Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
fsaszsg Történelmi kiállítás Magyar—lengyel emlékek A lengyel és a magyar történelmi és kulturális hagyomá- l nyok, kapcsolatok a témája annak a kiállításnak, amelyet november 19-én, szombaton délelőtt az isaszegi falumúzeumban nyit meg Tihanyi László- né, az isaszegi pártbizottság titkára. A kiállításon a falumúzeum adattárából, dr. Dembsky Pál gyűjteményéből és a Bem József Lengyel Kulturális Egye'- sület Történelmi Emlékbizottsága anyagából származó dokumentumok mutatják be 1 két nép közös emlékeit. Új tornaterem Erdőkertesei Bábjáték a fogápolásié! A táplálkozási és fogászati hónap keretében rendezik meg ma, csütörtökön délelőtt a Petőfi Filmszínházban a testápolási és fogászati kérdésekkel kapcsolatos előadásokat, filmvetítéssel egybekötve. A nagy- csoportos óvodásoktól az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulóival bezárólag a város valamennyi ifjú lakója részt vesz csoportonként az előadásokon. Nemcsak a filmekből, hanem az azt követő előadásokból is sok hasznos ismeretet szerezhetnek a gyermekek a helyes táplálkozással, testápolással kapcsolatban. Nagyon fontos, hogy megtanulhatják fogaik szakszerű ápolását, tisztántartását, s így megelőzhetik a gyerekkorban is gyakori, egész életükre kiható fogbetegségeket. Az óvodások korosztályuknak megfelelő formában, bábjátékot nézve tanulhatják meg e fontos szabályokat. Erdőkertesen az Agrártudományi Egyetem nagygombosi kerületének építői még az idén átadják az iskolásoknak az új 398 négyzetméteres tornatermet. A képen: az iskolát és tornatermet összekötő folyosó külsejét vakolják. : , m UKi Sütő Zoltán és Gyalog János a tornaterem ablakait festi. Barcza Zsolt felvételei SPORT —SPORT — SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Nincs foganatja a büntetésnek Mi förténf Kerepese n ? Nincs nagy foganatja a büntetéseknek, eltiltásoknak. Tor vábbra is botrányok, bíróverés, durvaságok jellemzik a járási labdarúgó-bajnokságot. A legutóbbi fordulóban Kerepesen, a helyi csapat és a túrái tizenegy mérkőzéséről érkeztek rossz hírek. Sallai játékvezetőt többen megütötték, megrúgták. A sportszerűtlenség mértékét is meghaladó garázdaságot egy tartalékjátékos és egy kiállított labdarúgó kezdeményezte. A rendbontók személye ismeretes, büntetésüket nem kerülhetik el. Az első osztályú Kartal —Szada mérkőzésen két szadai játékost állítottak ki, a második osztályban a valkóiak egyik játékosa jutott ugyanerre a sorsra. A mérkőzéseken történt: J. osztály: Kerepes—Túra 1—3 (1—2) Vezette: Sallai. Az alacsony színvonalú mérkőzésen megérdemelten nyert a túrái gárda. Kartal—Szada 7—3 (4—1). Vezette: Darnyik. A minden csapatrészében jobb Kartal ilyen arányban is megérdemelten győzött. A sza- daiak nehezen viselték el a súlyos vereséget, két játékosukat kiállították. Honvéd Malinovszkij SE— Pécel 1—0 (0—0) Vezette: Imre. A kemény találkozón a szerencsésebb csapat nyert, a döntetlen igazságosabb lett volna. Isaszeg—Aszód 2—0 (1—0). Vezette: Maszlag. Az aszódiak a helyzetek sorát hagyták ki, Maszlag kiválóan bíráskodott. Galgrihévíz—Zsámbok 0—1 (0—0). Vezette: Legéndi. A jő iramú mérkőzésen, ha csak egy góllal is, de megérdemelten nyert a gólratörőbb és egységesebb csapatjátékot nyújtó Zsámbok. A gólt Urban szerezte 11-esből. Hévízgyörk—Mogyoród 2—2 (2—1). Vezette: Urbán. A györkieknek volt több helyzetük, de a döntetlen igazságos. GEAC—Veresegyház 7—0 (3—0). Vezette: Péli. A sportszerű mérkőzésen az egyetemisták a hét gólon kívül számtalan helyzetet hagytak kihasználatlanul. A látottak alapján a két számjegyű győzelem sem lett volna túlzott. II. osztály: Bag—Valkó 3—0 (1—0). Vezette:, Kófi. A bagiak elsöprő győzelmét a valkói kapuvédő, Gedeon akadályozta meg remek védéseivel. A Valkó az utolsó 20 percben nyolc emberrel játszott, egy játékosuk kiállítás, ketten pedig sérülés miatt volt kénytelen abbahagyni a játékot. Gödöllő II.—Hány 0—2 (0—0). Vezette: Tóth. Az alacsony színvonalú mérkőzésen megérdemelt vendéggyőzelem született. Erdőkertes II.—Nagytarcsa 1—1 (0—1). Vezette: Czene. A tarcsaiak kilenc fővel is elvitték az egyik pontot. Kartal II-—Domony 2—0 (1—0). Vezette: Kelemen. A sportszerű mérkőzésen a jobbik csapat győzött. A domo- nyiakat a játékvezető figyelmeztette, mert mezükön olvashatatlanok voltak a számok. Vasárnap teljes forduló lesz a II. osztályban, az elsőben, a járási válogatott mérkőzése miatt csak négy találkozót rendéznek: Zsámbok—Kerepes, Aszód—GEAC, Szada— Isaszeg, Veresegyház—Honvéd Malinovszkij SE. A Kerepesen történtek miatt a pálya ügyében később születik döntés. A bajnokság állása: I. osztály 1. H. Malinovszk. 12 10 1 1 27- 8 21 2. Zsámbok 12 7 4 1 18- 8 18 3. Kartal 12 7 2 3 36-18 16 4. Mogyoród 12 7 2 3 33-24 16 5. GEAC 12 5 3 4 36-22 13 6. Aszód 12 6 1 5 27-19 13 7. Túra 12 6 G 21-18 12 8. Kerepes 12 5 2 5 20-23 12 9. Pécel 12 4 2 6 14-16 10 10. Galgahévíz 12 3 4 5 13-24 10 ll. Veresegyház 12 4 1 7 14-28 9 12. Szada 12 2 3 7 17-31 7 13. Hévízgyörk 12 2 2 8 13-27 6 14. Isaszeg 12 2 II. osztály 1 9 9-32 5 1. Dány 12 8 2 1 39-13 20 2. Bag 13 6 5 2 36-23 17 3. Valkó 12 6 1 5 30-31 13 4. Kartal II. 13 5 2 6 19-14 12 5. Domony 12 4 2 6 20-31 10 6. Gödöllő H. 13 3 4 6 18-30 10 7. Nagytarcsa 13 4 2 7 23-32 10 8. Erdőkertes 12 2 4 6 14-25 Cs. J. 8 A PtST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA . IV. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1977. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Miből lesz az erdő? Facsemetét nevelnek a téeszek Megkedvelték az akácot Az utóbbi időben egyre többet beszélünk a parkokról, erdőkről, természeti kincseinkről; azokról a zöldterületekről, amelyek az emberek pihenését, egészséges kikapcsolódását szolgálják. Városunk és járásunk erdei nemcsak nekünk, hanem a fővárosban lakóknak is kiránduló- helyül szolgálnak. De nemcsak a szabad idő okos eltöltésének kívánalma okozza, hogy az erdők telepítését, felújítását, fenntartását, általában az erdőgazdálkodást, törvényben is szabályozák. Nép- gazdásági érdek, hogy jól sáfárkodjunk erdeinkkel. Az állam birtokában lévő erdőkön kívül szaporodik a termelőszövetkezetek faállománya is. Jobbára a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken telepítenek újabb erdőket, s azokat tervszerűen fejlesztik, kezelik. Önellátás A további feladatok megvitatására hívták össze azt az értekezletet, amelyen a járás termelőszövetkezeteiből érkezett szakemberek vettek részt: a Galgaparti termelőszövetkezetből Sárái Ferencné, erdészeti ágazatvezető, Szilárdi József, a dányi Magvető Termelőszövetkezet szaktanácsadója, Koncz István, a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezet erdészeti ága- zatvezetője, Horváth József, a Rákosvölgye Termelőszövetkezet erdészeti ágazatvezetője, valamint Barátony Gábor, az erdőfelügyelőség vezetője. Palicza József bevezetője után Molnár Endre, az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség erdészeti osztályának vezetője tartott előadást a tervszerű erdőgazdálkodásról. A növekvő területű telepítéshez mind több, jobb vetőmag és csemete szükséges. A felmérések szerint az ország csemeteigényének 40 százaléka a termelőszövetkezetekből származik. Me adj esőt a térre A fajták közül az utóbbi időben különösen kedvelt az akác. A méheknek oly hasznos virágján, kívül jól hasznosítható faanyagot ad az ! iparnak is. Sajnos a teljes igényt még nem tudják kielégíteni, ezért kívánatos lenne, ha a gazdaságok maguk nevelnék a