Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

ABONYI KRÓNIKA Ady Endre emlékezete A hetvenöt esztendős iskola Felavatták az emléktáblát Szűcs László tanácselnök átadja a díszoklevelet ifjú Drávay József igazgatónak. Az abonyí Gyulai Gaál Mik­lós általános iskola és Ady Endréről elnevezett úttörőcsa­pata háromnapos programot állított össze, az intézet fenn­állásának hetvenötödik és Ady születésének századik évfordu­lója alkalmából. Az ünnepség- sorozat nyílt tanítási nappal kezdődött. Az egykori tanárok és diákok közül sokan keres­ték fel a régi tantermeket és örömmel hallgatták az órákat. A volt tanárok, tanítványok és az iskola jelenlegi pedagó­gusai számos vendég társasá­gában találkoztak a hetvenöt éves intézmény falai között, majd emléktáblát avattak és elhelyezték a megemlékezés koszorúját. A jubileumi ün­nepségen Győré Pál vb-titkár, az iskola egykori diákja mon­dott beszédet. Csengeri Antalnak, a múlt század jeles reformpolitikusá­nak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának kezdemé­nyezése 1873-ban Abony me­zővárosban is termékeny ta­lajra talált és a település la­kói 1877-ben tervbe vették egy polgári iskola létesítését. Előbb Eőrigyőfi Görög György tanár létesített magánpolgárit, később Máté József főjegyző­vel — tombolával egybekötött táncmulatság jövedelméből — 700 forinttal vetette meg alap­ját az új iskolának. 1879. szeptember 2-án a képviselőtestület közgyűlése megalakította a polgári iskola létesítésére azt a bizottságot, amelynek tagjai voltak Gull- ner Gyula országgyűlési kép­viselő és még sokan mások. Az iskola első osztálya a Ceg­lédi úti, Szapáry István gróf­tól bérelt kastélyban 1901. szeptember 12-én nyílt meg és ott működött, amíg 1903- ban a mai épületben a ren­des tanítás meg nem kezdő­dött. Az iskola történetét te­hát 1902. május 15-től számít­ják Ábonyban. Az ünnepségen a nagyköz­ségi tanács díszoklevelet, 600 kötet könyvet és Abonyiak — Abonyért emlékplakettet ado­mányozott a közművelődési intézménynek, amit Szűcs László tanácselnök adott át. Ezután a József Attila Tsz el­nöke, Pásztor Pál, a KISZ nagyközségi bizottságának tit­kára, Nagy Pál, a nevelőott­hon igazgatója, Magyar Sán­dor és a zeneiskola igazgatója, Szabó Sándor köszöntötte a 75 éves intézményt. A köszöntők után az iskola és a zeneisko­la növendékei adtak műsort. Az épület folyosóján ezután leleplezték a költő emléktáb­láját. Az Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére meghirdetett járási versmon­dóversenyen 7 iskola 21 ver­senyzője vett részt. A ver­senyt és az ez alkalomra ala­pított Ady-serleget a kezde­ményező 1Ó77. számú Ady j Endre úttörőcsapat nyerte. Második az abonyi 4459. szá-i mú II. Rákóczi Ferenc (Somo­gyi iskola), harmadik az 1075. számú Petőfi Sándor (Albert- irsa) úttörőcsapat lett. Az egyéni győztes Magyar Emese (Abony, Gyulai), második Kosaras Mária (Abony, Gyu­lai), harmadik Horváth Éva (Abony, Somogyi) és Törőcsik Katalin (Abony, Gyulai). Az iskola múltját és jelenét kiállításon mutatták be. A vitrinekben évkönyvek, em­léklapok kaptak helyet. Be­mutatták azokat a tárgyakat, amelyeket az iskola jelenlegi és egykori tanulói nyertek. Ott volt a kiállításon több híres abonyi származású sportoló fényképe is. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 276. SZÄM 19J7. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Takarékos felhasználást Az egészséges, jó ivóvízért Két újabb kút a tervekben Táblát helyettesít a hidrofor­ház kőpadlója most, köny- nyedén siklik rajta a kréta. Az imént készített vázlatos, szemléltető rajzot népes hall­gatóságának Kádár László, a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat törteli üzemegy­ségének vezetője. A hallga­tók iskolások. A helybeli ál­talános islkola úttörőcsapatá­nak Budapest őrse jött el. Megbízatást kaptak, hogy ri­portot készítsenek a községi vízmű központjában. Csurran, vagy cseppen ? Kádár László visszakérdez. — No, mit tudtatok meg ed­dig? Hogyan működik az itt látható gépezet? — Fontos, hogy érthető legyen a magya rázat és a tudnivaló adatai pontosan rögződjenek a buksi fejekben. A törteli hidroforközpont 1965—1968-ban épült. Most épp azt tanulmányozzák, hogy a víz a tárolómedencéből ho­gyan jut el az utcai közkifo­lyóig. Bizony, van mit meg­jegyezni. — Mi az oka, hogy többször nincs viz a faluban? — ér­deklődik Kürti Zsolt. — Az igény nagyobb, min a kút teljesítménye. Napon­ta a község 142 köbméter vi­zet használ, de akár 500 köb­méter is elfogyna. A dolog másik oldala, hogy a faluban Megbüntetik a szabálysértőket Társadalmi ellenőrök dicsérete ABC-áruházat kapnak a peremkerületek Cegléd kereskedelmi fejlesz­tésének koncepciója arra irá­nyul, hogy a lakosság az élel­miszerekből és a naponta szükséges egyéb cikkekből ott­honához közel kielégíthesse igényeit. Ennek érdekében az elkövetkező időszakban a vá­ros peremkerületeiben is bő választékot kínáló ABC-áru- házakat építenek majd. Az új egységek létesítésén túl, nagy gondot fordítanak a meglevő hálózat korszerűsítésére. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megállapította, hogy a kulturált kiszolgálás színvonala javult váro­sunkban, azonban a vá­sárlói érdekvédelem terü­letén még vannak tenni­valók. Az eredményes irányító tevé­kenység részeként az ellenőr­zések támpontot adnak a hiá­nyosságok megszüntetéséhez. E feladat ellátásában fontos szerepet vállalnak magukra a társadalmi ellenőrök, akik a városi tanács termelésellátás­felügyeleti osztálya és a szak- szervezetek városi szakmakö­zi szervezetének vezetésével tevékenykednek. A negyven­négy társadalmi ellenőr, kép­zettségének megfelelően, kü­lönböző szakcsoportokban végzi munkáját és vizsgálja a textil-, ruházati termékeket, vendéglátó egységeket, ipar­cikk-kereskedelmet és a húsüz­leteket. Rendszeres tovább­képzésükről, az új rendeletek és áruk ismertetéséről fel­ügyeleti szervük gondoskodik. A társadalmi ellenőrök az év első felében húsz vizsgálatot tartottak a tanács illetékes osztálya által meghatározott szempontok alapján élelmi­szer-, hús-, ital-, termény-, zöldség-, gyümölcs-, valamint növényvédőszer-boltokban, to­vábbá éttermekben és magán- kereskedőknél. Ezenfelül a megyei kereskedelmi felügye­lőség irányelvei alapján het­ven vizsgálatot végeztek. A tanács és a szakmaközi szer­vezet, valamint a népi ellen­őrzési bizottság összehangolt munkája eredményeként megszilárdult a termelő- szövetkezetek termény­boltjaiban a bizonylati fe­gyelem és sikeresen kiszűrték a piac­ról a jogosulatlan kiskereske­dőket és az árdrágítókat. A legkirívóbb esetekben az idén nyolc alkalommal szabálysér­tési eljárást kezdeményeztek az engedély nélküli kereske­dők és az árdrágítók ellen. A kereskedelmi dolgozók a legtöbb esetben minden segít­séget megadnak az ellenőrök­nek, hiszen az ellátás színvo­nalának javítása közös érde­kük. Számos esetben az is elő­fordult, hogy a bolti dolgozók munka- körülményein a társadal­mi ellenőrök közbenjárá­sára javítottak. így ( kapott több üzlet meleg vizes kézmosót, szociális he­lyiséget. Az észrevételeket a vizsgálat során azonnal be­jegyzik az üzleti ellenőrző naplóba, hatósági intézkedést igénylő esetekben a jegyző­könyvet megküldik a tanács termelésellátás-felügyeleti osz­tályához, ahol figyelemmel kí­sérik a feltárt hiányosságok megszüntetését. A végrehajtó bizottság elis­meréssel szólt a társadalmi el­lenőrök munkájáról és megál­lapította, hogy jelentős részt vállaltak magukra a szolgál­tatás színvonalának javításá­ból városunkban. K. D. igen tekervényes a lefektetett 15 kilométer hosszú csőhá­lózat. Emiatt van szükség a mostani, nagy teljesítményű motorra. Viszont a vízzel ta­karékosabban kellene bánni — mondja Kádár László. — Erre magam is láttam példát — jelentkezik Ondó Csaba. — Nyitva felejtik a csapot, ha nem folyik a kút. amikor meg ismét megered. zubog a víz a porba, az árok csakúgy nyeli a vizet. — Az ilyen embereket fi­gyelmeztetni kell. Azokat is, akik nyári forróságban ön­töznek, holott ivásra, tisztál­kodásra is csak szűkösen elég a víz. Tévednek, akik azzal hárítják el a felelősséget, hogy ők megfizetnek érte, ne szól­janak bele, hogy mennyit használnak locsolásra. A víz, amiért mi három forintot fi­zetünk egységenként, az ál­lamnak nyolc forintjába ke­rül. Persze, a kertben ásott kút vizével más a helyzet, az­zal a gazda azit tesz. amitakar. Korszerűbb hálózat — Ilyen drága kincs az ivó­víz? — csodálkozik Maróti Péter, s szorgalmasan jegyzi a halottakat. — A tanácsnál gondolnak-e a vízellátás korszerűsítésére? — Bimbó György és Tóth Jó­zsef kíváncsian várja a vá­laszt. — Igen. A korszerűsítés fo­lyamatos. Törtei határában jö­vőre gázszűrő berendezéssel látják el a már megfúrt kutat és még két újabb kút is sze­repel a tervekben. — Sok dolga van a telepve­zetőnek? — érdeklődik Határ Dénes. — Kötetlen a munkaidőm, négyórai szolgálat kötelező. Viszont előfordul, hogy tíz- tizenkét órát Is kell dolgoz­nom naponta. Tavaly nyáron volt egy harmineórás műsza­kom is. Azért, hogy legyen ele­gendő és jó ivóvizetek Az tör­tént, hogy a gép makacsko- dott és a faluból egyszerre több panasz is befutott. A csa­ládi házakba, középületekbe bekötött kutakat, a közkifolyó­kat mind én javítom. Jól mondta egyszer a körzeti or­vos: mindkettőnknek állan­dóan készenlétben kell len­nünk. Különben szép foglal­kozás ez. Érdemes megtanul­ni. Sikerült a feladat — S ha szabad órái vannak, azokat mivel tölti? — kíván­csiskodnak a Budapest őrs tagjai.. . — Családommal, rokonok, barátok körében, hasznos idő­töltéssel múlik a nap többi ré­sze. Szeretem a természettu­dományos könyveket, folyó­iratokat. Kedvelem a komoly filmeket. Laci fiam mérnök szeretne lenni, sokat vitatko­zunk különféle elmés szer­kezetekről, természeti jelensé­gekről. Például csillagászat­ról, bolygórendszerekről is. No, ebből csak futja a riport? — Köszönjük a részletes, szíves fölvilágositást — harsog a Budapest őrs. Lépteik el­törlik a krétarajzot, de jegy­zetükben és gondolataikban ott marad mind az, amit hal­lottak. Ezentúl ők is másképp gondolkodnak a törteli ivó­vízről. S nem vitás, jól telje­sítették úttörőfeladatukat. Gy. M. Jászkarajenö, Árpád Tsz Segítenek, ahol lehet A jászkarajenői Árpád Ter­melőszövetkezetben a szociá­lis bizottság és a tsz vezető­sége a rendelkezésre álló le­hetőségekkel élve igyekszik segítséget adni az erre rászo­ruló tagoknak, elsősorban a nyugdíjasoknak, a sokgyerme­kes családoknak. Évenként er­re a célra kétszázezer forin­tot tudnak fordítani, ősszel segítik az iskolakezdő gyere­kek családjait, most a nyug­díjasok napját szervezik. Ahol lehet, a megfelelő munkahe­lyi körülmények kialakítását segítik. Jövőre a Petöfi-telepen építtetik fel a szükséges szo­ciális létesítményt. Alma, körte, meggy Csemeték a kiskertekben A Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Kutató Inté­zet ceglédi kutatóállomása, mint minden évben, most is a kis- és hobbykert-tulajdo- nosok segítségére siet jó tu­lajdonságú, egészséges gyü- mölcsfacsemeték árusításával. A napokban megkezdődött a csemeték vására a kutatód!lo­más lerakatában, a Szolnoki út 52. szám alatt. Alma, körte, ■meggy, kajszi, őszibarack, szilva hagyományos és leg­újabb fajtái kaphatók. A ko­rai és a későbbi érésűek közt mindenki megtalálhatja a ne­ki legjobban megfelelőt. Napközibe jár minden harmadik gyerek A legfrissebb adatok szerint, a ceglédi általános iskSákat 3 ezer 839 kisdiák látogatja. A leginkább rászorulók napközi otthoni ellátásban részesül­nek. Minden harmadik iskolás, gyerek pedagógusok felügyele­tével készíti leckéit és tölti szabad óráit. MEGVALÓSUL A HATÁROZAT Nyársapáti kis operabarátok A MOZI HÉTFŐN ÉRKEZIK A nyársapáti általános is- [ vetődésének, alkotó kola nevelőtestülete időt és fáradságot nem sajnálva szer­vez színes programokat a köz­ségben élő gyerekeknek. Az oktatási párthatározat: „Az iskola váljék a fiatalok mű­VASUTAS DALOSOK • • Ot évtizede száll az ének szívesen látják a fiatalokat öt évtizedes múltja van a kórusmozgalomnak a ceglédi vasutasok körében. Hegedűs Ambrus MÁV segédtiszt alapí­totta meg a vasutas énekkart 1919-ben. Akkor tizennégy tagja volt a kórusnak. Három év múltán tagjai lettek az Országos Dalosszövetségnek, s Újabb három esztendő eltelté­vel az egyesület közadomá­nyokból könyvtárt alapított, amely elődje a mai szakszer­vezeti könyvtárnak. Az első nagy nyilvános szereplésre 1927-ben került sor. Ezt első díj, örökös vándordíj, majd 3., 4. helyezés és aranyserleg kö­vette. A felszabadulás a ceglédi vasutasénekkar életében is változást hozott. Elismerést kaptak a vasutas-szakszerve­zettől, támogatást a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsától. A férfi dalosokhoz éneklő nők is szívesen csatlakoztak. 1953-ban már vegyes karként léptek közönség elé. A szak- szervezet támogatása és a köl­csönös vendégszereplések dalkarokkal, amely a mai na­pig is tart. A közös munka eredménye most sem maradt el, az or­szágos minősítésen kiválók voltak, majd 1964-ben ezüst­koszorús fokozatot értek el, s Lengyelországban vendégsze­repeitek. 1966-ban ismét kiér­demelték az ezüstkoszorút, s ezt újabb külföldi vendégsze­replés követte, ötvenedik ju­bileumuk alkalmából Deli Benő írta meg az énekkar mo­nográfiáját, amelynek egy példánya a Kossuth Múzeum­ba került. Jelenleg ötventagú a Cégié- j di Vasutas Énekkar. A kórus­művészet ápolásával, fáradha­tatlan szorgalmukkal és sze­repléseikkel nagyban segítik a közművelődést. A dalosok leg­többje hosszú évek óta kórus­tag. Átlagos életkoruk ötven év körüli. A jövő elképzelhe­tetlen a fiatalok nélkül. Jó volna, ha mind több kérné felvételét. Szívesen fogadják a jó hallású, kedvvel éneklő és a közösségi feladatokból részt vállalók jelentkezését. Foglal­kozásaikat a Teleki utcai vas kedvte­léseinek, értékes szórakozá­sainak szervező központjává” — szívügyük. Legutóbb, egy szombat dél­után kilencvenketten utaz­tak Budapestre, hogy meg­nézzék a Bartók Gyermek­színpad műsorát. Másnap újabb csoport Indult a fővá­rosba: a felső tagozatosokból szerveződött operabarátok kö­re. Az Állami Operaházban délelőtti, ifjúsági előadáson vettek részt. Az iskola szerződést kötött a ceglédi Szabadság Film­színházzal is. Ez sok örömet szerez a gyerekeknek és hasz­na is nagy. Minden hétfőn délután három órai kezdettel mozielőadáson vehetnek részt. Mesefilmeket, ifjúsági regé­nyek megfilmesített .változa­tát, kötelező olvasmányok­ból, irodalmi alkotásokból készült filmeket vetítenek a számukra. Most. Vasárnap, november 27-én Levente Péter és elő- adócsoportia érkezik Nyárs­apáira, a Móka Miki mikulá­sával. Takács Imréné eredményeként alakult ki az a utas művelődési házban tart- baráti, alkotó kapcsolat az or- | ják. szágban működő más, vasutas- i H. B. Köszönetemet fejezem ki mind­azoknak. akik drága jó férjem. Bognár Mihály elhalálozása alkal­mával mély bánatomat részvétük­kel enyhítették. Ezúton mondunk köszönetét kezelő' orvosainak és ápolóinak, özv. Bognár Mihálynó és családja. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthetet­len jó férjem ás testvérem, pintér István temetésén részt vettek, sír­jára koszorút virágot helyeztek, nagy bánatunkban együttérzésüket fejezték ki Külön mondunk kö­szönetét az Építőipari g Szövetkezet vezetőségének, volt munkatársai­nak és dolgozóinak, a' Háziipari Szövetkezet vezetőségének és var­rórészlegének. valamint a Galamb Egyesület tagjainak, özv. Pintér Istvánná.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom