Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

Három napirendet tárgyait a Pest megyei pártbizottság Pénteken délelőtt Budapesten, a megyei pártszékházban ülésre jött össze az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a megyei párt- bizottság osztályvezetői és a járási, városi pártbizottságok első titkárai is. Az ülés napirendjén tájékozható szerepelt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutóbbi üléséről, valamint jelentés a korszerű, nagy teljesítményű berendezések kihasználásáról a budai járás ipari üzemeiben, továbbá tájékoztató a megye párt­tagságának fegyelmi helyzetéről. Tájékoztató az MSZfVIP KB üléséről A megye fegyelmi helyzetéről PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! mm I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Ára 80 íillér 1977. NOVEMBER 12., SZOMBAT Losonczi Pál Mexikóban Hivatalos tárgyalások Tiszteletadás a Mexikó füg­getlenségéért életüket áldozott hősöknek, tisztelgés az 1810-es függetlenségi háború emlék­műve előtt — így kezdődött Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének csütörtöki programja Mexikóvárosban. A magyar államfő elhelyezte ko­szorúját, a tiszteletadás tényét bejegyezték a jeles látogatók könyvébe, a bejegyzést Lo­sonczi Pál kézjegyével látta el. A mexikói és a magyar himnusz hangjai zárták a ko- szorúzási ünnepséget, amely katonai díszpompával zajlott le. Ezé követően az Elnöki Ta­nács elnöke Mexikó régmúlt­jával ismerkedett: vendéglá­tói társaságában felkereste a Nemzeti Antropológiai Mú­zeumot. A gépkocsisor ezután a Pa- lacio Nacionalhoz indult. Itt Losonczi Pált Jósé Lopez Por­tillo elnök fogadta és rövid eszmecseréjük után megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok. Portillo elnökhöz csatla­kozott Santiago Roel Garda külügyminiszter és Francisco Merino Rabago földművelés- ügyi miniszter. A Losonczi Pál vezette magyar tárgyaló dele­gáció tagja volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Nagy János külügyminiszter­helyettes. A tárgyalások megkezdésé­ről csak ténykommünikét ad­tak ki a mexikói sajtónak. Az eszmecsere tartalmáról Nagy János, a külügyminiszter-he­lyettes a következőket mond­ta az MTI tudósítójának: a két elnök elsősorban a kétol­dalú kapcsolatokat tekintette át és azokról elégedetten nyi­latkoztak. Hangsúlyozták: bár a két ország hivatalos kontak­tusai viszonylag újkeletűek, a két nép barátsága sokkal ré­gebbi időkre nyúlik vissza. Az együttműködés az elmúlt években minden tekintetben A magyar és a kubai KISZ vezetőinek megbeszélései A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására pénteken hazánkba érkezett a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövet­ség küldöttsége, élén Luis Or­lando Dominguezzel, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjával, a kubai KISZ első titkárával. A kül­döttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és az ifjúsági szövetség más veze­tői. Pénteken délelőtt a KISZ KB székházában megkezdőd­tek a megbeszélések a kubai és a magyar ifjúsági vezetők között. Pénteken délután Luis Or­lando Dominguez találkozott a XI. Világifjúsági és Diáktalál­kozó Magyar Nemzeti Előké­szítő Bizottságának tagjaival, a KISZ KB intéző bizottságá­nak tagjaival, a KISZ megyei bizottságainak első titkáraival, a KISZ budapesti bizottságá­nak titkáraival, a KlSZ-intéz- mények és vállalatok igazga­tóival, a KISZ KB politikai apparátusának tagjaival. A tájékoztatóját követő ün­nepségen Maróthy László nyúj­totta át Luis Orlando Do- mingueznek a Barátság Ér­demérem kitüntetést. KOZ ELET Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölte Nagy-Britannia Kommunista Pártja szombaton kezdődő 35. országos kongresszusát. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke az Angolai Népi Köztársaság kikiáltásá­nak második évfordulója al­kalmából táviratban üdvözöl­te dr. Agostinho Neto elnö­köt. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke fogadta Vadász Frigyest, hazánk Nigériában akkreditált rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének vezetésével pénte­ken szakszervezeti küldöttség utazott Afrikába. Losonczi Pál, felesége társaságában, és Történelmi Múzeumban.' a mexikóvárosi Antropológiai eredményesen fejlődött, elmé­lyítésére újabb lehetőségek kínálkoznak. A két elnök mindenekelőtt az ipari koope­rációk gyarapítását, a mező- gazdasági kapcsolatok kiszé­lesítését szorgalmazta. (Folytatás - 2. oldalon.) Púja Frigyes hazaérkezett Svédországból Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere és kísérete háromnapos hivatalos látogatását befejez­ve pénteken délelőtt hazain­dult Stockholmból. A magyar küldöttséget Karin Söder kül­ügyminiszter búcsúztatta. A repülőtéri búcsúztatásnál je­len volt Iván Tivadar ma­gyar nagykövet is. A svéd—magyar külügymi­niszteri tárgyalások, amint ezt Púja Frigyes csütörtökön dél­után a Grand Hotelban meg­tartott sajtóértekezletén svéd újságírók kérdéseire vála­szolva összegezte — haszno. sak voltak és minden remény megvan a valamennyi terü­leten egyenletesen fejlődő két­oldalú kapcsolatok további bővítésére. Pénteken hazaérkezett Svéd­országból Púja Frigyes kül­ügyminiszter, aki Karin Sö­der külügyminiszter meghí­vására hivatalos látogatáson tartózkodott az északi ország­ban. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi államtitkár, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Thomas Ganslandt, a Svéd Királyság magyarországi nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője is. Raul Castro Rux hazánkban Raul Castro Ruz hadsereg- tábornok, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság másodtitkára, az Ál­lamtanács első elnökhelyette­se, a Minisztertanács első el­nökhelyettese, a kubai forra­dalmi fegyveres erők minisz­tere Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására pénteken reggel hivatalos baráti látogatásra katonai küldöttség élén ha­zánkba érkezett. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Czinege Lajos, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fo­gadták. Jelen volt Jósé Anto­nio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Haul Castro Ruz hadsereg­tábornok koszorút helyezett el a Hősök terén a magyar hősök emlékművén és a gellérthegyi felszabadítási emlékművön. Ezután a Honvédelmi Mi­nisztériumban megkezdődtek a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere által vezetett küldöttség hivatalos tárgyalá­sai a magyar néphadsereg ve­zetőivel. Wolfgang Rauchfuss Budapesten Megkezdődtek a magyar—NDK tárgyalások Wolfgang Rauchfuss, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsának el­nökhelyettese, a magyar— NDK gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság NDK-tagozatának el­nöke pénteken Budapestre ér­kezett a bizottság elnökeinek találkozójára. A Ferihegyi re­pülőtéren Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke fogadta a vendéget Jelen volt Szűrös Mátyás, ha­zánk berlini és Gerhard Rei- i lata áll. nert, az NDK budapesti nagy­követe. Pénteken délelőtt a Parla­mentben megkezdődtek Sze­kér Gyula és Wolfgang Rauch­fuss tárgyalásai. A megbeszé­lések középpontjában a két ország párt- és kormánykül­döttségeinek ez évi márciusi tárgyalásaiból, valamint a bi­zottság 16. ülésszakának ha­tározataiból adódó feladatok eddigi végrehajtásának és a további teendőknek a vizsgá­t üzemi pártszervezeteknek az ezzel kapcsolatos tennivalói­kat az üzem- és munkaszer­vezés részének kell tekinte­niük. Ehhez kell ösztönözniük a gazdasági vezetőiket, a vál­lalat egész kollektíváját, fi­gyelembe véve, hasznosítva a dolgozók észrevételeit, javas­latait. . Harmadik fontos feladat, hogy a termelő kapacitások kihasználását a gazdasági ve­zetők komplex vállalati fel­adatként kezeljék. A korsze­rű, nagy teljesítményű gépek és berendezések hatékonysá­gának növelése az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak javítását követeli meg. Ehhez minden üzemben szük­séges kidolgozni a meglevő kapacitások jobb kihasználá­sának konkrét célkitűzéseit és tökéletesíteni az erre irányuló információs rendszert. Hozzá tartozik, hogy jobban hangol­ják össze a rendelkezésre álló és az új gépek üzemelését, kooperációval hasznosítsák a meglevő szabad kapacitásokat. A műszaki fejlesztésnek, az üzem- és munkaszervezésnek az élőmunka csökkentésére kell irányulnia és segítenie a belső munkaerő átcsoportosí­tását, a nagy teljesítményű gépek gazdaságos üzemelteté­sét több műszakban. Az előterjesztést követő vi­tában felszólalt Sátor János, a Mechanikai Művek vezér- igazgatója és Rátosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója. A napirend zárszavában az elnöklő Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára arra mutatott rá, hogy a me­gyei pártbizottság ellenőrző tevékenységének részét képe­zik az ilyen napirendek, mint amelyről most a budai járás­ból tárgyaltak. Az ülésen el­hangzottak is e gyakorlat he­lyességét támasztják alá, mi­vel — mint mondotta a megye más járásaiban is — a jelen­tés alapján — a helyi lehető­ségeket vizsgálva gyorsítani lehet a korszerű, nagy teljesít­ményű berendezések minél előnyösebb kihasználását. A megyei pártbizottság a jelentést és az előterjesztett feladatokat egyhangúan elfo­gadta. rés erősítése egyben a párt egységét erősíti. Az MSZMP Pest megyei bizottsága a tájékoztató jelen­tést egyhangúlag tudomásul vette, és ezzel az ülés befeje­ződött. Az ülés harmadik napirend­jét Fülemile Béla, a megyei fegyelmi bizottság elnöke ter­jesztette elő. A megye párt­tagságának fegyelmi helyzeté­ről nyújtott tájékoztatót. Megállapította, hogy a párt­fegyelmi munka tapasztalatai alapján Pest megyében szilárd a pártfegyelem. Az elmúlt évek során, különösen a XI. pártkongresszus óta, erősödtek a párttagokkal szembeni poli­tikai, erkölcsi követelmények és erősödött a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzése is. A tagkönyvcsere és a meg­előző véleménycserék, a párt­tagok munkájának, magatar­tásának értékelése ugyancsak elősegítette a pártfegyelem szilárdulását. Mindez — mint hozzátette — nem mond ellent annak, hogy 1975-höz képest némileg megnőtt a pártbüntetések szá­ma. Ez összefügg egyrészt az­zal, hogy a XI. kongresszus óta a pártszervezetek határo­zottabban lépnek fel a fegye­lemsértéssel szemben, különö­sen a szocialista erkölcsbe üt­köző magánéletet, a munkafe­gyelem megsértését, a népgaz­daságnak okozott kárt nézik el kevésbé a korábbinál. Fülemile Béla tájékoztatójá­ban felhívta a figyelmet arra, hogy a pártfegyelem további megerősítésének egyik legdön­tőbb feladata a megelőző munka. Számos példa igazolja, hogy ha a közösség nagyobb figyelmet fordít egyesek ma­gatartására, akkor sok párt­büntetés megelőzhető. Erre mindig gondolniuk kell a pártszervezeteknek. összességében jónak tartha­tó Pest megye pártfegyelmi helyzete, hiszen a párttagság­nak még egy százaléka sem részesült pártbüntetésben. Tudják a pártszervezetek és a jövőben is tudatában kell lenniük annak, hogy a pártfe­gyelem folyamatos és rendsze­A korszerű, nagy teljesítményű berendezések kihasználásáról Első napirendként Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára mondott tájékoztatót az MSZMP Közponi Bizottsá­gának 1977. október 20-i ülé­séről. Beszámolt — a KB-ülés alapján — az időszerű nem­zetközi kérdésekről, valamint a hosszú távú külgazdasági politikánknak és a termelési szerkezet fejlesztésének irány­elveiről. Az ülés második napirend­jén a budai járás üzemei kor­szerű, nagy teljesítményű be­rendezéseinek kihasználásá­ról szóló jelentés szerepelt. Az írásos előterjesztéshez Krasz- nai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. Az írásos és a szóbeli elő­terjesztés egyaránt hangoztat­ja, hogy gazdasági fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában kitűzött feladatainkat csak a termelés hatékonyságának emelésével valósíthatjuk meg. A termelékenység növelése igényli a meglevő és a beállí­tásra kerülő új termelő ka­pacitások jobb kihasználását. A hatékonyság növelésének az egyik legfontosabb eszkö­ze, hogy megfelelően használ­ják ki a korszerű, nagy telje­sítményű és nagy értékű gé­peket, berendezéseket. Ez lé­nyeges módon befolyásolja, hogy a ráfordítások megtérül­jenek és a gazdaságosság megfelelően alakuljon. A népgazdaságnak és a Vállala­toknak egyaránt fontos gaz­dasági érdekük kapcsolódik ehhez, mivel lényegesebb be­ruházás nélkül szolgálja a termelés bővítését. A budai járási pártbizott­ság — amint ez a jelentésből kitűnt — az V. ötéves terv iparfejlesztési célkitűzéseinek feladatait mindezek figye­lembevételével határozta meg, és erre hívta föl a területén levő vállalatok vezetőinek fi­gyelmét. A járás ipara egyéb­ként feldolgozó jellegű és fej­lesztésének irányát, lehetősé­geit alapvetően befolyásolja, hogy az agglomerációs övezet­ben található. A korszerű, nagy értékű gépek — ame­lyekre a jelentésre vonátko- zó vizsgálat irányult — az összes gép és berendezés ér­tékének 43,9 százalékát teszik ki. Átlagosan ezeken termelik meg a létrehozott termelési értéknek csaknem a felét. A jelentést megelőző vizs­gálat azt állapította meg, hogy a vállalatok többségénél — különösen a Központi Bizott­ság 1971. december 1-i határo­zatát követően — a koráb­biaknál nagyobb figyelmet fordítottak a korszerű, nagy teljesítményű gépek kihaszná­lására, többműszakos üzemel­tetésére. E szándék megvalósítását azonban egyelőre több ténye­ző együttes hatása akadályoz­ta. Egyebek között az, hogy a meglevő géppark kapacitása nagyobb, mint amelyet gazda­ságosan képesek üzemeltetni. Másrészt helyenként a beállí­tás időpontjában nem tudták biztosítani az üzemeltetés ösz- szes feltételeit. Kedvezőtlenül hatnak az optimális gépki­használásra a vállalatok kö­zötti kooperáció hiányosságai is, de emellett néhány szub­jektív emberi tényező ha­sonlóképpen. Nevezetesen, hogy a munkavállalók nagy része szívesebben megy olyan üzembe, ahol délelőtti mű­szakban dolgozhat, nem szíve­sen vállalják a korszerű gé­pekkel egyuttjaró átképzést, munkahelyi változtatást, a be­tanulás számos nehézségét. A tapasztalatok tömör ösz- izegezése végül is arra muta­tott az előterjesztésben, hogy slkezdődött az üzem- és mun­kaszervezés javítására, a ter­melőberendezések kihasználá­sára vonatkozó párt- és álla­mi határozatok végrehajtása, sőt a felismerésen túl már kezdeti eredmények mutatkoz­nak. A további tennivalók azonban még mindig igen je- .entékenyek. Így kívánatosnak látszik, hogy a járási pártbi­zottság még intenzívebben se- jítse elő a termelő kapacitá­sok jobb kihasználását célzó központi határozatok haszno­sítását a helyi pártszervezetek §s gazdasági vezetők munká­jában. A beszámoltatások so­rán szükséges megkövetelni a gazdasági vezetőktől és az üzemi pártszervezetektől o konkrét tennivalók meghatá­rozását, végrehajtását. A feladatok meghatározása leszögezi, hogy elsősorban a vállalati intézkedéseken múlik i meglevő korszerű, nagy tel­jesítményű gépek és berende­zések jobb kihasználása. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom