Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-11 / 265. szám
1977. NOVEMBER 11., PÉNTEK mVcm W K/(mav Olaj lesz belőle Egy ígéretes növény: a napraforgó Vác és a járás példája Társadalmi ügy a fegyelmezett közlekedés A Közlekedésbiztonsági Tanács Pest megyei elnökségének ülése Sárgát virágzik a napraforgó, akár a repce és mind a Két növény magjából készül étolaj. Ami a repceolajat illeti, hiába kerül Aranyrepce néven forgalomba, nem valami népszerű a háziasszonyok körében. Viszont a napraforgóolaj olykor hiánycikk, s ilyenkor nagy gonddal jár a főzés, hiszen az évek óta tartó egészségügyi propaganda hatására egyre több konyhában használják a nem amy- nyira hizlaló és nehezen emészthető növényi olajat, és mind kevesebben a disznózsírt. Egyébként valaha is így volt ez, még a múlt században sem hiányzott a gazdálkodó vidéki ember házából az olaj- ütő. Sőt,' még ennek a századnak’ az elején is sokfelé ké-, szült saját használatra a házi étolaj. Divatba jött Most pedig az utóbbi években megnövekedett megint az olajigény, de ugyanakkor csak kevés gazdaság termesztette nagyüzemi módon a napraforgót. Tavaly azután kezdett divatba jörarti a napraforgó- termesztés, ez idén pedig újabb gazdaságok is belefogtak, amelyek pedig régebben is foglalkoztak vele, nagyobb vetésterületen folytatták. Pest megyében ezen az őszön ösz- szesen 3611 hektárról takarították be. Ekkora területen megyénkben még soha nem termelték ezt a növényt. A napraforgó megyei vetésterületének csaknem tíz százaléka a ceglédi Kossuth Tsz- ben volt. — Azelőtt sohasem termeltünk napraforgóit, tavaly kísérletképpen 150 hektáron vetettük el — halljuk Sáfrán Józseftől, a tsz főagronómu- sától. — A kísérlet bevált, hektáronként az aszályos év ellenére ez a szárazságot jól tűrő növény hektáronként 20 mázsa magot adott. Erre azután az idén vetésterületéi. S50 hektárra növeltük. Szeptember végéig betakarítottuk így hát már pontosan tudjuk, most 25 mázsa volt hektáronként az átlag és ez meghaladja az idei országos átlagot. Szárítva, tisztítva Mázsánként szárítva és tisztítva 860 forintért veszi át a napraforgó magját a Monori Magtermeltető Vállalat. A 90 vagonért tehát, 7 millió 600 ezer forintot fizet — majd. Ugyanis csupán 35 vagonnyit vett át, ahhoz is a járási pártbizottság meg a járási hivatal közbenjárását kellett a tsiz-nek igénybe vennie. A vállalatnak nincs tárolásra elegendő helye. Csakhogy a Kossuth Tsz-nek sem. így azután nylonnal letakarva ugyan, d.e a szabad ég alatt domborodnak a napraforgómag-hegyek. — Alulról azonban mégis átnedvesedik a mag, sóhajt a főagronómus. A tsz-nek nincs szárítója, betakarításkor átvitte Abonyba, ahol a szintén nagy napraforgó-termelő József Attila Tsz megszabott áron adta bérbe szárítóberendezését. Odakint éppen eleredt az eső, mégpedig elég szaporán. Ha megnöveli a mag nedvességtartalmát, csökkenti az értékét. A Kossuth Tsz különben nem csatlakozott egyik napraforgó-termesztési rendszerhez sem. Jól megtrágyázta, megmunkálta a földet, s vetés előtt meg után vegyszeres gyomirtással megtisztította. ■ Májusban azután, hogy kikelt a vetőmag, meg kellett ritkítani, hogy beállítsák a megfelelő tőszámot. Szerencsére akkor akadt elég ember, a kézi munkához. — Speciális gépeket sem szerzett be a tsz, mindössze hat SZK—5 kombájniát alakította át a napraforgó betakarítására. Mindegyik kicsépelt naponta két vagon magot. A szárat a földtől 60—70 centiméterre vágja a gép, végül a kicsépelt tányérral együtt kiszórja a földre. Száraprító- gép halad a kombájn után, aztán ráhajtják a juhokat a napraforgótarlóra, egyék meg a tányértöredéket. A kemény, fás szár semmiféle jószágnak nem kell. Amikor a juhokat elhajtják, betárcsázzák a földbe, bár csak nagyon kevéssé alkalmas talajerőpótlásra. Kísérlet homokon A Kossuth Tsz kedvezőtlen adottságú, földjének kétharmada futóhomok. Persze, az sem parlag, van benne lucerna, silókukorica, meg némi mustár. A napraforgó azonban jobb földet kíván, olyat, amelyben a búza is megterem és ezt a gabonát 640 hektárról aratták le az idén. A tavalyi kísérlet, noha a termelési költség az átvételi árnak mintegy 70 százalékát teszi ki, hektáronként kétezer forintnál több hasznot hozott, a búzánál is nagyobbat. — Jövőre bizonyára növelik a vetésterületet? — tesszük Tizedszer hirdetett az idén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődési osztálya és a levéltár helytörténeti és krónikaíró pályázatot, amelynek eredményét csütörtökön délután hirdették ki a meghívott díjnyertesek és jutalmazottak előtt. Az eredményhirdetésnél jelen volt Barát Endre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, valamint dr. György- jakab Endre, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója is. A népfront megyei bizottsága nevében Krisár Mihály méltatta a beérkezett pályaműveket, majd dr. Lakatos Ernő, a megyei levéltár igazgatója szólalt fel. — Meglepő — mondotta —. hogy ezútal a krónikáknál több helytörténeti tanulmányt küldtek be a pályázatra. Következik ebből, hogy nagy az érdeklődés a távolabbi múlt története iránt. Örvendetes, hogy viszonylag sok pályamű foglalkozik gazdaságtörténettel. Ezúttal többen nyertek pályadíjat olyanok, akik fel ennek hallatára a kérdést. A válasz: — Nem, mert akkor a búzavetést kellene csökkenteni. Meg aztán ugyanabba a földbe csak négy-öt év múlva kerülhet megint napraforgó. Ez a növény jól váltja a búzát. Idén 270 hektárba VNIMK— 6450 szovjet magot, 80-ba pedig GK—70 magyar fajtát vetettek. Egyformán hozott mind a kettő. — Két év múlva a vetésforgó miatt csökkenitenünk kell napraforgó-területünket. Ha csak... Jövő tavasszal ugyanis a tsz újabb kísérletbe fog. Megpróbál futóhomokon napraforgót termeszteni. A magter- meltető vállalat javaslatára, részben silókukorica, részbei’ mustár helyére 30—40 hektáron a még kísérlet alatt,álló és el nem ismert H—S fajta magját veti el. Ez a fajta az eddigi jelek szerint homokon is bő hozammal fizet Szokoly Endre eddig pályázatunkon részt nem vettek. Eredetien és új szempontok szerint dolgozták fel témájukat. Ezután a levéltár igazgatója kihirdette a bíráló bizottság döntését, Hargittai Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője pedig átnyújtotta a pályadíjakat és jutalmakat. A helytörténeti pályázatra kitűzött két első díj egyikét sem ítélték oda, viszont nem két, hanem három pályázó nyerte el a második díjat jelentő három-háromezer forintot, éspedig Pataki Ferenc: Kossuth Lajos és Cegléd, Ká- tai Ferenc: Amíg „Kaluz” fal- vából Budakalász lett és Antal Domokosáé (Kőcser): Amíg egy pusztából újra község lett című tanulmányával. Harmadik díjat és a vele járó kétezer forintot kapott: Erősvári Pál: Galgahévíz iskolájának története. Kaposi István (Nagykáta): A földosztástól az egyesülésig, Varga Sándor: A szobi gyümölcsfeldolgozó közös válalkozás első tíz évének Mit tettek Vác városában és a járásban három esztendő alatt a biztonságos közlekedésért? Hogyan alakult Pest megye idei első kilenc hónapjának baleseti statisztikája? Melyek a fő teendők, hogy kevesebb legyen az áldozat or- szágútjainkon?... Ezekről a kérdésekről volt szó azon az ülésen, melyet tegnap délelőtt 10 órakor tartottak Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban. Az ülésen a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége, valamint a váci városi és járási elnökség tagjai vettek részt. Jelen volt a tanácskozáson Papp József, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára, valamint Oláh György, . az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács alelnöke. Átmenő forgalom, torlódás Vác városában és a járásban a párt-, állami és gazdasági szervek, az MHSZ, az Autóközlekedési Tanintézet, az Autóklub, a KISZ, a tömegszervezetek összefogásával küzdenek a balesetmentes közlekedésért a Közlekedésbiztonsági Tanács tagjai. — Erről számolt be Tari Kálmán, a városi-járási KBT elnöke, a városi tanács elnök- helyettese. A váci járás és a város közúti hálózatának hossza 1231 kilométer, s az utakon, amelyek a járás 33 települését kötik össze, vagy átszelik a területet, évről évre nő a közúti forgalom. Csupán a 2-es számú főúton — ez vezet Budapesttől Vácon át az ország északi zugába — 1971 óta több mint ötezerrel nőtt a naponta áthaladó járművek száma. Ugyanez az út nevezetes vasárnap esti torlódásairól is: ekkor térnek haza a Dunakanyarban pihenő pestiek, s ilyenkor Gödtől a fővárosig összefüggő sorban várakoznak az autósok. Hetvennégy vasúti-közúti kereszteződés, néhol a keskeny úttest, a járda hiánya, továbbá a betorkolló földutaktörténete, Antal Ddmokosné: A kocséri Petőfi Tsz története, Fruttus Levente: Nagykőrös nagyüzemi fiataljainak szociológiai vizsgálata az ifjúsági törvény tükrében című munkáért. Rajtuk kívül még 25 pályázó jutalomban részesült. A krónikaírók közül Mus- káth György Üröm és Pilás- borosjenő, Veér Ilona Budakeszi és Hauser József Budaörs 1976-os krónikájával nyertek el a háromezer forintos első díjat. A második díjat és az azzal járó kétezer forintot Tóth Sándor Nagykovácsi és Szántó József Albert- irsa krónikájáért érdemelte ki. Harmadik díjat és ezerezer forintot kaptak: Molnár Zoltán Perbál. Kovács József Pilisszentiván, Seres István Solymár és Kesztler György- né Érd krónikájáért. Marton Pálné, a neves népi író Ver- seg, Győré Pál pedig Abony krónikájáért 1500 forint kü- lönjutalomban, további tizenöten jutalomban részesültek. Sz. E. ról az útburkolatra került sár nehezíti a közlekedést. Pedig a járásban és a városban egyre több a jármű. A baleset viszont nem: három esztendeje évi 250 és 300 között stagnál a halállal vagy sérüléssel járó közlekedési szerencsétlenségek gyakorisága. Mindez a kiterjedt balesetmegelőző tevékenységnek is köszönhető, s a biztonságos közlekedést szolgáló propagandának. A főútvonalakat és a nagyobb forgalmú utakat itt is — mint Pest megyében mindenütt — rendszeres ellenőrzés alatt tartják. Különös gondot fordítanak arra, hogy az ittasan vagy engedély nélkül hajtó vagy erőszakos, agresszív vezetőket, szabály- sértőket „kiemeljék” a forgalomból, hiszen az általuk okozott balesetek a leggyakoribbak. De nemcsak a vezetőkön múlik, az úton is.». Legalábbis ezt bizonyítja a járási baleseti statisztika, melyet lapozgatva szembeötlik az adat: az idei év első felében okozott 137 baleset közül 94 a járás hat településén — Vácott, Dunakeszin, Gödön, Foton, Verőcemaroson és Vácrátóton — történt. Nem lehet elég korán kezdeni A forgalomellenőrzés nem az egyetlen eszköz a balesetek számának csökkentésére. A járásban és Vácott ezért rendszeresen a telephelyeken ellenőrzik a mezőgazdasági üzemekben használt járművek műszaki állapotát. Csupán tavaly 850 munkagépet és járművet vizsgáltak meg a szakemberek. így sikerült kiszűrni a műszaki hiba miatt balesettel fenyegető járműveket. A hatékony propagandát tükrözi, hogy az idei év első felében 49 előadást és 10 filmvetítést tartottak a biztonságos közlekedés propagandája jegyében. A városi-járási Közlekedés- biztonsági Tanács, a művelődésügyi szakemberek segítségével minden iskolában megszervezte a tanulók közlekedési oktatását, sőt az óvodáskorúak játékos KRESZ-tani- tását is. 1976 augusztusa óta két-két KRESZ-parkot avattak, Vácott és Dunakeszin, mert — ahogy itt vallják — nem lehet eléggé korán kezdeni a biztonságos közlekedésre nevelést. Ennek érdekében tevékenykedett a járási-városi KBT öt szakbizottságának 70 társadalmi munkása is, akik kiemelkedő részt vállaltak a A PEVDI-nél a környezetvédelem és a munkahelyi körülmények javítása jegyében telnek az esztendő utolsó hónapjai. A vállalat gyömrői gyáregységében nemrégiben helyezték például üzembe azt a Szervesvegyipari Kutatóin- U zet által elkészített ipari szennyvíztisztító berendezést, amely most már képes megtisztítani a gyártás során keletkező szennyvizet a fenoltól. Két évvel ezelőtt a gyömrői telephelyen — mint azt Bo- zsér Géza, a gyáregység vezetője elmondta — még évi 2,8 közlekedésbiztonsági mozgalomban. Három éve határozták el az úttörő közlekedési rajok alakítását. Ma a járás és a város területén 29 ilyen raj 473 tagot számlál. S nem egy úttörőcsapait fiataljai egyenruhát kaptak, felszerelésként jelzőtárcsákat. Képzésűikről a közlekedésben jártas pedagógusokon kívül önkéntes rendőrök, közlekedésrendészeti szakemberek gondoskodnak. A közlekedésbiztonsági vetélkedőkbe, játékokba nemcsak a fiatalokat, a felnőtteket is be lehet vonni. Ezt bizonyította az a két KRESZ-fó- rum, melyet a váci Fortegyárban és az Egyesült Izzó váci gyárában rendeztek. Az idős emberek hete a közlekedésben ugyancsak jelentős esemény volt Ez alkalommal is igyekeztek az időseket fokozottabb óvatosságra késztetni, de a közlekedés szinte minden résztvevőjének figyelmét az előzékenyebb magatartásra irányítani. Megyei tapasztalatok A váci járás példamutató eredményei sajnos még követőkre várnak. Pest megyében is. Erre hívta fel a figyelmet dr. Honti János vezérőrnagy, megyei rendőr főkapitány, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke, amikor beszámolt az idei év első kilenc hónapjának tapasztalatairól. A halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma 1976. első háromnegyedéhez képest nyolc, a súlyosaké 7, a könnyű sérüléssel végződőké pedig 11 százalékkal nőtt megyénkben. A csaknem 1300 baleset zömét a szokásos okok váltották ki: a sebesség helytelen megválasztása, az előzési szabályok megszegése, az elsőbbség meg nem adása, helytelen irányváltoztatás és kanyarodás. Ijesztő egy másik adat is: az 5300 alkoholszondás vizsgálat során 588 ittas vezetőt találtak. A leggyakoribb szabálysértések előidézői a k,iyi_- lágítatlan kerékpáron közlekedők, az irányjelzés nélkül kanyarodó autósok, a zebra mellett átkelő gyalogosok, a sebességkorlátozást áthágó járművezetők, az indokolatlanul közlekedési sávot váltók. A legkisebb szabálysértés is okozhat halálos balesetet Ezért fontos — állapította meg az elnökség —, hogy az egyre növekvő forgalom fegyelmezetlen, nemegyszer durva baleseti okot szolgáltató résztvevőivel szemben fokozottabb szigort tanúsítsanak. V. G. P. millió forintnyi környezetszennyezési bírságot fizettek, míg ma ennek csupán öt százalékát. A bírság összegének további csökkentésére természetesen tovább folyik a munka. Nemrég kezdte meg a próbaüzemelést Gyomron az a sorrendben második víztisztítómű, amelynek feladata az lesz,' hogy a szennyvízből kiszűrje a gyártás során termelődő és a folyók, tavak élővilágát veszélyeztető szervetlen savakat, sókat és lúgokat. A népfront pályázata — tizedszer Hogyan élt a szűkebb haza ? Erősödő érdeklődés a gazdaságtörténet iránt Tekercs vizsga Automata berendezéssel ellenőrzi Pető Margit az IMI-ben készült motorok tekercselt állórészeinek fázisait. Dózsán Péter felvétele Ä PEVDI és a környezetvédelem
