Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

/ Lmonczi Pál Az Elnöki Tanács elnökének mexikói látogatásáról közleményt adtak ki Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hivatalos látoga­tásának utolsó napját töltötte vasárnap Mexikóban. Lovas­bemutatót tekintett meg, majd Gonzalez főpolgármester ebé­det adott Losonczi Pál és fe­lesége tiszteletére. Este a híres latin-amerikai karneválok hangulatát idéző folklórbemu­tatót tekintett meg. Hétfőn reggel, közép-euró­pai idő szerint délután Mexi­kóváros nemzetközi repülőte­réről a magyar államfőt, fele­ségét és kíséretének tagjait katonai tiszteletadással búcsúz­tatták. Ott volt Jósé Lopez Portillo elnök és felesége, Santiago Roel Garcia kül­ügyminiszterrel az élen a Címzettek kormány számos tagja és el­jöttek a diplomáciai testület misszióvezetői is. A búcsúzás perceit még ünnepélyesebbé teendő, a repülőtéren felol­vasták a látogatásról kiadott közleményt, melyet a 2. olda Ion közlünk.' Négyórás repülőút után, hét­főn este érkezett meg Loson czi Pál és kísérete latin-ame­rikai útjának következő állo­mására, az Egyenlítő mentén fekvő Ecuadorba. A quitói repülőtéren — ahol az Elnöki Tanács elnökének kíséretéhez csatlakozott Beck János, a Magyar Népköztár­saságnak az Ecuadori Köztár saságban is akkreditált nagy­követe — az államfőt megille­tő külsőségekkel fogadták Lo­sonczi Pált. Üdvözlésére a ma­gyar és -ecuadori zászlókkal díszített repülőtéren megje­lent Alfredo Poveda Burbano altengernagy, a legfelsőbb kor­mányzótanács elnöke és ott voltak Luis Guillermo Duran Arcentales hadseregtábornok, valamint Luis Anibal Leoro Franco repülőtábornok, a leg­felsőbb kormányzótanács tag­jai is. Losonczi Pál és Alfredo Po­veda Burbano rövid beszéde, a katonai tiszteletadás, huszonegy ágyúlövés és a himnuszok után az Elnöki Tanács elnöke gép kocsival szállására, a Hotel Intercontinentalba indult. Rö­vid pihenő után az elnöki pa­lotában megkezdődtek a meg­beszélések a magyar államfő és kísérete, illetve az ecuadori legfelsőbb kormányzótanács el­nöke és tagjai között. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁZ MSZMP PEST MEGYEI LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 268. szám Ára 80 fillér 1977. NOVEMBER 15., KEDD Kádár János fogadta Raul Castro Ruzt Kubai vezetők kitüntetése Parlamentben Az MSZMP KB székházában Kádár János a kubai küldöttséggel. A kép bal szélén Ráül Castro Ruz. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének társaságában hét­főn az MSZMP KB székházá­ban fogadta Raul Castro Ruz PATE NT IN FORM 77 Kétszázötven szabadalom Sikerrel szerepel a monori MEZŐGÉP Korunk jellemzője a mű­szaki tudományok robbanás- szerű fejlődése. Csak azok az országok — és az országokon belül azok a vállalatok — képesek lépést tartani e ro­hamos fejlődéssel, amelyek önmaguk is jelentős kutató, fejlesztő munkát végeznek. E munka során számos intéz­ményben, vállalatnál szület­nek olyan műszaki-szellemi eredmények, konstrukciós és technológiai megoldások, ame­lyek nemcsak az eredményt létrehozó vállalatnál, ha­nem lényegesen szélesebb körben is hasznosítha­tók. E célt szolgálja a PATENT- INFORM ’77 nemzetközi részvételű kiállítás, amely no­vember 14-én, hétfőn délelőtt nyílt meg a Kohó- és Gép­ipari Technika Házában. A kiállításon a KGM-hez tarto­zó huszonhat magyar válla­lat és intézmény, valamint a Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság és Csehszlovákia hat kiállítója vesz részt, bemutatva 155 magyar és 95 külföldi — jórészt már megvalósított — szaba­dalmat, illetve a legújabb találmányo­kat és kutatási eredménye­ket. A korábbi hasonló be­mutatókkal szemben az idei kiállítás rendezőinek céltu­datos törekvése, hogy első­sorban már ipari háttérrel rendelkező ' szabadalmakat vonultassanak fel. Általános érdeklődésre tart­hat számot az Egyesült Izzó környezetvédelmi szabadal­ma a nitrózus gázok megsem­misítésére, Ugyanígy újsze­rűségével hat a szakemberek­re az az univerzális másoló- berendezés, amely az Egye­sült Izzó szolgálati szabadal­ma. A Telefongyár által bemu­tatott szabadalmak közül ki­ragadva említjük meg a rá­diókábeles összeköttetést meg­valósító találmányt, amely­nek különös előnye, hogy üzemképessége kábelszakadás esetén is fennmarad. A Magyar Hajó- és Daru­gyár is sokféle találmányát, szabadalmát mutatja be, fő­képpen maketteken, többsé­gük már a gyártásban jól be­vált, meghonosodott. A kiállításon láthattuk a monori MEZŐGÉP Válla­lat modern keltetőgépét is, amely a szakemberek köré­ben sikert aratott. A bemutatott műszaki­szellemi eredmények hatal­mas értéket képviselnek, ezért a rendezők — a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a KGM Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet — a sza­badalmak, találmányok le­írását eljuttatja minden érde­kelt vállalathoz és a társmi­nisztériumokhoz. A kiállítással egyidőben, no­vember 15-től 17-ig nemzet­közi konferencia zajlik majd, melynek célja a kölcsönös ta­pasztalatcsere az elért ered­ményekről, a hazai és nem­zetközi együttműködésről. B.L. KÖZÉLET Benke Valériának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hétfőn — az OKP Központi Bizott­ságának meghívására — párt­küldöttség utazott Rómába. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára búcsúztatta. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn fogadta Luis Orlando Dominguezt, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagját, a Kubai KISZ első titkárát. A talál­kozón részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra hétfőn Salgótarjánba láto­gatott, ahol részt vett és fel­szólalt a Nógrád megyei párt­végrehajtóbizottság ülésén, amelyen beszámoltak a XI. kongresszus határozatai vég­rehajtásának megyei eredmé­nyeiről és meghatározták az nivalókat. Az ülésen jelen volt és felszólalt Brutyó Já­nos, a KEB elnöke is. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására hét­főn Budapestre érkezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának párt­munkásküldöttsége, élén Ili ja Volkovval, a KB szervezési osztálya helyettes vezetőjével. Az Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter vezette küldöttség, amely Ivan Szakarev bolgár építési és építőanyagügyi mi­niszter meghívásának tett ele­get, hétfőn hazaérkezett Szó­fiából. Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter vezetésével hét­főn delegáció utazott Lipcsé­be, a KGST könnyűipari ál­landó bizottságának 29. ülésé­re. Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter vezetésével hét­főn igazságügyi küldöttség utazott hivatalos látogatásra Moszkvába, V. I. Tyerebilov- nak, a Szovjetunió össz-szö- vetségi igazságügyminiszteré­ezzel kapcsolatos további ten- nek meghívására. hadseregtábornokot, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság másodtitkárát, az államtanács első elnökhe­lyettesét, a minisztertanács el­ső elnökhelyettesét, a kubai forradalmi fegyveres erők mi­niszterét, aki katonai küldött­ség élén hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, baráti lég­körben lezajlott megbeszélé­sen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter. Jelen volt Jósé Anto­nio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. Hétfőn az Országházban Gáspár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke átadta a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által adományozott Vö­rös Zászló Érdemrend kitün­tetést Raúl Castro Ruz had- seregtábornqknak a kubai és a magyar nép testvéri barát­ságának erősítésében szerzett kimagasló. érdemeiért. A Munka Vörös Zászló Érdem­rend kitüntetést kapta Vilma Espin de Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a kubai nőszövetség elnöke a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság népei testvéri ba­rátsága, valamint a magyar és a kubai nők közötti inter­nacionalista kapcsolatok el­mélyítését szolgáló, nemzetkö­zi nőmozgalomban kifejtett munkássága elismeréseként. Sixto Batista Santana vezér­őrnagynak a Magyar Népköz- társaság és a Kubai Köztársa­ság fegyveres erői fegyverba­rátságának, testvéri együttmű­ködésének erősítése érdekében kifejtett tevékenysége elisme­réseként a Vörös Csillag Ér­demrend kitüntetést adták át. A kubai forradalmi fegyveres erők minisztere által vezetett küldöttség öt tagja a Kiváló Szolgálatért Érdemrend ki­tüntetést kapta. A kitüntetések átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Czinege Lajos, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. Ott volt Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. k termelésirányítók kedves terhe. Ennek belátását s gyakorlatban! alkalmazá­sát mutatja, hogy a Köz­ponti Bizottság üléséről ki­adott közleményben azl olvashatjuk: ... a teljesít­ménytől jobban függő vál­lalati és egyéni jövedelem­differenciálást, valamint ezzel összehangolt ár. és támogatási rendszert kell érvényesíteni. Bátran fo­galmazhatunk ennek isme­retében most már úgy — s leszögezni ezt aligha fölös­leges, korábbi tapasztalato­kon okulva —, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatá­ban foglaltak.címzettjei ko­rántsem csak a vállalatok, a termelőhelyek, hanem legalább akkora, ha nem nagyobb mértékben az irá­nyító hatóságaik is. E redményes műszaki fej­lesztőmunka valósul meg az Egyesült Vil­lamosgépgyár ceglédi gyá­rában, amit nemcsak ter­mékeik korszerűsége, ha­nem az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés folyamatos emelkedése is bizonyít. Az automata berendezések, a nemzetközi mezőnyben is jó minősítésre érdemes sze­relőszalagok üzembe állítá­sa azonban sok pénzt emésztett fel, azaz a mű­szaki fejlesztés költségei­nek meg kell térülnie. Ez a megtérülés azonban a kívánatosnál lassúbb, s nem azért, mert a gyár számolt rosszul, hanem, mert az árviszonyok ellentmondáso­sak, nem mindenkor isme­rik el nyereségforintokkal, pontosabban több nyere­ségforinttal á műszakilag korszerűbbet, a piacon job­ban értékesíthetőt. Ezen a furcsa helyzeten — jogál­lásánál fogva sem, a szabá­lyozók teremtette korlátok miatt sem — a vállalat nem tud változtatni. Ha megengedjük a végle­tességet, az előbbi példából akár azt a következtetést is levonhatnánk, legköze­lebb a vállalat — s a hozzá hasonló termelők — majd óvatosabban alakítja ki fej­lesztési terveit. Nyilvánvaló azonban, az ilyesfajta óva­tosság sem a vállalat hosz- szú távú érdekeinek, sem a népgazdasági érdekeknek rfem felel meg. Sokkal in­kább szükség van arra, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény­ben úgy fogalmaztak meg: pénzügyi és vállalati ér­dekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nyereségben fokozottabban fejeződjenek ki a hatékony- sági különbségek és szűn­jenek meg az indokolatlan támogatások. Sok idő elveszett azzal a legutóbbi esztendőkben, hogy a cselekvésre jogo­sultak egymásra vártak, sőt olykor egymásra mutogat­tak, lépjen ő előbb. Az időbeni veszteség pótolha­tatlan, az emiatt bekövet­kező kárt viselni kell, tö­rölni nem lehet. Mégis, a gazdaság némely — kisebb és nagyobb — terepén ren­geteg idő pazarlódik el a címzések vizsgálgatásával, átírásával. Éppen ezért most, a Központi Bizottság ülése után a pártszervek­nek és -szervezeteknek kell határozott lépéseket ten­niük. hogy a feladatokat a legrövidebb időn belül kap­ják meg s kezdjék végre­hajtani a címzettek. Mészáros Ottó B iztonságos alapot te­remtett a hosszú távú tervezéshez az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozata a külgazdasági politika és a termelési szer­kezet fejlesztésének hosszú távú irányelveivel. Ne hallgassuk el: nagy szük­ség volt erre az állásfog­lalásra, mert tapasztalhat­tunk tétovázást, bizonyta­lankodást, s nemcsak a vállalatok kapuin belül, ha­nem az ágazati irányítás­ban úgyszintén. A várako­zás veszélyei azért nagyok, mert közben — ahogy mon­dani szokták — a világ ha­lad, nem sok ügyet vet ar­ra, ki meddig töpreng, mit tervez. Egyre világo­sabbá válik gazdasági éle­tünkben, hogy meg kell te­remteni a rövid és a hosz- szú távú tervek, cselekede­tek összhangját, mivel nap­jainkban sűrűn szembeke­rül a kettő, a rövid és a hosszú táv, átmeneti s nem is túl jelentős eredménye­kért háttérbe szorul az, ami valóban lényeges haladást tenne lehetővé. Kerekítve hétszázmillió fo­rintot fordít fejlesztésre az ötödik ötéves tervben a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat. E nagy summát saját források és hitelek fedezik, előbbieket tehát meg kell teremteni, utóbbiakat pe­dig törleszteni. A vállalat fejlesztési erőinek leköté­sében elment az egészséges kockázat végső határáig s azért, mert valóban hosszú távra kívánta kialakítani termékszerkezetét. Ennek a törekvésüknek a jegyében oldják meg — sok más mellett — a len komplex hasznosítását, a lenpozdor- ja bútorlappá történő fel­dolgozásával, az eddig ve­szendőbe ment hulladékba került lenkócok megfonásá- val. Az ilyen és hasonló példák ismeretében már­márt azt hihetnők, letehe­tik a jövő gondját a válla­latnál, hiszen hosszú távra terveztek, nagy összegeket áldoznak a műszaki fejlesz­tésre s így tovább. S ajnos, nem ilyen egy­értelmű ez a holnap. A vállalat, fejlesztési terveinek kimunkálásakor az akkor adott körül­ményekre támaszkodott, csakhogy közben 1976 ja­nuárjában módosítottak a szabályozó rendszer több elemén, s 1978-ban ismét sor kerül ilyen itpésekre. A változások nem azért te­remtenek nehéz helyzetet, mert többet követelnek a vállalattól, hanem, mert összehangoltságuk kétséges. így például meglehetősen távol van egymástól a len­árukat termelő s a len­árukat külföldön értékesítő két vállalat érdekeltsége, s megtörténhet, ennek az el­lentmondásnak az áldozata lesz az Egyesült Államokba irányuló export. Veszélyes leegyszerűsítés­nek bizonyulna tehát a ter­melési és a termékszerke­zet átalakítását úgy felfog­ni, mint egyetlen, pontosan meghatározható területre korlátozódó feladatot. Ahogy a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat esetében, úgy szinte valamennyi termelő­nél minden lépés messzire gyűrűző hatásokat kelt, azaz egy-egy korszerűbb gyártmány korántsem csak a műszaki fejlesztők, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom