Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

1977. NOVEMBER 23., SZERDA Megfelelő téli ellátás várható zöldségfélékből A jövő évi szerződéseket is megkötötték Az idei bőséges zöldség- és gyümölcstermésre, sem az ér­tékesítő, sem a feldolgozó vál­lalatok nem tudtak megfele­lően felkészülni, az egymást követő érési csúcsokból adódó többletmunka gondot okozott, hiszen az elmúlt évek során alig változott a feldolgozó ipar technikai kapacitása. Tegnap délelőtt a ZÖLDKER sajtótá­jékoztatóján hallottuk mind­ezt, ahol Kenyeres László, a ZÖLDKER vezérigazgató-he­lyettese és Földest Mihály, a Budapesti ZÖLDÉRT igazgató­ja számolt be az országos, illet­ve budapesti tapasztalatokról. Az idén mintegy 160 ezer va­gon árut vásárol fel a ZÖLD­KER, melyből 25 ezer vagonnyi vár még átvételre. Nagy a va­lószínűsége, hogy zöldségből meghaladják az eddigi legma­gasabb, 1974-ben elért kétmil­lió tonna felvásárlást. Almá­ból minden eddiginél többet; egymillió tonna körüli mennyi­séget várnak. Van. tehát ele­gendő burgonya, hagyma, gyö­kérzöldség a télre. Sajnos az áru minősége nem egyenletes, így az exportot nem tudják megfelelően fokozni. Az áru­bőség ellenére különösebb zökkenők nélkül folyt és folyik a felvásárlás, téli tárolás, érté­kesítés, amiért külön dicséret illeti a felvásárlókat és keres­kedelmi dolgozókat. Az árak alakulásáról elmon­dották, hogy vannak olyan áruk, amelyeket a tavalyival azonos áron lehet most is kap­ni, de a legtöbb — a lakosság ellátása szempontjából fontos — termék olcsóbb. Kivétel a burgonya, amelynek árát a fel- vásárlási árak növelésével egy­idejűleg emelték. Várhatóan 7,5 ezer vagon zöldséget és gyümölcsöt vásá­rol fel a Pest megyei ZÖL­DÉRT az idén. Ez 20—22 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyi mennyiséget. A nagy kí­nálatra való tekintettel a sze­zonban indított paprika-, para­dicsom-, dinnye-, burgonya- és almavásárokon kívül a terme­lőkkel nagy mennyiségű áru téli tárolására kötöttek szerző­dést. A felvásárlótelepek és tá­rolók fejlesztését összehangol­ták az ÁFÉSZ-ekkel és tsz-ek- kel, így Pest megyében az idén is bőséges téli ellátásra szá­míthatunk. Idén újabb tároló, tisztító és feldolgozó épül Monoron, a So­roksári úton és Dunaharasztin. Sajnos a kivitelezés a Pest megyei ZÖLDÉRT szakemberei szerint nem a leggyorsabb ütemben halad, s ha ezek az új létesítmények nem lépnek be időben a termelésbe, eset­leg fennakadást okozhatnak a tervezett értékesítésben, illet­ve a lakossági ellátás fejleszté­sében. A tárolási gondok megoldá­sán kívül a jövőre szóló ter­melési szerződések többségét is megkötötték. Sajnos az ér­tékesítéssel kapcsolatos tár­gyalások még mindig folynak a Budapesti ZÖLDÉRT-tel és a HUNGAROFRUCT-tal. A ter­melők — a szerződések szerint — egyre inkább figyelembe ve­szik a fogyasztói igényeket, s azt termelik, amire a piacon is talál vevőt a felvásárló válla­lat. T. A. L. Szervezés a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium kedden szervezési konferenciát rendezett a Fővárosi Művelő­dési Házban. Bakos Zsigmond államtitkár megnyitó szavai után Szabó Imre miniszterhe­lyettes tartott tájékoztatót a vállalati szervezés eredményei­ről és időszerű feladatairól. A továbbiakban számos nagy­vállalat vezetője számolt be tapasztalatairól. A ruhaiparban jelentős eredményeket hoztak a mozdulattanulmányozáson alapuló munkamódszerek. A másutt is meghonosítható módszerek sorában előkelő he­lyet foglal el a DH-munkarend- szer, amelyet egyre szélesebb körben alkalmaznak. Figyelem­re méltóak a számítógépes szer­vezés kezdeti eredményei is. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a szervezésnek a beruházástól az értékesítésig át kell fognia a gazdálkodás egészét, meg kell teremtenie a közreműködők érdekeltségét, megnyerni a társadalmi szervek aktív tá­mogatását is, és nemcsak a közeli évekre. A mun­kaszervezés ugyanis hosszú idő­re szóló, komplex folyamat, amit minden vállalatnál állan­dóan napirenden kell tartani most és a jövőben is. Minőségi változás a kutatásban Parlamenti bizottság a tudomány vidéki műhelyeiről Bár még mindig Budapesten dolgozik az Akadémia tudo­mányos intézményeinek és ku­tatóinak többsége, a vidéki akadémiai bizottságok létre­jötte minőségi változást hozott a hazai tudományos életben. — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés kulturális bizott­sága. Az Ortutay Gyula elnök­letével az Országházban tartott tanácskozáson Szentágothai Já­nos akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az MTA vidéki tevékenységéről, és a vidéki bizottságok műkö­déséről szóló írásos tájékozta­tóhoz. Az MSZMP KB tudomány- politikai irányelveinek megszü­letése óta az Akadémia saját intézetei közül a műszaki-ké­Nagyobb önállóság — fokozott felelősség Népfrontbizottságok a társközségekben A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége tegnapi, keddi ülésén Barna Lajosnak, a HNF megyei bizottsága elnöké- nek elnökletével — megtárgyalta a közös tanácsú társközsé­gekben működő népfrontbizottságok munkáját. Az erről szóló beszámoló' jelentést Kovács Antalné, a népfront megyei bizott­ságának titkára terjesztette elő. Az ülés résztvevői foglalkoztak a megyei népfrontbizottság jövő évi programtervével is, majd az elnökség tagjai tájékoztató jelentést hallgattak meg a Pest megyei helytörténet- és krónikairók tízéves munkájáról. A Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfogla­lásában megfogalmazódott, hogy a népfront elsősorban működésének alapvető terü­letén, a lakóhelyeken növel­je hozzájárulását a szocia­lista demokrácia erősítésé­hez, politikai eszközeivel se­gítse a társadalom demokra­tikus fórumainak fejlődését, a tömegek közéleti aktivitásá­nak kibontakozását. Még a kongresszus előkészítése so­rán a közös tanácsú társköz­ségekben is újjáválasztották a helyi népfrontbizottságokat. Ezek a testületek azóta poli­tikailag, szervezetileg meg­erősödtek, összetételük kife­jezi a szocialista nemzeti egy­ség keretében egyre erőtel­jesebbé váló összefogást. A kongresszus óta eltelt idő eredményeit értékelve fel­tétlenül figyelmet kell szen­telni három lényeges ténye­zőnek. Egyik az, hogy meg­szűntek a járási népfrontbi- zottságok. Az irányítás mód­szerének megváltozása indo­koltan feltételezte a helyi testületek önállóságának nö­velését. A másik: a közigaz­gatási, gazdasági egységek koncentrálása fokozta a he­lyi bizottságok felelősségét is, nagyobb erőfeszítéseket kö­vetelt. Harmadszor: nem té­veszthetjük szem elől azt sem, hogy jelentősen emelkedett a megyében a társközösségek aránya: a települések 25 szá­zaléka közös tanácsú. A társközösségek népfront­bizottságai testületi üléseiken a mozgalom időszerű felada­tait beszélik meg, a lakosság egészét érintő témákat. Eze­ken az üléseken a pártszer­vezetek képviselői rendsze­resen részt vesznek, de nem mondható el ugyanez egyér­telműen a székhelyközségek tanácsainak vezetőiről. A nép­frontbizottságok és a taná­csok kapcsolatának megha­tározó motívuma, hogy a köz­ségek háromnegyede együtt­működési megállapodást kö­tött a székhelyközségek taná­csaival. Az elnökségi ülésen felszó­lalt Komáromi János, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának osztályvezetője is. Hangsúlyozta, mennyire idő­szerűnek tartja ezt a témát, s feltétlenül helyes elképzelés­nek azt, hogy a megyei nép- frontbizottság ülésén tűzik napirendre legközelebb. Mint mondotta, a társközségek hangulatát sok esetben ér­telmek határozzák meg. Fél­tették szuverenitásukat, at­tól tartottak, hogy a közös ta­nács irányítása alatt aláren­delt helyzetben lesznek. Ahol a községek vezetői — ideért­ve a népfrontot is — azonnal felismerték ezt a hibalehető­séget, ott nem voltak feszült­ségek, illetve, ha akadtak is, gyorsan megoldódtak. S a társközségek népfrontbizott­ságai is sokat tettek ennek érdekében. miai kutatóintézetet Veszprém­be telepítette, s az utóbbi pvek legnagyobb tudományos beru­házásaként Szegeden épült fel a biológiai központ. Nagyobb támogatást kaptak, a vidéki egyetemi tanszéki kutatások is. Az Akadémia felügyelete alatt működő összesen 47 kuta­tóintézetből és kutatólaborató­riumból tíz tevékenykedik vi­déken, 37 Budapesten. Az el­múlt években kedvezően válto­zott. a kutatásokra fordított összegek vidéki részesedése: amíg 1960-ban a kutatási költ­ségek 15,1 százaléka jutott vi­dékre, addig 197Ö-ben már 18,7 százaléknyit, 1975-ben már 24,3 százaléknyit használtak fel a nem fővárosi kutatóműhelyek. A vitában részt vevők felhív­ták a figyelmet többek között arra, hogy tervszerűbbé kelle­ne tenni az Akadémia tudomá­nyos osztályai és a vidéki bi­zottságok közötti kapcsolatot. A képviselők hangsúlyozták: csak ott érdemes új akadémiai bizottságot létrehozni, ahol er­re a tárgyi, személyi feltételek adottak, s hatékony tudomá­nyos tevékenység alakulhat ki. Az országgyűlés kulturális bizottságának vitájában felszó­lalt Káli Ferenc, Horváth Mik­lós, Cselötei László (Pest me­gye 2. vk.), Gyurkó László, Bognár Rezső, Guba Sándor képviselő, valamint Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyette­se. Nem lesz év végi hajrá Túljutott a hullámvölgyön a váci HAGY Tavaly ilyenkor fájhatott a feje dr. Koncz Károlynak, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatójának és mun­katársainak. November köze­pére ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják teljesí­teni 1976-os termelési tervüket, sőt exportjuk sem lesz olyan arányú, mint amire számítot­tak. A sikertelenség okait ala­posan megbeszélték, munkás­gyűléseken és a többi vállalati fórumon. Megkeresték a tava­lyi hibák okait, s igyekeztek kijavítani őket. Sikerült-e? — érdeklődtünk a vállalat igazgatójától. — Nyolcszázhuszonnyoilc milliós az idei termelési terv, s az eddigi adatok azt bizo­nyítják, hogy az eredmény ezt meghaladhatja, év végi hajrára sem lesz szükség hoz­zá. Javult a termelékenység, s az is biztosnak látszik, hogy a nyereség is több lesz, mint! munka, havonként, negyedé­amennyire az év elején mítottak. Több oka is vart annak, hogy könnyebbnek látszik az idei óv, mint amilyen a tavalyi volt. Valamivel jobb a piaci hely­zet, s á vállalaton belül is változott a szemlélet. Ez a ve­zetőkre és a munkásokra egyaránt vonatkozik. Dr. Koncz Károly szerint igen erős a gyárban a brigádmozgalom. A munkaverseny felajánlások nyomán javult a termékek mi­nősége. A HAGY fénycső és higany­gőzlámpa alkatrészeinek, transzformátorainak és egyéb termékeinek körülbelül húsz százaléka kerül tőkés exportra, többségük az NSZK-ba, Svéd­országba, Olaszországba. Ha — ami igen valószínű — teljesí­tik exporttervüket, 3,3 millió dollár bevételt könyvelhetnek el. Az idén ütemes volt a venként is teljesítették az elő­irányzatokat, most az év vé­gén mégis akad izgalomra okuk, a szeszélyes piaci helyzet miatt. Mindenesetre igyekez­tek rugalmasan alkalmazkod­ni az igényekhez. Ami szintén a gondok közé tartozik: nem sikerült tökéle­tesen a hengerüzem rekonst­rukciója, utólag kell javítani a technológiai berendezéseket. A jobb eredményre ebben az üzemben már csak jövőre szá­míthatnak, — de mint készü­lő tervük mutatja —, más te­rületen is tovább fejlődik a vállalat. Az idei fejlesztések nyomán néhány termékük kor­szerűbb lesz, nagyobb soroza­tokat is tudnak majd készíte­ni belőlük. Jövő évi termelési értékük átlépi a 900 milliós határt. Cs. A. A jobb ellátást szolgálva Portélét a Pest megyei ÁFÉSZ-alapszervezetekben AZ UTÓBBI IDŐKBEN Pest megyében ismeretesen végbement egyesülések után 21 Általános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet tevékeny­kedik. A járási, a városi párt- bizottságok és a MÉSZÖV megkülönböztetett figyelme kísérte az egyesüléseik során, hogy miként alakul ki az új vezetés, a korszerű, az igé­nyeknek megfelelő irányítási rendszer. E megkülönböztetett figye­lemre annál is inkább szükség volt, mert olyan nagyságú ÁFÉSZ-ek is létrejöttek (így a budai járásban), melyeknek kereskedelmi, felvásárlási és egyéb szolgáltatási tevékenysé­ge az egész járásra kiterjed. Az egyesülések szükségességét b'iZönyítja, hogy a szövetkeze­tek társadalmi és gazdasági hatóköre mind jobban kiszé­lesedett, a népgazdasági célok­nak, a lakosság igényeinek megfelelően, mind színvonala­sabban dolgoznak. E sok irá­nyú jelleg megköveteli, hogy az ÁFÉSZ-nél működő párt- szervezetek hatékonyabb irá­nyító munkával, színvonala­sabban, következetesebben já­ruljanak hozzá a szövetkeze­tekre háruló gazdasági felada­tok sikereihez és a gazdaság- politikai munka eszközeivel is segítsék. AZ ÜJ HELYZETNEK és követelményeknek megfele­lően kellett kialakítani e he­lyeken a párt szervezeti fel­építését. A járási, a városi és a községi pártbizottságoknak figyelembe kellett venniük a Szervezeti Szabályzat mellett az egyesülések után kialakult A JOGASZOK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Erősödik a tudomány és a gyakorlat összhangja — Szocialista államunk ki- teljesedésével mind tartalma, sabb a szocialista demokrá­cia. Az elmúlt évek jelentős eredményeire építve további lehetőség van a demokrácia növelésére, különösen a tár­sadalmi élet három kiemel­kedően fontos területén: a tanácsoknál, az üzemekben és a szövetkezetekben — ál­lapította meg többek között előadásában dr. Varga Jó­zsef,, a Minisztertanács Tit­kárságának vezetője, a Ma­gyar Jogász Szövetség elnök­ségének tagja, a választmány kedden megtartott ülésén. A tanácskozáson részt vett dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Dr. Varga József előadása után — melyben a Nagy Ok­tóbernek az állam- és jogtu­dományra, a szocialista jog­alkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatásáról is szólt — dr. Jókai Lóránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára fű­zött szóbeli kiegészítőt az el­nökség beszámolójához. A beszámoló a szövetség idei munkájáról számot adva hang­súlyozta. hogy növekvő fele­lősséggel, önállóbban és kez­deményezőbben végezte szer­vező, tudatformáló és szak­mai-érdekképviseleti munká­ját. A továbbiakban hangoztat­ta: az eddiginél nyomatéko­sabban kell szorgalmazni — a szövetség minden lehetősé­gének kihasználásával — a tudomány és a gyakorlat mind teljesebb és mielőbbi közelítését egymáshoz, az utánpótlás gondjainak meg­oldását a tudományos terüle­ten és a gyakorlati, jogalkal­mazói területen egyaránt, az állampolgárok jogi ismeretei­nek fejlesztését, a munkaügyi döntőbizottságok nem jogász- ] tagjainak mind alaposabb fel­készítését I sajátos helyzetet. Ilyen pél­dául, hogy az ÁFÉSZ-ek 1185 párttagja nagyon sok kisebb- nagyobb boltban és egyéb szétszórt gazdasági egységben dolgozik. Az ÁFÉSZ-ek területén je­lenleg 26 pártalapszervezet működik. Irányításukat a te­rületi elv alapján az illetékes városi és községi pártbizottsá­gok, községi pártvezetőségek látják el. A párttagság egy ré­sze — 105 fő — annak a köz­ségi alapszervezetnek tagjai, ahol dolgoznak, mivel az ÁFÉSZ-alapszervezetekben nem tudnának szervezeti életet élni a központ és a munkahe­lyük közötti távolság miatt. Fontos ugyanakkor, hogy meg­felelő tájékoztatást kapjanak azok a kommunisták, akik ÁFÉSZ-nél dolgoznak, de köz­ségi alapszervezetek tagjai. E tájékoztatásnak már meg is vannak a kialakult formái. Az eltelt időszak tapasztalatai bi­zonyítják, hogy e kialakított szervezeti forma jó. Termé­szetesen esetenként és helyen­ként továbbfejleszthető, mint ahogyan néhány pártbizottság már tett is ilyen lépést. A PART POLITIKÁJA, ha­tározatai végrehajtásának jó feltétele, hogy a párttagok többsége jól felkészült legyen, rendszeresen képezze magát. Az ÁFÉSZ-pártvezetőségek jól szervezik a pártéletet. Rend­szeresek a vezetőségi ülések és taggyűlések. Ezeken a féléves munkatervek alapján a leg­fontosabb kérdéseket tűzik na­pirendre. A két taggyűlés kö­zötti időben a politikai élet szervezését segítik a jól kiépí­tett pártcsoportok. Többségü­ket úgy sikerült kialakítani, hogy területileg közel vannak egymáshoz. Jelentősen javult a háztáji gazdaságokat segítő tevékenység, annak szellemé­ben, hogy a XI. pártkongresz- szus újra megerősítette a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésének népgazdasági fontosságát. A pártalapszerve- zetek politikai eszközökkel se­gítik, hogy az ÁFÉSZ-ek ele­get tegyenek ezekkel kapcso­latos feladataiknak. Javult e gazdaságok eszközellátása, ha még sok is a tennivaló. A párt­ós gazdasági vezetés nagy fi­gyelmet fordított arra, hogy a háztáji gazdaságok termé­keit maradéktalanul felvásá­rolják. Rendszeresen megtárgyalják a tömegkapcsolat helyzetét és fejlesztésének feladatait a budai járási ÁFÉSZ alapszer­vezetei, de más pártszerveze­tek is. A párt- és gazdasági vezetés tudatosítja a dolgozók­kal. hogy milyen nagy szere­pük van a lakosság hangulatá­nak alakításában, ösztönzik a dolgozókat a korszerű, udva­rias kiszolgálásra, jó kapcso­latra a vásárlókkal. A párt- alapszervezetek a tömegkap­csolat erősítésé érdekében va­lamennyi kommunistának fel­adatként adták; hogy legyenek példamutatók, másrészt lépje­nek fel az udvariatlanokkal szemben. A SZOCIALISTA brigádok­nak a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaik­ban is szerepelt az udvarias, szakszerű kiszolgálás. A párt- szervezetek örömmel segítették a MÉSZÖV kezdeményezését a jubileumi szemle indítására. Követelményeként lettek az üzletek higiénikusabbak, a ki­szolgálás udvariasabb. Az utóbbi években tervszerűbb lett a szakmunkásképzés. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ-ben és a legtöbb helyen fontossá­gának megfelelően kezelik ezt. Jelentős eredményeket értek el a szakmunkásképzésben és továbbképzésben egyaránt. A pártvezetőség jól segíti ebben is a gazdasági vezetést. He­lyesen hangsúlyozzák, hogy a szakmai felkészültséget politi­kai műveltséggel kell párosí­tani. Ezt igyekszik elősegíteni színvonalas párt-, szakszerve­zeti és KISZ-politikai oktatás. A pártmunka továbbfejlesz­tését igényli az ÁFÉSZ-ek- nél is a XI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtása. Az Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezeteknek külö­nösen jelentős a szerepük a la­kosságnak nyújtott színvonalas szolgáltatásban. Ezt főként az­zal segítik, ha rendszeresen és következetesen ellenőrzik a jövőben is a pártalapszerve- zetek a cselekvési programok végrehajtását, s mozgósítják a párttagokat e feladatokra, nagy figyelmet fordítva a gazdasági jellegű pártmegbizatások szer­vezésére, ellenőrzésére. A KISZ- és a szakszervezeti szervek tevékenysége is sokat fejlődött a szövetkezetek több­ségében. Nagyban elősegítet­ték a dolgozók kezdeményező és alkotókészségét, amelyhez hozzájárult a munkahelyi de­mokrácia fokozottabb érvénye­sítése is. Fontos, hogy a jö­vőben még jobban építsenek a munkahelyi és a szövetke­zeti demokrácia fórumaira. To­vább kell szélesíteniük a he­lyi szervekkel való kapcsolat- tartást is. Ennek fontos ténye­zői a választott intéző bizott­ságok és a területi ügyintézők. A párszervezetek feladata, hogy az intéző bizottságoknak és a területi ügyintézőknek meglegyenek mindazok a le­hetőségei, melyek hasznosítá­sával élőbbé tudják tenni a kapcsolatot a helyi párt- és tanácsi szervekkel. Jó mód­szert alkalmaz például a Nagy- káta és Vidéke ÁFÉSZ, amely az igazgatósági üléseit eseten­ként a községekben tartja. Ezeken az üléseken részt vesz­nek a helyi párt- és tanácsi szervek vezetői. Ilyen és hasonló módszerek segítik elő, hogy Pest megye valamennyi ÁFÉSZ-ének párt- ilapszervezete eleget tegyen alapvető gazdaságpolitikai fel­adatának: a lakosság maga­sabb szintű ellátása szolgála­tának. Széli Károly, az MSZMP Pest megyei Bizottságának politikai munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom