Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

%Mlhw 1977. NOVEMBER 1., KlB^a Algéria ünnepén HAZÁNKBAN IS sok száz­ezrem látták — ha nem film- Katóházban, akkor a televízió­ban — Az algíri csata című felejthetetlen filmet. Az ízlé­sek — tartjuk — különbözők, de ezúttal aligha lehetett né­ző, akinek nem az volt a meg­győződése, hogy — hőskölte­mény pereg a celluloidszala- gon. Ez a nagy területű és nagy múltú észak-afrikai ország most 23 esztendeje kezdte meg a maga legendás — és győ­zelemmel végződött — szabad­ságharcát a francia gyarma­tosítók ellen. 132 évi idegen elnyomás során halmozódott fel az az érzelmi-politikai gyúamyag, a'mi 1954. novem­ber elsején az egységes fegy­veres ellenállás megkezdésé­ben robbant. AFRIKA VIETNAMJÁBAN csaknem egy évtizeden át ro­pogtak a fegyverek. Massu tábornok és a többi hírhedt ejtőernyős főtiszt nem válo­gatott az eszközökben. Mű­ködtek az uj jszorítók, fejekét vágott le a guillotin, megteltek a koncentrációs táborok és a börtönök, a párák békés fal­vak lakosságán mutatták be a felperzselt föld brutális módszertanát. A Nemzeti Felszabadítási Front (FEN) vezetésével foly­tatott harc egymillió (!) hősi halottat követelt: nagy ára volt annak, hogy az 1954. no­vember elsejei kezdet után végre megszülethetett 1962- ben az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság. AZ ÜJ Állam mind bel-, mind külpolitikában haladó elvek pilléreire épült. A se­bek gyógyítása, a kiáltó tár­sadalmi-gazdasági egyenlőt­lenségek felszámolásának megkezdése után 1970-ben hir­dették meg a hármas forra­dalom (ipari, mezőgazdasági, kulturális felemelkedés) nagy­szerű programját, amelynek megvalósítása — természete­sen, nem könnyen, nem is ál­dozatok nélkül — mindmáig sikeresen folyik. Tavaly újabb látványos to­vábblépés történt. A népsza­vazás elsöprő többséggel fo­gadta el azt a Nemzeti Char­tát, amely már egyértelműen a szocialista típusú, minden kizsákmányolástól mentes tár­sadalom fokozatos felépítését szorgalmazza. Erre az algé­riai vezetés az elmúlt évek­ben megteremtette a reális alapot: az ipari termelés ki­lencven (!) százalékát ma már az állami szektor jelenti. Algéria el nem kötelezett konstruktív külpolitikája nagy tekintélyt vívott ki az ország számára a nemzetközi élet minden fórumán. A szocia­lista országok, amelyek tá­mogatták Algéria hős népét az antikolonialista harc ne­héz napjaiban, mindenoldalú segítséget nyújtanak a békés építés munkájában is. Nagy ünnepén hazánk né­pe is őszinte szívvel kíván további sikereket a baráti Algériának. Harmat Endre Busán Cskrebics Budapesten Megkezdődtek o magyar—szerb tárgyalások Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsának elnöke Szekér Gyulának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn Budapest­re érkezett. Dusán Cskrebics kíséretében van Szlavoljub Raskovics, a Szerb Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése társadalmi-politikai tanácsá- i nak elnöke, Rade Csolics, a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának tagja, a külügyi bizottság elnöke, Bozsidar Ma­tties, a Szerb Szocialista Köz­társaság kormányának tagja és Milorad Mijovics, a Szerb Szo­cialista Köztársaság külügyi titkárságának titkára. Vito- mar Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlako­zott a küldöttséghez. A vendégeket a Keleti pá­lyaudvaron Szekér Gyula, Gácsi Miklós kohó- és gép­ipari államtitkár, Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, Kapolyi László nehézipa­ri miniszterhelyettes, Marczali László kulturális miniszterhe­lyettes, valamint Halász Jó­zsef, hazánk belgrádi nagykö­vete fogadta. Az Országházban délután megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások. A magyar tárgyaló- csoport vezetője Szekér Gyula, tagjai: Gácsi Miklós, Roska István, Kapolyi László, Mar­czali László és Halász József. A szerb tárgyalócsoportot Du­sán Cskrebics vezeti. Tagjai pedig Szlavoljub Raskovics, Rade Csolics, Bozsidar Ma- nics, Milorad Mijovics és Vitomir Gasparovics. Helsinkitől Az európai biztonságért és együttműködésért küzdő nem­zetközi bizottság Helsinkitől Beigrádig címmel beszámolót terjesztett a belgrádi tanács­kozáson részt vevő küldöttsé­gek elé. A 'kiadvány formá­ban terjesztett dokumentum elemzi az európai biztonsági értekezlet záróokmányában foglalt elvek megvalósításá­nak menetét A dokumentum beszámol az európai biztonsági értekezlet befejezése óta létrejött leg­fontosabb megállapodásokról; elemzi a gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális té­ren megvalósuló együttműkö­dés fejlődését, A beszámoló szerzői jelen­tős tényanyag alapján kedve­zően értékelik a helsinki ér­tekezlet óta élért eredménye­ket és felszólítják a belgrádi találkozó résztvevőit, hogy adjanak újabb ösztönzést a nemzetközi kapcsolatok javu­lási folyamatának. ★ A belgrádi biztonsági és együttműködési találkozó hét­főn délelőtt plenáris ülésen, délután pedig bizottságokban folytatta munkáját. A tanács­kozás zárt ajtók mögött folyt. Vietnam—Szingapúr Repülőgép-eltérítés Négy fegyveres személy szombaton útirányának meg­változtatására kónyszerítette a vietnami légitársaság Ho Si Minh város és Phu Quoc szi­get között menetrendszerűen közlekedő belföldi járatának egyik DC—3-as típusú repülő­gépét. Tíz perccel a Saigonból történt felszállás után négy fegyveres személy behatolt a pilótafülkébe és arra kénysze­rítette a személyzetet, hogy Thaiföldnek vegyen irányt. Közben a légükaiózok agyon lőtték a repülőgép műszaki tisztjét és rádiósát, és életve­szélyesen megsebesítették az egyik utaskísérőt. A gép fe­délzetén, mint a hivatalos vietnami jelentésből kitűnik, 40 személy tartózkodott. A thaiföldi hatóságok kizá­rólag technikai leszállásra adtak engedélyt. Uta Pao egy­kori amerikai légitámaszpon­ton a gép üzemanyagot vett fel, majd folytatta útját Szin­gapúr felé. A városállam ha­tóságai megadták az enge­délyt az eltérített gépnek a leszállásra. A négy fegyveres merénylő politikai menedék­jogot kért. * Csak röviden... VALENTYINA NYIKOLA- I vezet) egységei ellen a namf- JEVA TYERESKOVA, az biai—angolai határ tórségé- SZKP KB tagja ’ * ’ Londonban hétfőn sajtóértekezletet tar­tott. A világ első női űrhajó­sa Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának meghívásara szombaton érkezett négynapos hivatalos látogatásra Nagy- Britanniába, hogy részt ve­gyen a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának ünnepségem. TAMIL NADU indiai szö­vetségi állam kormányzója hi­vatalos vizsgálatot rendelt e! azoknak az incidenseknek ki­vizsgálására, amelyet Indira Gandhi volt miniszterelnök dél-indiai körútját megzavar­ták a hét végén. SŰLYOS HARCOKAT vív­tak vasárnap Rhodesia és Zambia határában a két or­szág fegyveres erói. Az össze­csapásnak több halálos áldo­zata is van. A DÉL-AFRIKAI hadsereg csapatai a napokban táma­dást intéztek a SWAPO (a Délnyugat-afrikai Népi Szer­ben. NYUGODT légikörben tar­tották meg hétfőn a függet­len Suriname Köztársaság el­ső általános választásait. Suri­name 1975 novemberében vált függetlenné Hollandiától. TOVÁBBRA SINCS hír a nárom nappal ezelőtt elrabolt holland milliomos, Maurus Caranca sorsáról. MADRIDBAN hétfőn hiva­talosan bejelentették, hogy Spanyolország párizsi konzulá­tusa megadta a spanyol útle­velet Enrique Listernek, a Spanyol Kommunista Pártból az illegalitás éveiben kivált Spanyol Kommunista Mun­káspárt főtitkárának, a pol­gárháború legendáshírű köz- társasági tábornokának. VALÉRY G1SCARD D’ES- TAING francia köztársasági elnök és James Callaghan brit kormányfő * december 12— 13-án Londonban találkozik. A szingapúri hatóságok — minit a vietnami kommüniké hangoztatja — udvarias, jó bánásmódban részesítették a vietnami gép utasait, azonnal élelemmel látták el őket. A hatóságok nem sokkal később olyan döntést hoztak, hogy a géprablókat átadják a VSZK- nak. Az eltérített DC—3-as gép egyébként vasárnap , visszaér­kezett Ho Si Minh városába ... Szádot Teheránban Anvar Szadat egyiptomi el­nök a Román Szocialista Köz­társaságban tett látogatásá­nak befejeztével hétfőn Tehe­ránba érkezett. Az elnök és a kíséretében levő Fahmi kül­ügyminiszter a közel-keleti helyzet legújabb fejleményei­ről tájékoztatja egynaposra tervezett látogatása során Mo­hammad Reza Pahlavi iráni saihot, regionális és nemzet­közi kérdésekről tárgyal az iráni vezetőikkel. Szadat ma utazik tovább három országot érintő kőrút­jának utolsó állomására, Szaúd-Arábiába. Elutazott hazánkból az Iraki KP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun-1 káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására az Iraki j Kommunista Párt Központi | Bizottságának küldöttsége Omar Ali Sheik, a Politikai Bizottság tagja vezetésével október 21—29-e között lá­togatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. A küldöttséggel megbeszé­lést folytatott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Jakab Sándor, a KB tagja, Berecz János és Grósz Károly, a KB osztály­Efözel-Kelet Izrael továbbra is időnyerésre törekszik Amerikai—izraeli védelmi szerződés megkötése csak egy a lehetőségek sorfában a közel- keleti rendezésben. Elképzel­hető, az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa által adott garancia is, amelyet más országok mellett az Egyesült Államok támogat­na — mondotta hétfői nyilatko­zatában az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője. Cyrus Vance külügyminiszter az U. S. News and World Re­port e heti számának adoitt nyilatkozatában tett — újólag — említést arról a lehetőség­ről, hogy az Egyesült Államok és Izrael védelmi szerződést köt. Vance egyébként leszö­gezte, hogy a Szovjetuniónak szerepet kell játszania a Közel- Keleten, majd megismételte az amerikai álláspontot: szükség van palesztin haza megterem­tésére, amely — szerinte — Jordániával államszövetségben jönne létre. A külügyminiszter elismer­te, hogy (az izraeli álláspont miatt) változatlanul megoldat­lan a kérdés: ki képviselje a palesztinokat a genfi konfe­rencián. Amennyiben nem kezdődnek érdemi tárgyalások, úgy az irányzat a háború felé mutat a Közel-Keleten—mon­dotta Vance. A minisztérium szóvivője á nyilatkozattal kapcsolatos kér­désekre válaszolva közölte: je­lenleg nem képezi megfonto­lás tárgyát, hogy szovjet, il­letve amerikai békefenntartó erők kapjanak szerepet a Kö­zel-Keleten. A Christian Science Monitor arab ENSZ-diplomaták véle­ményét idézte, akik szerint mindinkább valószínűtlen, hogy a genfi értekezlet még ebben az évben felújíthatja munkáját. Jigal Állón, volt izraeli kül­ügyminiszter hétfőn Washing­tonban újabb bizonysággal szolgált, hogy országa további időnyerésre törekszik. A genfi konferencia összehívását el kell halasztani, hogy gondokodási időt adjanak a feleknek — mondotta. Allont a múlt héten vezető amerikai politikusok fogadták. vezetői. A delegáció látoga­tást tett a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál. Az MSZMP és az IKP kép­viselői megállapították, hogy az erőviszonyokban a haladás javára bekövetkezett változá­sok, a Szovjetunió és a szo­cialista közösség erőfeszítése.' eredményeként kiszélesedett a politikai • enyhülés folyamata. A két küldöttség megkülön­böztetett figyelmet fordított a közel-keleti térségben kiala­kult helyzetre, amely tovább­ra is fenyegeti a térség és a világ békéjét. Az MSZMP és az IKP a válság megoldása alapvető feltételének tartjáL az izraeli csapatok kivonásé valamennyi megszállt arab te­rületről, a palesztinai arab nép önrendelkezési jogának biztosítását, beleértve az ön­álló nemzeti állam alapítását. Hangsúlyozták az afrikai kontinensen zajló társadalmi, politikai változások jelentősé­gét. Az MSZMP és az IKP kép­viselői megelégedéssel állapí­tották meg a két párt néze­teinek azonosságát a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom fejlődésének érté­keléséről. A pártok testvéri kapcsolata tovább mélyült. Mindkét párt kifejezte készsé­gét a kapcsolatok további fejlesztésére, és ennek érde­kében együttműködési megál­lapodást írtak alá az 1978— 1979. évekre. Az Iraki Kommunista Párt küldöttsége elutazott hazánk­ból. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője búcsúztatta. Jugoszláv B. Mikulics, a JKSZ Köz­ponti Bizottságának elnökségi tagja, sajtóértekezleten újság-' írók kérdésére válaszolva, ha­tározottam cáfolta aizt az állí­tást, hogy Tito elnök felesé­gét, Jovanka Brozt egy külön­leges vizsgáló bizottság állító­lag kihallgatásnak vetné alá. A cáfolatra az szolgáltatott okot, hogy a közelmúltban nyugati (űrügynökségek olyan híreket terjesztettek, misze­rint Jovanka Brozt nacionalis­ta tevékenység miatt üldözik és gyakorlatilag házi őrizetben tartják. Mikulics kijelentette, hogy ezek a hírek légből ka­pottak és rosszindulatúak. A kormány felhívására tö­megtüntetések zajlottak le hét­főn Ciprus görögök lakta ré­szében. A felvonulók a Cip­rus kettéosztottságát meg­szüntetni hivatott ENSZ-hatá- rozat végrehajtását sürgették. A legnagyobb tömeggyűlés Nicosiában folyt le, 20 000 em­ber részvételével, miniszterek és különböző politikai pártok képviselőinek jelenlétében. Az ENSZ-közgyűlésnek az eredeti tervek szerint ezen a héten kellett volna a ciprusi kérdést megvitatnia, a vitát azonban későbbre halasztották. Szombaton kétnapos nem­zetközi szolidaritási konferen­cia kezdődött a brüsszeli kongresszusi palotában. Az értekezlet időszerűségét az ad­ta, hogy a tervek szerint szer­dán kezdődött volna az ENSZ ciprusi vitája. Az értekezletet, melyen a világ minden részéről mint­egy 150 küldött vett részt a legkülönbözőbb szervezetek képviseletében, Jef Vaeten, a szolidaritási konferencia bel­ga előkészítő bizottságának elnöke, a keresztónyszocialis- ta szaík&zervezetek egyik ve­zetője nyitotta meg. Ezután Desmaret brüsszeli helyettes főpolgármester üdvözölte a küldötteket, majd felolvasták Kurt Waldheimnek, sjz ENSZ főtitkárának és Kiprianu cip­rusi elnöknek az üdvözletét. Romesh Chandra, aki a Cip­rusi Nemzetközi Szolidaritá­si Bizottság elnöke, rámuta­tott: Makariosz halála után a reakciós körök abban remény­kedtek, hogy elérhetik céljai­kat, de a haladó erők meg­akadályozták mesterkedései­ket. Ilriszosztomosz érsek és Pata Miltiadesz, a ciprusi politikai pártok koordinációs bizottsá­gának elnöke egyaránt hang­súlyozták, hogy Ciprus prob­lémájának megoldása össze­függ a közel-keleti konfliktus [ rendezésével, sőt, a világbéke megszilárdítását is előmozdít­hatja. Kűri Wéldheim, az Ensz főtitkára a világszervezet közgyűléséhez intézett jeien­Ciprus Brüsszeli nyilatkozat tésében ismét hangsúlyozta, hogy a lehető legrövidebb időn belül és teljes egészében meg kell valósítani az ENSZ Ciprusra vonatkozó határoza­tait, amelyek támogatják a Ciprusi Köztársaság függet­lenségét, szuverenitását, terü­leti integritását és el nem kötelezett politikáját. Elő­irányozzák az összes külföldi haderők kivonását a szigetről és a ciprusi görög és török lakosság jogát arra, hogy kül­ső beavatkozástól mentesen saját maga döntsön sorsáról. A jelentés síkraszállt a kö­zösségközi tárgyalások folyta­tása mellett az ENSZ-főtitkár védnöksége alatt annak érde­kében, hogy a világszervezet ide vonatkozó határozatai alapján elérjék a ciprusi probléma politikai rendezését. Eddig azonban még nem si­került kiküszöbölni azokat a nézeteltéréseket, amelyek a súlyos problémához való hoz­záállásban vannak. A főtitkár rámutatott arra, hogy a közösségi tárgyalások­nak a kérdések konkrét köré­ről kell folyniuk, és fel kell ölelniük a ciprusi probléma valamennyi fő aspektusát a sziget igazságos és tartós bé­kéje érdekében. Waldheim közölte, hogy ciprusi külön- meg-bízottja, a perui Javier Pérez de Cuellar az elkövet­kezendő hetekben tárgyaláso­kat folytat majd Nicosiában, Ankarában és Athénben a két közösség közötti tárgyalások felélesztése érdekében. A jelentés megállapítja, hogy Waldheim egy szeptem­ber 15-i BT-határozatnak megfelelően az ENSZ székhe­lyén megbeszéléséket folyta­tott az érintett felekkel a tár­gyalások felújításáról. A fő­titkár Szpirosz Kiprianu cip­rusi elnökkel, Dimitriv Bicosz görög és Ihsan Sabri Cag- layangil török külügyminisz­terrel, valamint Vedat Celik- kel, a ciprusi törökök képvi­selőjével találkozott. James Carter amerikai el­nök a kongresszusnak szóló je­lentésében óvatos optimizmu­sát hangoztatta azt illetően, hogy rövid időn belül előrelé­pés várható a ciprusi rende­zést szolgáló érdemi tárgyalá­sok felé. A jelentés szerint a tárgyalások egyelőre több hó­napig is szünetelhetnek, figye­lembe véve a novemberi gö­rög választásokat és a február­ra tervezett ciprusi elnökvá­lasztást. Az Egyesült Államok azonban olyan jelzéseket ka­pott görög, török és ciprusi ve­zetőktől, hogy előbb is elérhe­tő haladás — mondotta. An­nak növekvő elismerését ta­pasztaltuk, hogy a ciprusi vi­ta igazságos megoldása a Föld­közi-tenger keleti medencé­jében élő összes nép hosszú távú érdekét szolgálja — mon­dotta Carter. Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök a brüsszeli nemzetközi szolidaritási konferenciához intézett üzenetében hangoztat­ta: kész arra, hogy elfogadjon miniden ésszerű rendezési el­gondolást a ciprusi problémá­ra vonatkozóan, de ellensze­gül a szigetország megosztásá­ra irányuló törekvéseknek. A ciprusi kormány nem fogad­hat el olyan megoldást, amely állandósítaná a tudatos ag­resszióval és a katonai meg­szállással kialakított helyze­tet — szögezte le. Hívjanak össze az ensz keretében nemzetközi konfe­renciát a ciprusi válság meg­oldására — ez annak a nyilat­kozatnak a központi követelé­se, amelyet vasárnap délután fogadott el a Ciprussal foglal­kozó nemzetközi szolidaritási konferencia Brüsszelben. A konferencia záróülésén Mattson finn képviselőnő, In­gj Rusdhy, a kairói Al Ahram című lap munkatársnője, Jean Parett, a brit ciprusi bizott­ság titkára és Da Neto portu­gál küldött ismertette a négy bizottság munkáját és a ha­tározati javaslatokat, amelyek az ENSZ-határozatok végrehaj­tásának, az emberi jogok Cip­ruson történt megsértésének, áz újgyarmatosításnak és a demilitarizálásnak a kérdései­vel foglalkoztak. A konferencián nem zár­kóztak el a török vélemény meghallgatásától sem. Felol­vasták Danktas ciprusi török vezető üzenetét, amely termé­szetesen Siaját érvelését tartal­mazta. Denktas érveit Romesh Chandra cáfolta meg. A konferencia a brüsszeli nyilatkozaton kívül üzenetei intézett az ENSZ-hez, Kipria­nu ciprusi elnökhöz és a cip­rusi néphez, a megvitatott és elfogadott dokumentumokat pepiig eljuttatja a belgrádi ta­nácskozáson részt vevő 35 ál­lam kormányához és az Euró­pa Tanácshoz. A meghozott határozatok között szerepel egy 15 pontból álló akcióprogram kidolgozása és egy felhívás, hogy a jövő év júliusában, a ciprusi vál­ság kirobbanásának negyedik évfordulóján világszerte ren­dezzenek ciprusi szolidaritási hetet. A Nemzetközi Szolida­ritási Bizottság küldöttséget kíván indítani Ciprus török megszállta részére, tájékozó­dás céljából... A. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom