Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
1977. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK "xMjav Pest megyében gyorsított fejlesztés szükséges —Javasolta az országgyűlés egészségügyi é s szociális bizottsága Az anszággyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerBizalmiak Megbecsülés és érdekvédelem dan a Parlamentben ülést tartott. Dr. Pesta Lászlónak, a bizottság elnökének megnyitója után dr. Tengelyi Vilmos Pest megyei és dr. Varga Árpád fővárosi vezető főorvos tájékoztatóját hallgatták meg a résztvevők. A tanácskozás napirendjén a Budapest környéki agglomeráció egészség- ügyi és közegészségügyi ellátása szerepelt. Egyebek közt megállapították, hogy a megye rendelőintézetei csak a fővárosiakkal együtt biztosíthatják az övezet lakosainak szakorvosi ellátását. Az elmúlt időszak fejlődést hozott, a gödöllői, a szentendrei és a százhalombattai rendelőintézetek már betegeket fogadnak. A monori és a náci nagyrendelő építését várhatóan 1980-ra befejezik. Az V. és a VI. ötéves tervidőszakban a hálózat további bővítése várható, s 1985-ig valószínűleg teljes lesz az agglomerációs övezet lakosságának szakorvosi ellátása azzal, hogy a fővároshoz közel eső települések népességének egy része továbbra is a peremkerületi rendelőintézetekbe jár majd. A megyében, és méginkább a nagy népsűrűségű övezetben a legnagyobb gond a fekvőbeteg-ellátás alacsony színvonala. A III. ötéves tervben megkezdődött fejlesztés ellenére a tízezer lakosra jutő kórházi ágyszám messze-messze mögötte marad az országos átlagnak. A fővárosi és az országos intézmények segítenek a fekvőbeteg-ellátásiban. A hozzászólásokban és a vitában a képviselők kiemelték, hogy gyorsított fejlesztés szükséges a megyében és az övezetben, hiszen a dabasi járásból például 11 fővárosi intézmény 19 osztályára küldenek betegeket — az utazás minden kellemetlen velejárójával. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága javaslatokat fogadott el az agglomerációs övezet fejlesztéséről. Indítványozták, hogy a kisSarcsai kórház 300 ágyas bővítését 1980-ig fejezzék be, s a VI. ötéves tervidőszakban pedig egy új, főleg az övezet lakosait ellátó 580 ágyas kórház épüljön. Emellett szükséges, hogy a megyei szakorvosi rendelőintézeti hálózat 1985-ig kiépüljön, s a közegészségügyi járványügyi ellátás is elérje az országos szintet. Támogatják azt a kezdeményezést, hogy a főváros és a megye közösen építsen — például nővérotthont, szociális intézetet. „Nézze, a szakszervezet az oka mindennek. Az a baj, hogy erS- sek a szakszervezetek.. • Ila ez így folytatódik, maholnap lehúzhatjuk a redőnyt. A szak- szervezet nem a melós érdekelt Védi. Csak az érdekli, hogyan rombolhatja le a nagytőkét”. (Interjú Ferdinand Beghinnel, a francia cukor- és papírklrály- lyal 1977. áprilisában.) így látja nyugaton egy nagytőkés a szakszervezetek szerepét. S 40—50 évvel ezelőtt ezzel a szemlélettel kellett hazánkban is harcolnia a szakszervezeteknek a melósokért és a melósokkal. Sok minden változott azóta. Mindennek alapja a társadalmi rendszer megváltozása volt, s ez Beghin ámításával ellentétben — mint ez már hatvan éve bebizonyosodott — nem juttatta csődbe a társadalmat A társadalmi rendszer átalakulásával pedig a szak- szervezetek szerepének, níun- kájának is változnia kellett Miben látják ma a szakszervezetek feladatát ott, ahol a termelő munka mindennapjainak gondjai, eredményei közvetlenül lecsapódnak? Miképp vélekednek a szakszervezeti bizalmiak? Hogy partnerek legyúnk Agócs Dezsöné boltvezető 28 éve dolgozik az állami kereskedelemben. Negyedszázada bizalmi, illetve főbizalmi. Vácott dolgozik, csoportjába százan tartoznak, ebből hetven az aktív dolgozó. — Ahogyan én megfogalmaztam már régebben magamnak, a mi feladatunk a politikai nevelés, a tagság érdekvédelme és a gazdasági teendők. — Vegyük először a politikai nevelést. A csoportból több mint húszán vesznek részit valamilyen szakszervezeti tanfolyamon, s ők is, a többiek is gyakran megkeresnek kérdéseikkel. A politikai nevelőmunka szerves részének tartom a kirándulásokat, a színházlátogatásokat. Ezekhez anyagilag a szak- szervezet is hozzájárul. Sokéves tapasztalatom, minél többet tanulnak az emberek, annál kulturáltabban, udvariasabban viselkednek a munkahelyükön is. Ez pedig a mi szakmánkban nem elhanyagolható szempont. — Az érdekvédelmi feladatok sokat változtak az elmúlt negyedszázadba^ ami a munkafeltételek javulásával függ össze. De azért a csoportba tartozó hetven ember még mindig nagyon különböző körülmények között dolgozik. Van kétszemélyes, elavult boltunk is, ahol sokkal több a nehéz fizikai munka, mint a 10—12 embert foglalkoztató korszerű önkiszolgáló egységekben. S a bizalmiak hatásköre, lehetőségei is sokat változtak az utóbbi években. Most már valóban elsősorban rajtunk, bizalmiakon múlik, hogy a gazdasági vezető partnerei legyünk. — Hogy a társadalmi és gazdasági megbízatásam nincs-e ellentétben egymással? Eddig nem tapasztaltam. Mint vezető, hetente bejárok a központba, s így a szakszervezeti ügyeket is sokkalta rugalmasabban tudom intézni. Régóta ismernek az emberek, megszoktak, és úgy érzem, megbíznak bennem.„ Élni a lehetőségekkel Fogarasi Kálmán elektroműszerész tizenegyedik éve dolgozik az Egyesült Izzó váci gyárában. 1970 óta bizalmi, 1973-ban lett főbizalmi. Szebben leírták azt, hogy mi a bizalmi és a szakszervezet feladata, mint én - elmondanám. Amikor megkaptam a bizalmiak munkájáról szóló útmutatót, először megrémültem; hogy nekünk kell mozgósítani és politikailag nevelni a tagságot, hogy agitátoroknak kell lennünk. Aztán megmagyarázták, arról van szó, hogy el tudjuk igazítani az embereket a politikai és gazdasági kérdésekben. — Nem mondom, sok gazdasági vezető csodálkozott eleinte, hogy nem emelhet bért, vagy nem adhat jutalmat, ha velünk nem beszélte meg. Az egyik szerkezeti lakatosunknál fordult elő, hogy a kiváló dolgozó címre javasolták, de nem volt sem szervezett munkás, sem brigádtag. Szerintem így nem érdemelte meg ezt a címet, bár tényleg remekül dolgozott. Egyelőre nem is lett kiváló dolgozó. — Szóval most már valóban mindenben megkérdeznek minket. Ott vagyunk a tervek elkészítésénél, az órabéremelések megvitatásánál. Csak... például megbeszéljük az értekezleten, ki kap órabéremelést. Kijövök és az emberek nekem rohannak, na, mi újság? Én pedig nem mondhatok semmit, míg a vezetőség jóvá nem hagyja a döntést. Nemrég fordult elő, hogy kapott a műhely négy nap jutalomszabadságot. Nyomban kiderült azonban, hogy csak kettőn osztozhatunk, mert az osztályvezető már két napot odaígért. A felterjesztés, persze, úgy ment, mintha az elosztás teljes egészében a mi javaslatunk lett volna. Nem mondom, aki megkapta a jutalomszabadságot, megérdemelte. De két másik pontosan úgy megérdemelte volna. — Meg aztán bennünk, bizalmiakban is sok még a hiba. Akinek nincs önálló véleménye, az nehezen tud kiállni az emberekért, s a gazdasági, politikai célokat is nehezebben tudja elfogadtatni velük. Nem a villámhárító Ádám Ferencné 1942 óta dolgozik a Váci Kötöttáru- gyárban. Húsz évig szabász volt a kötődében, s tizenegy éve technológus. Dán kommunisták Budakalászon A dán vendégek érdeklődéssel figyelik a nagy teljesítményű szovjet szövőgépet... Koppány György felvétele Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására tagnap hazánkba érkezett a Dán Kommunista Párt öttagú delegációja. A küldöttséget Anton Nielsen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának "tagja, a Frederiksboirg megyei pártbizottság elnöke vezeti, s részt vesz a delegációban Fleming Hybert, a Ribe megyei pártbizottság elnöke, Lars Nielsen, a Fyn megyei párt- bizottság titkára, Peter Larsen, Sünderborg városi pártbizottság elnöke, Arne G. Jensen, Silkeborg városi pártbizottság elnöke. A vendégek a délutáni órákban baráti látogatást tettek a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, Budakalászon. Itt fogadásukra megjelent Matók Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára. Beck Tamás, a vállalat vezérigazgatója, valamint