csemetét, A dombokon A gödöllői dombvidék például nagyszerűen alkalmas lombos és tűvelelű facsemeték nevelésére, s hozzáértő szakemberekben sincs hiány. Palicza József hozzászólásában elmondta, hogy a járás termelőszövetkezeteiben sem gyűjtik rendszeresen a famagokat. A kísérő fajtákkal sem foglalkoznak megfelelően, s noha többet törődnek a csemetékkel, mint eddig, még itt is bőven akad javítani való. Helyeselte, hogy a szövetkezetben is tervszerűen ápolják a csemetéket, hiszen a nagy távolságokról szállított kis fák minősége, gyakran 20—30 százalékkal romlik. Ha a gazdaságok közösen kidolgoznák munkájuk alapjait, egy-két éven belül eredményre vezetne az együttműködés, Szilárdi József elmondta, hogy Isaszegen fenyőt és akácot nevelnek, Koncz István Püspökhatvanból kért ezüst- hárs vetőmagot. A tanácskozás résztvevői a megbeszélés után meglátogatták az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezet domonyvölgyi csemetekertjét. Az itt nevelt juharfákból 2 ezer 500 darabot a környező területeken ültetnek el. Sárdi Ferencné, a csemetekert gazdája elmondta, hogy 50 ezer fenyőjükből bárki vásárolhat, az 50—70 centiméter magas fácskák darabja negyven forint. Megtudtuk azt is, hogy jövőre 11,7 hektár erdőt telepítenek, 10 hektárt pedig felújítanak. Isaszegen, a dányi Magvető Termelőszövetkezet csemetekertjében 250 ezer akácot és 200 ezer erdei fenyőt nevelnek, s jövőre tovább bővítik a kertet. A péceli erdőket Horváth József mutatta be, a régi téglagyári égető feletti dombokon a tavasszal irtották ki a gyomot, s a fenyők szépen fejlődnek. Egyébként ezek a földek másra nem is alkalmasak, kiváló ágyast nyújtanak viszont a cseperedő erdőnek. Közös feladat A szakemberek beszélgetéséből is kiderült, ha összefognak a gazdaságok, ha átadják egymásnak tapasztalataikat, többre mehetnek. Megszívlelendő tanácsokat adhatnak például a rákosvölgyiek, hiszen maholnap 1000 hektár erdejük lesz, így hasznosítják a sovány földeket. A termelőszövetkezetekben tett látogatás után összegezték a szakemberek a látottakat. Az erdőfelügyelőség területén az V. ötéves tervben 350 hektárnyi erdőt telepítenek és fejlesztenek. Érdemes azonban külön szólni arról, ami már nem az erdészek feladata. A járás erdeit járva, az utak, a pihenők mentén mindenütt szemetet, piszkot láthatunk. Nagyon sok fa sínyli meg a nemtörődöm' emberek hanyagságát. Pedig, amint az a beszámolóból is kiderül, az erdők s így a pihenő- és parkerdők fenntartása és újabbak telepítése sok pénzbe, munkába kerül. Megvédeni, ápolni őket, valamennyiünk feladata. Csiba József Védőnők tanácskozása Uram, ne adj a Szabadság térieknek! Adj tápláló nedűt a szomjúzó szántóföldeknek, a tikkadó erdőknek, adj tisztító permetet a sima beton- utaknak s járdáknak, adj a poros háztetőknek, csak a Szabadság térieknek ne adj, Uram, égi áldást, mert ők há- ládatlanok s nem megköszönni fogják, ellenkezőleg: nevedet nyelvükre káromolva veszik, ha kéretlenül meglocsolod őket. Ámde haragod mégse keljen ellenük, hogy akaratod ily nem tetsző alakban is befolyásolni próbálják; vedd észre s mérlegeld sanyarú sorsukat! Hiszen gyarapodó lakterük elleritmondási mérgezik nap- jolcat. Mert midőn boldogok, különösen az itt lakók ifjoncai, kik csak hónapokkal °lébb vehették birtokukba — ürömmel elegy örömmel — sokáig rakott, ám végül mégiscsak, elkészült fészkeiket. boldogtalanok is már 'dŐsb lakótársaikkal egyetemben. Bújuk-bajuk tárgya pe- en a divat változásai. Merthogy miért is maradt A a kedvelt viseletek tárházából az gumicsizma men az ”drtnl védő lebernyeg? Biz’ a 'alkuk fay meghn.sonul: .míg másutt divatos csizmában, tet- szás szerint színezett van- *oV óbay és csinos felöltőben nlórtcf ett volnár- társaik, addig ők vehetnek testükre bármily jól szabott, szemnek mégoly kellemes ruhát, cipőt; lakásuk ajtaján kilépve legott uniformissá lészen rajtuk minden, pepitaszínt öltenek tetőtül talpig; sáriul, létül pepitát. Mert haj, ha esőt adsz ma, miért nem adtál tegnap fifi- kát? Miért hogy nem mutattál más tájakra: ímé felebarátim, utat, s mi szem-szájnak ingere: szó.raz járdát építni először érdemes, s aztán a többi. De ímé, elkeserült állapot mily igaztalan vádakra vezet önző gondolkodót; hogy jó betonparkoló épüliön a Pézgom- bos fogadó m.ellé, azt biz'a javalltad.. S tán te magad sem látód előre, mit ma láthatunk: ezt bezzeg most sebtiben rondítjákc szét. mert vezeték jár át alatta délcegen. Ne adj hát esőt és havat se adjál, inkább küldj türelmet és megbékélést szívünkbe. De ami biztos, az biztos; adj még temérdek sárkefét, s ha mód lenne rá, gólyalábakat s kd- lucsnit, meg a kisgyermekeknek, kik iskolába járnak arra- tájt, piciny szárnyakat. S legvégül mondd meg nekünk, kételkedőknek: sírjunk vagy nevessünk? Mert ezt magunk megválaszolni, mentül inkább gondolkodunk fe- lüle, antul inkább nem tudjuk. Gáti Zoltán A védőnőkről bennünk élő kép alapján nehéz elképzelni őket előadói emelvényen, vagy tanácskozások széksoraiban ülve. Megszoktuk már, hogy ők szavak helyett inkább tettekkel, mindennapos munkájukkal bizonyítják hivatásszerete- tűket, szakmai hozzáértésüket. Ritka alkalomnak tekinthető, hogy az egészségügyi napok rendezvénysorozatának keretében, a pártbizottság nágyter-, mében tanácskozásra gyűltek össze a város és a járás községeiben tevékenykedő védőnők, s vendégül látták a váci városi, járási védőnőket is. Az előadások során fontos kérdésekről, megoldásra váró és eredményesen végrehajtott feladatokról számoltak be munkatársaiknak a gödöllői járási-városi védőnők. Lakatos Tiborné városi vezető védőnő a gödöllői anya- és gyermekvédelem helyzetéről, fejlődéséről tartott előadást. A 106 ezer lélekszámú járás 24 településén sajátos gondokkal kellett megküzdeniük a védőnőknek a népesedéspolitikai határozat végrehajtásakor. Ezekről szólott előadásában Mayer Mátyásáé, járási vezető védőnő. Szerteágazó munkájuk elemzése közben felvetette, hogy a községek egészségügyi kultúrájának fejlesztéséhez emelni kell a mozgó szakorvosi szolgálat kiszállásainak számát, a tanácsadók és a tanácsadások színvonalát, javítani a védőnők munkakörülményeit, gyarapítani a bölcsődei férőhelyeket. A védőnők tevékenyen részt vesznek az iskola egészségügyi nevelőmunkájában is. A családi életre való nevelés tantárgy oktatásának szadai tapasztalatairól Mészáros Istvánná körzeti védőnő tájékoztatta a jelenlevőket. Nagy segítség a terhes nők, a kismamák védelmében, helyes életmódjuk kialakításában, hogy egyre több községben alakulnak kismamaklubok. Onofer Mihályné azokról a tapasztalatokról számolt be, amelyeket a valkói kismamaklub irányítása során szerzett. Előadása tanácsokkal is segítette a hasonló klubok munkáját. Nem újdonság, hogy a védőnők, az egészségügyi szakemberek továbbképzéseken rendszeresen gyarapítják ismereteiket. Nem mindegy azonban, hogy az itt szerzett tapasztalatokat, hogyan tudják munkájuk során hasznosítani. Mészáros Lászióné, a Stromfeld sétányon néhány hónapja átadott bölcsőde vezetője a továbbképzések gyakorlati hasznát elemezte. Steier Jánosné, járási vezető védőnő az egészségügyi szakdolgozók VIII. tudományos értekezletén első díjjal jutalmazott pályamunkáját ismertette. Az előadásokhoz kapcsolódva jó néhányan elmondták véleményüket a védőnők cseppet sem könnyű, de szép munkáiéról. A nyilvánosan, valamint az előadások szünetében lezajlott eszmecserék révén a tapasztalatszerzést, a váci és gödöllői védőnők tevékenységének megismerését segítette a tanácskozás. G. M. \ l
