Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

% Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése Ma reggel kilenc órakor megkezdi munkáját a Pest me­gyei Fogyasztási Szövetkezetek küldöttközgyűlése. A fo­gyasztási szövetkezetek mozgalmának e legmagasabb me­gyei fórumára elküldték képviselőiket az ÁFÉSZ-ek, a lakás­építő és fenntartó, valamint a takarékszövetkezetek. Ott van­nak a takarékszövetkezeteket irányító párt-, állami, gazda­sági és társadalmi szervek képviselői, a megyei szövetség vezetői. Különös jelentőséget ad a kül­döttközgyűlés munkájának az a tény, hogy ezekben a napokban emlékezünk meg a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. év­fordulójáról, arról a világot meg­változtató eseményről, amelynek hatása máig is tart. Fontos aktualitása a közgyű­lésnek az 1977. május 1-én élet­be lépett, módosított szövetkeze­ti törvény, amelynek hatása nem. csak a szervezeti módosítások­ban, hanem a politikai és a gaz­dasági eredményekben is érződik majd. A módosított szövetkezeti tör­vényhez kapcsolódik a küldött- közgyűlés napirendjének első pontja is. A küldöttek a Fogyasz­tási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének módosított és ki­egészített alapszabályáról dönte­nek. Ezt követően meghallgatják az V. ötéves tervidőszak már tel­jesített, illetve az 1980-ig meg­valósuló eredményeiről szóló tá­jékoztatót. A kisgazdaságok ter­melésfejlesztési és árufelvásárlá­si tevékenységét is értékeli a kül­döttközgyűlés, s megvitatják a MÉSZÖV 1976. évi költségvetési beszámolóját is. A küldöttközgyűléssel egyidő- ben tartják az ágazati választ­mányok üléseit. A három ágazat szekcióülésén a küldöttközgyűlés napirendjének szakmai vitáján kívül több, csak e szűkebb kö­zösséget érintő napirendi pontot is megtárgyalnak. Délután kez­dődik a vita az előterjesztett anyagok felett; várhatóan az es­ti órákban ér véget a megyei kül­döttközgyűlés. A mai nap fontos eseménye a szövetkezeteknek, de nemcsak ne­kik. Hiszen az ÁFÉSZ-ek, a taka­rékszövetkezetek és a lakásszö­vetkezetek munkája hatással van Pest megye, s így kicsit az or­szág eredményeire is. Ez a közgyűlés — meglehet — csak egy szűkebb közösség bel­ső ügye. Ám amikor a küldöttek határozatot hoznak majd, s a vi­tában kikrisztályosodott gondola­tok — tervek, végrehajtási uta­sítások formájában napvilágot látnak, már egy nagyon is tág közösség figyelme fordul a Pest megyei szövetkezetek felé. Lesz-e jövőre is pl. elegendő zöldség és gyümölcs, épülnek-e lakások, há­zak — nem kis mértékben raj­tuk is múlik. Használjuk fel az alkalom ad­ta aktualitást: ismerkedjünk meg a szövetség életével, tevékenysé­gével. © A MÉSZÖV küldöttközgyűlés délelőtti, plenáris ülésén tartja meg az Elnökség nevében beszá­molóját Tuza Sándomé dr., a MÉSZÖV elnöke. Beszédéből a küldöttek pontos képet nyerhet­nek a három társ-ágazat műkö­déséről. helyzetéről. Mint minden fontos esemény, a küldöttközgyűlés is afféle szám­adás. Alkalom felmérni a meg­tett utat. alkalom az előretekin­tésre is. A MÉSZÖV munkája el­választhatatlan Pest megyétől. Az eddigi megyei értékelések meg­állapították, hogy a termelési előirányzatok az iparban