Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES XXI. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1977. NOVEMBER 23.. SZERDA A kenyeret hozók felelőssége Oklevél a balesetmentes vezetésért A hajnali órákban Dél-Pest megye településein rendszere­sen megjelennek a Kenyér és Sütemény feliratú autók. Fagyban, sárban, hóesésben szállítják 180 ezer embernek a mindennapi kenyeret és a különböző péksüteményeket. Az ellátási terület két város­ra, Ceglédre és Nagykőrösre, valamint a ceglédi és nagyká- tai járásra terjed ki. A terület gazdája a Pest megyei Tanács III. számú Sütőipari Vállalata, ceglédi székhellyel. A sütőipari ter­mékek szállítását 58 személyes csoport oldja meg, 30 gépjár­művel, melyek évente 800 ezer kilométert tesznek meg, több­nyire városi forgalomban. A városi közlekedés nagyobb megterhelést jelent járműnek és vezetőnek egyaránt, mégis az év háromnegyed ré­szében 43 ezer forint ér­tékű üzemanyagot takarí­tottak meg. Az élen jár a szállítás terü­letén működő, ezüst fokozatú szocialista brigád. Tagjai 19 járművet szocialista megőr­zésre vettek át. Bezzegh Ist­ván szállítási csoportvezetőtől megtudtuk, hogy 1977-ben .nem történt baleset. A gép- járművezetők közül ketten 500 ezer, 8-an pedig 250 ezer kilométert vezettek baleset- mentesen. Ezért oklevelet kaptak a KPM-től. Útjainkon egyre növekszik a forgalom, ez mind nagyobb felkészültséget kíván és igénybevételt jelent, na­gyobb felelősség terheli a gép­kocsivezetőket. Ezért a vállalat szerződést kötött a „közlekedésbizton­sági tanáccsal és az ATl-val egy 4-szer 4 órás előadássoro- i lomban részesíti a vállalat ve- zat .megtartására. A baleseti j zetősége. , oktatásokat filmvetítés teszi szemléletessé. Októberben ügyességi versenyt rendeztek, majd ezt követően KRESZ- vetélkedőt tartottak, melyen mindenki részt vett. A legjob­ban szereplők indultak a vá­rosi vetélkedőn. A csoport bi­zonyította tudását és a máso­dik helyre került. A Pest megyei Tanács III. számú Sütőipari Vállalatánál hagyomány a gépkocsik éven­kénti szemléje. Ezt ebben az évben november 13-án tartot­ták meg. A szemlén a leg­fontosabb követelmény a jár­művek műszaki állapota volt. A legjobban ápolt, karbantar­tott gépkocsik vezetőit juta­Célkitűzés a jövőre a gép- járműpark teljes felújí­tása, majd ezt követően a gépko­csik 5 évenkénti cserélése. Az idei feladatok komoly terhet jelentettek a tmk-műhely hat- személyes szerelőbrigádjának. A mindennapos javítások mellett 10 járművet felkészí­tettek műszaki vizsgára. A téli időszak nagyobb erőpróba elé állítja a gépeket és az embereket. A gépkocsi- park műszaki állapota és a jól összekovácsolódott kollektíva biztosíték arra, hogy a kenyér naponta időben eljut a vá­sárlók asztalára. F. I. Uj telepítési terv Forr a bor — fedik a szőlőt Rekordtermés Kocséron Kocséron javában forr a bor, nem egy hordó tartalma már kierjedt, fejtésével foglalkoz­nak a pince dolgozói. A köz­ponthoz nem messze eső bor­pince vezetői az idén nem pa­naszkodhatnak az eredmé­nyekre. — Milyen a termés? — kér­deztük Balanyi Gézától, a ko- cséri Űj Élet Tsz szőlészeti ágazat vezetőjétől. — Mondhatjuk, hogy kocsé- ri rekordot értünk el, hisz a termelőszövetkezet szőlészeté­ben az idén értük el az eddigi legjobb eredményt. Kocséron 103 vagonnyi szőlőt szüretel­Cegléd a hazai lapokban A Népfront, a Hazafias Népfront Országos Titkársá­gának lapja, 10. számában kö­zölt beszélgetést Pest megye a békéért és a népek közötti ba­rátságért címmel. A cikk említi, hogy Cegléden a béke­hónap keretében rendezvé­nyek sora zajlott, és jól sike­rült a szocialista brigádveze­tők számára rendezett előadás, amelyet L. Ny. Zsenykov, a Szovjet—Magyar Gazdasági Együttműködés Tanácsának főmérnöke tartott. ★ A Magyarország 47. számá­ban Hazatért Kossuth-doku- mentumok címmel tájékozta­tó írás jelent meg a ceglédi Kossuth Múzeum adattárának ajándékozott dokumentumok­ról. ★ A Lobogó 45. számában a területi leletmentés, a körzeti népfrontbizottságok és a mú­zeumok kapcsolatának kiala­kításáról ceglédi javaslatokat olvashattunk. Ugyanebben a számban a magyar reklám betegségeiről tesznek említést özvegy Vitális Istvánná cse- mői lakos sorai nyomán. ★ A Kereskedelem Technika októberi száma ismertetést közölt az Alföldi Tej tsz-tár- sulásról, a ceglédi házhoz­szállításról. ★ A Villamosgép, az ÉVIG üzemi lapja november 14-i számában a ceglédi kisgép­gyár példás munkasikereiről tudósít. November 7-re tett vállalásaikat teljesítették, idő­ben felkészülnek a jövő évi feladatokra, amelyek szerint az ideinél 24 millió forinttal nagyobb termelési értéket kell előállítaniuk. ★ A Szolnok megyei Hírlap október 25-i számában a Ceg­léd határában levő autómentő szolgálat tevékenységéről írt. ★ A Hajdú-Bihari Napló októ­ber végi számai megemlékez­tek a Ceglédi ősz eseményei­ről, az országos kisgrafikai ki­állításról- és a pedagógus énekkarok találkozójáról. ★ A Zalai Hírlap október 21-i száma a Cegléden nevelkedett pedagógus, Szilágyi Istvánné tanácstagi működését elemez­te. tünk, eddig 84 vagon volt a legtöbb. — Mikor fejeződött be a szü­ret? — Október közepére végez­tünk. — Kik segítettek a munká­ban? — A 101 hektárnyi területen kisdiákok is dolgoztak, s tíz napig szüreteltek nálunk. Segí­tettek a járási ifjúkommunis­ták, s Budapestről jegy szak­munkásképző iskola 70 tanuló­ja. — Hová került a bor? — A Szikrai Állami Gazda­ság vásárolja fel boraikat, már szüret idején is folyama­tosan szállítottunk nekik. Mi is felvásároltunk további hat va­gon szőlőt. — Milyen munkálatok foly­nak jelenleg? — Készítjük az új telepítési tervünket. Az alacsony műve­lésű szőlőknél pedig lassan elkezdjük a fedést, és a szerves trágyázást. A talajmunkálatok­ban sokat segítenek gépeink. — Keresik-e a kocséri bort? — A helyiek is vásárolhat­ják, de gyakran más vidékről is jönnek vevők. A kocséri bor csakugyan kedvelt: a borpince folyosójá­nak falán elismerő oklevelek sorakoznak. Kell a társadalmi támogatás Összefognak az idősekért Példát adó közösségek ősz haja kibuggyan simlis sapkája alól. Lassú mózfdulat- tal előveszi zsebéből kockás zsebkendőjét. Megtörli vele a sze­mét. Mióta hűvösebb az idő, gyakran könnyezik. A nyárfáról sárgult levél libben, hullik lefelé. Tekintetével követi, de szem elől téveszti, mielőtt leér a földre. Mond valamit a pádon ülő másik öregnek. Az előveszi zsebóráját, hosszan nézi, közben megigazítja orrán a szemüveget. Felállnak és elindulnak egy más mellett. Csosszannak lépteik, látszik, hogy sietős az út­juk. Nem akarom megelőzni őket, mögöttük haladok. Óva­tosan nézegetnek körül, mi­előtt átmennének az úttesten a térről a Bajcsy-Zsilinszky út másik oldalára. A szociális otthon kapujába egyszerre érünk, amikor felhangzik a déli harangszó. Maguk előtt engednek be az ajtón és bent készséggel, otthonosan elka­lauzolnak. Otthon és gondoskodás — Több mint száztíz idős ember lakik az otthonunkban — mondja Lénárd Bélánú veze­tőnő. — Fele-fele arányban a férfiak és a nők. Negyvenen gondoskodnak ellátásukról, a személyzet 18 tagja szakkép­zett ápolónő. A-z otthon lakói teljes ellátást kapnak, megfe­lelő a ruházkodásuk. Külön orvos vigyáz egészségükre. Megfelelő elfoglaltságot is igyekszünk adni számukra. A nők közül sokan szeretnek ké­zimunkázni. Nyáron szívesen segítenek a befőtt, eltevésében. A társalgóban újságokat, fo­lyóiratokat olvashatnak, be­szélgethetnek. Otthonunkban több rádió és hat televízió van. Programokat is szerve­zünk, örömmel fogadják. Remeg a kéz, makacskod­nak az ujjak az asztalnál. Ne­hezebb a tányér aljáról az utolsó kanál húslevest kimer­ni. De vétek lenne ott hagyni Utána paradicsommártás kö­vetkezik, darált hússal. Nézem, ahogy ebédelnek. Tányér fölé hajlásúkat, moz­dulataikat, arcuk játékát. Azon gondolkodom, mennyire ben­ne van evésükben a sorsuk hajlott koruk. Az egyik asz szony merőn figyel rám, mo­solyog és kedvesen int, hogy menjek oda. Megkínál. — Köszönöm, már ebédeltem Csak annyit mond: kár. De nem folytatja az evést, mé; mondanivalója van, gondolko­dás ráncolja homlokát. — Azt is írja meg, kedves: ki, hogy becsüli meg öregjeit, az elődeit, úgy becsüli meg ön­magát is. Minket megbecsü nek. Hozzá nőtt a szoba A helyszín más: öreg, váro­si ház. A bog nehezen enge­delmeskedik a szekrény pol­Növékszik a zöldségtermesztők száma Kevesebb galamb/ több sertés JÓ A TAKARMÁNYELLÁTÁS Kocséron a gyümölcs és zöldség felvásárlását a Nagy­kőrös és Vidéke ÁFÉSZ fel­vásárlótelepe intézi, vezetője Bagi Józsefné. A telepen ar­ról érdeklődtünk tőle, hogyan alakult az idei felvásárlás? — A községben növekszik a zöldségtermesztők száma, akik nagy mennyiségű salátát és paprikát termesztettek. Vissza­esett viszont a régi, híres ko­cséri libahízlalás és pulykane­velés. Házinyulat többen te­nyésztenek, galambot viszont már kevesebben a korábbinál, pedig a húsgalambnak na­gyon jó az ára. Jóformán csak a naposcsibével és a tojással érünk el nagyobb forgalmat. Tojásból szezon idején egy hé­ten 60 ezret is hoznak. A felvásárlótelepen van az ÁFÉSZ szemes- és tápíakar­Könyvek a brigádoknak mány árusító boltja is, melyet Csőke Sándor vezet. — Nem panaszkodhatom — mondta. —• Jó a szemes- és táptakarmány-ellátás és sokat eladok belőle. Főleg a sertés- hizlalás lendült fel Kocséron. cáról leemelt, levélmappát összefogó zsinóron. Egymás után vesszük kézbe, nézeget­jük a régi fényképeket, múl­tat idéző képeslapokat, meg­gyűrt szélű, sárguló újságki­vágásokat, melyek az éveket idézik. Eleinte akadozva tör­nek elő az emlékek, majd mind felszabadultabban mesél a sorsáról, életéről, egy évtizede elhalt uráról, a háborúban el­esett. fiáról, lányáról, aki az ország másik részében él csa­ládjával. — Hívtak, hogy menjek hoz­zájuk lakni, de nem tudnék én már új életbe beleszokni. Tán terhűkre is lennék. Itt öregedtem meg ebben a ház­ban, hozzám nőtt a szoba, a konyha, a bútorok, az udvar, a kiskert. Az életem részei. Nem tudnék megválni tólük. Itt akarom leélni hátralevő napjaim. Néha nehéz a ma­gány, de jó szomszédaim van­nak. A szomszédasszony min­dennap benéz hozzám. A lá­nyom és az unokám gyakran ír. Éldegélek. Várom, hogy a lányomék hazajöjjenek ven­dégségbe: majd jól kibeszél­getjük magunkat Nyugdíjasok, magányosok Az orvostudomány fejlődé­se és a szociális viszonyok ja­vulása következtében az át­lagos életkor magasabb. Vá­rosunk minden hetedik-nyol­cadik lakója nyugdíjas. Hu­mánus, szocialista gondolko­dásunk, életszemléletünk egyik fontos vonása kell, hogy le­gyen a megfelelő társadalmi gondoskodás, a hozzátartozó nélküli magányos öregekről. Cegléden is sokan élnek ilye­nek. Állami és társadalmi szer­vezeteink — a Vöröskereszt, a tanács, a munkahelyek — erő­feszítéseket tesznek, hogy fel­kutassák őket és megszervez­zék látogatásukat,, gondozásu­kat. Nyugodttá tegyék szá­mukra az öregkor napjait Több szocialista brigád meg­értette az öregek gondozásá­nak társadalmi jelentőségét, vállalkozott erre. Példájuk követendő. B. J. ' NAGY SIKER VOLT Tornyosi ismét a válogatottban A KARDOS BÉLA KUPA NYERTESEI A Keil a jo könyv országos olvasópályázatba a ceglédi könyvtár is bekapcsolódott. Körlevélben ajánlották fel a város szocialista brigádjainak, hogy a szükséges olvasmányok beszerzésében, kölcsönzésében segítségükre lesznek. A képen: az olvasóteremben Hubai Jenő és felesége. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ökölvívás: Komáromban az országos vi déki serdülő ökölvívó-bajnok­ságon kitűnően szerepeltek a Ceglédi VSE fiataljai. Kilencen harcolták ki a részvétel jogát. Közülük — gyengébb iskolai osztályzataik miatt — csak ha­tan állhatták szorítóba. Ök ki­tettek magukért, öten jutottak be az országos döntőbe. Első­sorban Sziládi érdemel dicsé­retet, aki — remek öklözéssel — súlycsoportjában az első he­lyen végzett. Pákozdi István is jó formában volt, csak sérülé­se miatt nem végzett még elő­kelőbb helyen. Sánta nagy har­cot vívott a döntőbe jutásért, s 3:2 arányú, pontozásos veresé­gét sokan kétkedve fogadták. Újra hallattak magukról a 203. DSK ökölvívó-szakosztá­lyának tagjai is. Hármójuk kö­zül ketten harcolták ki — Tóth és Rimóczi — a továbbju­tást. Eredmények: 1961-es szüle­tésűek: középsúlyban 3. Sánta Béla, harmatsúlyban 3. Rimó­czi István, nehézsúlyban 2. Tóth Menyhért, félnehézsúly­ban: 3. Komjáti Sándor. 1962- es születésűek: könnyűsúlyban 3. Pákozdi István, középsúly­ban 3. József Attila, nehéz­súlyban: 1. Sziládi Sándor. Teke: A KÖZGÉP SE kitűnősége, Tornyosi Lajos újra helyet ka­pott a felnőtt magyar váloga­tottban, mely az NDK-ban vendégszerepeit. A magyarok mindkét csapatmérkőzésüket elvesztették, a ceglédi fiú az el­ső napon 885, a másodikon 860 fát ért el. Atlétika: A Borsod megyei atlétikai szövetség a Bükkben megren­dezte a hagyományosnak szá­mító erdei futóversenyét. A ceglédiek az erős mezőny­ben két ezüstérmet nyertek. Felnőttek: (5000 méteren) 2. Szeléczki József. Ifjúságiak: (3000 méteren), 2. Fekete Ti­bor. Kézilabda: A Kardos Béla Kupa általá­nos fiú és leány kézilabda vil­lámtornán több ügyes fiú és lány játszott, kiket talán a jö­vőben a város kézilabda-szak­osztályaiban láthatunk viszont. A rendezőknek újabb kupák­ról kell gondoskodniuk, hiszen a győztesek sorrendben há­romszor nyerték el, így végleg az övék lett. A lányoknál a Földváry Károly, a fiúknál a Táncsics Mihály általános is­kola csapata — veretlenül — végzett az élen. U. L. Ma délután Bem SE- Törökszentmik'ós labdarúgó-mérkőzés A bajnokságban egyre jobb erényeket csillogtató Bem SE vasárnap otth--i játszik, d« nehéz feladat előtt áll, a cso­port egyik legjobbjának tar­tott Perbált fogadja. A fel­készülést a mai, szerdai ed­zőmérkőzéssel is segítik. Dél­után fél kettőkor a gerjei pá­lyán a tavaly még NB Ill- ban szereplő Törökszentmik­lósi fogadják. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom