Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

K^íflP 1977. NOVEMBER 20., VASARNAP A hét kérdései Felháborodás az arab világban A mogadishui irányváltás — Hnmhurgi tndathasadás Európában sincs politikai szélcsend, hiszen a belgrádi ta­lálkozó keretében folytatódik a vita, s a most záruló héten öt kelet—nyugati találkozóra került sor külügyminiszteri, vagy méz magasabb szinten, de a fő figyelem a Közel-Ke­letre, valamint Afrika szarvára irányult. Mindkét térségben je­lentős események zajlanak... MI A HÁTTERE SZADAT KÜLÖNÖS ELHATÁROZÁ­SÁNAK? _____________________ Go ndban volt az izraeli kül­ügyminisztérium protokoll- csztálya: olyan viharos gyor­sasággal történt megegyezés Szódat egyiptomi elnök izrae­li útjáról, hogy az utolsó per­cekben készítették aiz arab or­szág kétcsillagos zászlóit és szerezték meg az egyiptomi himnusz kottáit. ötvennyolc esztendő óta ugyanis nem ke­rült sor hasonló találkozóra, utoljára 1919-ben tárgyalt egy­mássál Weizmann, Izrael ké­sőbbi államelnöke és Fejszál akkori iraki király. A megle­petés indoklásául azonban nem bell a régebbi múlitlba vissza­menni, hiszen november ele­jén az egyiptomi államelnök még egyértelműen leszögezte, hogy nem hajlandó külön- megegyezéseket kötni Izrael­lel. A világpolitikában termé­szetesen ritkán szerepel a le­hetetlen kifejezés, néhány­szor már tanúi lehettünk vá­ratlan és szabálytalan keretek között történt utazásoknak. Ezek megítélésénél nem a szo­katlan formák a lényegesek, hanem a tényleges tartalom. Ha Szadat egy olyan, izraeli állásfoglalás birtokában utaz­na, hogy a megszállt terüle­tekről hajlandók visszavonul­ni és nem akadályozzák ea~ palesztin állam létrehozását, sikkor legtöbb arab ország ve­zetői aligha emelnének szót a tárgyalások ellen, amelyek értelemszerűen a genfi béke- konferenciát is elősegítenék. Csakhogy Begin, izraeli kor­mányfő a Szadat-utazás elő­estéjén újra elvetette ezeket a jogos igényeket, sőt, azt is he­lyeselte, hogy folytatódjék új izraeli települések létesítése a Jordán folyó túlsó partján, amely elvileg palesztin terü­let. Az arab világban ezért mély­reható felháborodás kíséri a Szadat-utat, Szíriában, Líbiá­ban, Irakban, Kuvoaitban és több országban rendkívül éles bírálatok hangzottak el. Hiá­bavalónak bizonyult Szadat- nak az a törekvése is. hogy Damaszkuszban megeyő" Asszad elnököt látogatásának célszerűségéről. Értetlenül fo­gadja a híreket az egyiptomi közvélemény is, jó példa lehe­tett Fahmi külügyminiszter le­mondása, majd utódjának két óra múlva történt leköszönése. A Khaled Mohieddin vezette baloldali párt hangsúlyozta, hogy ez az utazás, a megfele­lő körülmények biztosítása nélkül, súlyos károkat okoz­hat az arab ügynek, miután még jobban megroppannia az arab egységet és elvonja a fi­gyelmet Genf sürgető előké­szítéséről. Akármit is mond ugyanis az egyiptomi elnök a knesszetben. az izraeli parlament jeruzsá­Iemi épületében, ha a Begin- konmány a régi vágányokon halad tovább. (A kiszivárgott hírek szerint maga Washing­ton arra ösztönözné Izraelt: legalább valami látszatenged­ményt tegyen, hogy Szadat- nak ne kelljen teljesen üres kezekkel hazatérnie —, de va­jon formális pótcselekvések helyettesíthetnék-e az igazi rendezést a Közel-Keleten?) S ha az