Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
IV. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1977. NOVEMBER 16., SZERDA Gondolkodásra nevelni A matematikaoktatás reformja és a gyakorlati megvalósítás Nem félek már az elején megfogalmazni beszélgetésünk lényeges megállapítását: oktatási rendszerünket olyanná kell formálnunk, hogy a tanulmányait tizenkét-tizen- nyolc év múlva befejező diák, kilépve az iskolából, ne álljon értetlenül az eléje tornyosuló feladatok előtt. Hiszen — említenünk is felesleges — a tudományok, a technika rohamléptekkel halad, a számítógépek korában anakronizmus a számolószerkentyű a száz színes golyóval s még inkább az, hogy sután, a hátunk mögé rejtett tíz ujjunkkal manipuláljunk. Márpedig, ha nem vigyázunk, hamarosan ilyen helyzetbe kerülünk, s különösen gyermekeink. Gondoljuk csak meg: a ma születő 2000-ben még egyetemista lehet. Mindenkit érdekel Gergely Péter matematikával, fizikával és ami a legfontosabb, oktatásukkal foglalkozik. Megyei vezető szakfelügyelő, de ahogy ő mondja, a gyakorlattól nem szabad elszakadni, tehát tanít is, Gödöllőn, az Imre utcai általános iskolában. Itt kérdezgetjük az új matematikaoktatásról, tapasztalatairól, azokról a dolgokról, amelyek nemcsak a tanárokat, nemcsak a szülőket, hanem mindenkit érdekelhetnek. Gergely Péter először a változások kezdetéről beszél: — A matematikai oktatás reformját négy évvel ezelőtt kezdtük el, az iskolák öt százalékában vezettük be az új tanrendet. Egy évre rá, ez az . arány tíz, tavaly pedig ötven százalékra emelkedett. Az idén szeptemberben valamennyi első osztály az új anyagot tanulja s az ötödik osztályok nyolcvan százalékában is átmeneti oktatás folyik. Azt ugyanis tudni kell, hogy a tantárgyreform fokozatos és folyamatos. Az első osztályban teljes, az ötödikben átmeneti. Az idén végeznek az első, új szellemben nevelt évfolyamok. Jövőre a reformnegyedikesek az ötödikben folytatják a sort. Erről is sokat vitáztak annak ideién, miért, hogy az alsó és a felső tagozatban külön kezdik? — Elsősorban a nevelők szemléletének alakítása volt a cél, amire az alsós évfolyamok beérnek, a felsős tanárok is hozzászokhatnak az úi módszerekhez, Tapasztalataink szerint s a nemzetközi kísér- JoteVro tekintettek mev'tjlanít- hatjuk, helyesen jártunk el. Régi és új — Mi a különbség a régi és az új anyag között? — A régi tantervben a matematika két ágát művelték erősebben, az aritmetrikát és a geometriát. A szülők sem vártak többe!:, mint hogy gyermekeik tudják a négy alapműveletet, s tudjanak számolni. Az újabb oktatás sokoldalúbb, a fentieken kívül, a halmazokkal, a matematikai logikával is foglalkoznak a diákok, a tananyag a reláció, a függvények, a kombinatorika is. A lényeg azonban a gondolkodásra való nevelés. A drillszerű, mechanikus számolás erőltetése helyett a szellemi képesség teljes kiaknázása, mozgásba hozatala a cél. — Milyen konkrét példával bizonyítható ez? — Állandó figyelemmel kísérjük a reform következményeit. Az új tanterv szerint végzettek többet tudnak, mint a hagyományos anyagot hagyományos módszerekkel tanulók. Például a törtszámokkal való számolásban és a százalékszámításban, szégyen ide, szégyen oda, eddig 32—36 százalékos eredményt tudtunk elérni. Ez az arány sokat javul. Vagy említhetem a szám- rendszerek esetét. Az általános iskolát, sőt a gimnáziumot végzettek többsége mit sem tud arról, hogy a tízes szám- rendszeren kívül mi a helyzet. Az új tematika a tízes szám- rendszerig a kettes, hármas és a többi számrendszeren át jut el. Ennek nemcsak azért van jelentősége, mert a számítógének a kettes számrendszer alanián működnek, hanem azért is, mert így a számrendszerek