Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

1977. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK "xMjav Pest megyében gyorsított fejlesztés szükséges —Javasolta az országgyűlés egészségügyi é s szociális bizottsága Az anszággyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szer­Bizalmiak Megbecsülés és érdekvédelem dan a Parlamentben ülést tartott. Dr. Pesta Lászlónak, a bizottság elnökének megnyi­tója után dr. Tengelyi Vilmos Pest megyei és dr. Varga Ár­pád fővárosi vezető főorvos tájékoztatóját hallgatták meg a résztvevők. A tanácskozás napirendjén a Budapest kör­nyéki agglomeráció egészség- ügyi és közegészségügyi ellá­tása szerepelt. Egyebek közt megállapították, hogy a me­gye rendelőintézetei csak a fő­városiakkal együtt biztosít­hatják az övezet lakosainak szakorvosi ellátását. Az el­múlt időszak fejlődést hozott, a gödöllői, a szentendrei és a százhalombattai rendelőinté­zetek már betegeket fogad­nak. A monori és a náci nagy­rendelő építését várhatóan 1980-ra befejezik. Az V. és a VI. ötéves tervidőszakban a hálózat további bővítése vár­ható, s 1985-ig valószínűleg teljes lesz az agglomerációs övezet lakosságának szakor­vosi ellátása azzal, hogy a fő­városhoz közel eső települések népességének egy része to­vábbra is a peremkerületi ren­delőintézetekbe jár majd. A megyében, és méginkább a nagy népsűrűségű övezetben a legnagyobb gond a fekvőbe­teg-ellátás alacsony színvona­la. A III. ötéves tervben meg­kezdődött fejlesztés ellenére a tízezer lakosra jutő kórhá­zi ágyszám messze-messze mö­götte marad az országos át­lagnak. A fővárosi és az or­szágos intézmények segítenek a fekvőbeteg-ellátásiban. A hozzászólásokban és a vi­tában a képviselők kiemelték, hogy gyorsított fejlesztés szük­séges a megyében és az öve­zetben, hiszen a dabasi járás­ból például 11 fővárosi intéz­mény 19 osztályára küldenek betegeket — az utazás minden kellemetlen velejárójával. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága javas­latokat fogadott el az agglo­merációs övezet fejlesztésé­ről. Indítványozták, hogy a kisSarcsai kórház 300 ágyas bővítését 1980-ig fejezzék be, s a VI. ötéves tervidőszakban pedig egy új, főleg az övezet lakosait ellátó 580 ágyas kór­ház épüljön. Emellett szüksé­ges, hogy a megyei szakorvo­si rendelőintézeti hálózat 1985-ig kiépüljön, s a köz­egészségügyi járványügyi el­látás is elérje az országos szin­tet. Támogatják azt a kezde­ményezést, hogy a főváros és a megye közösen építsen — például nővérotthont, szociá­lis intézetet. „Nézze, a szakszervezet az oka mindennek. Az a baj, hogy erS- sek a szakszervezetek.. • Ila ez így folytatódik, maholnap le­húzhatjuk a redőnyt. A szak- szervezet nem a melós érde­kelt Védi. Csak az érdekli, ho­gyan rombolhatja le a nagytő­két”. (Interjú Ferdinand Beghinnel, a francia cukor- és papírklrály- lyal 1977. áprilisában.) így látja nyugaton egy nagytőkés a szakszervezetek szerepét. S 40—50 évvel ez­előtt ezzel a szemlélettel kel­lett hazánkban is harcolnia a szakszervezeteknek a meló­sokért és a melósokkal. Sok minden változott azóta. Mind­ennek alapja a társadalmi rendszer megváltozása volt, s ez Beghin ámításával el­lentétben — mint ez már hat­van éve bebizonyosodott — nem juttatta csődbe a társa­dalmat A társadalmi rendszer át­alakulásával pedig a szak- szervezetek szerepének, níun- kájának is változnia kellett Miben látják ma a szakszer­vezetek feladatát ott, ahol a termelő munka mindennap­jainak gondjai, eredményei közvetlenül lecsapódnak? Mi­képp vélekednek a szakszer­vezeti bizalmiak? Hogy partnerek legyúnk Agócs Dezsöné boltvezető 28 éve dolgozik az állami ke­reskedelemben. Negyedszáza­da bizalmi, illetve főbizalmi. Vácott dolgozik, csoportjá­ba százan tartoznak, ebből hetven az aktív dolgozó. — Ahogyan én megfogal­maztam már régebben ma­gamnak, a mi feladatunk a politikai nevelés, a tagság érdekvédelme és a gazdasá­gi teendők. — Vegyük először a politi­kai nevelést. A csoportból több mint húszán vesznek részit valamilyen szakszerve­zeti tanfolyamon, s ők is, a többiek is gyakran megke­resnek kérdéseikkel. A politi­kai nevelőmunka szerves ré­szének tartom a kirándulá­sokat, a színházlátogatásokat. Ezekhez anyagilag a szak- szervezet is hozzájárul. Sok­éves tapasztalatom, minél töb­bet tanulnak az emberek, annál kulturáltabban, udva­riasabban viselkednek a mun­kahelyükön is. Ez pedig a mi szakmánkban nem elhanya­golható szempont. — Az érdekvédelmi fel­adatok sokat változtak az el­múlt negyedszázadba^ ami a munkafeltételek javulásával függ össze. De azért a csoport­ba tartozó hetven ember még mindig nagyon különböző kö­rülmények között dolgozik. Van kétszemélyes, elavult boltunk is, ahol sokkal több a nehéz fizikai munka, mint a 10—12 embert foglalkoztató korszerű önkiszolgáló egysé­gekben. S a bizalmiak hatás­köre, lehetőségei is sokat vál­toztak az utóbbi években. Most már valóban elsősor­ban rajtunk, bizalmiakon múlik, hogy a gazdasági ve­zető partnerei legyünk. — Hogy a társadalmi és gaz­dasági megbízatásam nincs-e ellentétben egymással? Ed­dig nem tapasztaltam. Mint vezető, hetente bejárok a köz­pontba, s így a szakszerveze­ti ügyeket is sokkalta rugal­masabban tudom intézni. Régóta ismernek az emberek, megszoktak, és úgy érzem, megbíznak bennem.„ Élni a lehetőségekkel Fogarasi Kálmán elektro­műszerész tizenegyedik éve dolgozik az Egyesült Izzó váci gyárában. 1970 óta bi­zalmi, 1973-ban lett főbizal­mi. Szebben leírták azt, hogy mi a bizalmi és a szakszer­vezet feladata, mint én - el­mondanám. Amikor megkap­tam a bizalmiak munkájá­ról szóló útmutatót, először megrémültem; hogy nekünk kell mozgósítani és politikai­lag nevelni a tagságot, hogy agitátoroknak kell lennünk. Aztán megmagyarázták, ar­ról van szó, hogy el tudjuk igazítani az embereket a po­litikai és gazdasági kérdé­sekben. — Nem mondom, sok gaz­dasági vezető csodálkozott eleinte, hogy nem emelhet bért, vagy nem adhat jutal­mat, ha velünk nem beszélte meg. Az egyik szerkezeti la­katosunknál fordult elő, hogy a kiváló dolgozó címre java­solták, de nem volt sem szer­vezett munkás, sem brigád­tag. Szerintem így nem érde­melte meg ezt a címet, bár tényleg remekül dolgozott. Egyelőre nem is lett kiváló dolgozó. — Szóval most már való­ban mindenben megkérdeznek minket. Ott vagyunk a ter­vek elkészítésénél, az óra­béremelések megvitatásánál. Csak... például megbeszél­jük az értekezleten, ki kap órabéremelést. Kijövök és az emberek nekem rohannak, na, mi újság? Én pedig nem mondhatok semmit, míg a ve­zetőség jóvá nem hagyja a döntést. Nemrég fordult elő, hogy kapott a műhely négy nap jutalomszabadságot. Nyomban kiderült azonban, hogy csak kettőn osztozha­tunk, mert az osztályvezető már két napot odaígért. A felterjesztés, persze, úgy ment, mintha az elosztás teljes egé­szében a mi javaslatunk lett volna. Nem mondom, aki megkapta a jutalomszabadsá­got, megérdemelte. De két másik pontosan úgy megér­demelte volna. — Meg aztán bennünk, bi­zalmiakban is sok még a hi­ba. Akinek nincs önálló véle­ménye, az nehezen tud ki­állni az emberekért, s a gaz­dasági, politikai célokat is nehezebben tudja elfogadtat­ni velük. Nem a villámhárító Ádám Ferencné 1942 óta dolgozik a Váci Kötöttáru- gyárban. Húsz évig szabász volt a kötődében, s tizenegy éve technológus. Dán kommunisták Budakalászon A dán vendégek érdeklődéssel figyelik a nagy teljesítményű szovjet szövőgépet... Koppány György felvétele Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására tagnap hazánkba érkezett a Dán Kommunista Párt öttagú dele­gációja. A küldöttséget Anton Nielsen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának "tagja, a Frederiksboirg megyei pártbizottság elnöke vezeti, s részt vesz a delegációban Fleming Hybert, a Ribe me­gyei pártbizottság elnöke, Lars Nielsen, a Fyn megyei párt- bizottság titkára, Peter Larsen, Sünderborg városi pártbizott­ság elnöke, Arne G. Jensen, Silkeborg városi pártbizottság elnöke. A vendégek a délutáni órák­ban baráti látogatást tettek a Lenfonó- és Szövőipari Válla­latnál, Budakalászon. Itt foga­dásukra megjelent Matók La­jos, a budai járási pártbizott­ság első titkára. Beck Tamás, a vállalat vezérigazgatója, va­lamint a központ és a buda­kalászi gyár párt- és társa­dalmi vezetői. A vendégek tájékoztatást kaptak a vállalat munkájáról, termelési eredményeiről. Ezt követően megtekintették a gyár mintatermét,' majd sétát tettek az új szovjet SZTB-gé- pekkel felszerelt szövődében, és az előkészítő üzemekben. A látogatás szocialista brigádve- -zetökkel és szakszervezeti bi­zalmiakkal folytatott közvet­len, baráti beszélgetéssel feje­ződött be. Pest megyei KISZ-vezetők részvételével Ifjúsági aktívaértekezlet A KISZ Pest megyei bi­zottsága tegnap ifjúsági aktí­vaértekezletet rendezett Bu­dapesten, a megyei pártszék­házban. A tanácskozáson részt vettek a megyei, a járási és városi KISZ-bizottságok tag­jai, a munkabizottságok veze­tői, a nagyüzemekben, intéz­ményekben, termelőszövetke­zetekben tevékenykedő KISZ- aktivisták és úttörővezetők. Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára beszámolt a KISZ Központi Bizottsága október 27—28-i üléséről, ahol — mint köztu­dott — intézkedési tervet fo­gadtak el az ifjúság tenniva­lóiról, az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén hozott határozatának végre­hajtásában. A KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoz­tatójának második részében nemzetközi ifjúságpolitikai kérdésekről szólt. Az aktívaértekezleten dr. Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának első tit­kára az 1978—79-es akció- programról és a jövő évi vá­lasztásokról tartott tájékozta­tót. Maczkó József, a megyei KISZ-bizottság titkára az if­júsági szervezet érdekvédelmi szerepéről, Fiel Marianna a megyei KISZ-bizottság titkára pedig a VIT Pest megyei elő­készületeiről beszélt a részt­vevőknek. Délután Fejti György Vá­cott találkozott a városi Ed­zett ifjúságért koordinációs munkabizottság .tagjaival, akik a fiatalok sportolási le­hetőségeiről tájékoztatták. A KISZ Központi Bizottságának titkára megtekintette a Ma­dách Imre Munkás- és Ifjú­sági Művelődési Központot, a Hajós Alfréd Űttörőházat, va­lamint a Kötöttárugyárban tájékozódott a sport- és sza­badidőruhák gyártásáról. F. G. Ha kell, alkatrészt készítenek Szocialisía brigád a tsz-gép műhelyben Nagy a sürgés-forgás az üllői Űj Tavasz Tsz gépmű­helye előtt. Egy nemrég be­hozott nyűvőgépet — a lomb­jánál fogva szedi ki a petre­zselymet — vizsgálnak a sze­relők. — Nagyon száraz volt a föld — magyarázza Bírta Ist­ván, a gépműhely Ságvári Endre szocialista brigádjá­nak vezetője — leszakította a vágókést. Megtartani a elmet Aztán a brigádra terelődik a szó. Eredetileg 1965-ben alakultak, évekig szép ered­ményeket értek el, de később kissé ellaposodott a szövet­kezetben a brigádmozgalom. 1971-ben újjászervezték a kö­zösséget, ekkor került az élé­re Bírta István, a gépműhely vezetője. — Hozzá kell tennem — veszi át a szót Kovács Benő munkaverseny-felelős —, hogy az 1972-es kormányhatározat a gazdasági vezető feladatává tette a szocialista brigádmoz­galom segítését, szervezését. Tulajdonképpen ekkor tisztá­zódott az is, hogy a műhely vezetője egyben brigádvezetö is lehet. Azóta az egész szö­vetkezetben fellendült a moz­galom. A mérhető eredménye­ket. pontozzuk, 400 pontot kell elérni a cím megtartásáért, ha nincs összehasonlítási alap, ott a főmezőgazdász dönt. Évente jutalmazzuk a három legjobb brigádot, az első ván­dorzászlót, plakettet és pénz­jutalmat kap, a másik kettő plakettet és pénzjutalmat. A műhelyirodában két zászlót is látok; az egyik a már említett vándorzászló, mely hat év alatt háromszor került a brigádhoz, a mási­kon pedig ez áll; a század leg­jobb raja. — Á műhely és a brigád fő feladata, mondja a brigádve­zető, hogy a három nagy kampány; az aratás, az őszi betakarítás, valamint a zöld­ségszedés és előfeldolgozás gépeit kellő időben megfelelő műszaki állapotba hozza és gondoskodjon a munka köz­ben elromlott gépek azonnali kijavításáról. Sok a munka, jól képzett szakemberek kelle­nek hozzá. Mind az aratásnál, mind az őszi betakarításnál éjjel-nappal, hétköznap-va­sárnap ügyeletet tartunk. Ezenkívüli a műhelykocsi ál­landóan a határt járja. Mind­ez elég sok túlórát vesz igénybe, s jóval nehezebb lenne megszervezni a munkát, ha nem szocialista brigádban dolgoznánk. Gond továbbá, hogy a mi dolgozóinknak is van háztáji földje, s a beta­karítás egybeesik a kam­pánnyal. Előre beosztjuk, ki melyik szombaton vagy va­sárnap marad otthon, így el tudjuk kerülni a nézeteltéré­seket. Jobbat, mint a gyári A gépszemléken mindig di­cséretet kap a brigád, sőt ta­valy elnyerték érte a Dél- Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége emlékplakettjét és háromezer forint jutalmat kaptak. Nagyrészt nekik kö­szönhető az is, hogy az idén erős két hét alatt betakarítot­ták a kombájnok a 800 hektár gabonát. Csatlakozva a cse­peli felhíváshoz, a nyáron ezer óra társadalmi munkát végzett a tsz öt brigádja az üllői 16 tantermes általános iskola építésénél. Ebből 300 óra a Ságvári Endre brigád nevéhez' fűződik. S a másik vándorzászló? — Hatan vagyunk mun­kásőrök a szövetkezetben — magyarázza a brigádvezetö. Én vagyok a rajparancsnok. összeforrott, jó közösség az .is, most már évek óta miénk a zászló. De nemcsak a mun­kásőrségben tevékenykedünk, hanem itthon is szervezünk a betakarítás idején Vagyonvé­delmi őrjáratokat. Esténként ketten-hárman beülünk egy kocsiba és körbejárjuk a ha­tárt. Többnyire az út mellett vannak az értékes vetemé- nyeink, s bizony elég sok tol­vajt meg kellett már ugrasz- tanunk. Ebben nemcsak a munkásőrök vesznek részt, hanem a brigád tagjai is. Kovács Benő ismét közbe­vág. — Ha már itt tartunk, mondjuk el azt is, hogy Bírta István kétszeres kiváló pa­rancsnok, megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát, a tsz kiváló dolgozója és törzsgárdatag, 14 éve van nálunk. S az sem közömbös, hogy a jelenlegi rossz alkatrészellátás ellené­re mindig mennek a gépeink, mert amit nem kapunk meg az Ágrokernél, megcsinálja a brigád. Tartósabb, jobb al­katrészeket készítenek, mint a gyárban. A felajánlott munkabér A jubileum tiszteletére vál­lalt kommunista műszakon üzembe állították az FMC osztályozógépet és az előfel­dolgozó ülepítőaknáját ürítő zagyszivattyút. A munkabért a tavaly fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt munkatársuk családjának se­gítésére ajánlották fel. Két gyermekkel maradt özvegyen a felesége. December 11-én szocialista brigádvetélkedő lesz Ki tud többet a Szovjetunióról cím­mel a monori járási művelő­dési házban. Ezen is ott lesz a brigád. T. Ágoston László — Már a szüleim is itt dol­goztak, s őket követve léptem be a gyárba. Ök már a há­ború előtt tagjai voltak a szakszervezetnek, pedig ak­kor itt még nem is volt legá­lisan alapszerv. A háború után négy évig otthon ma­radtam, majd éppen a szak- szervezet hívására tértem vissza a gyárba. Nemsokára bizalmi lettem, s bár akkor korántsem volt akkora hatás­körünk, mint most, azért megtettük ami tőlünk tellett. De hát így mégiscsak köny- hyebb, hogy a vezetőnek meg kell kérdeznie minket is. így egy-egy béremelés, vagy ju­talmazás után nem kell a vil­lámhárító szerepét játsza­nunk. Természetesen most sem mindenki elégedett — ál­talában azok, akik nem is úgy dolgoznak, mint kellene —, azonban most már okát tudjuk adni, hogy ki miért ennyit, vagy annyit kapott. Ezzel pedig sokat segítünk a gazdasági vezetőknek is. — Egyébként munkaügyi viták elég ritkán fordulnak elő. Ezt azért állíthátom ilyen határozottan, mert a munka­ügyi döntőbizottság tagja va­gyok. A vitás kérdéseket ál­talában sikerül műhelyen be­lül megoldani. — A dolgozók érdekeit azonban nem csak azzal véd­jük, hogy kiállunk értük, amikor szükség van rá. Ügy vélem, munkánkhoz, és az ér­dekvédelemhez tartozik az is, hogy figyelmeztessük az em­bereket a kötelességükre. No, ez sem mindig hálás feladat Megkaptam én már lányom- korabelitől: mit izgatom ma­gam, ő visz kevesebbet haza a borítékban, nem én. — Aztán van kellemesebb része is a munkánknak. A nyugdíj'as- és kismamatalál­kozók szervezése, vagy a be-> utalók odaadása, a segélyké* relmek teljesítése ... — És amikor elégedett embereket látok magam kö­rül, s érzem, ebben nekem is valami részem van. Ilyen­kor örülök, hogy bizalmi vá­gyóit Hámor Szilvia t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom