Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

1977. OKTÓBER 30., VASÁRNAP "JsMdtm A Vöröskereszt V. kongresszusa Amint lapunk 1. oldalán hí- mertetjük az országos vezető, nácsa főtitkárának felszólalá­nan3! Ors7?shá^ndÖttMg' Ség '^zámolóját Hantos Já- sát vaiamint Kovács sán. nap az Urszaghazban a Ma- nos főtitkár szóbeli kiegeszi­gyar Vöröskereszt V. kong- tőjét, Sarlós Istvánnak, a Ha- dorné Pest megyei küldött resszusa. Az alábbiakban is- zafias Népfront Országos Ta- hozzászólását. Hanlos János: Növekedett a szervezet társadalmi szerepe Elöljáróban a nemzetközi munkáról szólva a beszámo­ló kiemelte, hogy a Magyar Vöröskereszt a két kongresz- szus közötti időszakban to­vább törekedett nemzetközi kapcsolatai szélesítésére. Szá­mottevően fejlődött a szoli­daritási tevékenység. Az el­telt négy és fél év alatt 60 al­kalommal 32 országban több mint 51 millió forint érték­ben továbbítottak segélykül- tíeményt a fegyveres konflik­tusok, a természeti csapások áldozatainak a megsegítésé­re. Az egészségnevelési munka kiemelt tartalmi kérdése az egészséges életmódra nevelés volt Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak az egész­ségvédelmi-egészségnevelési tanfolyamok szervezésére. Négy év alatt mind a tanfo­lyamok, mind az azokon részt vevők száma megkétszerező­dött, tavaly 16 ezer 723 tan­folyamon 424 ezer 128 hall­gató vett részt. Hangsúllyal szólt a beszá­moló a Vöröskereszt családvé­delmi munkájáról. Kiemelkedő részt vállalt a Vöröskereszt az idős korúak házi gondozásában. 1975 vé­gén az országban 651 hivatá­sos gondozónő tevékenykedett, míg a rendszeres gondozást végző vöröskeresztes aktivis­ták száma 18 ezer 160 volt; mintegy 24 ezer idős embert gondoztak otthonukban. Fontos lépés volt, hogy a felnőttvédelmi szociális gon­doskodás állami feladatainak társadalmi segítésére együtt­működési megállapodást kö­töttek az Egészségügyi Mi­nisztériummal, s nagy figyel­met fordítottak arra, hogy az aktivistákat megfelelően fel­készítsék erre a munkára. Ta­valy több mint ezer házi be­tegápolási tanfolyamon 23 ez­ren vettek részt. A IV. kongresszus óta to­vább szélesedett a térítésmen­tes veradómozgaiom, s négy év alat az ily módon adott vér mennyisége 23 ezer 500 literrel nőtt. Tavaly a térítés- mentesen adott vér aránya vi- iéken 95,4, Budapesten 6ü szá­zalék volt. A lakosság rész- ételi aránya országosan egyen- etesen növekvő tendenciát mutat A Vöröskereszt másik ha- ’yományos tevékenysége, az üsősegélynyújtás fejlesztésére Eldolgozták a képzés egysé­ges rendszerét, amely a ío- Eozatosság elvét figyelembe éve több fokozatú kiképzést elent Jellemző a fejlődésre, íogy míg 1973-ban 3 ezer 242 aniolyamon 86 és fél ezer lallgatót képeztek ki, tavaly nár 5 ezer 850 tanfolyamon öbb mint 114 ezer hallgatót. Hantos János szóbeli kiegé- zítőjében a többi között be- zámolt a Vöröskereszt XXIII. lemzetközi konferenciájáról, mely egy héttel ezelőtt fe- ezte be munkáját Bukarest­ien. A tanácskozás egyik fő eladata az volt, hogy a Nem- etközi Vöröskereszt évek óta olyó újraértékelését lezárja. )lyan határozatok születtek, melyek a Vöröskereszt tár- adalmi szerepének tovább- ejlesztését szolgálják. A továbbiakban emlékezte- ett arra, hogy a kongresszus bban az időszakban tanácsk­ozik, amikor a világ haladó rői földünk minden táján legemlékeznek a történelmet ormáló forradalom évfordu- 5járól. — A szocializmus eszméi 0 év alatt Földünk legrej- sttebb zugában is vonzást yakorló politikai erővé vál­ik. Ezt a feltartóztathatatlan olyamatot a szocializmus tár- adalmi igazságosságával, a ämegek alkotó erőit felszaba­dó hatásával, valóságos de- lokratizmusával és humaniz- lusával magyarázhatjuk. A zocializmus és a humanizmus destestvérek. A Magyar Vö­röskereszt szép hivatása, hogy ri értékek maradéktalan ér- a szocializmus építését a hu- vényesülést ösztönözve támo- manizmus alapján, az embe- gassa. Sarlós István: Társadalmunk szilárd alapja a szocialista család Sarlós István felszólalásá­ban a Vöröskereszt feladatai­nak sokrétűségéről beszélt. Egyebek között hangsúlyozta: — Meggyőződésem, hogy a Vöröskereszt sajátos érdek- védelmi szerv. Mindenki leg­fontosabb érdekét, az egész­séget védi, nem csupán a ká­ros külső hatásokkal szem­ben, hanem sokszor a bajba jutott, megbetegedett embert a saját helytelen magatartá­sával, felfogásával szemben. Kevesebb lenne a gond és kevesebb az orvosok munká­ja, ha mindenki úgy élne, ahogy azt a szocializmust épí­tő társadalom emberétől el kell várnunk. — Helyes a Magyar Vörös- kereszt minden, a szocialista családeszme elterjedése érde­kében kifejtett tevékenysége — hangsúlyozta Sarlós István. — Társadalmunk fontos és szilárd alapja a szocialista család. Szándékosan haszná­lom a szocialista jelzőt. Az általunk elfogadott családesz­me nagyobb igényű, mint a polgári társadalom család­eszméje. Mi fontosnak tart­Kovács Sándorné: juk, hogy a család szoros kö­telékben éljen együtt, de azt is fontosnak tartjuk, hogy er­re megfelelő körülmények kö­zött kerüljön sor. Ezért sze­repel fejlesztési program­jainkban mindig a legfonto­sabb célok között a lakásépí­tés. Lényeges, hogy a szere­tet szálai kössék össze a csa­lád tagjait, de az is, hogy ez a kölcsönös megértés, a köl­csönös tisztelet, az egyenran­gúság és egyenjogúság jegyé­ben jöjjön létre. Beszéde végén Sarlós Ist­ván érintette a nemzetközi helyzet alakulását, s utalt ar­ra, hogy a jó nemzetközi lég­kör, a népek akaratát tükrö­ző politika megteremti min­den világrészben a. ma még elnyomatásban és nyomor­ban élő milliók és százmilliók előtt a fölemelkedés útját. — Sikerrel munkálkodunk e politika jegyében, és hazánk külpolitikai tevékenységéhez tartozik a Magyar Vöröske­reszt hasznos fellépése és ered­ményes munkája is, amelyet a különböző nemzetközi ta­nácskozásokon fejt ki. Első rendű feladatunk az egészséges életmódra nevelés A délelőtti vitában kapott szót Pest megye egyik küldöt­te, Kovács Sándorné, a sziget- szentmártoni napköziotthonos óvoda dadája, a községi Vö- röskereszt-alapszervezet titká­ra. — Az országos vezetőség be­számolójában megállapította, hogy szervezetünk az elmúlt négy évben jelentősen fejlődött — mondotta —, s a Vöröske­resztnek ma már rangja van. Szigetszentmártonban is oda­figyelnek a munkájára, igaz, községünkben sok vezető tag­ja is van a szervezetnek. — Szeretném a tisztelt kongresszusnak elmondani, hogy mit is tettünk azért, hogy munkánkat elismerjék, s számítsanak ránk. Szigetszent­mártonban első helyre sorol­tuk feladataink közül az egész­séges életmódra nevelést, mert úgy tartjuk, hogy a tudat- és magatartásformálás állandó teendőnk. Ma annyi minden­nel gazdálkodunk okosan, csak éppen az egészségünkkel nem: van pénzünk, lakásunk, ko­csink, ruhánk, enni-, inniva­lónk, de nem mindig használ­juk ezeket a javakat egészsé­günk érdekében. Az a tapasztalatunk, hogy nem az anyagiakon múlik: nappal kávét iszunk, este pe­dig egy fél marék altatót ve­szünk be, hogy aludni tudjunk. Mindenki sorolhatna még számtalan példát, melyek egy­től egyig arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy meg kell taní­tanunk dz embereket helye­sen élni. Hiszen egészségünk csak egy van ... Ezután Kovács Sándorné ar­ról beszélt, hogy az egészség- nevelésben a vöröskeresztesek­nek együtt kell működniük az orvossal, s a falu közművelő­dési intézményeivel. Mint mondotta, Szigetszentmárton­ban 1973-ban tizenhárom, két évvel később tizennyolc, ta­valy pedig anár harminc egészségnevelési tárgyú elő­adást tartottak, s a mondani­való alátámasztására filmeket kölcsönöztek, propagandakiad­ványokat terjesztettek. Szólt a községi Vöröske­reszt-szervezet sokoldalú tevé­kenységéről, melynek során az aktivisták részt vettek a rák­szűrés, majd a daganatos meg­betegedésekről szóló előadás és kiállítás szervezésében. A közsági asszonyklubban rend­szeresen tartanak egészségügyi témájú beszélgetéseket, me­lyekkel — amint az alapszer­vezeti titkár mondta — min­denki nyer: az orvos tapaszta­latot, a hallgatók új ismerete­ket. A felvilágosító munkának természetesen az eredménye sem maradt el: Kovács Sán­dorné arról adott számot, hogy az elmúlt évben már senki sem maradt távol igazolatlanul Szigetszentmártonban a tüdő­szűrésről. Végezetül Kovács Sándorné ezeket mondotta: — Az egészségnevelés — tudjuk jól — nem látványos munka, lassan érik be a gyü­mölcse. A mindennapok új feladataihoz pedig erőre van szükség. Ezt az erőt az a hit adja, hogy értelme, célja a mi munkánknak maga az ember. Bmre szovjet kitüntetése A szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítése érde­kében végzett társadalmi és irodalmi tevékenységének elis­meréseképpen, 60. születés­napja alkalmából a Népek Ba­rátsága Érdemrenddel tüntet­ték ki Dobozy Imre írót, a Ma­gyar írók Szövetsége elnökét. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének erről szóló rendeletét Leonyid Brezs- nyev, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és M. Ge­orgadze, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének titkára írta alá. Svéd kommunista pártküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 23—29. között látogatást tett hazánkban a Svéd Balol­dali Párt-kommunisták kül­döttsége, Eivor Markiund, a párt alelnöke vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: Wide Svensson, a párt külügyi bi­zottságának tagja, Marian Jo­hansson, a göteborgi városi pártbizottság titkára és Ake Jönsson, a pártvezetőség mun­katársa. A vendégeket fogadta Bisz- ku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséggel tár­gyalásokat folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A megbeszéléseken jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégek itt-tar- tózkodásának során tanulmá­nyozták a helyi pártmunka tapasztalatait, a szakszerveze­tek és a nőmozgalom tevé­kenységét. A svéd pártküldöttség szombaton elutazott hazánk­ból. NegyvenötmiElióvaE dcsoblan Egy beruházás hiteles története Tarhonya, kiskocka, kagy­ló, csiga, szarvacska, rövid­cső, csavartcső, ABC, csillag, nagykocka, cérna- és hosszú- metélt, makaróni, spagetti... Ezek azok a tésztafélék, ame­lyek mostantól Dunakeszin, a Gyümölcs- és Főzelékkonzerv­gyár új üzemében készülnek. Nem alap nélkül A Dunakeszi Konzervgyár­ban 1964-ig a gyümölcs- és főzelékkonzervéken kívül évente 200 vagonnyi tésztát ké­szítettek, akkor azonban meg­szüntették a gyártást. mert a berendezések elavultak, a termék eladhatatlanná, a ter­melés gazdaságtalan volt. A Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár 1989-ben vált ki a Budapesti Konzervgyárból s lett önálló vállalat, és 1972- ben foglalkoztak ismét tész­taüzem létrehozásának gondo­latával. A következő három év alatt több, a beruházást előkészítő okmány készült, kü­lönböző kapacitású üzemek terve. Az i-re a pontot a Gaz­dasági Bizottság 1975-ös ha­tározata tette, mely szerint 1978. december 31-ig ki kell telepíteni a fővárosból a fe­rencvárosi Lenhossék utcai tésztagyárat. E határozat alap­ján bízta meg a GYÜFÖ-t a Konzervipari Vállalatok Trösztje egy 800 vagonnyi tészta előállítására alkalmas üzem megteremtésével. 1975 augusztusára elkészült a rész­letes beruházási program, amely — bár a legapróbb rész­letekre is kiterjedt — nem je­lölte meg a gyártó gépsor tí­pusát, hanem a máshol, pél­dául Kalocsán, Békéscsabán már üzemelő berendezések átlagos árát kalkulálták. A beruházás becsült értéke ily módon 134 millió forint volt. Versenyíárgyalások A dunakeszink megbízására a Komplex Külkereskedelmi Vállalat látott a piackutatás­hoz. Mint köztudott, az ola­szok jócskán fogyasztanak tésztát, nem véletlen tehát, hogy jó tésztagyártó berende­zéseik vannak. Mivel azon­ban a Komplexnél tudták, hogy a világpiacon több cég is kínál hasonló berendezése­ket, 1976 tavaszán verseny- tárgyalásokat hirdettek meg, ezen a svájci Büchler, az olasz Braibanti és az ugyan­csak olasz PÁVÁN cég kép­viseltette magát. A magyar vevőért folytatott konkurren- ciaharcból az utóbbi került ki győztesen. Mint Felkai Pál, a vállalat import főosz­tályának vezetője elmondta, azért, mert berendezései ha­sonló feltételek mellett, 28 százalékkal olcsóbbak, mint a másik olasz cégé, a sváj­ciakéról nem is beszélve. No­vember végén megkötötték a szerződést. Meszéna Magdol­na üzletkötő szerint ez az el­ső hazai megrendelés a PA- VAN-tól, s a maga nemében ez az ország legkorszerűbb tésztagyártó berendezése. Részlettervek alapján A 757 millió lírás üzlet meg­kötésétől a gépek megérkezé­séig 6 hónap telt el. Közben — az előzetes műszaki ter­veknek megfelelően — Duna­keszin. kijelölték az üzem he­lyét, a konzervgyár területén, egy raktár helyén. Az. épület; belső falait le kellett bonta­ni, de alapjai a statikai szá­mítások szerint alkalmasak voltaik az emeletráépítésre. A bontásra és kivitelezésre a Pest megyei Tanács, Építő­ipari Vállalatával kötöttek megállapodást. A tervezést a Könnyűipari Tervező és Szerelő Vállalat, közismertebb nevén a KIP- SZER vállalta, tavaly febru­árban. A versenytárgyalások elhúzódása miatt azonban csak november végén kapott hasz­nálható adatokat Megyaszai István, Benei Sándor, Zalán Károly, Csimcsák Béla és Bardócz Lászióné, akik 1977. április 30-ra elkészítették a tervet. Időközben a kivitele­zőik sem tétlenkedtek, a ren­delkezésükre bocsátott rész­lettervek alapján folyt az épí­tési-szerelési munka, hozzá­láttak a vasszerkezeti elemek gyártásához. A költségek egyharmadát A versenytárgyalások oly eredményesen zárultak, hogy módosítani lehetett a beruhá­zás várható költségét 89 mil­lió forintra. Hogy ezt a hal­latlanul nagy — a költségek egyharmadát kitevő, 45 mil­liós — megtakarítást meg is tudják tartani, ügyelni kel­lett a kivitelezési határidőik pontos betartására. A végle­ges tervek hiánya miatt azon­ban nagyon sok építőipari pótmunkára kellett számíta­ni, ezért kérte a GYÜFÖ ve­zetősége, az érdekelt vállalato­kat arra, hogy kössenek szocia­lista szerződést. Az okmányt 1977. március 4-én írta alá a Könnyűipari Tervező- és Szerelő Vállalat, az Élelmi- szeripari Gépgyártó- és Sze­relőipari Vállalat, a Pest me­gyei Tanács Építőipari Vál­lalata, a Dunakeszi Városi Ta­nács Költségvetési Üzeme, és utólag csatlakozott az aláírók­hoz a fóti GENERÁL Közös Vállalkozás. Vállalták, hogy a tervezettnél rövidebb