közös törvényszerűségeit ismerik meg a tanulók, a tízes rendszert is, megértik s nem csupán mechanikusan használják. Persze. ezek csak kiragadott példák. Fontos a módszer is — Az új anyag új módszereket is kíván. — Eddig a matematika volt a legelvontabb tantárgy, ma három alapvető munkaeszközük van a tanulóknak, a színes rúd, a logikai készlet s a lyukas tábla. Az utóbbin például távolságokat, idomokat tűzhetnek ki s koordináta- rendszert alkothatnak. A síkés térmértani modellezőkészlet, a maguk készítette számegyenes s a szemléltetőeszközök mind-mind konkrét segítséget adnak ahhoz, hogy egyszerűbb legyen az elvonatkoztatás, hogy tanulhatóbbá váljék a gondolkodás. S persze, rengeteg múlik a tanítás módszerén. A kislány és a nagyfőni>k A kis Katit magával vitte anyukája a munkahelyére. — Ki ez a bácsi? — kérdezte egy magas férfira mutatva. — Ez a bácsi, kislányom, a nagyfőnök. Kati ebben megnyugodott. anyukája elfelejtette. — Egyél szépen, Katika — mondta később anyuka az ebédlőben —, mert itt jön egy nagyfőnök bácsi. és megmondom neki, hogy nem viselkedsz rendesen. — Hogyan lehet ez a bácsi is nagyfőnök — álmél- ködott el a kislány —, ha a másiknak csak a válláig ér? K. Z. P. A szakfelügyelő elmondta azt is, hogy jövőre az első osztályban valamennyi tantárgyban új tanrendet vezetnek be. örömmel említette például, hogy a szintén megreformált hatodikos fizikára sem lehet majd ráismerni, az is igazodik a matematika közvetítette új megismerési módokhoz. Eddig főként az induktív, a részről az egészre következtetési rendszert alkalmazták a tankönyvek, ezután nagyobb hangsúlyt kap a dedukció is, s általában a komplex, a különböző módszerek kombinált, együttes alkalmazása lesz a divat. A hatodik osztályos fizikában például a kölcsönhatásból indulnak ki, s a tananyag egészét úgy építették fel, hogy a tanuló mintegy kutatja, faggatja a természetet. A matematika könyvéről, a munkalapokról is jót mondhatunk, gondosan szerkesztettek, sok-sok találós kérdéssel, történeti, színes olvasmányokkal fűszerezettek. Csak tanulni és tanítani kell belőlük, ami bizony, nem mindig egyszerű. Gáti Zoltán Országos pályázaton Második hely Második helyeziést ért el Molnár Lajos nagy tárcsái tanító és felesége, M■ Hajdú Margit azon a pályázaton, amelyet a Múzsák című folyóirat hirdetett meg Tanító múzeum címmel. Az országos vetélkedőn sikerrel szerepelt házaspár dolgozata, az Alsó tagozatosok a múzeumban egész Pest megye irodalmi, történelmi és néprajzi anyagából merít, elősegíti a kisiskolások sízókincsénidk gyarapítását és javaslatokat ad a pedagógusoknak, hogy melyik témaCzö: tanításához melyik múzeumot keressék fel? Erdőkertesi mozaik Több, nagy érdeklődéssel kísért összejövetelt tartott a közelmúltban az erdőkertesi klubkönyvtár. Vendégül látta Féja Gézát és Végh Antalt. Mindkét esetben szűknek bizonyultak a klubtermek: az író—-olvasó találkozókat a moziban rendezték meg. Hetven- hetven kötet is gazdára talált az írók műveiből. ★ A nyugdíjasok barátságklubja a Munkásmozgalmi Múzeumot látogatta meg, majd a klubtagok színházba mentek, közösen. Legközelebbi klubestjükön, dr. Mohai Imre veresegyházi állatorvos tart vetítettképes előadást a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságairól. ★ Eszperantó, francia és olasz nyelvtanfolyamokat indít a klubkönyvtár, melyeken a mindennapi élethez szükséges, alapvető szókinccsel és beszéd- fordulatokkal ismerkedhetnek' meg az érdeklődők. Természetjárók klubdélutánja Klubdélutánt rendez holnap, november 17-én, 5 órai kezdettel, a városi-járási Juhász Gyula Könyvtárban a Gödöllői SC természetjáró-szakosztálya. A Magas-Tátráról szóló, színes diafilmmel illusztrált előadást szellemi totó követi. Mélyépítő Munkás Akik többet tudnak egymásról... Ezentúl kéthavonként jelentkezik a gödöllői Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozóinak lapja, a Mélyépítő Munkás. A novemberben első ízben kiadott újság a korábbi Tájékoztató utódja és folytatója — tartalmasabban és magasabb színvonalon. Elsődleges feladata, mint Vass Sándor, a vállalat igazgatója írja Beköszöntőjében, az egymástól jelentős távolságokra levő munkahelyek dolgozóinak ismereteket nyújtani a vállalat egésze működési folyamatáról, hiszen azok, akik többet tudnak egymásról, közelebb kerülhetnek egymáshoz. Már az első szám is sokrétűen igyekszik a kitűzött célt szolgálni. Beszámol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny jelentősebb eredményeiről, beszélgetést közöl a műszaki és a gazdasági igazgatóhelyettessel, cikket olvashatunk arról, hogyan szólhatnak bele a dolgozók a vállalat ügyeibe? Helyet kapott a lap hasábjain a pártoktatásról szóló írás, és új termelési eljárásokat is ismertet. Az újságot hírrovat teszi teljessé. Alkatrészek — Ikarus buszokhoz A Pest megyei Fém- és Tömegcikkipari Vállalat veresegyházi üzemében a Magyar Hajó- és Darugyámak, valamint az Ikarus gyárnak készítenek alkatrészeket.) A képen: Bangó József és Nagy Lajos öntök lámpatestet formálnak. ^ A rilsanozó műhelyben az Ikarus buszok kapaszkodó részeit látja el korrózióvédő bevonattal Sárközi Imréné, Ferenci Dobos Ferencné, Lipták Isívánné és Sm icier Károlyné. Barcza Zsolt felvételei A felszolgálón© - és a vendégek Még alig hangzott el a déli harangszó, utolsó kongása, de a zsámboki kis falatozó máris telve ebédre vágyó, étkezni akaró átutazókkal, s helybéliekkel, akik csak úgy, a munkából szaladtak át bekapni néhány falatot. Az idegenek kissé kimérten, tartózkodóan, a helybeliek fesztelenül, hangoskodva nézik, amint a os.inos, szőke felszolgálónő sietős mozdulatokkal az asztalokra rakja a tányérokat, evőeszközöket. Felveszi a rendeléseket egy-két asztaltól, majd siet tovább, mert á szomszédos teremben is rá vár a vendégsereg. Per- dül-fordul, hordja az illatos, gőzölgő levest, sültet, pörköltet, kinek-kinek kívánsága szerint. Hiába a sietség, nem győzi, a mind több és több vendéget egyedül kiszolgálni. Itt egy korsó sört kérnek, amott fizetni akarnak, mások a már megrendelt ebédet sürgetik, udvariasnak semmiképp sem nevezhető módon. Az ismerősök, a falubeliek — a teremben csaknem mind férfiak ülnek — rosszízű tréfákat engednek meg az igyekvő felszolgálónő rovására, s az idegenek helyeslő pillantásait is várják. Némelyik asztaltól nem is hiába. Nézem a fiatal felszolgálónőt. s azt várom, mikor veszti el türelmét, mikor szól rá rendreutasítóan a viccelődő férfihadra. De nem, nyugodtan hordja az ételeket, mint aki beletörődött,' talán csak a /V éha-néha elgondolkodom,, 1 ’ hogyan is állunk sokat hangoztatott, megküzdőit egyenjogúságunkkal, a hétköznapokban? No, nem arról van szó, hogy nem tekintenek bennünket egyenrangúaknak a teremtés koronái, bár ilyen is előfordul, hiszen közülünk mind többen kerülnek fontos beosztásba, melyben hozzáértéssel és biztonsággal ténykednek. S mégis, gyakran érezzük, úgy, hogy jogosan kaptuk egykor a gyengébb nem jelzőt. Még mielőtt kishitűséggel vádolnának, megmagyarázom! A sok társadalmi segítség ellenére is nehéz. nagyon nehéz összeegyeztetnünk énünkben a dolgozó nőt, s a feleséget, anyát. Ezzel, persze, nem mondtam újat. Anyuka lelkesen dolgozik, tárgyal, gépet tervez, osztályt irányít, fontos kérdésekben dönt, de csak addig, míg gyermeke betegségével a sors közbe nem szól. EÍég egy erősebb szél, hűvös idő, s már lázas, beteg fiúnk, vagy lányunk. Jobbik esetben mi fedezzük fel a bajt, a rosszabbikban már a Jegyzet Anyukák - kényszerpihenőn hallom gyárban, hivatalban, iskolában, vállalatnál, hogy az osztályvezető, igazgató, művezető elvtársnő nincs itt, beteg a fia, a lánya. A munkából való hiányzás miatt panaszkodnak a nőt foglalkoztató üzemek, s maguk az anyukák is, ők viszont arról, hogy munkahelyeik, főnökeik nem mindig megértő magatartása még nehezebbé teszi számukra az amúgy sem könnyű napokat. Megoldást javasolni nem tudok. Segítene talán, ha egy- szer-egyszer az apuk á k is vállalkoznának a gyermekápolásra. Igaz, a munkából ekkor az apukák szakadnának ki néhány napra, de újabb bizonyítékát adhatnák annak, egyenjogúságunkat nemcsak a munkára, hanem a családi életre, a második műszakra is érvényesnek tarthatjuk. Gáspár Mária szeme szomorodott el, s néha-: néha egy-egy segélykérő pillantással néz körül. Miközben azon tűnődöm,' hogy a déli csúcsidőben a várakozást, a türelmetlenkedést elkerülendő, miért nem legalább ketten szolgálják ki a vendégeket, elhalad mellettem egy halom mosatlan tányérral, s panaszos hangon, csak úgy, maga elé mormolja: — Otthon, bezzeg, nem mernének így viselkedni, de azt hiszik, egy pincérnővel már mindent lehet! G. M. Anyakönyvi hírek Született: Albert László és Hanák Éva Mária: Albert, Taráik János és Solymosi Zsuzsanna Erzsébet: Csaba, Szabó László és Kovács íréi: Zoltán, Végh József és Palla- gi Edit: Judit, Kovács István és Hegedűs Zsuzsanna: Zsuzsanna Judit, Oroszi István és Menyhárt Erzsébet: Tibor, Zsemle Vilmos és Dóra Ilona: Ervin, Katona Ferenc és Szél Klára: Rita, Tréfán János és Délceg Éva: Zsolt, Hegedűs Árpád Gábor és Udvarnoki Erzsébet Paula: Anikó, Púpos László és Malik Terézia: Katalin, Kovács János és Récsán Julianna: Attila, Rácz Sándor és Szénás! Erzsébet: Lidia és Sándor, Békés Tibor és Lő- rincz Eszter: TibcV, Unger Róbert István és Lados Zsuzsanna Vilma: Balázs, Dobák László és Gyurkó Ágnes: Olga, Kópor József és Vojt Mária: Andrea, Sárközi István és Kánai Gabriella Anna: Henriett, Veresek József és Ür- mös Erzsébet: Zsolt, Szabadi István és Néger Ildikó Erzsé- bet: Renáta Ildikó, Sipos István és Bathó Mária: István András, Pojzer János István és Kovács Gabriella: Csaba, Szolárd László és Csizmadia Mária: Andrea, Bogár János és Kovács Mária: Zsolt nevű gyermeke. Névadót tartott: Szabadi István és Biliinger Magdolna: Adrienn Fatime, Bajnóczi István és Sára Teréz: István Gellért, Kiss Gyula és Tóth Erika: Balázs, Fekete Gyula és Hrabovszky Erika: Dávid László, Huszár Jenő és Prém Katalin: Zsuzsanna, Bankó József és Hegedűs Erika: László, Varga József ás Simon Irén: Gábor, Rainák László és Sallai Mária Tímea, Merkel Miklós és Lovasi Borbála: Franciska nevű gyermekének. Házasságot kötött: Pápai József és Szabó Borbála. Elhunyt: Kiss Lajos, Gödöllő (kastély), Tüsor Erezmus- ná, Gödöllő (Tavaszmező utca 18.), Varga Józsefné, Gödöllő (kastély). 4 munkahelyről szólít el az iskola, az óvoda, a bölcsőde, hívó szava. S akkor, természetesen, csapot-papot, szépen megtervezett munkánkat otthagyva, futunk, hisz el s ő a g V e- r e k! Anyuka, ha teheti, mozgósítja a betegápolásra a nagymamákat, s ha nem tudja elővarázsolni a drága nagymamit, ő megy táppénzre. \/tunkája a kényszerpihenőn töltött napok, hetek alatt azután vagy mérhetetlenül megszaporodik, vagy a többletmunka miatt bosszús kollégák végzik el helyette ímmel- ámmal. Nem csoda hát, ha magunk is elismerjük, hogy a termelést és egyáltalán mindenféle munkát tekintve, nem tartozunk a legmegbízhatóbbak sorába, míg gyermekünk betegsége egyik napról a másikra kettős szerepünkből az anyát állítja előtérbe. Néhány hete ismét gyakran
