Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1977. NOVEMBER 25., PÉNTEK "kMíÍoo 5 A tatárszentgyörgyi költözők Nincs ház — kevés a kölcsön — Jó tíz éve annak, hogy először összehívtam a Kinizsitelepi cigányokat. Körülbelül kétszázan laktak a telepen, vagyis a község minden tizedik lakosa cigány volt. Akkor, az első alkalommal csak addig ütottam el a mondókámmal, hogy: OTP-kölcsön ... Fölzúg- tak. Otthagytak faképnél, mintha csak bántani akartam volna őket. Ebbe persze nem nyugodhattam bele. Pár hónap múlva cselhez folyamodtam. Egészségügyi előadásra hívtam meg őket. Megbeszéltem a községi orvossal, hogy röviden beszéljen a családtervezésről. A búszperces előadás után, most már óvatosabban, megint előhozakodtam a kölcsönnel. Azzal kezdtem: emlékeznek ugye, pár hónappal ezelőtt elszaladtak? Most hallgassanak meg, nem kell rögtön dönteni, gondolkozzanak rajta, mert az nem emberhez méltó élet ott a telepen. Végighallgattak. Utána hetekig nem volt nyugtom. Sokan jöttek, mindenkinek külön-kü- lön elmagyaráztam, hogy lehet házat építeni, házat vásárolni. Nagyon sok év felvilágosító munkájának eredménye az a tizenhat ház... Legalább egy kereső Sztanó Ferenc, a tatárszentgyörgyi községi tanács elnöke meséli ezt a régi, történetet, amely tizenegynéhány esztendővel ezelőtt kezdődött, de még korántsincs vége. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint 198 cigány élt a Kinizsi utcai telepen. Három-négy földbe vájt putri is akadt a harmincöt között. Lakóik alkalmi munkából éltek, nyáron vályogveréssel foglalkoztak. Sok bajuk volt velük az erdészeknek. Tizenöt évvel ezelőtt egyetlen olyan cigány sem élt a községben, akinek állandó munkahelye lett volna. — 1962-ben, amikor megjelent a Központi Bizottság határozata a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról, intézkedési tervet készítettünk. Elsődleges célunk az volt, hogy akit lehet, munkába állítsunk. Kapóra jött, hogy budapesti üzemek is kerestek munkaerőt. Mondtam, csak akkor segítek a munkaerőtoborzásban, ha cigányt is alkalmaznak. Alkalmaztak. Ma már három olyan cigányember él Ta- társzentgyörgyön, akinek tíz évet meghaladó munkaviszonya van, és több mint tíz, akik legalább öt éve egyfolytában dolgoznak. Leszámítva azt a két-három munkakerülőt — sajnos fiatalok — valamennyi munkaképes férfi és nő dolgozik. Nincs olyan család, ahol legalább egy kereső ne lenne. A harmincöt putri közül huszonkettő ugyan még ma is lakott a régi telepen. Igaz, megállapították, hogy a tatárszentgyörgyi cigánytelep a megye legjobb építményekből álló telepe, de ez nem jelenti azt, hogy a tanács beletörődik fennmaradásába. Mert amíg a telep áll, addig mindig újratermelődik az az életmód, amely ellen a társadalom minden eszközzel harcol. Ha a tanácsra bíznánk... — A közelmúltban mértük fel a telepén — mondja Sztanó Ferenc —, hogy a huszonkét putriban kilencvennyolcán laknak. Százan költöztek el tehát innen, részben a község eladó házaiba, részben a fővárosba és más községbe. Sokan dolgoznak a csepeli Vas- és Fémműveknél, ahova külön- busszal viszik őket. Azok jártak a legjobban, akik mindjárt az elején kezdtek dolgozni. Közülük legalább tízen vásároltak, illetve építettek házat saját erőből, öten kaptak kedvezményes kölcsönt. Bútort, televíziót vásároltak, szépen élnek. Azok, akik később szánták rá magukat a munkára is, meg arra is, hogy elhagyják a telepet, már nincsenek ilyen előnyös helyzetben. —Tavaly előtt a telep minden családjával külön-külön beszéltem, hogy megtudjam, mik a szándékaik. Ennek eredményeképpen az ott lakó huszonhárom család közül huszonegy vállalta, hogy kölKOOPERÁCIÓ Ka pacitá skeresteti KAPACITÁS és -kínálati gondjaik KERESLETE megoldásához KÍNÁLATA önöknek is az Országos nagy segítséget nyújt az Országos Piackutató Intézet Piackutató Intézet rendszeresen negyedévenként; megjelenő tájékoztatója. tájékoztatója Megrendelhető: ORSZÁGOS PIACKUTATÓ INTÉZET 1075 Budapest VII., Holló utca 2. Telefon: 211-157, 227-231. KERESSE A SARGA, A KEK ÉS A RÓZSASZÍN BETÉTES SZÓLÓ KUPAKOT! 50, 100 és 500 Ft-OS ajándékutalványt nyer, ha ajánlott levélben. a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. december 31-ig beküldi a Borgazdasági Vállalatok Trösztjéhez 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 6. Főnyeremény: Zsiguli személygépkocsi ■i... csont vesz fel. Azóta jelentkezett a maradék kettő is, éppen most van nálam Gáspár Ferenc és Kolompár Jánosné kölcsönkérelme. Házat, illetve lakást szeretnének vásárolni... Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Egyre kevesebb az eladó ház, azok is egyre drágábbak. Ma már nehezebb a kölcsönből építkezni, különösen annak, akinek nincs, vagy nincs elég megtakarított pénze. Mi lehet akkor a megoldás? — Mire elértük, hogy mindenki rászánta magát a költözésre, nem tudják mire használni a kölcsönt. Én biztatom őket, spóroljanak, keressenek olcsó házat. De alig haladunk. Ha rajtam állna, felemelném a kölcsön összegét, és azt is meg merem kockáztatni, hogy egyes esetekben el lehetne tekinteni az egyéves folyamatos munkaviszonytól és az előtakarékosságtól, mint köl- csönf el tételektől. Jó lenne, ha a tanácsra bíznák annak eldöntését, kinek, hogy lehet kölcsönt adni, mert mi jobban ismerjük a saját embereinket. Egy éve tettem javaslatot arra, hogy hozzák összhangba a tanács és a pénzügyi szervek rendelkezéseit, s a most kapott megyei intézkedési tervben örömmel olvasom, hogy az építési osztálynak egyeztetnie kell az elképzeléseit a megyei OTP-vel. Nem szabad megállni Ebben a tervben reménykednek Tatárszentgyörgyön, bár még nem tudják, mit lehet várni attól. Sürgősnek érzik a telep felszámolását, mert nem akarják elveszíteni azt, amit eddig elértek. A megállás egyenlő a visszafelé haladással. Már elérték, hogy a cigány gyerekek járnak iskolába, csökkenőben vannak az igazolatlan mulasztások. Augusztusi megyei intézkedés szerint 1978 végéig létre kell hozni a községekben a cigány lakosság helyzetével foglalkozó koordinációs bizottságot. Tatárszentgyörgyön ez a bizottság öt éve dolgozik, abban az összeállításban, ahogy a megyei tanács kéri. De ők maguk nem tudják megteremteni a cigányok otthonhoz juttatásának anyagi feltételeit. — További terveink: szeretnénk elérni — most folyik az agitáció —, hogy az óvodába, napközibe minél több cigány gyereket vegyenek fel. Nagyon nehéz, a szülők nem egykönnyen adják oda őket. Óvodába eddig egyikük sem járt, a napköziből rendre megszöknek. A másik: a járásban jó néhány község van, ahol nem él cigány. Ezeknek a községeknek a vezetői furcsa álláspontot képviselnek, kézzel- lábbal kapálóznak az ellen, hogy cigány költözzön a községükbe. Pedig sok helyen van olcsó, eladó ház Számba kellene venni a megyében a házakat és hozzásegíteni a cigányokat ezeknek a megvásárlásához. Hatos Erzsébet Az Építéstudományi Intézet és a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat szakemberei érdekes építési módszert dolgoztak ki. A zsaluemeléses eljárással először az épületek legfelső szintjét készítik el, ezután az egyes emeletek felülről lefelé haladva készülnek el. Az ötletes találmány ott is hasznosítható, ahol kicsi a felvonulási terület; ipari rekonstrukciónál, foghíjbeépítéseknél. Nagyüzem a ródligyárban Százezer ródlit gyárt Délre az Iskolabútor- és Sportszer- gyár. Ez fedezi a hazai igényeket. A kedvelt téli játék, illetve sporteszköz háromféle méretben készül: a bébiknek, tehát a legkisebbeknek és a 3— 10 éveseknek védő karfával, a nagyobb fiúik és lányok egy-, két- és háramszemélyest kapnak, karfa nélkül. Az utóbbiból állítják elő a legtöbbet. A bükk-, kőris- és akácfából készült szánkóból 90 ezer már elhagyta a ródligyárat. Most teljes nagyüzem van, hogy a még hátralevő 10 ezer is minél előbb a boltokba, onnan a karácsonyfák alá, majd a havas domboldalakra kerül- ;ön. A gyáron tehát nem múlik, már csak hó kell. A jánosházi üzemben természetesen a ródlin kívül sok más, zömében faalapanyagú termék készül. így különféle tornatermi felszerelések, tornapadok, pingpong-asztalok, iskolabútorok. Egyik részlege sátrakat gyárt, sokféle színben, méretben és fazonban. Szigefszentmiklóson Ápolják Szalmás Piroska emlékét Eredményes helytörténeti kutatások Egyelőre az országban csak Miskolcon van Szalmás Piroska utca. A harmincas évek- egyik nagyon sikeres és nagyon lelkes munkáskórus-veze- tőjéről például Pest megye egyetlen községében se neveztek el utat, teret Pedig az egykori Szalmás-kórus Budapest környékén nagyon gyakran fordult meg. Sűrűn jártak a budai, meg a pilisi hegyekben és a Börzsönyben is. A szabad ég alatt, lakott helyektől távol tanulták a forradalmi énekeket és mialatt megpihenték az éneklésben, a tiltott kommunista eszméket tanulták szemináriumaikon. A harmincas évek vége felé legtöbbször a Szentendrei-szigeten, Sziget- monostoron, a természetbarátok telepén gyakoroltak. Ezt a helyet azonban a csend őrség állandó zaklatása miatt elhagyni kényszerültek. Telek és ház S ekkor a kórus Szigetszent- miklósról származó két tagja, az Ormos-fivérek azt ajánlották, vegyenek ebben a községben telket, építsenek rá, legyen ott a kórus otthona. Szalmás Piroska 1939-ben ki is utazott Szigetszentmiklósra és az Ormosék által ajánlott 200 négyszögöles telket meg is vette, Drapó János kőműves- mestertől. Arra építettek a munkásdalosok takaros kis házat. Attól kezdve ez volt a kórus találkozóhelye — de nem sokáig. Szalmás Piroska 1941-ben meghalt. Negyvenhárom éves volt. Háború is dúlt. Megszűnt a Szalmás-kórus, tagjai közül is sokan meghaltak, lassan feledésbe is merült hogy Sziget- szenfmikflóshoz milyen sok szállal kötődött egykor a dalárda. Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT Vöő Imre, a Csepel Autógyár dolgozója, nagyközségi tanácstag, aki a nemrég elhunyt idős munkással. Kincse Józseffel, a szigetszentmiklósi helytörténeti szakikör és a mostanában megnyílt helytörténeti gyűjtemény alapjait lerakta, kutatásiba fogott. Beszélt több egykori kórustaggal, sőt, múllt esztendőben Szalmás Piroska férjével. Pécsi Antallal is, nem sokkal annak halála előtt. Nemcsak elbeszéléseikből, de a rendelkezésére bocsátott iratokból, fényképekből összegyűjtötte a Szalmás-kórus szigetszentmiklósi működésének adatait. Mint elhagyottat... Szalmás Piroska a Kéktó utca 33. szám alatti ingatlant kórusa négy tagjára íratta. Beizi György, Kovács István, Pető István és Sinkó Erzsébet neve szerepel a telekkönyvben. A felszabadulást követően azonban nem néztek a ház után, mikor pedig mégis, megtudták, hogy a telek már nem az övék és az új tulajdonos, Ambrus Ferenc gyári munkás az általuk emelt házat is lebontatta, s újat építtetett magának. A Szalmás-kórus ingatlanát azért adták el, mert a községi elöljáróság a lakatlan házat mint elhagyott javat kezelte. A kórustagok részben az Ambrus Ferenc által felajánlott összegből emeltek síremléket a munkás-közművelődés egyik legbuzgóbb előharcosának, a kórus volt vezetőjének. A javaslat Most azután asz adatok birtokában, szóba került a nagyközségi tanácsnál, nevezzenek el utcát Szalmás PiroskáróL A község hagyományainak tiszteletben tartásával, ahol a kórus régi háza állott, annak az utcának nevét nem változtatják meg így szól a javaslat. Réges-régen hívják azt Kéktó utcának, így ismeri minden szigetszentmiklósi. A régiek mellett viszont új házsorok alkotnak új utcákat és azok neve még nem gyökeresedett meg a lakosság tudatában. Nevezzék el tehát, valamelyik környékbeli új utcát Szalmás Piroskáról. A nagyközségi tanács vezetői a javaslatot támogatják. Szinte bizonyos, hogy már csak idő kérdése és lesz Sziget- szenfcmiklóson Szalmás Piroska utca. Sz. E. Jl Lóri 'ffaóz Szerintem a sakk után a legkényelmesebb sportok közé tartozik a horgászás. Mindig úgy nézek a horgászokra, amint a víz partján keleti nyugalommal üldögélnek, mint a fakír- ra, aki legkülönfélébb szempontok szerint választja meg pihenő helyzetét. A horgászt arról lehet felismerni, hogy a bal felső karján, a bicepsz körül kék folt látható. Ez a halzsákmány nagyságának szemléltető ábrázolásától képződik. Ekkora pontyot fogtam, ni! — csap jobb nyitott tenyerével a bal muszklija alá. S mivel minden horgász önérzetes, a kék folt elmaradhatatlan akkor is, amikor a kifogott hal ábrázolására a kisujja is elegendő volna. Egyszer találkoztam egy horgász- szál az élőhalbolt kirakata előtt. Mereven leste az üveg mögötti négyszögletes akváriumban lustálkodó ennivaló pontyokat. — Szintén horgász? — fordult felém szakmai közvetlenséggel. Undorral válaszoltam : — Sajnos, nem! Lekicsinylőn nézett rám, én pedig alaposan szemügyre vettem a nagy hőségben felgyűrt ingujja fölött a derűs kék foltot. Tehát én most egy valódi horgásszal állok szemben. — Ott, ott kellene lógni a szálén, abban az árnyékos foltban — mutatott oktatón az akvárium bal sarkába. — Állítom, hogy ha a nagy ponty a sötét rész felé tart, megvan. Na most, most kapja el... A hal persze mit sem tudott az elméleti horogról, lomhán libegett vízszintközelben, s nagyokat tátogott. Hirtelen áthúzódott a teremben elsiető pincér árnyéka az akváriumon : a ponty csapott egyet a farkával, s átsiklott a tartályon, keresztezve az elméleti horog helyét. Ekkor az éa horgászom felhúzta a térdét, majdnem hanyatt dőlt; ujjai idegesen morzsoltak egy láthatatlan fonalat, amellyel nyilván a halat húzta ki. Már fogta is a zsinór végét és vé- gigsimítobt a láthatatlan hal pikkelyén. Boldog öröm sugárzott ar- fcán. Magam is át- éreztem öröméit: a ponty az övé lett. — Fogtam én kérem már különbeket is! Például tavaly ősszel Ráckevénál a Dunában. Ilyet mi!... Megsejtettem a veszélyt, gyorsan félreugrottam: horgászom kinyújtotta bal karját és a muszklija fölött, a bicepszére csapott jobb tenyerének élével, pontosan a hatalmas kék foltra. Az esetet kifogta: Dénes Géza L i Fentről lefelé