ha­táridőre, november 7-re dol­gozni kezd a tésztagyár. Szombaton és vasárnap Ez év nyarától a dunake- szieken kívül öt vállalat sze­relői dolgoztak a beruházá­son. Az építők azonban csúsz­tak, mégpedig több mint há­rom hónapot. Emiatt az ÉL­GÉP is később készült el, de a _ körültekintő munkaszerve­zés eredményeként már csak két hétre csökkent a lemara­dás. A Költségvetési Üzem és a GENERÁL dolgozói szom­batonként és vasárnaponként is dolgoztak. Ott jártamkor, október köze­pén a vasszerkezet-falakat már ezüstfólia burkolta, de az alu­míniumborítás még jó dara­bon hiányzott. Hárman-né- gyen a jókora alumínium­lapokat illesztették össze, Kör­mendi László és Kozma Sán­dor, valamint a Dobó István szocialista festőbrigád tagjai a főbejárat folyosóját mázol­ták, a majdani csomagolóban Dányi Andorné, Virág Jó- zsefné és Nagy Erzsébet a csempét tisztította, a gyár­tósoron a szerelők éppen olaj- * jal töltötték föl a hajtóműve­ket, ellenőrizték a motorok működését Munkájukat há­rom olasz szakember irányí­totta. A folyosókon még a mennyezetről lelógó kábelek közit kellett bujkálni, egyhe- lyütt, az adagoló rendszer disz- pécserfülkéjében kábeldzsun­gel szédítette meg a belépőt. De a vezetékiek különleges kanyarságában valami rend­szert is fel lehetett fedezni, már elkészült, működőképes a lisztsilótöltő és ürítő auto­matika. Tóth János, a VILA. TI üzemmérnöke még a ter­veket stabilizálta. Kálmán Fe­renc üzemvezető büszkén mu­tatta formálódó, alakuló biro­dalmát: a laboratóriumot, ahol mintát vesznek a lisztből és a tojásból, gyártás közben a szá­radó tésztából és a kész tész­tát is vizsgálják, a tojáselő­készítőt, amelynek hűtőkam­rájában a négy rozsdamen­tes acéltartály 100 mázsányi tojáslé fogadására alkalmas, azt a. helyiséget, ahol a dolgo­zók pihenhetnek, dohányoz­hatnak, kávét főzhetnek, s persze, leginkább a tésztagyár­tó berendezésekkel dicsek­szik, ide emberi kéz érintése nélkül jut a liszt, a tojás, és a víz. Az üzemvezető most már nyugodt, hajrá nélkül is elkészülnek november első napjaira. Jövedelmező a fejlesztés Dr. Sági Lajos, a Gyümölcs­ös Főzelékkonzervgyár igaz­gatója elégedett: mivel sike­rült a beruházási programot tervszerűen, sőt, határidő előtt teljesíteni, 45 millió forintot valóban megtakarítottak a népgazdaságnak. A beruházás •más szempontból is gazdasá­gos. Jó az arány az építés és a gépi beruházás között, előb­bi 23, utóbbi 66 millió forint. A gazdasági számítások sze­rint jó az a beruházás, amely­nek költségei 10 év alatt meg­térülnek. A dunakeszi tészta- üzem nem egészen 7 esztendő alatt termeli meg az árát, a Magyar Nemzeti Bank sze­rint jó, ha 100 forint fejlesz­tési költségre 10 forint ered­mény, azaz nyereség jut, Du­nakeszin várhatóan 15 fog jutni. A vállalat vezetői tudták, időben föl kell készülniük a termelés indítására, mert ha az építők és a szerelők telje­sítik is feladatukat, a gépeket irányítani kell, munkaerőt pedig nehéz teremteni. Duna­keszin nincs szabad munka­erő. A ferencvárosi tésztagyár 80 dolgozója közül szinte sen­ki sem kíván Dunakeszire járni, s ez érthető, hiszen a dolgozók többsége Vecsésen, Üllőn lakik. Viszont a munka­folyamatok átszervezésével igen sok asszonykezet szaba­dítottak föl a konzervgyár- tásban. Számos, eddig kon- zervet készítő lány, asszony november elejétől a tészta­üzem dolgozója. És természe­tesen, a környező falvakból is toboroztak munkásokat. ★ A történet vége: 487 nap alatt elkészült, tehát egy ré­gi raktár helyén a korszerű üzem. Holnap, október 31-én átadják. Czibor Valéria »

Next

/
Oldalképek
Tartalom