és a me­zőgazdaságban időarányosan tel­jesültek. Az életszínvonal azon­ban kissé elmaradt 'a tervezettől, a beruházás oly mértékben fel­gyorsult; hogy veszélyezteti a fo­gyasztás és felhalmozás közötti helyes arány kialakulását: A reál- jövedelem fejlődése sem kielé­gítő. Ebben a gazdasági helyzetben különösen fontos politikai és gaz­dasági szerepe van az életszín­vonalat közvetve befolyásoló szö­vetkezeteknek és vállalatoknak, így a Pest megyek szövetkezetek­nek is. Mi a helyzet náluk, ho­gyan áll az ötéves terv teljesíté­se Pest megyében? Van jó, és van kevésbé örven­detes jelenség is. Az áruforga­lomban, a lakásépítkezéseknél, az üzlethálózat növelésében, s az ÁFÉSZ-ek eredményeiben a ter­veket időarányosan teljesítették. Várakozáson felül jól áll a la­kosság ipari cikkekkel való el­látása, a vendéglátás, az üzemi étkeztetés, a felvásárlás, s a ta­karékszolgáltatások közül a be­tétállomány növelése. Ellenben elmaradt a tervektől a ruházati forgalom, s néhány ipari és ke­reskedelmi szolgáltatás. Az V. ötéves terv első két éve meghatározó fontosságú, kihat az egész tervciklusra. 1976. és 1977. a szövetkezeteknek két, gazdasá­gilag jelentősen különböző év volt. Az előbbi negatívabb, az utóbbi kiegyensúlyozottabb, di­namikusabb. Ezt a szabályozók módosulása, a nyersanyagárak emelkedése okozta többek között. A két év alatt elért eredmény: pozitív. S ez bizonyítja: a terv reális, legyen szó akár ÁFÉSZEK- rői, akár takarékszövetkezetek­ről, akár lakásszövetkezetekről. Ismerkedjünk meg kicsit részle­tesebben is az adatokkal, pillant­sunk egy percre a kulisszák mö­gé. Az áruellátás éves növekedé­se: 8,7 százalék. Két év alatt leg­egyenletesebb az élelmiszer forgalmazása volt. Ebben külö­nösen fontos szerepet játszottak a nagy alapterületű ABC-k. A zöldségellátás mennyiségében megfelelő, minőségében javuló, árában pedig elfogadhatónak volt mondható. Az iparcikkek forgal­mazása is javult, s ez különösen örvendetes, hiszen a megyeiek­nek kevesebbet kellett a főváros­ba utazniuk a tartós fogyasztási cikkekért A nagyobb értékű termékeket egyébként kivonták a kisebb bol­tokból, s így ezekben több hely maradt az élelmiszereknek. Az élénkebb kereskedelmet a taka­rékszövetkezetek áruvásárlási és személyi kölcsönei is segítették. Azonban még mindig nincs min­den nagyobb áruházban takarék­szövetkezeti kirendeltség, pedig ez megoldható lenne. A ruházati forgalom visszaesé­séről már szóltunk. Az okok ke­resésén a szövetkezetek már túl­jutottak. A negatív tendenciáért egyaránt „felelős” a szakboltok profil rendezése, s a vásárlóerő pillanatnyi stagnálása. A jövő eb­ben a cikkcsoportban is az áru­házaké, hiszen csak ezek tudnak versenyben maradni a vevőért Nem várt sikert értek el az ÁFÉSZ-ek a falüsi könyvforgal­mazásban. Igaz, „besegítettek” a takarékszövetkezetek is, ebben az évben 26 „falusi bank” árusított könyveket. A lehetőségek ezzel még nincsenek teljesen kihasz­nálva, a két ágazat egymásrata- lálásával fokozni lehet a mun­kát Hasonlóan erőteljes fejlődésről számolnak be a vendéglátóipari boltok is. A forgalomnövekedés üteme évi 11—12 százalék. Külö­nösen magas az alkoholmentes italok és az ételek forgalmának növekedése. Ezeket az eredmé­nyeket elsősorban a kulturáltabb környezet megteremtésével érték el a szövetkezetek. Csak ebben az évben tízmillió forintot fordí­tottak a felszerelésekre: abro­szokra, tányérokra, stb. A szö­vetkezetek bekapcsolódtak a munkás- és a gyermekélelmezés­be is. Két év alatt 10 üzem. mint­egy öt-hatezer dolgozójának az ellátását vállalták az ÁFÉSZ-ek. Ám, ha a vendéglátásról beszé­lünk, nem hallgathatók el a ne­gatív tapasztalatok sem. Sok ven­déglő még ma is inkább csak „betérő”. A szesz árusításra orien­tált eladók érdekeltségi rendsze­rén kell változtatni. A XI. kongresszus óta'kiemelt politikai és gazdasági feladat a kistermelők segítése, termékeik felvásárlása, illetve eljuttatása a fogyasztókhoz. Két év alatt ezen a téren is igen jelentős előrelépés történt. Mert ugyan az időjárást nehezen lehetne befolyásolni, a termelési kedvet azonban kölcsö­nökkel, támogátással, tudatos szervező munkával — annál in­kább. Persze, ezen a területen is akad még tennivaló, bőven. Égető el­lentmondás: a kisgazdaságokkal megnövelt földterület nincs be­kapcsolva a szállításba. Sem a termelőnek, sem az ÁFÉSZ-ek- nek nincs elegendő pénzeszköze a fuvarozásra. Nyugtalanító jelen­ség: mig a forgalom csak 10 szá­zalékkal, a szállítási költség 35 százalékkal nőtt. Gondot okoz a felvásárló tele­pek hiánya is. Az V. ötéves terv­ben összesen 16 telepet állítaná­nak fel a szövetkezetek, de — s ez már most látszik — valószí­nűleg nem tudják elképzelésüket valóra váltani. Az idei évben pél­dául öt nagyobb telep beruházá­sának kellett . volna megkezdőd­nie, ez azonban elmaradt, illetve a szövetkezetek'-tervmódosítások­kal álltak elő. Az 1978-as eszten­dőben ezen változtatni kell! Beruházások. Fontos téma ez, e körül alakul ki mindig a leg­több feszültség nemcsak a me­gyében, hanem az ország más vi­dékein is. A fogyasztási szövet­kezetek beruházásai az életszín­vonal-politika megvalósulását szolgálják. A kereskedelmi létesítmények közül az utóbbi két év alatt el­készült közel tizezer négyzetmé­ter kiskereskedelmi bolt, ötezer négyzetméter ABC-áruház, 3800 négyzetméter élelmiszer-bolt, ugyanennyi vendéglátó. 1000— 1200 négyzetméter vegyesipari bolt, valamint felvásáriótelep is épült A saját erőből történő lakás- építkezések egyötödével a szövet­kezetek már elkészültek. Ez meg­egyezik a tervezettel. A lakóte­lepeit komplex ‘fejlesztése a me­gye területén összesen nyolc te­lepülést érint. Közülük ötben a beruházások 1977-ben befejeződ­nek. Különösen pozitív a nagy alapterületű ABC-k építése.Czek. ből a nagyterületű boltokból egyébként összesen harmincat építenek a szövetkezetek a meg­hirdetett „ABC-program” kereté­ben. Lassan már kellemes ha­gyománynak is mondható az épí­tőszövetkezetek jó szokása: két évenként 10—12 ABC-áruház be­ruházása indul és fejeződik be. Az idei és a következő évben pél­dául összesen 15 ABC épül. Az ÁFÉSZ-ek tervezett beru­házásaihoz kedvezőek a feltéte­lek. A pénzügyi feltételek már biztosítottak, s igy rajtuk a sor, hogy a régóta várt egységeket mielőbb átadják a lakosságnak. Ennek a jó hangulatnak köszön­hető: egészséges verseny indult meg a szövetkezetek között: ki készíti el az V. ötéves terv má­sodik felére tervezett létesítmé­nyeket, határidő előtt? Ez a verseny beleillik a szö­vetség elképzeléseibe is. Hiszen a cél változatlanul az, hogy az öt­éves tervek mielőbb teljesülje­nek, sőt, ha lehet a vállalásokat a' szövetkezetek túl is teljesítsék. Ehhez javítani kell a személyi feltételeken, mielőbb létre kell hozni- a SZÖVTERV-el kötendő megállapodást; a lakásépítkezé­seknél a kivitelezői háttér bizto­sítása, ne csak alkalmilag, ha­nem hosszú távon is végre meg­oldódjon, s létre kell hozni a karbantartó szervezeteket. Végezetül néhány szót a fo­gyasztási szövetkezetek gazdál­kodásáról. A szövetkezetek árbe­vételi és pénzforgalmazási ter­veiket eddig megfelelően teljesí­tették, a gazdálkodási eredmé­nyek viszont nem tükrözik a ki­tűzött célokat. A takarékszövet­kezetek eredményei az országos átlagnál jobbak, de lehetnének még jobbak is. A nyereség csök­kenését előidéző ismert tényezők mellé sajnos újabbak is kerül­tek: az ÁFÉSZ-ek inproduktiv költségei, a vártnál lényegesen nagyobb szállítások. A szövetkezetek feladata ket­tős. Gazdálkodnak, de mozgal­mi szervezetek is. Áz elmúlt két év a mozgalmat sem hagyta érintetlenül: a gazdasági erők fúziós folyamata lezárult az ÁFÉSZ-eknél, s megkezdődött a lakás- és a takarékszövetkeze- teknéL Az egyesülések eredmé­nyeként gazdaságilag erős, opti­mális nagyságrendű egységek jönnek majd létre. A mai küldöttközgyűlés nem mérföldkő a szövetkezetek éle­tében. Afféle ünnepnap, kis szám­adás inkább. Meg kell állni ilyenkor, s egy pillanatra visz- szanézni a megtett útra, hogy az­tán a figyelem ismét előre for­duljon, a jövő felé, amikor a fogyasztási szövetkezetek még színvonalasabban tölthetik be szerepüket itt. Pest megyében. Eredményesen zárult a jubileumi szemle Az idei, jubileumi év a felaján­lások jegyében telt eL A megye fogyasztási szövetkezetei megtisz­telő kötelességüknek érezték, hogy hozzájáruljanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünnep­léséhez. A MÉSZÖV elnöksége jubileumi szemlét hirdetett a nagy jelentőségű ünnep tisztele­tére. A jubileumi szemlén részt vet­tek az ÁFÉSZ-ek, a 'takarék- és a lakásszövetkezetek. A zsűri szi­gorú minőségi követelményeket állított fel. Értékelték az üzletek, a telephelyek, illetve a termelő­üzemek külső formáját, a tiszta­ságot. a szakszerű, pontos gazda­sági munkát épp úgy, mint a gé­pek karbantartását, vagy akár a kirendeltségek előtti terület par­kosítását, füvesítését. Figyelmük kiterjedt a kirakatok -rendjétől a lépcsőházak tisztaságán át szinte mindenre. Mindezek alapján a verseny­bizottság az ÁFÉSZ-ek közül a Pécel-Isaszeg ÁFÉSZ-t találta a legjobbnak. Jutalmuk: 10 ezer forint. Második helyezett a Gö­döllő és Vidéke ÁFÉSZ lett — 7 ezer forintot kaptak —, harma­dik pedig a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ, jutalmuk: 3 ezer forint. A „legtakarékosabb ABC” díjat és az ezzel* járó 5 ezer forint pénzjutalmat a Nagykáta és Vi­déke ÁFÉSZ 31. számú kisáru- háza kapta. A takarékszövetkezetek első három helyezettje hat- négy- há­romezer forinton osztozott. Első, a Pilisvörösvár és Vidéke, máso­dik a Tápiógyörgye és Vidéke, harmadik pedig a Túra és Vidé­ke Takarékszövetkezet lett. A la­kásszövetkezetek legjobbjainak jutalma: háromezer, kétezer öt­száz. ezerötszáz forint. Első, a Szentendre Vasvári, második a Dunakeszi Ifjúsági, harmadik a Százhalombatta lakásépítő szö­vetkezet. ALKALMAZKODVA A MEGVÁLTOZOTT FELADATOKHOZ Korszerűbb alapszabály A küldöttközgyűlés fontos té­mái között első helyen szerepel a szövetség módosított és kiegészí­tett alapszabályának a megvita­tása. Ha a küldöttek a tervezetet elfogadják, olyan dokumentu­mot hoznak létre, amely alkal­mazkodva a jelen kor feladatai­hoz, szabályozza a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei szö­vetségének jogi státuszát. Az eddig érvényes alapszabály az 1971. évi III-as törvényen ala­pult. Feladatát több mint fél év­tizeden át betöltötte, jól szolgál­ta a törvény alkotóinak célját. Ám az országos helyzethez ha­sonlóan, az elmúlt években Pest megyében is változtak a szövet­kezetek belső gazdasági és tár­sadalmi viszonyai, s ezekhez a MESZÖV-nek igazodnia kell. Ez teszi szükségessé az alapszabály módosítását. Az idei év jelentős eseménye volt: május 1-én életbe lépett a módosított szövetkezeti törvény. Az új jogszabály a megyei szö­vetségnek és az ÁFÉSZ-eknek ez év végi határidővel előírja sa­ját alapszabályaik felülvizsgála­tát, s ha szükséges: módosítását. A takarékszövetkezetek és a la­kásszövetkezetek alapszabály­módosításait a jövő évben tár­gyalják. Mindenképpen időszerű tehát az alapszabályok korszerűsíté­se. A küldöttközgyűlés résztvevői között írásban is szétosztott ter­vezet mintegy 70—80 százalék­ban tér el a korábbi alapszabály. tóL Nehéz e sokrétű változás lé­nyegét néhány szóban összefog­lalni. A legfontosabb megállapí­tás: különösen a megyei szövet­ség jogállása, feladatai változtak, sokasodtak elsősorban az érdek- képviselet, a szolgáltatások és a társadalmi-mozgalmi tevékeny­ség körében. Vagyis: bővült az a tevékenységi szféra, amellyel a szövetség a tagszövetkezetek munkáját hivatott segíteni. Továbbra is érvényesül a szö­vetség és a szövetkezetek közötti viszonyban a demokratizmus, s ez változatlan marad. Nincs alá- és fölérendeltség, viszont el kell ke­rülni, hogy a mozgalom cél nél­küli, „vitatkozó klub” legyen. A MÉSZÖV feladatainak bővítése a mozgalom egységének erősítését jelenti. A módosított alapszabály-ter­vezet hatása a szövetség szerve­zetére is kihat. Eszerint változik a küldöttközgyűlés, illetve a két ülés között szerepét betöltő el­nökség, valamint a választmá­nyok hatásköre, erősödik egymás, hoz való viszonyuk. A küldött- közgyűlés, illetve az elnökség ön­álló döntési joga bővül — így, remélhetően, erősödik a szerte­ágazó tevékenység összefogása, az operatív irányítás. Fontos tervezet felett dönt a küldöttközgyűlés. Az eddigi alap­szabálytól eltérő módosításokat és kiegészítéseket is jelölő írásos anyag gondos tanulmányozása után. az új alapszabály fölötti vitában, minden bizonnyal olyan dokumentum születik, amely hűen tükrözi a hetvenes években élő, dolgozó szövetkezetek helyét & szerepét társadalmunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom