Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

IV. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1977. NOVEMBER 12., SZOMBAT Minőségi és tömegsport Mérlegen a város egyesületei Növekvő érdeklődés — gondokkal Újfajta billenti A hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP Vállalat már gyártja azokat a magasra-emel ve billentő kocsikat, amelyek műszaki főtervét az elmúlt évben készítették el a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetben. A berendezések két változatban készülnek: az egyik típus ZIL-tehergépkocsira, a másik trak- torvontatású pótkocsi alvázára szerelhető. A cukorrépa, a burgonya és egyéb — ömlesztve kezelhető — termények szál­lításán, például vagonba ürítésén kívül, a nagy teljesítményű műtrágyaszóró gépek feltöltésére is alkalmasak. Képünkön: üzem közben a ZIL-en hordozott változat, amellyel a RÁBA gyártmányú tehergépkocsin levő műtrágyaszóró adaptert tölti fel. Fehér István felvétele Az alapkőletétel után Munkához látnak az építők Valamely társadalmi jelen­ség, mozgalom, szervezet fon­tosságát azon is lemérhetjük, hogy az illetékes politikai tes­tület miként foglalkozik vele. Eszerint, a sport jelentőségé­hez kétség nem férhet, hiszen a Gödöllőn működő egyesü­letek munkáját, eredmé­nyeit, távlatait legutóbbi ülé­sén a városi párt-végrehajtó bizottság önálló napirendi pontként tárgyalta. Követve a szokásos felosz­tást — minőségi és tömeg­sport — kezdjük az előb­bivel. E tekintetben az Ag­rártudományi Egyetem sport­egyesülete, a GEAC az első. Tagjai az idén, eddig 74 baj­noki pontot gyűjtöttek. Ki­emelkedő eredményt ért el Galántai Sándor rövidtávfu­tó, Csiszár Ferenc diszkosz­vető és Lendvai Pál súlylö­kő. Sikeresen szerepeltek a vívók és a lovasok is. A ví­vók utánpótlása ugyancsak jó, ebben az esztendőben négy ifjú reménység ért el arany­jelvényes versenyző címet. A rendszeresség hatása Eredményesebben szerepel­nek a korábbinál a súlyeme­lők, a kosarasok megnyer­ték a megyei bajnokságot, osztályozón harcolhatják ki az NB II-ben való szereplés jogát. Két éve a sportiskola is a GEAC-hoz tartozik. A sport­iskolák közötti rangsor sze­rint a középmezőnyben tart­ják számon. Elegendő, kellő képzettségű edzője van, a vá­ros általános iskoláinak tor­natanárai a sportiskolában is eredményesen tevékenyked­nek. Az intézményben mint­egy száz gyerek edződik. A lányok sokkal jobb teljesít­ményt nyújtanak, a pontok zömét ők szerzik. Próbálkoz­tak a mozgalom szélesítésé­vel, a járás néhány közsé­gében kihelyezett csoporto­kat szerettek volna működ­tetni, de e célt nem tudták elérni. Üdvözlendő kezdeményezés a sporttagozatos osztály lét­rehozása az Illés István úti A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában tar­tott értekezletet a TOMATO- COOP, a Feldolgozóipari Zöld­ségtermesztési Társaság, mely­nek tagja a tangazdaság zöld­borsó termelési rendszere is. A megbeszélésen részt vett Gödöllőn rendezték meg a megye középiskolásainak futó csapatbajnokságát, melyen az aszódi gimnázium atlétái igen sikeresen szerepeltek: mind a fiúk, mind a lányok megnyer­ték a pontversenyt, s bejutot­tak a tavaszi megyei döntőbe. (A lányok tíz számból kilencet megnyertek.) Az aszódiak eredményei: Lányok, első korcsoport: 100 m. 1. Kocsis Katalin, 200 m. 1. Sima Erzsébet, 400 m. 1. Mol­nár Margit, 800 m. 1. Keres- kényi Anna. II. korcsoport: 100 m. 1. Bartha Zsuzsa, 200 m . 1. Hrncsár Zsuzsa, 400 m. 1. Ba­általános iskolában. Az úttö­rő-olimpiákon, valamint a városi sportnapokon lemér­hető volt a rendszeres moz­gás, edzés, ■ képzés hatása, jóllehet, az osztály még csak egyesztendős. Remélhető, hogy a GEAC, de a városi sport­klub is kaphat a tanulók kö­zül megfelelő utánpótlást. Hasznos vo!t? A Gödöllői Sport Club két éve, a városban élő üzemek egyesületeinek összevonásá­val jött létre. Elsőül is az a kérdés vetődik fel, hasznos volt-e az egyesülés? A végre­hajtó bizottság erre, mérle­gelve két esztendő eredmé­nyeit, tapasztalatait, nem kevésbé a lehetőségeket, meg­állapította: az egységes vá­rosi sportegyesület létreho­zása egyértelműen pozitív lépés volt. A meglévő gon­dok, akadnak szép számmal, egyike sem a közös egyesü­let tényéből fakadnak. öt szakosztály működik a klubban: asztalitenisz, gyep­labda, labdarúgó, kézilabda és természetjáró. A férfi aszta­liteniszezők az NB Ill-ban, a gyeplabdázók — két csapat­tal — az NB I-ben, a labda­rúgók a megyei bajnokság­ban játszanak. Eredménye­sen szerepelnek a férfi kézi- labdások: a megyei bajnok­ság élmezőnyében végeztek. A városi sportegyesület lé­tesítményekkel való ellátott­sága rossz. Az egyetlen füves pályát öt labdarúgó- és két gyeplabdacsapat használja. Még egy sportkör műkö­dik a városban, ugyan nem a GEAC kebelében: a Gödöl­lői Motor- és Autótúra Egye­sület. Bázisszerv és anyagi támogató hiányában, való­színűleg feloszlik. Kispályások A városi tömegsport szer­vezésével, irányításával a já­rási-városi sportfelügyelőség és az egyetem foglalkozik a legeredményesebben. Kiemel­hetjük a sportfelügyelőség ál­tal szervezett városi kispá­hat termelési rendszer képvise­lői mégtárgyalták az idei ér­tékesítés, gép- és alkatrészel­látás tapasztalatait, a társaság információs és oktatási rend­szerét, a jövő évi vetőmagbe­szerzés és a további együttmű­ködés kérdéseit. lázs Erzsébet, 800 m. 1. Deszk Erzsébet. 4x100 m. váltó 1. aszódi gim­názium, 4x400 m. váltó 2. aszó- 'di gimnázium. Fiúk, I. korcsoport: 100 m. 2. Horváth János, 200 m. 1. Szegedi Gyula, 400 m. 1. Nyári Sándor, 800 m. 3. Hrncsár Já­nos, 1500 m. 2. Szabó Imre, 3000 m. 1. Tóth István. II. korcsoport: 100 m. 3. Hó­di Gyula, 200 m. 2. Szabó Lász­ló, 400 m. 1. Szőcs Ferenc, 1500 m. 2. Tóth Róbert. 4x100 m. váltó: 2. aszódi gimnázium. 4x400 m. váltó 2. aszódi gimnázium. lyás labdarúgó-bajnokságot, amelyben huszonöt csapat sze­repel, háromszáz játékossal, a játékosok az üzemek, intéz­mények dolgozóiból kerülnek ki. A csapatok egy-egy üzem nevét viselik. Évente húsz-huszonöt tö­megsportnapot tartanak, több­nyire egy-egy jelentős évfor­dulóhoz kötődve: Április 4., November 7. Kupa. Tömegsportrendezvényt szin­te minden üzem, intézmény szervez, a szakszervezeti és a KISZ-bizottságok a fő gaz­dái. A GSC ilyen jellegű tevé­kenysége gyenge. Eddig csu­pán egy-két nyitottpálya-ak- ciót szervezett. összegezve elmondhatjuk, a városban a sport iránti ér­deklődés nő. Ha fokozódik, újabb gondnak nézünk elébe: nem lesz elég pálya és sport­eszköz. Néhány kispályás fut­ballcsapatnak már most is nehéz előteremtenie a pályák bérleti díjait. Az elkövetkező időkben, a minőségi sport feltételeinek javításán túl, jobban kell tö­rődni a tömegek sportolási lehetőségeinek bővítésével. A változtatáshoz a társadalmi összefogás és az üzemek tá­mogatása is szükséges. Az ünnepi események sorába tartozott Pécelen a 800 négy­zetméteres áruház alapkőleté­tele. Tuza Sándorné dr„ a Pest megyei MÉSZÖV elnöke he­lyezte el az alapító okiratot a díszes urnába, majd elfalazta az utókor számára. Az ünnepséget követően el. beszélgettek arról a nem kis munkáról, amellyel rövid idő alatt sikerült az áruház he­lyén lévő épületet, lebontani, a terepet elrendezni, a telecon- és villanyvezetékeket áthe­lyezni, hogy az építők hama­rosan munkához láthassanak Az ünnepi hangulatban sok szó esett a jövő elképzelései­ről, terveiről is. Nagy lelkese­déssel fogadták a jelenlévők Dobrovolni István nyugdíjas, ÁFÉSZ-bizottsági tag felaján­lását: húsz nap társadalmi munkával járul hozzá az áru­ház építéséhez. Tuza Sándor­né, a MÉSZÖV titkárság nevé­szintén megszüntették a kijá­ratot. A HELYSZÍN. A lebontásra ítélt épületet mintha szánt- szándékkal vették volna körül bérházzal, óvodával és iskolá­val, hogy ügy tárgya lehessen. Erről, persze, szó sincs. Ha a városi lakásépítkezés nem ha­ladna vontatottan, helyén ré­gen fű nőne. Nos, a ház telkét az említett épületek udvarai ölelik körül, oly nagy szeretet­tel és szorosan, hogy lakói kö­rülbelül egyméternyi nyíláson közelíthetik meg. Motorke­rékpárt betolhatnának a fás­színbe, autót esetleg légi hídon. ★ TANULSÁGOK. Azt az em­berfia hamar megszokja, hogy a napnál világosabb igazságo­kat is érdemes tüzetesebben szemügyre venni, a tárgyat távlatosabb nézőpontból föl­mérni, mert könnyen csapdába eshet. Amikor e sorok írója, besurranva a nyiladékon, a szanált ház udvarán hallgatta a szomszédokat vádló szava­kat, minden egyszerűnek és vi­lágosnak látszott. Mit lehet ezen egyáltalán vitatkozni, gondolta magában, ahhoz min. denkinek joga van, hogy házá­ból megfelelő út vezessen a legközelebbi utcára, járdána, vagyis, ki, az életbe. Ügy vél­te, azt sem tilthatja meg sen­ki, hogy két rokon közösen vá­sároljon autót, amit az egyik fáskamrájában tárolnak. Itt mutatkozott az egyik buktató. A lebontandó ház nem magántulajdon. Bérle­mény. A használatára vonat­kozó feltételek kizárják a fás­kamra garázsként való hasz­nálatát. A történet itt. látszólag, be­fejeződik. falójában mégsem. A fontosabb következtetések még hátra vannak. A közösen vett kocsitól függetlenül, a ben, 60 óra társadalmi munká­val csatlakozott a felajánlás­hoz, Kiss István nyugdíjas, és Kovács István megyei tanács­tag 100—100 óra társadalmi munkát vállalt. Rózsa István, a péceli intéző bizottság nevé­ben. tett vállalást, ide felaján­lották munkájukat az ÁFÉSZ vezetői, dolgozói is. A vállalásokat az alapító okirat másolatára vezették rá, s elhangzott a javaslat: ez' a felajánlás legyen folytatása az eddigi munkaversenynek. Á. I. ZENÉLŐ KASTÉLY A Zenélő kastély komoly zenei sorozat újabb esemé­nyét rendezik meg a gödöllői kastélyban november 13-án, holnap, 17 órakor: Vadász Ist­ván ad dal- és áriaestet, zon­gorán Duffek Mihály kíséri. körbezárt ház lakóinak tága­sabb kijárat dukál. Ezt a ta­nácson senki nem vitatta, nyomban ki is adták az utasí­tást a nyílás tágítására, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az innenső oldalon levő óvo­da kerítését arrább kell vinni. Ami arrébb is volt! Hogy ar­rébb hozták, annak őszig nem volt jelentősége. A nyáron azonban az isko­lát négy tanteremmel bővítet­ték, aminek következtében a másik óvoda udvarából szép darabot lehasítottak, kárpótlá­sul adták az eladdig a körbe­zárt ház kijáratául szolgáló te­rületet. így vált a gyűrű tel­jessé. ★ S így válik teljessé a kép is. Aminek lényege: három úgy­nevezett alsófokú oktatási in­tézmény vezetői alig-alig tud­tak megegyezni a közös terü­let felosztásában. Mint a ta­nácson hallottam, amikor sa­ját udvaruk nagyobbításáról volt szó, serénykedtek, de mikor a másik oldalon cseré­be adni kellett volna egy-egy fél négyzetméternyi földet, készségük nyomban lelohadt. És még valamit. A körbezárt ház napjai, meg vannak szám­lálva. Lebontása után a két óvoda és az iskola által hatá­rolt egész terület a gyerekeké. Jelenleg a három udvar talál­kozásánál otromba drótkerítés parancsol álljt nekik. Lehet, hogy a ház eltűnése után sem a közös nagy udvar mellett döntenek. Elképzelhe­tő, hogy pedagógiai vagy más szempontok miatt helytelen, ha iskolások vegyülnek óvodá­sokkal, illetve két óvoda kicsi­nyei egymással. Ha már mu­száj keríteni, legalább ne drót­ból legyen a kerítés. Kör Pál Szombati jsgyzet Naponta kapunk terje­delmes tudósítást vagy csupán néhány soros hírt a járás községeiben, isko­láiban, művelődési házai­ban, sportköreiben lezaj­lott vagy tervezett vetélke­dőkről, pályázatokról ügyességi játékokról. Eme jelentések zárómondata kí­sértetiesen azonos: a győz­tesek, helyezettek értékes könyvjutalomban részesül­tek, részesülnek. Ahányszor olvasom, any- nyiszor szalad ráncba hom­lokom. Mindig felködlik emlékezetemben annak a csalódott ifjúnak a szomo­rú képe, aki úgy mutatta a győzelemért kapott kö­tetet, mintha bizony meg­szégyenítették volna. Leg­szívesebben tán a papírko­sárba hajította volna a vi­lághírű író regényét, a szemtanúkra való tekintet­tel azonban türtőztette magát. Felrémlik a dühös szemináriumvezetőnek az arca is, aki azt panaszol­ta, hogy a keret megnyir­bálása miatt, egy nyava­lyás könyvet sem adhat iparkodó hallgatóinak. Meglehet, vetélkedők nélkül nem élet az élet. S ahol vetélkednek, kerülnek győztesek és helyezettek, kiknek jutalom jár. Töp­renghetnénk azon is, vajon díj nélkül nem gyözelem-e a győzelem, nem elég-e a ludat, hogy ebben a tár­saságban én vagyok a leg­jobb versmondó, a legtájé- kozottabb ennek az ország­nak a földrajzáról, aman­nak a külpolitikájáról? Úgy látszik, nem. Ha a részvételt igazoló oklevél mellé legalább egy köny­vet nem tudnak adni a rendezők, akár meg se hir­dessék a versenyt. Vannak az életben mér­hetetlen dolgok. Ilyen a könyv értéke. Kiszámítha­tó az előállításához fel­használt papír, ragasztó, vászon költsége, hozzáad­ható a nyomdászok bére és minden más kiadás, ekkor azonban csupán a könyv testét számítottam át fo­rinttá. Lelkét, szellemét vajon miként becsüljük meg? Amíg a könyv a pol­con hever, értéke valóban nem több a dologi kiadá­sok összegénél. Lelke, szel­leme akkor támad fel, ami­kor a kezembe veszem és olvasom, amikor két em­ber, az ismeretlen alkotó és köztem létrejön az a kontaktus, ami betűk, sza­vak, jnondatok közvetítésé­vel, érzéseket kelt ben­nem, gondolatokat csihol agyamban, soha nem lá­tott tájakat, embereket, eseményeket idéz fel — úgy, mintha magam is lát­tam volna őket, ismerném, ott lettem volna. Voltaképpen ez az óriási ellentmondás a könyv fizi­kai és szellemi értéke kö­zött keltheti azt a látszatot a még nem könyvbarát ember szemében, hogy tel­jesítményét leértékelték, amikor harminc-negyven forintos regénnyel vagy más jellegű művel hono­rálták első, második, har­madik helyét. S ezért lát­szik sokkal többnek az egyhetes balatoni jutalom­üdülés, az ötszáz-nyolcszáz forintos virágváza. Így végiggondolva, tehe­tünk-e szemrehányást bár­kinek is, ha nem méltatja kellőképpen a könyvjutal­mat? Aligha. Kárunk ettől a felismeréstől mit sem csökken. Az olvasó embert nem kell félteni. Sokkal inkább azt. aki ritkán vagy alig forgat kezében köny­vet. ö még nem tudja, nem érezte azt a varázs­latot, ami akkor ér ben­nünket, amikor érzés- és gondolatvilágunkkal egye­ző, összhangban levő soro­kat olvasunk. Neki valóban csak annyi bármilyen nagy mű értéke, amennyi a kö­tet hátlapján fel van tün­tetve, pedig éppen öt sze­retnénk megnyerni tábo­runknak, igazán önzetle­nül, hiszen az ő örömét mi nem élhetjük át. Türelmes és mértéktartó lévén, csak annyit javas­lok a vetélkedők szervezői­nek: legyen a könyvjuta­lom — könyvutalvány. K. Termelési rendszerek — együtt Köz'phkolCsők fjtóbijnoksága Jő! szerepellek az aszédhk K. P. Milyen nehéz is a megegyezés! Ügyek emberek, indulatok I j Ügyek. Magán-, és köz­ügyek, egyszerűk és bonyolul­tak. Bírósági ügyek: polgári és bűnügyek. Ügy: ember és em­ber között megszakad a kon­taktus. Rövidzárlat. Nyelvza­var: a száj működik, a fül sü­ket. Ügy és ember: ellentmon­dás. Az ügybe keveredett em­ber elmarad saját legjobb ké­pességeitől, lehetőségeitől. Nem szellemi lényként viselkedik, tetteit indulatai vezérlik. Rö­vidlátóvá válik. Ügybeli ellen­felét — embertársát1— far­kasnak véli. Különleges, izgalmas, pikáns ügyet Gödöllőn sem lenne ne­héz megtalálnunk. Az alábbi nem olyan. Perpatvar csupán. Üggyé az avatja, hogy 'hivata­los személyek foglalkoznak vele. Tud róla a tanácselnök, a helyettese, egy-két tanácsi osz­tályvezető. Nem kerestük: föl­kínálta magát. Ha így esett, járjuk körül, hátha szolgál tanulságokkal. ★ A PANASZ. — Kérem, én bérházban lakom, ahol garázs nincs. A mellettünk álló családi házban lakó rokonom­mal közösen vettünk egy sze­mélyautót. A ház fáskamrájá­ban szeretnénk tartani a kocsit, de nem tudunk behajtani. Is­kola és óvodák veszik körül az udvart, nincs bejárata. Roko­nom elment a tanácshoz, ahol igazat adtak neki, de csak szó­ban. Papír nélkül nem vihet­jük arrébb a kerítést. Panaszos arról is beszámol, hogy néhány hétig az űskola udvarán keresztül közleked­hettek, az igazgató megenged­te, de az engedélyt visszavon­ták, mert lopások fordultak elő. Az óvodával, melynek ud­varán szintén behajthatna az autó, minden tárgyalás ered­ménytelenül végződött. A ház másik oldalán lévő óvoda felől

Next

/
Oldalképek
Tartalom