a központ és a budakalászi gyár párt- és társadalmi vezetői. A vendégek tájékoztatást kaptak a vállalat munkájáról, termelési eredményeiről. Ezt követően megtekintették a gyár mintatermét,' majd sétát tettek az új szovjet SZTB-gé- pekkel felszerelt szövődében, és az előkészítő üzemekben. A látogatás szocialista brigádve- -zetökkel és szakszervezeti bizalmiakkal folytatott közvetlen, baráti beszélgetéssel fejeződött be. Pest megyei KISZ-vezetők részvételével Ifjúsági aktívaértekezlet A KISZ Pest megyei bizottsága tegnap ifjúsági aktívaértekezletet rendezett Budapesten, a megyei pártszékházban. A tanácskozáson részt vettek a megyei, a járási és városi KISZ-bizottságok tagjai, a munkabizottságok vezetői, a nagyüzemekben, intézményekben, termelőszövetkezetekben tevékenykedő KISZ- aktivisták és úttörővezetők. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának titkára beszámolt a KISZ Központi Bizottsága október 27—28-i üléséről, ahol — mint köztudott — intézkedési tervet fogadtak el az ifjúság tennivalóiról, az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén hozott határozatának végrehajtásában. A KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatójának második részében nemzetközi ifjúságpolitikai kérdésekről szólt. Az aktívaértekezleten dr. Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára az 1978—79-es akció- programról és a jövő évi választásokról tartott tájékoztatót. Maczkó József, a megyei KISZ-bizottság titkára az ifjúsági szervezet érdekvédelmi szerepéről, Fiel Marianna a megyei KISZ-bizottság titkára pedig a VIT Pest megyei előkészületeiről beszélt a résztvevőknek. Délután Fejti György Vácott találkozott a városi Edzett ifjúságért koordinációs munkabizottság .tagjaival, akik a fiatalok sportolási lehetőségeiről tájékoztatták. A KISZ Központi Bizottságának titkára megtekintette a Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Központot, a Hajós Alfréd Űttörőházat, valamint a Kötöttárugyárban tájékozódott a sport- és szabadidőruhák gyártásáról. F. G. Ha kell, alkatrészt készítenek Szocialisía brigád a tsz-gép műhelyben Nagy a sürgés-forgás az üllői Űj Tavasz Tsz gépműhelye előtt. Egy nemrég behozott nyűvőgépet — a lombjánál fogva szedi ki a petrezselymet — vizsgálnak a szerelők. — Nagyon száraz volt a föld — magyarázza Bírta István, a gépműhely Ságvári Endre szocialista brigádjának vezetője — leszakította a vágókést. Megtartani a elmet Aztán a brigádra terelődik a szó. Eredetileg 1965-ben alakultak, évekig szép eredményeket értek el, de később kissé ellaposodott a szövetkezetben a brigádmozgalom. 1971-ben újjászervezték a közösséget, ekkor került az élére Bírta István, a gépműhely vezetője. — Hozzá kell tennem — veszi át a szót Kovács Benő munkaverseny-felelős —, hogy az 1972-es kormányhatározat a gazdasági vezető feladatává tette a szocialista brigádmozgalom segítését, szervezését. Tulajdonképpen ekkor tisztázódott az is, hogy a műhely vezetője egyben brigádvezetö is lehet. Azóta az egész szövetkezetben fellendült a mozgalom. A mérhető eredményeket. pontozzuk, 400 pontot kell elérni a cím megtartásáért, ha nincs összehasonlítási alap, ott a főmezőgazdász dönt. Évente jutalmazzuk a három legjobb brigádot, az első vándorzászlót, plakettet és pénzjutalmat kap, a másik kettő plakettet és pénzjutalmat. A műhelyirodában két zászlót is látok; az egyik a már említett vándorzászló, mely hat év alatt háromszor került a brigádhoz, a másikon pedig ez áll; a század legjobb raja. — Á műhely és a brigád fő feladata, mondja a brigádvezető, hogy a három nagy kampány; az aratás, az őszi betakarítás, valamint a zöldségszedés és előfeldolgozás gépeit kellő időben megfelelő műszaki állapotba hozza és gondoskodjon a munka közben elromlott gépek azonnali kijavításáról. Sok a munka, jól képzett szakemberek kellenek hozzá. Mind az aratásnál, mind az őszi betakarításnál éjjel-nappal, hétköznap-vasárnap ügyeletet tartunk. Ezenkívüli a műhelykocsi állandóan a határt járja. Mindez elég sok túlórát vesz igénybe, s jóval nehezebb lenne megszervezni a munkát, ha nem szocialista brigádban dolgoznánk. Gond továbbá, hogy a mi dolgozóinknak is van háztáji földje, s a betakarítás egybeesik a kampánnyal. Előre beosztjuk, ki melyik szombaton vagy vasárnap marad otthon, így el tudjuk kerülni a nézeteltéréseket. Jobbat, mint a gyári A gépszemléken mindig dicséretet kap a brigád, sőt tavaly elnyerték érte a Dél- Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége emlékplakettjét és háromezer forint jutalmat kaptak. Nagyrészt nekik köszönhető az is, hogy az idén erős két hét alatt betakarították a kombájnok a 800 hektár gabonát. Csatlakozva a csepeli felhíváshoz, a nyáron ezer óra társadalmi munkát végzett a tsz öt brigádja az üllői 16 tantermes általános iskola építésénél. Ebből 300 óra a Ságvári Endre brigád nevéhez' fűződik. S a másik vándorzászló? — Hatan vagyunk munkásőrök a szövetkezetben — magyarázza a brigádvezetö. Én vagyok a rajparancsnok. összeforrott, jó közösség az .is, most már évek óta miénk a zászló. De nemcsak a munkásőrségben tevékenykedünk, hanem itthon is szervezünk a betakarítás idején Vagyonvédelmi őrjáratokat. Esténként ketten-hárman beülünk egy kocsiba és körbejárjuk a határt. Többnyire az út mellett vannak az értékes vetemé- nyeink, s bizony elég sok tolvajt meg kellett már ugrasz- tanunk. Ebben nemcsak a munkásőrök vesznek részt, hanem a brigád tagjai is. Kovács Benő ismét közbevág. — Ha már itt tartunk, mondjuk el azt is, hogy Bírta István kétszeres kiváló parancsnok, megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát, a tsz kiváló dolgozója és törzsgárdatag, 14 éve van nálunk. S az sem közömbös, hogy a jelenlegi rossz alkatrészellátás ellenére mindig mennek a gépeink, mert amit nem kapunk meg az Ágrokernél, megcsinálja a brigád. Tartósabb, jobb alkatrészeket készítenek, mint a gyárban. A felajánlott munkabér A jubileum tiszteletére vállalt kommunista műszakon üzembe állították az FMC osztályozógépet és az előfeldolgozó ülepítőaknáját ürítő zagyszivattyút. A munkabért a tavaly fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt munkatársuk családjának segítésére ajánlották fel. Két gyermekkel maradt özvegyen a felesége. December 11-én szocialista brigádvetélkedő lesz Ki tud többet a Szovjetunióról címmel a monori járási művelődési házban. Ezen is ott lesz a brigád. T. Ágoston László — Már a szüleim is itt dolgoztak, s őket követve léptem be a gyárba. Ök már a háború előtt tagjai voltak a szakszervezetnek, pedig akkor itt még nem is volt legálisan alapszerv. A háború után négy évig otthon maradtam, majd éppen a szak- szervezet hívására tértem vissza a gyárba. Nemsokára bizalmi lettem, s bár akkor korántsem volt akkora hatáskörünk, mint most, azért megtettük ami tőlünk tellett. De hát így mégiscsak köny- hyebb, hogy a vezetőnek meg kell kérdeznie minket is. így egy-egy béremelés, vagy jutalmazás után nem kell a villámhárító szerepét játszanunk. Természetesen most sem mindenki elégedett — általában azok, akik nem is úgy dolgoznak, mint kellene —, azonban most már okát tudjuk adni, hogy ki miért ennyit, vagy annyit kapott. Ezzel pedig sokat segítünk a gazdasági vezetőknek is. — Egyébként munkaügyi viták elég ritkán fordulnak elő. Ezt azért állíthátom ilyen határozottan, mert a munkaügyi döntőbizottság tagja vagyok. A vitás kérdéseket általában sikerül műhelyen belül megoldani. — A dolgozók érdekeit azonban nem csak azzal védjük, hogy kiállunk értük, amikor szükség van rá. Ügy vélem, munkánkhoz, és az érdekvédelemhez tartozik az is, hogy figyelmeztessük az embereket a kötelességükre. No, ez sem mindig hálás feladat Megkaptam én már lányom- korabelitől: mit izgatom magam, ő visz kevesebbet haza a borítékban, nem én. — Aztán van kellemesebb része is a munkánknak. A nyugdíj'as- és kismamatalálkozók szervezése, vagy a be-> utalók odaadása, a segélyké* relmek teljesítése ... — És amikor elégedett embereket látok magam körül, s érzem, ebben nekem is valami részem van. Ilyenkor örülök, hogy bizalmi vágyóit Hámor Szilvia t i