egyiptomi elnök sietett bejelenteni, hogy az AI Aksza- mecsetben — Jeruzsálem, arab negyedében — a ma éppen esedékes Nagy-Bajrám ünnep alkalmából együtt akar im. kozni palesztin testvéreivel, jogos kérdés, hogy az érde­keltek megelégednek-e az imádsággal, független államuk kikiáltása helyett... MI TÖRTÉNIK AFRIKA SZARVÄNÄL? Jó fél éve tartanak már a Szomáliái kormány katonai ’műveletei, hogy elfoglalják az Etiópiához tartozó, hazánk­nál mintegy hétszer nagyobb, másfél millió nomád pásztor lakta ogadeni térséget. Szo­mália területi követelései meg­lehetősen régi keletűek, s a hatérproblémák, mint a többi hasonló viták Afrikában, a gyarmati rendszer súlyos örök­sége. Ami a legsajnálatosabb, hogy Mogadishu, amely a ko­rábbi császári rendszer alatt távoitartotta magát minden fegyveres akciótól, most az etióp haladó fordulat után, amikor az új kormánynak a különböző belső és külső fron­tokon nagy nehézségeket kell legyűrnie, rátámadt szomszéd­jára. Pedig Szomália haladó törekvésekkel indult, de a na­cionalista-soviniszta szenve­délyek elhatalmasodtak poli­tikájában, s ezt az irányvál­tást a reakciós erők, például Szaúd-Arábia is ösztönözték. A szocialista országok tü­relmes diplomáciai tevékeny­séggel igyekeztek békés úton feloldani az ellentéteket, de Szomáliái részről elutasítot­ták ezt. Amikor pedig segít­séget nyújtottak a szoronga­tott Etiópia védelmére. Szo­mália egyoldalúan felbontot­ta a Szovjetunióval 1974-ben kötött barátsági szerződését és megszakította diplomáciai kap csolatait Kubával. (A hivata­los etióp kormány nyilatko­zata különben megcáfolta, hogy kubai csapatok harcol­nának Ogadenben — Szomá­lia ugyanis ezzel indokolta lépését.) A TASZSZ közleménye nyo­matékosan aláhúzta, hogy a barátságtalan lépésért Szo­mália viseli a felelősséget. A Szovjetunió és a szocialista országok ugyanakkor a jövő­ben is mindent elkövetnek azért, hogy Etiópia megvéd- hesse magát, megvalósíthassa haladó törekvéseit, s a stra­tégiailag oly fontos válság- területen helyreálljon a béke. HOGYAN ZÁRULT A NYU­GATNÉMET SZOCIÄLDE- MOKRATÄK HAMBURGI KONGRESSZUSA? _________ A modem hamburgi kong­resszusi központban tartották meg az SPD, a nyugatnémet UNSZ - dél-afrikai vita Újabb határozattervezetek Az ENSZ-közgyűlés dél­afrikai vitáján az afrikai kül­döttek pénteken újabb 14 ha­tározattervezeti szöveget osz­tottak szét az ENSZ-delegátu- sok között, hogy a vita hétfői befejezése előtt mód legyen megtárgyalni azokat, és kiegé­szíteni az eddigi Dél-Afrika- elenes határozatokat. Az el nem kötelezett országok tá­mogatásával az afrikai orszá­gok pénteken hivatalosan elő­terjesztett 6 határozatterveze­tükben világméretű kampányt sürgetnek a faji elkülönítés dél-afrikai politikája ellen. A figyelem középpontjában az a kezdeményezés áll, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa lép­tessen életbe beruházási és gazdasági embergót is a preto­riai rezsim ellen. szociáldemokraták pártérte­kezletét, s ez egyúttal a hazai pályát jelentette Schmidt kancellárnak, aki aiz északi kikötővárosból származik. Az otthoni vidék oltalmára azon­ban nem volt szükség, hiszen a kormányfő megmövekedett tekintéllyel jelent meg a ta­nácskozáson, s a párt ’mindhá­rom vezető személyisége, Brandt, Schmidt és Wehner megőrizte eddigi posztját. A nagy viharok elmaradtak, de a szociáldemokrata kong­resszust azért egy sajátos tu­dathasadás jellemezte. Érthe­tően támogatják a kormányt — úgy is, mint kormánypár­tot, s különben is csak jobb­ra kínálkozna más reális vá­lasztási lehetőség — viszont sok minden elégedetlenségre adhat okot, a növekvő munka- nélküliségtől a kabinet nem ritka következetlen cselekede­téig. így azután 817 határo­zati javaslat érkezett a párt- szervezetektől, ezek főként bíráltak, ám a pártegység szük­ségességét hangsúlyozva. el­kerülték az élesebb összeüt­közéseket. Az SPD tehát láthatólag to­vább követi eddigi útját, s a párton belül a centrum van előtérben. Ez a valódi vál­tozások elkerülését, a feltétlen NATO-hűséget jelenti. Az NSZK keretei között azonban kétségkívül sokkal pozitívabb alapállással, mint a CDU— CSU vonala, s ez mindenek­előtt nemzetközi enyhülésre, az európai politikára, a kelet— nyugati viszonylatokra vonat­kozik. Ennek jegyében, ép­pen most, a kongresszust kö­vetően kerül sor a kancellár­nak — a terroristák kirob­bantotta válság következté­ben korábban elhalasztott — varsói útjára is. Réti Ervin ünnepen, omszki testvérmegyénkben © Tengerészcsomó — acélból A Pest megyei Pártbizottság delegációját omszki tartózkodá­suk utolsó napján fogadta Szergej Manyakin, az Omszk megyei Pártbizottság első titkára, s eszmecserét folytatott a küldöttség tagjaival a pártmunka tapasztalatairól. Átadta az Omszk me­gyei pártbizottság ajándékát, a barátságot szimbolizáló acél tengerészcsomót. A Pest megyei Pártbizottság ajándékát — Szekeres Erzsébet Ünnep című faliszőnyegét — Balogh László, a Pest megyei delegáció vezetője adta át. Felejthetetlen találkozások Szergej Manyakin átadja az ajándékot Balogh Lászlónak (középen a tolmács). Mindössze néhány napot töltött Omszk megyében a Pest megyei pártbizottság de­legációja, s velük e sorok írója. S e rövid idő is szám­talan felejthetetlen élmény forrása volt. Élmény volt ma­ga a táj, amit eddig több­nyire csak leírásokból, film­ről ismertünk. Élmény a fej­lődés dinamizmusa, az impo­náló eredmények, a nagysze­rű alkotások. Élmény az ese­mények, a látvány egyszerűsé­ge, a megismételhetetlen ün­nepi hangulat. S az emberek, a találkozások, a barátság, a szeretet ezernyi jelével — ugyanolyan felejthetetlenek maradnak, mint az ünnepi felvonulás, a szovhoz, a gyár- óriások tornyai, vagy a főis­kolások óriás gúlája a rög­tönzött bemutatón.... E néhány nap elegendő volt arra, hogy megbizonyo­sodjunk valahányan: sok ezer kilométerre a hazától, Szibéria földjén, igaz bará­taink élnek. Ezt éreztük ami­kor megszorították kezünket, megöleltek megérkezésünk­kor, búcsú zásunkkor a repü­lőtéren, s ezt mikor az utcán járva ismeretlen emberek in­tegettek nekünk. A hősok emléke Valahányszor a magyar in­ternacionalisták neve. tetteik kerültek szóba, mindig a vég­telen tisztelet, a hála csen­dült ki a mondanivalóból: .mert ők vérüket hullatták a szovjet hatalomért”. így tud­ja ezt, s így érez felnőtt és gyermek egyaránt. S a legfia­talabb generációnak is átad­ják ezt az érzést az időseb­bek, hogy a hősök emléke so­ha el ne halványuljon. Véletlen tanúi voltunk egy jelenetnek. Az internaciona­listák emlékműve előtt nagy csoport iskolás állt körben, a tanítónő halk hangon magya­rázott: „Ez a szobor messzi országból származó embe­reknek, magyar internacio­nalistáknak állít emléket, Li­geti Károlynak és társainak, akik azért haltak meg, hogy ti ma boldogan élhessetek...” S a gyerekek megilletődött mozdulattal helyezték el a vi­rágcsokrot az emlékművön. Nem vágja szerszám Csak az őszinte barátság ér­zése vezethette azokat, akik megtudakolták, hogyan írják azt magyarul: „Forró szere­tettel köszöntünk benneteket, drága magyar barátaink!” — hogy ezzel a felirattal vár­hassák a Pes,t megyei vendé­geket. — Barátságunk legyen még erősebb, népeink és a szocia­lizmus ügye javára — hang­zott el számtalanszor a jókí­vánságok között. Ezt a gon­dolatot szimbolizálta az az ajándék is, melyet Szergej Manyakin, az Omszk megyei pártbizottság első titkára adott át a Pest megyei dele­gációnak. Manyakin elvtárs az ajándék átadásakor a kö­vetkezőket mondotta: — E szimbólum barátságun­kat jelképezi. Olyan tenge­részcsomót ábrázol, mely ki­oldható tlan, legfeljebb elvág­ni lehet De ez a tengerész­csomó, amit most átadok, olyan acélból készült, melyet nem vág semmiféle szerszám. Legyen ilyen a mi barátsá­gunk is. Bzezsnyev-üzmet Harlemek Anatolij Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete, felkereste James Cár­iért, az Egyesült Államok el­nökét. A szovjet nagykövet átnyújtotta Leonyid Bi’ezs- nyev, az SZKP KB főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács El-1 nöksége elnökének üzenetét. I Carter a megbeszélés során kijelentette, hogy elégedett a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásával. A beszélgetésen jelen volt Cyrus Vance, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere, és Zbigniew Brzezinski, az el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója. Csak röviden... A DÁN parlamentben Knud Andersen külügyminiszter megnyitóbeszédével megkez­dődött a külpolitikai vita. Knud Andersen hangsúlyozta, hogy világszerte a leszerelés problémáira összpontosul a fi­gyelem. Ennek kapcsán kitért Leonyid Brezsnyevnek a moszkvai ünnepi ülésen . no­vember 2-án előterjesztett ja­vaslataira, s egyebek között rámutatott: ezek a javaslatok tanúsítják, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik a tárgyalá­sok folytatására a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltá­sáról. A dán kormány üdvözli ezt. GÖRÖGORSZÁG mintegy hat és fél millió szavazásra jogosult állampolgára ma az urnák elé járul, hogy a 300 tagú parlament 288 képviselői helyéről döntsenek. A válasz­tásokon 15 politikai párt és csoportosulás 2150 jelöltje in­dul, s a 288 mandátum eldön­tése után a fennmaradó 12 helyet a legtöbb szavazatot elérő pártok képviselői között osztják el. A CIRUSI NÉP sohasem fo­gadja el a sziget megosztását, s kész hosszú harcot vívni ha­zája egyesítéséért — jelentet- tefcte ki Szpirosz Kiprianu cip­rusi köztársasági elnök szom­baton Nicosiában, 27 európai és harmadik világbeli ország parlamenti képviselői előtt. A KÖZÖS PIAC jövő héten összeülő miniszteri tanácsa zöld utat ad majd az Európai Közösségek Bizoüsngának a Kínai Népköztársasággal kez­dendő tárgyalásokhoz, ötéves szerződés megkötéséről van szó, amely magában foglalná a legnagyobb kedvezmény megadását is. NEM SOKKAL azután, hogy felszállt a római Leonardo da Vinci repülőtérről szombaton reggel, egy közeli erdőbe zu­hant az etiópiai légitársaság egyik Boeing 707-es teherszál­lító repülőgépe. A gépen öt személy tartózkodott, s vala­mennyien életüket vesztették. A tragédia körülményei még nem tisztázottak. HÉTFŐN ADOLFO SUAREZ miniszterelnök meghívására háromnapos hivatalos látoga­tásra Madridba érkezik Mario Soares portugál kormányfő. A látogatás hivatalosan bejelen­tett célja az új spanyol—por­tugál barátsági és együttmű­ködési szerződés aláírása. A szerződés, amelynek szövegét már mindkét ország kormánya jóváhagyta, a Franco és Sala­zar által 1939-ben kötött fa­siszta ibériai paktum helyébe lép. FRANZ JOSEF STRAUSS, a nyugatnémet Keresztényszocia­lista Unió (CSU) elnöke, San- tiagóban kétórás megbeszélést folytatott Pinochet tábornok­kal, a chilei fasiszta junta fe­jével. Szombaton Strauss és Pinochet részvételével ünnep­séget tartottak, amelyen arról emlékeztek meg, hogy 125 év­vel ezelőtt érkeztek Chilébe az első német gyarmatosítók. ppw Diákok egy csoportja a magyar internacionalisták emlékművénél. Ismerős a repülőgépről Omszkból Moszkva felé utazva a repülőgépen az út élményeit idéztük. Egyszer- csak egy sötét ruhás, göndör hajú fiatalember állt meg üléseink mellett. A tolmácstól érdeklődött, milyen nemzeti­ségűek vagyunk. Mikor meg­tudta, hogy magyarok, arca felderült, s jelezte, hogy be­szélgetni akar velünk, ha nem zavar bennünket. Mondtuk, hogy üljön közénk, hiszen éppen az Omszk megyei él­ményeinkről volt szó. Letele­pedett az ülés karfájára, s hosszan kérdezgetett: jár­tunk-e már itt, tetszett-e Szi­béria, milyen volt a vendég­látás? Válaszainkra megelé­gedéssel bólogatott, örülvén, hogy jól éreztük magunkat. Majd otthoni életünkről kér­dezett. sokminden érdekelte. Komoly figyelemmel hallgat­ta a válaszokat, néha közbe­szólt, hogy „nálunk ez igy, vagy úgy van”. Szóba került a magyar alma és az Ikarus- autóbusz meg, hogy jó ko­csi-e a Zsiguli és még sok egyéb hétköznapi dolog. Új­donsült ismerősünk egyszer- csak felállt és intett, hogy várjunk egy kicsit. Hátra­ment az ülőhelyéhez, láttuk, hogy a zsebeiben kutat, majd lehajtja a támláról az asz­talt, s egy fehér lapra hosz- szan ír valamit. Sorck a fényképen Mikor visszajött, egy fény­képet tartott a kezében. Csa­ládi kép volt, rajta ő, egy fiatalasszony, két gyerek és egy másik férfi. — Drága ba­rátaim — mondta —, ne ha­ragudjatok, nem tudok mást adni találkozásunk emléké­re, fogadjátok el ezt a képet. A fotó hátára a következőt írta: „Magyar barátaimnak és testvéreimnek emlékül egy szibériai fiatalembertől. A kép őt ábrázolja családjával és testvérével. 1977. november 9-én találkoztunk az Omszk­ból Moszkvába tartó repülő­gépen. Emlékezzetek e ked­ves találkozásra, jöjjetek el gyakran hozzánk, hogy be­szélgethessünk életünkről. Kí­vánok nektek jó szibériai egészséget és hosszú kauká­zusi életet”. S az aláírás:Vik­tor Sztyepanovics Porjagyin, Omszk megye. Tara város, Lenin út 95. 8. lakás. Mikor kiszállás közben visz- szanéztem egy pillanatra, lát­tam Viktor Poljagyint, amint két kezét összekulcsolva in­tett: „Jó utat, viszontlátásra, barátaim”. Mészáros János i

Next

/
Oldalképek
Tartalom