ennél is többet, ha figyelem­be vesszük azt, hogy a két ország személygépkocsi-gyár­tása máris a tervezett fölé emelkedett. A kooperációban gyártott traktorok és mező- gazdasági gépalkatrészek cse­réje Lengyelország és Jugo­szlávia között a jelenlegi öt­éves időszakban eléri a 137 millió dollárt, a villamosgép­alkatrészek cseréje pedig a 130 millió dollárt. Tervezik, hogy az ilyen jellegű cserét kiterjesztik olyan területek­re is, mint a repülőgépgyár­tás, autógyártás, élelmiszer- ipari gépgyártás, autóbusz- gyártás, élelmiszeripari gép­gyártás, vasúti vagongyártás és egyes vegyi cikkek gyár­tása. A következő években szakosodásra kerül sor szá­mos ipari fogyasztási cikk cseréjében is, különösen, ami a textilárukat, ruházati cik­keket, cipőket illeti. Magyarországgal és az NDK-val 1980-ig 100 száza­lékkal növeli forgalmát Jugo­szlávia, Csehszlovákiával 115 százalékkal, Bulgáriával több mint 100 százalékkal, Romá­niával pedig közel a négy­szeresére. Ezek a számok ön­magukért beszélnek, de nem­csak azt bizonyítják, hogy Jugoszlávia jelentősen bővíti kapcsolatait a KGST egész területével, hanem azt is, hogy ez az ország dinamiku­san fejlődik a nehéz körül­mények (Jugoszlávia nagy deficitje -nyugati viszonylati formájában) ellenére is. Karol Rzemieniecki (MTI—APN) set kapott. A közlemény hall­gat a közel-keleti rendezés fő problémáiról, a hangsúlyt az Izrael és Egyiptom közötti kapcsolatok folytatására he­lyezi. Szadat utazása el nem csendesülő éles elítélést vál­tott ki az arab világban. Az egyiptomi elnök jeruzsálemi zarándoklatát a megalkuvó politika logikus folytatásá­nak tekintik. A Szíriái Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának nyilatkozata ki­emeli, hogy e döntést a sínai megállapodás megkötése, a zabolátlan szovjetellenes kam­pány, a nyitott kapuk politi­kája és Egyiptom haladó ha- . zafias -vívmányainak felszá­molása elűzte. ineg. Kairó ál­láspontját szakadárnak mi­nősítik az arab országokban és rámutatnak arra, hogy mi­lyen hatalmas kárt okoz az arab egység, az izraeli agresz- szió következményeinek fel­számolásáért folyó harc ügyé­nek. A nyugati sajtó megállapít­ja, hogy a jeruzsálemi látoga­tás nem eredményezett vál­tozást a közel-keleti helyzet­ben. A realitások változatla­nok. Az igazságos és tartós kö­zel-keleti békéhez vezető reá­lis út jól ismert. Átfogó ren­dezést kell elérni, amely ma­gában foglalja az izraeli csa­patok kivonását minden 1967- ben megszállt arab területről, a térség minden államának és népének a független és biz­tonságos léthez való joga tiszteletben tartását, beleért­ve a palesztin nép önrendel­kezési és önálló államalapí­tási jogát is — mutat rá a Pravda kommentátora. Rhodesia Újabb Smilh-csel Ian Smith, a rhodesiai fe­hértelepes kormány vezetője kinyilvánította hozzájárulá­sát általános választójog be­vezetéséhez. Smith csütörtö­kön Bulawayóban tartott saj­tóértekezleten közölte: tár­gyalásokra hívja meg az ál­tala mérsékeltnek tekintett néger politikusokat Bejelen­tette, hogy a következő he­tekben sor kerül azokra az előkészítő ülésekre, amelye. folytatott titkos tárgyaláso­kat az említett három néger vezetővel, hogy a fehér lakos­ság érdekeit tekintetbe vevő garanciák révén létrehozzák az úgynevezett belső megol­dást. A tényleges többségi ura­lomért harcoló. Hazafias Front, amely a néger lakosság nem­zetközileg • elismert képvise. lője, elutasította Smith csü­ken a későbbi alkotmánvozó I törtökön eIhan6zott javasla­tát- Joshua Nkomo szóvivője tanácskoznak. Smith az Abell Lusff an nyilatkozva, az Muzorewa és Ndabaningi Sit­hole vezetése alatt álló Egye^ sült Afrikai Nemzeti Taná­csot (UANC) és a Jeremiah Chirau vezette Zimbabwe Egyesült Népi Szervezetet (ZUPO) tekinti tárgyalópart­nerének, hangoztatva, hogy ők képviselik az ország néger lakosságának döntő többsé­gét. Az ADN-nek a sajtóérte­kezletről szóló salisbury-i je­lentése szerint Smith már te, és közölte, hogy a gerilla, háború folytatódik. Hangsú­lyozta, hogy a Hazafias Front­tal való megegyezés nélkül nincs megoldás. Dr. David Owen brit kül­ügyminiszter pénteken délben kényszeredetten és fenntartá­sokkal üdvözölte Ian Smith nyilatkozatát, amely végleg kihúzta a talajt a brit -ame rikai rendezési terv alól. k szovjet emberek eszmei-politi­kai, erkölcsi-és. esztétikai rjeye- lésében, közelítsék meg job­ban a falusi életformát a váro­si lakosságéhoz, bővítsék ki a kulturális intézmények anyagi bázisát, különösen a falvakban. Bár e téren nagyon sokat tet­tek már eddig is, a falvakban folyó kulturális munkában hiányosságok is tapasztalhatók. Az SZKP KB és a Miniszter- tanács számos konkrét intézke­dést fogadott el a hibák kikü­szöbölésére és hasonló gyakor­lati lépésekre kötelezte a közi társasági és helyi pártszerve­ket, tanácsokat is. Az intézke­dések fő célja: megjavítani a falvakban a kulturális szolgál­tatásokat, biztosítani azt, hogy ezekből az ország egyetlen ré­sze, legkisebb faluja se ma­radjon ki, megerősíteni a kul­turális intézmények anyagi és műszaki helyzetét. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a falusi lakosság széle­sebb rétegeit, s mindenekelőtt a fiatalokat kell bevonni a kulturális központok munkájá­ba, s intézkedéseket tartalmaz annak biztosítására, hogy a programot — megfelelő eszkö­zökkel — vonzóbbá, sokolda­lúbbá tehessék mindenütt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom