Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

A hallás, jó érzék kevés Automatizált gépek a tsz-ekbe Kevésnek bizonyult a két tanfolyam A mezőgazdasági gépekhez tíz-tizenöt évvel ezelőtt ké­szített automatikus, félauto­matikus berendezések a kez­deményezők bátorságát már megmutatták ugyan, de az eszközök a kisebb-nagyobb sikertelenségek miatt nem terjedtek el. Látszólagos si­kertelenségükben természete­sen az is közrejátszott, hogy akkor még fokozottabb figyel­met kell fordítani az alapve­tően fontos, a termelésből még hiányzó gépek tervezésé­re, gyártására, mint a már meglevők munkájának fino­mítására. Napjainkig sokat emelke­dett a gépesítés színvonala. Vannak olyan nagy értékű gé­pek, amelyek kezelését, fel­ügyeletét, a biztonságos, jó munkát és a gép védelmét egyetlen ember csak úgy ké­pes ellátni, ha technikai segít­séget is kap hozzá. Sokan emlékszünk még az izzófejes kormos traktorokra. Azokon, bizony, még fordulatszámot mutató óra sem volt, a trak­toros jó érzékére, hallására volt bízva, mikor engedheti ki a tengelykapcsolót, mikor ter­helheti meg a motort az ekék földbe engedésével. A mai nagy teljesítményű traktorok némelyikén a motor gazdasá­gos kihasználása végett kerék­csúszást jelző szerkezetek is vannak. A motor fordulatszá- mát, nyomatékét mutató mű­szerek ugyancsak nélkülözhe­tetlenek, hiszen a 200—300 ló­erős traktorok motorjának tényleges terhelését — külö­nösen a viszonylag csendes járású Rábákét — pusztán hallás alapján megítélni ne­héz. A motor fölösleges, tar­tós túlpörgetésével nem nö­vekszik a teljesítmény, de előbb kopnak el a gép elemei és sok hajtóanyag kárba vész. A megbízható, korszerű ellen­őrző műszer segítheti a gép­kezelőt abban, hogy csak a szükséges energia szolgáltatá­sára állítsa be a traktor gáz­pedálját. Nemcsak a közismert mező- gazdasági gép, a traktor mű­ködtetésében van szükség ilyen eszközök alkalmazására. A mezőgazdasági technika tö­kéletesítésének ahhoz a sza­kaszához érkeztünk, amikor a műszerek, automatikák bizo­nyos helyen nélkülözhetetle­nek. Jól érzékelik ezt a gyakor­latban tevékenykedő műsza­kiak is. Ennek bizonyítéka, hogy a közelmúltban a Gödöl­lői Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet tanfolyamoi hir­detett a mezőgazdasági mun- kafolvamatok automatizálásá­nak feüesztéséről. Két alka­lommal akarták a 3—3 napos továbbkénzést megszervezni, ám kenésnek bizorvult: az igényeket eddig már annyi gazdaság nyújtotta be, hogy egy harmadik időpontot is meg kellett jelölniük. Ebben a hónapban ma, 15-én, majd 29-én fogadnak egy-egy cso­portot, s december 3-án egy újabbat. Napjainkban természetesen még nem beszélhetünk a teljes termelési folyamat automati­zálásáról, de a részfolyamato­kéról igen. A tanfolyamok előadásai is azokkal foglalkoz­nak. Egyebek között szó lesz a terményszárítók automa­tikus berendezéseiről, a kuko- ricavető-gépeken alkalmazott vetésellenőrző műszerekről, a gabonakombájnok szemvesz­teségét jelző eszközökről és a növényvédelmi permetezőgé­peken alkalmazott atutomati- kákról. A különféle hidrau­likus rendszerek ugyancsak részei az automatikáknak, s találunk szabályozó műszere­ket az állattartó telepek gé­pein is. Az MGI vizsgált és fejlesztett olyan eszközöket, amelyek a traktorok és a munkagépek gyors összekap­csol ását segítik, a műhelyében készültek el a traktormotor terhelését érzékelő műszer mintapéldányai is. A tanfo­lyamokon ezekről ugyancsak szó esik. Fehér István Aszódon tegnap, hétfőn kez­dődött meg az egészségneve­lési hét, melynek nyitónapján, Vöröskereszt: együtt a bé­kéért! címmel, dr. Keresztes Miklós igazgató-főorvos tar­tott előadást. Domonyban, ugyancsak hétfőn, az abor­tuszról és a koraszülésről tar­tott tájékoztatót dr. Klacs- mann László. Ma, november 15-én, az aszódi művelődési hazban bábszínház-előadás lesz a kis­gyermekek egészségnevelésé­ről, Ikladon, a klubkönyvtár­ban, az egészséges életmódról vetítenek filmeket. Holnap, november 16-án, szintén a mű­velődési házban, Légy szép és örülj a címe a testápolásról és a korszerű kozmetikáról el­hangzó előadásnak. Életet az éveknek címmel időszerű ge­rontológiai kérdéseket ismer­tetnek az aszódi idősek nap­közi otthonában. Az egészségnevelési hét no­vember 18-án, pénteken feje­ződik be. Arra a napra is marad még két előadás, az egyik a gyermekek egészségé­ről, a másik a fogak ápolásá­ról, védelméről szól. Az aszó­di Vöröskereszt-szervezet kró­nikája című kiállítás egész héten megtekinthető, a műve­lődési házban. A Névától a Tejútig ASZOQOn, az I. sa^mu aiw lános iskolában, A Névától a Tejútig címmel, rajzkiállítást rendeztek, amelyre a járás tíz iskolájából érkeztek pálya­munkák. A kiállítás megnyitását kö­vetően. tizenkét, egyenként háromtagú úttörőcsapat rész­vételével. szellemi vetélke­dőt bonyolítottak le: a paj­tások a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom esemé­nyeiben és a Szovjetunió tör­ténelmében való jártasságuk­ról tettek bizonyságot. A vetélkedő győztese a zsámbdki úttörők csapata lett. a kerepesi pajtások a második helyet szerezték meg. Az aszódi 2. számú iskola csa­pata a harmadik helyen vég­zett A versenyben kiemelkedő Jegyzet Egy kiállítás ürügyéin pácéi múltját, jelenlét és hány mezőgazdasági szerszám A közeljövőjét ismerhették amellyel még apáik doigoz- tneg az érdeklődők, akik meg- tak. A korabeli képes leve­tekintették a Nagy Októberi lezőlapról alig akarták elhin- Szocialista Forradalom évfor- ni a látogatók, hogy az ünnep dulójának tiszteletére, az álta- alkalmából átadott Kör utca lános iskolában megrendezett 50 évvel ezelőtt gidres-gödrös kiállítást. utca volt, melyet gallyakból A Hazafias Népfront helyi kerítés ügy­csoportja több mint három- ze ezer éves leleteket állított ki, tetszést arattak Konc melyek egy része bizonyítót- Mihály festményei. Lukács tan a rézkorban készült. Az Lajos fafaragásai, Kiss Miklós érdeklődők láthatták a szövet- állólámpái. Katona István fa­kezet férfikórusának több év- esztergályos dísztárgyai is. tizedes okleveleit, képet kap- Talán még többen tekintet- h attak a község tömegsport- ték volna meg ezt az érdekes mozgalmának, egészségügyi kiállítást, a Ruházati Ipari Szö- kultúráiának fejlődéséről is. vetkezet termékeit, a Házi- Fényképek utaltak a község ipari Szövetkezet legúiabb já- fokozatos fejlődésére, a Pest tékáit, a híradástechnikai al- megyei Víz és Csatornamű karrészeket, ha nem az iskola Vállalat tablója, s a helyi költ- ebédlőjében rendezik meg. s eégvetési üzem tevékenységét ha nem mindössze három na­bemutató grafikonok ugyan- pig látható, csak azt bizonyították. hogy \ kiállítás még egy tanul- Pécel ma a járás, talán a me- Sággal szolgált. Továbbra gye legjobban közművesített js gyűjteni kell a község tör- települése. A vízvezeték hosz- ténelmére, jelenére vonatko­sza 52 kilométer, a csatornahá- ^ó, ma a padlásokon poroso­tokat 16 kilométer, a gizhá- dó emlékeket, mert csak a lózat 4S kilométer hosszú. Az. múlt és a jelen összevetése aszfaltozott utak hossza 13 ki- nyomán érzékelhetjük azt az lométer. ebből négyet tár- óriási fejlődést, amely a köz- sadalmi munkában, az idén ség életében végbement, alakítottak ki. Bemutatása állandó kiállí­A fiatalabb korosztálynak tást is megérdemelne, jelentett érdekességet az a né- A. I. eredményt elért úttörők dí­szes emléklapot, valamint a járási pártbizottság é:s a já­rási hivatal művelődésügyi osztályának ajándékait kap­ták jutalmul. IV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1977. NOVEMBER 15., KEDD Egyetemi tangazdaság Állják szavukat az építők Száznegyvenen dolgoznak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának épí­tési kerületében. Az idén 35 millió forintos termelési érté­ket terveztek, s ha a hátralevő két hónap­ban is minden rendben megy, a tervet alaposan, 3 millió forinttal túlteljesí­tik. Az építési kerület igazgató­ja, Juhász Lajos ismertette a kedvező adatokat s elmond­ta, hogy november 7-ig jubi­leumi felajánlásukat is teljesí­tették, a veresegyházi általá­nos iskola tornatermének épí­tési munkáit befejezték. A ve­resegyházi iskola a járás egyik legkorszerűbb oktatási intéz­ménye. Az iskolaépületet is a tangazdaságiak építették, de a tervek módosulása miatt — megnövelték a méreteket — a tornateremhez csak később foghattak hozzá. A községi tanáccsal kötött szerződés értelmében, a szocialista brigádok gyors cs alapos munkát vállal­tak. Már csak az alvállalkozókon múlik, hogy a termet minél előbb használatba vehessék a diákok. A villanyt és a sport- gumipadlót ugyanis mások szerelik, fektetik. A tornaterem nagyszerűen illeszkedik az iskolához, szé­les folyosó köti össze a kéi épületet s abban helyezték el az öltözőket, a szociális helyi­ségeket. A kerület dolgozóinak leg­több munkája mégis a tangaz­daságban akad: ök építik a nagygombosi szakosított tehe­nészeti telepet, két ütemben. Az első már lezárult, két is­tálló kivételével, októberben átadták a létesítményeket. Jövőre a hátralevő épületeket is elkészítik, s akad majd munkájuk bőven a fenyőha­raszti sertéstelep bővítésében is. E bővítést 1978. második felére tervezik: az ötszáz fé­rőhely mellé még hatszázat építenek. Decemberben kezdik a ba­romfitelepen a munkát: ketreceket készítenek, áp­rilisban szeretnének vele végezni. Alapos felkészültséget igényel egy másik munkájuk, a para­dicsomlé-vonal építése is. A lévonalat a tangazdaság, a hatvani Lenin Termelőszövet­kezet és a Hatvani Cukor- és Konzervgyár közösen készít­teti: a géppel szedett para­dicsomot már lé formájában szállíthatják a konzervgyárba. Külső építkezésekre — a felsoroltak tükrében — jövő­re nem nagyon lesz idejük, hiszen a jelentősebb vállalko­zásokon kívül, kisebb munkák is lekötik őket. Arra törekednek, hogy ter­veiket, miként az idén is, jó minőségben teljesítsék, illetve túlteljesítsék. G. Z. Új emléktábla Pécelen Számos rendezvénnyel kö­szöntötték a péceliek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját. Politi­kai könyvkiállítást rendez­tek, bemutatták a község múlt­ját és jelenét, s az általános iskolások legszebb rajzaiból összeállított tárlaton is akadt látnivaló. Ünnepélyesen átadták a há­rommillió forint ráfordítással felújított Kör utcát, s újabb emléktábláival is gyarapodott a község. Az úgynevezett vasúfon túli részéin helyezték el a mint­egy háromtonn.ás kőtömbre azt az emléktáblát, amelyen az alábbi felirat A Nagy Októberi Forradalom 60. alkalmából Pécel lakossága. olvasható: Szocialista évfordulója nagyközség A. L A forradalom hatása A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatása Euró­pára címmel tart előadást Vadász Sándor egyetemi do­cens, a történettudományok •kandidátusa ma, kedden dél­után 15 órakor, a gödöllői pártbizottság székházában. A konyha falán elhelyezett tányérokon is Vankóné Du­dás Juli örökítette meg a hétköznapok egy-egy pillana­tát. A tiszta szoba sajátos hangulatát fokozzák a lako­dalom emlékezetes mozzanatait bemutató képek. Szép György felvételei adott táj házzal nemes köte­lességüknek tettek eleget a község lakói, amikor meg­mentették, s állandóan gya­rapítják vidékük hagyomá­nyainak tárgyi emlékeit, mo­tívumait. Gáspár Mária nyainak megőrzéséért oly so­kat fáradozó Vankóné Dudás Juli eddigi, itthon és külföl­dön megrendezett kiállításai­nak plakátjai, a népművészet mesterét bemutató cikkek, portrék is. ★ Gaiigamácsán, a nemrég át­nazoan a mumwjuk najiu gyors kezű lányokkal, a ha- lottsiratást, az éjféli misére, meg az aratni indulók mene­tét. A konyhában megkopott, névről aligha ismert eszközök bizonyítják, nem lehetett köny- nyű dolga az egykori házi­asszonynak, ha ennivalót akart készíteni családjának. ★ Talán a hely varázsa teszi, de a tiszta szobába nem tit­kolt áhítattal lépünk be. A falon, Vankóné Dudás Juli képe segítségével, egy falusi lakodalom vidám pillanatai­nak lehetünk részesei. Meg­állásra, szemlélődésre kész­tet a babagyermekét ringató bábuasszony gazdag népvise­lete. a kézzel szőtt asztal- és ágytakaró, a fejkendők díszes hímzése. Az istállóból kialakított he­lyiségekben megtanulhatjuk a szövés-fonás mesterségét. Du­dás Juli képein életre kel az a sok-sok kiállított, rejtélyes szerszám, amellyel vetették, rvűtték, áztatták, törték, tilol- ták, morzsolták, fésülték, fon­ták. motollálták, gombolyítot­ták a lent, míg végül szö­vésre a’kalmas fonalat nyer­tek belőle. A múlt századi szövőszéken aztán durva kel­mévé szőtték a szorgos asz- szonykezek a- fonalat, s folyó­vízben fehérítették, majd ru­hát, inget, törülközőt készí­tettek belőle. Egy újabb helyiségben régi aratószerszámok, földművelő eszközök jelentenek érdekes­séget, a másikban a kenyér­sütés tudományába nyerhe­tünk bepillantást. Helyet kaptak a tájházban a Galga-vidék népi hagyomá­Sokan vannak, akik nem tudják, honnan is tudnák, mi­lyen volt a nagyböjti kisze- járás, a szentiváni tűzug- rás, az András napi bet- lehemezés,' hogyan teltek a hosszú téli esték a fonóházban, milyen játékokkal szórakoz­tak a gyerekek, milyen nép­szokások fűződnek a falu és a család életében oly nagy eseményekhez az aratáshoz, a kukoricatöréshez, a disz­nótorhoz? . ★ Az ország népi hagyomá­nyokban gazdag vidékein szin­te törvényszerű, hogy múze­umban, tájháziban — nevezzük bárminek —, őrzik meg az utókornak egy tájegység már csak hallomásból, könyvek lapjairól ismert hagyománya­it, népművészetét. De ritka az a varázs, amellyel Galgamá- csán, a főút melletti jelleg­zetes kis parasztház — falán tábla hirdeti: tájház — fo­gazd ja a kíváncsi látogatót, s ad választ ezekre a kérdések­re. Régi korok levegőjét áraszt­ja magából a ház, s esy kis fantáziával, no, meg Vankó­né Dudás Juli népművész se­gítségével, élettel telnek meg a lakatlan szobák, a mozdu­latlanságra ítélt, egykori hasz­nálati tárgyak. Vankóné Dudás Juli képei a ház minden helyiségében ér­tő és kedves kalauzai a lá­togatónak. s felejthetetlen él­ményt nyújtanak. A belső szo­ba falán elhelyezett képek őr­zik és felelevenítik a Galga- vidék nemes hagyományait, a szokások, a népviselet, a iá- tékok. a táncok pontos bemu­tatásával. órákra szóló látni­valót kínálnak. Láthatjuk a kackiás bajszú legényeket huncutul incselkedni a fonó­Mesíl a múlt Kiszejárás, szentiváni tűzugrás Gyarapítják hagyományaik tárgyi emlékeit Gyermekrajzok Aszódon zgészségnevelési hét Tájékoztatók, filmelőadások Tárlat a művelődési házban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom