Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

KÖZÉLET Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, aki részt vett a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa végre­hajtó bizottságának 83. ülésén, csütörtökön hazaérkezeti Moszkvából. Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztá­lya vezetője vezetésével párt­munkásküldöttség utazott a Vietnami Szocialista Köztársa­ságba. Budapestre érkezett Georges Marchais Az ENSZ-közgyűlés közel- keleti vitáján szerdán felszó­lalt Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője. Magyar felszólalás az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitájához Tegnap délután Budapesten, a megyei pórttszékházban ér­tékelő ülésre jött össze a Pest megyei operatív bizottság, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójával kapcsolatos esemé­nyek szervezését koordinál­ta, fogta össze és sok esetben kezdeményezte, vezette le. Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára elismerően szólt a bizottság tevékenységéről. Hangoztatta: a párt politikájának, céljainak PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Kádár János üdvözli Georges Marchais-t Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára és Jean Kanapa, a Politikai Bizottság tagja. Georges Marchais-t és kísé­retét a Ferihegyi repülőté­ren Kádár János, valamint Gyen es András, a Központi Bizottság titkára, és Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője fogadta. Németh Károly Újpesten Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Újpesten tett lá­togatást. A IV. kerületi párt- bizottság vezetői tájékoztatást adtak a pártmunkáról, az idei gazdasági feladatok vár­ható teljesítéséről. A továb­biakban a Politikai Bizottság tagja ellátogatott a Budapesti Bútoripari Vállalathoz, vége­zetül Németh Károly — aki Újpest országgyűlési képvise­lője — a kerületi tanács székházában találkozott a ta­nács, a Hazafias Népfront ve­zetőivel és képviselőtársaival, ahol a városrész rekonstruk­ciójáról, fejlesztéséről és egyéb várospolitikai kérdé­sekről volt szó. Autóban Tegnap bensőséges brigádnévadó színhelye volt a Csepel Autógyár művelődési háza. A szervó-gyárrészleg öntvényforgácsoló brigádja Komócsin Zoltánnak, a forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő egyéniségének nevét vette föl. Felvételünkön Komócsin Zoltán arcképe előtt Fövényessi Ervin, a vállalat pártbizott­ságának titkára beszél. Mellette, balról jobbra: dr. Pécsi Kálmánná Komócsin Klára, Nagy Lajos a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, Komócsin Zoltánná és Cservenka Ferencné. (Beszámolónk a 3. oldalon) Nagy Ivan felvétele Nemcsak történelmi évforduló volt Sikerrel szervezte a Nagy Október jubileumát a megyei operatív bizottság szellemében tett eleget a tes­tület feladatának, hogy előse­gítse a Nagy Október méltó megünneplését. A megyei pártbizottság nevében köszö­netét mondott valamennyiük munkásságáért. Barát Endre, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, a bizottság elnöke áttekintő ér­tékelésében különösen azt emelte ki, hogy olyan alko­tó munkaközösségként dolgoz­tak, amely követendő a to­vábbi hasonló feladatok meg­oldásában is. Ami a munka tartalmát illeti, abban a leg­fontosabb: nemcsak történel­mi évfordulót ünnepeltünk, hanem sikerült megmutatni, hogy mit jelent a Nagy Ok­tóber gondolata, eszméje a ma emberének. Ehhez a megye minden párt- és tömegszerve­zete megfelelő alapot nyújtott az ünnepségekkel és a hétköz­napi munka eredményeivel, a munkaverseny felajánlásokkal, társadalmi helytállással egy­aránt. Jó példa erre, hogy megyeszerte 8500 brigád csak­nem százezer tagja ért el ki­emelkedő teljesítményeket, s a kommunista műszakokban 20 ezernél többen dolgoztak. A legszélesebb társadalmi össze­fogást jelzi az a 15 millió fo­rintos érték is, amellyel a la­kosság az ünnepre átadott új intézmények, beruházások létrehozásához járult hozzá. A megyei operatív bizott­ság — mint megállapították — ilyen alapokra támaszkodva dicséretesen töltötte be hiva­tását és a nagy évfordulóhoz méltón ünnepelt a megye. Rámutatott arra, hogy az arab országok és Izrael közöt­ti konfliktus egyik fő kérdése az arab területek izraeli meg­szállása. Az izraeli vezetők nyilatkozatai nem hagynak kétséget afelől hogy nincs szándékukban visszavonni csapataikat 1967-es határaik mögé, éppen ellenkezői eg: hatékony lépéseket tettek e területek bekebelezésére. A magyar álláspont szerint a Közel-Keleten csak akkor ér­hető el tényleges béke, ha visszavonják az izraeli csapa­tokat az 1967-ben megszállt területekről — mondotta. — A közélJkeleti konflik­tus másik eleme — folytatta Holtai Imre nagykövet — a palesztin kérdés. Megfelelő megoldást jelentenének ebben a tekintetben az eltelt évek­ben elfogadott ENSZ-határo- zatok. Helytelenítjük, hogy ezeknek a határozatoknak a megvalósulását bizonyos álla­mok megakadályozzák. Ugyan­ennyire helytelenítjük azokat a kísérleteket amelyek — a genfi konferencia összehívását késleltetve — az arab népek megosztására törekednek a palesztin képviselet ügyében. (Folytatás a 2. oldalon) XXI. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Ára 80 fillér 1977. NOVEMBER 25., PÉNTEK Á munkaerő racionálisabb felhasználásáról, ennek új le­hetőségeiről tájékoztatták teg­nap az újságírókat a Munka­ügyi Minisztériumban. El­mondották: munkaerőhöz va­lóban nehéz hozzájutni, a vál­lalatokon belül azonban a lét­szám 15—20 százalékára tehető az olyan munkaerő, amelyet valamilyen okból nem hasz­nálnak ki. Korszerű szerve­zéssel, a fegyelem megszilár­dításával, s mindenekelőtt a jó munka feltételeinek meg­teremtésével hat-hétszázezer ember munkájához juthat­nának a vállalatok anélkül, hogy akár egyetlen embert is felvennének. A hatékonyabb munkának egyik feltétele, hogy a dolgo­zó a lehető legegyszerűbben, minél kisebb nehézséggel vé­gezze feladatát, tehát az arra illetékes szakemberek dolgoz­zák ki annak módszerét, hogy a dolgozó a legtermészetesebb testhelyzetben könnyedén el­végezhesse a különböző mun­kaműveleteket. Ezt a célt szol­gálja az úgynevezett három M, vagyis a mozdulatelem- zéses munkatanultaányozás és munfcakialakítás. E módszer­rel alaposan elemzik, hogy egy-egy munkaművelet során milyen mozdulatokat végez a dolgozó és a munkának mint­egy koreográfiáját teremtik meg. Az új módszert hazánkban elsősorban a kohó- és gépipar területén alkalmazzák, de be­vezették vagy most készítik elő a bevezetést a könnyű­iparban, a nehéziparban, az élelmiszeriparban és néhány tanácsi területen is. Az első ta­pasztalatok kedvezőek. A Mo­sonmagyaróvári Fémszerel­vénygyárban; ahol a három M-mel legelőször próbálkoz­tak, 75 százalékkal nőtt azok­nak a dolgozóknak a teljesít­ménye. akik a módszert al­kalmazzák. A sajtótájékoztatón szóba- került a rugalmas munkaidő bevezetése is. amelynek az a lényege, hogy a dolgozók ak­kor tartózkodjanak munkahe­lyükön, amikor valóban van munkájuk. Ez elsősorban az alkalmazotti területeken old­Jövőre nem lesz cementhiány Pedig az egy dolgozóra jutó terület nagysága például két­szerese az angliaiénak. Ráadá­sul Magyarországon a megmű­velt területen belül jelentős az igen-igen munkaigényes kerté­szet, gyümölcsös hányada, jó­részt gépesíthetetlenül. Ezek­ben az ágazatokban hiánycikk a munkáskéz. Főként a betaka­rítás idején szökik magasba az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek, „munkerőláza”. Ebben az időszakban a diákok, a katonaság és az ipari dolgo­zók sietnek a mezőgazdaság se­gítségére. Magyarországon ugyanúgy, mint a világ bár­mely más országában. Ezzel a társadalmi segít­séggel hosszú távon kell szá­molni, hangsúlyozták a ta­nácskozás résztvevői. A társadalmi munkaerő hasznosításának köréhez tar­tozik a részes művelés kiter­jesztése is. Az idén — a júli­ustól novemberi időszakra — feloldották a nyugdíjasok fog­lalkoztatását megszorító intéz­kedéseket, s így a falun élő mintegy félmillió nyugdíjas közül a tavalyinál lényegesen nagyobb számban, 110 ezren vettek részt a részes műve­lésben. Ez a megoldás a mun­Az év végéig pótolja a lemaradást a váci gyár kollektívája Hová lett a cement? A nyár elején még annyi volt, hogy Dunát lehetett volna rekesz- teni vele. Vácott például meg­teltek a gyári silók, s már-már attól féltek a vezetők, hogy lassítani kell a munkát. Azután júniusban, szinte az egyik napról a másikra, már azon főtt a fejük a Dunai Ce­ment- és Mészmű vezetőinek, mit mondjanak a sok rekla­málónak, miért nincs a TÜ- ZÉP-eken ebbői a fontos építő­anyagból ? Koltai Imre, a gyár igazga­tója mindenekelőtt arról nyugtatott meg, most már nem akkora a baj, októberben 124 ezer ton­na cementet készítettek, annyit, mint még soha ennyi idő alatt. Ezzel 20 ezer tonnányit pó­toltak a lemaradásból, s min­den bizonnyal az év végéig teljesítik az 1 millió 170 ezer tonnás tervet is. Ami a nyári hónapokait il­leti. A Cementipari Tröszt és a DCM vezetői szerint is idén sokkal nagyobb volt a beru­házási, építkezési kedv, mint amire számítottak (talán túl­ságosan is nagy), ráadásul a DCM termelésének körülbelül kétharmadát kitevő import é sem érkezett időben. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a váci gyár ne tenne ludas az országos, de különösen a bu­dapesti és Pest megyei zsá- koscement-hiányban. Az év eleji nagyjavításokat néhány fontos alkatrész hiánya miatt nem tudták tisztességesen el­végezni, azért nyáron több berendezés elromlott, a hibákat üzem közben kellett kijavítani. Hiányzott az egyik legfonto­sabb segédanyag, a kohósa­lak is. A nagyfogyasztókat, a házgyárakat, építkezéseket, be­tonüzemeket rendesen ellát­ták, de a TÜZÉP-ekre való­ban • sokkal kevesebb jutott. Állandóan csörögtek a telefo­nok, a gyárudvaron sorban álltak a cementre váró teher­autók. Mindent megpróbáltak, hogy pótolják a lemaradást, s ennek már látni is az ered­ményét. ható meg, de a tapasztalatok szerint egyes részlegek fizikai dolgozói számára is bevezet­hető. A törvényes munkaidőt természetesen ezeken a helye­ken is be kell tartani, de nem feltétlenül kell egyszerre mer kezdeni és egyszerre befejez­ni a munkát. Az országban kö­rülbelül 60—70 vállalat és in­tézmény vezette be eddig a rugalmas munkaidőt. A Mun­kaügyi Minisztérium a kísér­letek alapján alakítja majd ki koncepcióit a rugalmas munkaidő elterjesztésére. Koltai Imre szerint alapo­san felkészülnek rá, hogy még egy ilyen nehéz nyara ne le­gyen a gyárnak. Január 5-től április 15-ig lesz a nagyjaví­tás, pótlólag azokat a munkákat is el­végzik, amelyekre az idén nem kerülhetett sor. Hosszú távon Társadalmi segítséggel kaerő bevonásának és díjazá­sának sajátos szocialista for­Á nemzetközi összehasonlítás tükrében is kedvező a kép a magyar mezőgazdaság munka­erő-gazdálkodásáról — állapí­tották meg a népfront agrárpo­litikai tanácskozásának részt­vevői csütörtökön, a HNF OT Belgrád rakparti székházában. Szabó Ferenc, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium munkaügyi főosztályvezetője következtetésében kiemelte: még sok téves, lebecsülő nézet él a közvéleményben a magyar mezőgazdaság munkaerőhely­zetéről. mája — hangoztatták a ta­nácskozás részvevői. Ugyancsak munkaerő-tarta­lékot jelent a nők szélesebb körű foglalkoztatása. A minisztériumtól és a tröszt­től minden segítséget meg­kapnak ahhoz, hogy addig minden hiányzó alkatrészt megkapjanak a külföldi és hazai vállalatoktól. Több vál­lalat végzi majd a karbantar­tást, közülük a legnagyobbak a Gép- és Felvonószerelő, va­lamint a Cementipari Gépja­vító is vállalta, hogy a határ­időre végez minden munkával. Cs. A. Brigádnévadó a Csepel Racionálisabb munkaerő-gazdálkodás A három M-mel, rugalmasan é i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom