Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

Versmondók, énekesek Vendégszereplés Törteién Nagy sikerű műsorral szere­peltek Törteién az Arany Já­nos Művelődési Központ önte­vékeny művészi csoportjának tagjai. A novemberi ünnepsé­gek alkalmából meghívást kaptak a közeli községbe, ahol a művelődési házban sok száz érdeklődő nézte és hallgatta végig a nagymúltú férfikórus, a népszerű citerazenekar és asszonykórus, valamint az if­júsági klub irodalmi színpadá­nak ünnepi műsorát. A helybeliek hosszan tartó tapssal jutalmazták a nagykő­rösi együttesek fellépését, s arra kérték a vendégeket, hogy más alkalommal is látogassa­nak el Törteire. A fellépés egyébként már nem az első volt, hiszen a tör- teli és a nagykőrösi művelő­dési házat régi, jó kapcsolat köti össze, s nem is olyan ré­gen a törteli vendégek mutat­koztak be a nagykőrösi közön­ségnek. MOZIMŰSOR A neretvai csata, I—II. Szí­nes jugoszláv—olasz—nyugat­német film. Előadás kezdete: 5 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ARBOZI ISKOLÁBAN Üdülők: Francia film. Elő­adás kezdete: 7 óra. Gázvezeték — misideai irányban A gázvezetéket szerteágaztatja a Rákóczi utcában a Tisza- táj Termelőszövetkezet szerelőbrigádja. A képen: Győri Miklós, Ferenczi László és Beck Antal ágazatcsövet hegeszt. Barcza Zsolt felvétele SPORT —SPORT— SPORT— SPORT —SPORT Kosárlabdázók és tornászok Felnőtt férfi kosárlabdásaink Idegenben vettek részt tétmér­kőzéseken, a többiek pedig itthon, a gimnáziumi labdajá­tékteremben mérkőztek. NB II, FÉRFI: Debreceni ASE—Nk. Pedagógus 109—73 (44—33). Nk.: Szentesi (2), Abrahám (14), Mester (30), Nagy A. (2), Józan (4); csere: Mocsai (2), Dudás (2), Spindelbauer (16), Danóczi. A szabadtéri játék hátrá­nyos volt a teremhez szokott körösieknek. A II. félidő 9. percében még csak 60:49 volt az állás. A hajrá az egyete­mieknek sikerült jobban. A sok személyi hibát elkövető körösiek közül a végén csak három játékos maradt a pá­lyán. VILLÄMTORNA: A Kecskeméti Kertészeti Fő­iskola sportcsarnokában, a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére, 3 csapattal (a ren­dezők, Kecskeméti MFSC, Nk. Pedagógus) hétközi kosárlab- da-villámtornát rendeztek, 2 X 15 perces mérkőzésekkel. A program jól szolgálta a részt vevő férficsapatok felkészülé­sét a bajnoki találkozókra. MEGYEI BAJNOKI, FEL­NŐTT, NŐI: Nk. Pedagógus—Dunai Kőolaj (Százhalombatta) 79—64 (53—33). Nk.: Matuskáné (4), Molnár (2), Kiss (10), Bartha (14), Kul- csár (16); csere: Gárdián (24), Pécsi (7), Takács J. (2). A körösiek jobbak voltak, de az utóbbi időben sokat fej­lődött vendég ellen a végén kissé kiengedtek. SERDÜLŐ, LEÁNY: Nk. Pedagógus—Dunai Kőolaj 19—10 Legjobb dobó: Dombi (14). A Dunai Kőolaj—Nk. Pe­dagógus serdülő fiúmérkőzést a battaiak nyerték. KÖZÉPISKOLAI KUPA, NŐI: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 77—43 (44—19) Ld.: Becser (18), és Varga (10). A körösi lányok a visszavá­gó után, jó játékkal bejutottak a legjobb 4 köró a megyében, a fiúk pedig kiestek. RESZELI HELYEZÉSEI A Budapesten megrendezett kétnapos, ifjúsági I. és serdü­lő I. osztályú vidéki egyéni tornabajnoki döntőre a Nk. Pedagógus három tornásza volt hivatalos. Ifjúsági összetettben Reszeli Péter, 93,3 ponttal, a harmadik helyen végzett. A körösi tornászok, a Kos- suth-iskola tornatermének ta­tarozása miatt, csak kevés ter­mi edzésen vehettek részt, fő­leg futóedzéseket tartottak, s ez meglátszott Reszeli teljesít­ményén, ennek ellenére bizta­tóan mozgott, a szerenként! bajnokságban ugrásban, nyúj­tón és gyűrűn 2., a többi szeren 3. lett. A serdülők színvonalas küz­delmet vívtak, huszonötén, ösz- szesen 8 egyesülettől érkeztek. Pesti Zoltán a középmezőny­ben, a nemrég megsérült Ke­nyeres Ambrus a 20. helyen végzett. Egynapos volt a Szegeden megrendezett déli területi fel­nőtt női III. osztályú egyéni tornászbajnoki döntő, 3 egye­sület 16 versenyzőjével. A Nk. Toldi DSK fiataljai igen jól szerepeltek, mindhárman beju­tottak a vidéki bajnoki me­zőnybe. összetettben Szattler Erzsébet 3. (10 tanárképzőst is megelőzött), Csányi Agnes 8. és Deák Enikő 9. lett. A MAI PROGRAM Labdarúgás Cegléd: CVSE: (NB III)— Nk. Kinizsi, barátságos mér­kőzés. "“"xJÍTQXiÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 369. SZÁM 1977. NOVEMBER 16., SZERDA Az érdeklődés középpontjában: a közlekedés Több segítséget a város oktatási és közművelődési intézményeinek Tanácskozott a szakmaközi bizottság A Szakszervezetek Városi Szakmaközi Bizottságának legutóbbi ülésén Makai Kata­lin, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője ismertette a közművelődési törvény végrehajtásából adódó helyi tennivalókat, beszámolt az oktatási és a közművelődési intézmények helyzetéről, s vá­zolta a megoldásra váró fel­adatokat. A tájékoztatót követő vitá­ban a bizottság tagjai a szo­cialista brigádok tervezett vá­rosi vetélkedőjével, a letéti könyvtárak szerepével és a dolgozók általános iskolájá­nak tevékenységével kapcso­latban fejtették ki elképzelé­seiket. Javasolták egyebek kö­zött, hogy a nagykőrösi műsorfüzet rendszeresen tudósítson az üzemek közművelődési te­vékenységéről, kulturális rendezvényeiről is, sürgették a városi könyvtár bővítését, raktározási gondjai­nak megszüntetését. Megálla­pították, a város oktatási és közművelődési intézményeinek a korábinál is nagyobb tár­sadalmi segítséget kell nyúj­tani, hogy kielégíthessék a megnövekedett igényeket. A szakmaközi bizottság ülé­sének második részeten Pacsa János alezredes, a városi rendőrkapitányság vezetője tájékoztatta a bizottság tagjait a város közrendjéről és köz- biztonságáról. Részletesen fog­lalkozott előadásában a köz- biztonság általános helyzeté­vel, a fiatalkorúak bűnözésé­nek alakulásával, a rendőrség igazgatásrendészeti tevékeny­ségével, Nagykőrös közlekedé­sének helyzetével s a társa­dalmi tulajdont károsító bűn­tettek elkövetését lehetővé te­vő okokkal. Elégedetten álla­pította meg, hogy a város közrendje és közbiztonsága, a meglevő gondok ellenére, megfe­lelő. Köszönetét mondott a lakos­ság rendőri szerveket segítő tevékenységéért, az önkéntes rendőrök és a munkásőrség tagjainak áldozatkész munká­jáért. A rendőrkapitányság veze­tője végezetül hangsúlyozta, hogy a közlekedés kérdései Nagykőrösön is közüggyé vál­tak, a tanácstagi beszámoló­kon azokkal kapcsolatban hangzott el a legtöbb hozzá­szólás. Az irántuk megnyil­vánuló érdeklődést tükrözte a szakmaközi bizottság ülése is, melyen a jelenlevők számos javaslattal igyekeztek meg­könnyíteni a rendőrség közle­kedésrendészeti munkáját, biztonságosabbá tenni a város közlekedését. A Szakszervezetek Városi Szakmaközi Bizottságának ülésén részt vett Pásztor Ist­ván, az MSZMP városi bizott­ságának titkára is. F. Sok sertést hizlalnak Kocséron az eladásra kerü­lő gyümölcs és zöldség felvá­sárlását a Nagykőrös és Vi­déke ÁFÉSZ ottani felvásár­lótelepe intézi, vezetője Ba- gi Jóasefné. A telepen arról érdeklődtünk tőle, hogyan ala­kult az idei felvásárlás? — A községben növekszik a közepétől, a mezővárosokban a közösségi élet legfőbb szer­vezői az egyletek lettek. Meg­jelenésük nagyon jellemző, s az is, hogy nagyrészt maguk, ra vállalták az ünnepek kö­zösségi életet szervező szere­pét. Ugyanakkor az ünnepek­ben évszázadokon keresztül szívósan továbbélő babonák és mágiák az egyleti életbe már nem fértek bele, a kö­zösség tehát lemondott ró­luk. Persze, az egyes embe­rek emlékeiben megmarad­hattak. Más volt a helyzet a tanyavilágban, ahol nem szer­veződtek egyletek. A közössé­gi élet alapját továbbra is az ünnepek jelentették, ezért job­ban megőrződtek őseink szo­kásai. Nagykőrösi jellegze­tesség, hogy a városban meg­jelenő katolikusság Is a ta­nyákon települt le és saját, igen sok jászsági kapcsola­tot mutató szokásait ötvözte az itt talált hagyományokkal. Szinte szenzáció — Említette, hogy Nagykő­rös más vidékekkel tartott kapcsolatot, mint Debrecen. Milyen szokások bizonyítják ezt? — Például a Tisza menté­vel mutat szoros kapcsolatot az ünnepek szigorú étrendje, a többi között az. hogy nagy­pénteken a régi körösiek rend­szerint savanyú krumplit et­tek. Kiskunhalasi, dél-du­nántúli és jászsági hatásra alakult ki az aprószentek nap­ján szokásos virgácsolás. A Dél-Dunántúlról vették át a körösiek az úgynevezett bé- vödeste megtartásának szo­kását, mely ott karácsony­estét, itt Szilveszter-estét je­lentett többnyire. Ugyanar­ról a vidékről került ide a regölés is. Erinek nemrégiben bukkantam a nyomára Nagy­kőrösön, s némi kis túlzással néprajzi szenzációnak is ne­vezhető. Érdemes tehát Nagy­kőrösön kutatni. Az a vád mellyel gyakran illetik a vá­rost, hogy néprajzi hagyomá­nyai régen feledésbe merül­tek, nem állja meg a helyét. Farkas Péter nél. Évszázadokon keresztül az állattartás volt mindkét városban a legfontosabb gaz­dasági ágazat. A hozzákap­csolódó szokások azonosak vol­tak? — Erről nagyon keveset tu­dunk. Debrecenben szinte napjainkig elevenek marad­tak a pásztorhagyományok, Nagykőrösön jóval korábban eltűntek, ha voltak egyálta­lán valamikor is. A nagykő­rösi pásztorok tudniillik, mindig idegenek voltak, s a város nem is engedte őket letelepedni. A nagykőrösi pásztorhagyományokat tehát nem itt, hanem az egykori puszták területén kialakult közösségekben lehetne talán felkutatni. Hozott és talált ötvözete — Hogyan alakultak át népszokásaink a társadalmi változások során? — Azt hiszem, elég, ha most csak a szokások eltűné­séről beszélünk — vélekedik dr. Barna Gábor. — A kiala­kulásukat kísérő változások nyomon követése nagyon messzire vezetne. A népszoká­sok eltűnésének igen érde­kes példája az alföldi refor­mátus mezővárosokban a fu- nerátor intézményének meg­szűnése. A funerátorok a te­metések szertartásmesterei voltak, olyasféle feladatot lát­tak el, mint a vőfélyek az es­küvőn. A funerátorok szinte egyidőben fejezték be tevé­kenységüket városainkban, akkor, amikor a múlt szá­zad utolsó harmadában meg­jelentek a temetkezési vállal­kozók. Más szokások viszont megmaradtak, de kiszorultak a árosokból. A múlt század zöldségtermesztők száma, kik nagy mennyiségű salátát és paprikát termesztettek. Visz- szaesett viszont a régi, híres kocséri libahizlalás és puly­kanevelés. Házinyulat töb­ben tenyésztenek, galambot viszont már kevesebben a korábbinál, pedig a húsga­lambnak nagyon jó ára van. Jóformán csak a naposcsibe­eladásból és a tojásfelvásárlás terén érünk el nagyobb for­galmat. Tojásból szezon ide­jén egy héten 60 ezret is hoz­nak. A felvásárlótelepen van az ÁFÉSZ szemes- és táptakar- mány-árusító boltja is, me­lyet Csőke Sándor vezet. — Nem panaszkodhatom — mondta. — Jó a szemes- és táptakarmány-ellátás, és so­kat eladok belőle. Főleg a ser­téshizlalás lendült fel nagyon Kocséron. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, szomszédok­nak. ismerősöknek, valamint a Zöldért dolgozóinak, akik felejt­hetetlen, drága jó férjem, édes­apám. id. Bognár József temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak, ismerősöknek, jó szom­szédoknak, akik férjem. Boros Antal temetésén részt vettek, sír­jára koszorút virágot helyeztek, ezzel nagy bánatunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak. barátoknak, szomszédok­nak, az Arany János Tsz. dolgo­zóinak, a Kazinczy óvoda dolgo­zóinak. akik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk temetésén részt vettek, fájdalmunkon enyhí­teni igyekeztek, sírjára koszorút és virágot helyeztek. Id. Török Jánosné é3 családja. Köszönetnyilvánítás. Ezúttal mondok köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jő szomszédoknak, akik felejthetetlen halottunk. szeretett feleségem, édesanyám, nagymamánk. Farkas Ferencné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek el. A gyászoló Farkas család. Köszönetnyilvánítás. Köszönjük megjelenésüket szomszédoknak, rokonoknak, ismerősöknek és munkatársaknak, akik koszorút és virágot helyeztek édesanyánk, özv. Kenyeres Antalné temetésén, özv. Varga Ferencné és családja. rmr-r—rsTT—rr Ezúton mondok köszönetét min­den jó szomszédnak, ismerősnek, akik felejthetetlen jó férjem, K. Varga Elek témetésén megje­lentek. sírjára koszorút és virágot helveztek fáji-'m-mat ezzel eny-. hitették, özv. K. Varga Elekné. , » — Mely népszokások lelhe­tők fel Debrecenben és Nagy­kőrösön is? Ünnepek és névnapok — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy az egye­zések a két város lakóinak szokásrendszerében nem kor­látozódnak csupán a két al­földi településre. Hasonló emlékek nyomára bukkan­hatunk például Karcagon és Hódmezővásárhelyen is, egy­szóval valamennyi, túlnyomó részt református vallású al­földi mezővárosban. Egyik­ben sem ismerték a szentek ünnepeit, vagy ha igen, ak­kor is alig, a protestáns egy­házi és családi ünnepekhez viszonyítva. Hiányzanak pél­dául a Luca napi szokások is. Számos emlékét találjuk viszont a karácsonynak, hús- vétnak és pünkösdnek. Bo­nyolult és gazdag szokásrend- szere alakult ki a névnapok megünneplésének. — Érdekesek a református népi vallásosság hagyomá­nyai, vagyis azok a szokások, melyek az egyház követel­ményrendszerétől függetlenül alakultak ki. Ezek közé sorol­ható például az, hogy a nagy­kőrösiek aratás előtt, teljes aratófelszereléssel, a temp­lom előtt összegyűltek imád­kozni. Ilyen népi szokások szabályozták az úrvacsora­osztást is, különösen a nagy­héten. A katolikus szentek napjait többnyire osak egyes mezőgazdasági tennivalók ha­táridejeként tartották szá­mon a szóban forgó városok­ban, például a Szentgyörgy- nap az állatok kihajtásának az ideje volt. Az egykori pusztákon — Álljunk meg egy pilla­natra az állattartás emlékei­Nagykőrös és Debrecen év­százados kapcsolatai, igen sok érdekességet kínálnak a kuta­tónak. E kapcsolatok szá­mos részlete még ma is felde­rítetlen. Amit tudunk, az többnyire a két város iskolái­nak szoros összefonódottsá- gára vonatkozik, ritkábban ej­tünk szót a csaknem kétszáz kilométeres távolságot is le­győző politikai, társadalmi és néprajzi kapcsolatokról, pe­dig elevenségük bizonyíté­kait sok-sok emberöltőn ke­resztül fellelhetjük. Kolbász a levesben — A népszokások kiala­kulásának mindenesetre töb- bé-kevésbé azonosak voltak a keretei — mondja dr. Barna Gábor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nép­rajzi tanszékénak tudomá­nyos munkatársa. — Termé­szetes, hogy a cívis városi, mégpedig református közös­ségi fejlődésen, gondolatvi­lágon belül, számos különb­séget is találunk, azért, mert Debrecen más tájegységek­kel állt szoros kapcsolatban. Nagykőrös a kiskun városo­kon, Kecskemét és Halas ré­vén érintkezett a Bácskával. Baranyával és Dél-Somoggyal is. Debrecenben ennek nincs nyoma, ott inkább a keleti or­szágrészek hatása érezhető. Érdekes viszont, hogy egy nagykőrösi szokásnak csak a szatmári erdőháton találtuk meg a hasonmását. Az ünne­pi kolbászos savanyú tojás- leves főzéséről van szó. Ho­gyan alakult ki e szokás ép­pen ezen a két helyen? Nem tudjuk, csupán azt, a kolbász azért kellett a levesbe, hogy távol tartsa egész esztendő­ben a kígyókat a levest ka­nalazó polgártól. Évszázados kapcsolatok Debrecennel Népszokások hagyományok Érdemes tovább kutatni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom