Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

1977. OKTOBER 8., SZOMBAT 3 Gyorsabb, egyszerű bb lett az ügyintézés Ülést tartott a Pest megyei Tanács (Folytatás az 1, oldalról) Folyamatosan növekszik a tanácsi tevékenységen belül az igazgatási, hatósági munka jelentősége, s ezt néhány számadat szemléletesen bizo­nyítja. Tavaly a megyében működő tanácsok összesen 2,9 millió üggyel foglalkoztak, ami annyit tesz, hogy a me­gye minden lakosára átlago­san és évente három ügy jut! Csupán a határozat jellegű okiratok száma .is fölötte áll az 1,1 milliónak, de még ki­es bejelentési kérelemből is 133 ezer került az ügyintézők asztalára. Érzékelteti a tanácsokra háruló terheket, hogy például a helyi tanácsoknál három év alatt huszonnégy százalékkal emelkedett az ügyintézés mennyisége. Ugyanakkor a kedvező változások, az önálló­ság növekedésének egyik bi­zonyítéka: jelenleg a teljes tanácsi ügyforgalom hetven százalékát a városi, nagyköz- ségiés községi tanácsok szak- igazgatási szervei bonyolítják le. A hatósági munka fontos­ságáról, az állampolgárok mindennapjaiban betöltött sze­repéről kifejez valamit az a tény, hogy a megyében tavaly 190 ezer hatósági határozatot hoztak a tanácsok. Ezek tete­mes része — a városoknál például 51,6 százaléka — pénzügyi természetű, míg a második helyet az építési ügyek foglalják le. Az ügyforgalom növekedé­sének egy része kedvező vál­tozások következménye — mert például többen adóznak, mint korábban, fokozódott az állattartási kedv stb. —, má­sik része viszont azt mutatja, még mindig sok helyen kö­vetelnek fölösen hatósági bi­zonyítványokat, hiába számít alapvető okmánynak a szemé­lyi igazolvány. A jcff politikai irányelvek érvényesítése Nagy figyelmet szentelt a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága titkárának beszá­molója a jogalkalmazás jog- politikai irányelveinek érvé­nyesítésére, s megállapíthatta, a mérlegelendő három és fél esztendőben' tovább javult a hatósági munka törvényessé­ge, megalapozottsága. Ezt egyebek mellett az is bizo­nyítja, hogy a nagy ügyszám ellenére, a hatósági ügyek ki- lencvenhét százaléka az első­fokú eljáráskor befejeződik, s a másodfokú határozatok hat­vanegy százaléka az első fokon hozott döntést ítéli helytálló­nak. A felelősségérzet növekedé­séről, a jogpolitikai irányel­vek helyes értelmezéséről ta­núskodik az. is, a tanácsok a törvényessésg megtartása mellett egyre inkább mérlege­lik az ügyek sajátos jellem­zőit, s ahol erre a jogszabá­lyok módot adnak — így a szabálysértési bírságok kisza­básánál, a lakóépületek fenn­maradásának engedélyezésénél — megfelelően gyakorolják a méltányosságot. Ugyancsak egészséges, s a korábbiaknál erőteljesebb törekvések ta­pasztalhatók az össztársadal­mi, a csoport- és az egyéni érdek egyeztetésére. Jó alapok teremtődtek tehát arra, hogy a tanácsok tovább javítsák a lakossági ügyek in­tézésének színvonalát, s ehhez helyben is, országosan is cél­tudatos cselekvésre van szük­ség. Indokoltnak látszik pél­dául — s ez a központi szer­vek feladata — a tanácsi ha­tásköri jegyzék újbóli kiadása, a minisztériumi állásfoglalá­sok számának mérséklése, kü­lönböző jogterületek egységes szerkezetbe foglalása. Helyben a teendők élére annak az ügyintézési szemléletnek az általánossá tétele kívánkozik, mely nemcsak a részeljárást tartja szem előtt, hanem az állampolgár által elérni óhaj­tott célt. Szükség van arra is, a hatósági döntések indoklá­sa még pontosabb, világosabb legyen, az állampolgár meg­ismerhesse a határozatban közrejátszó körülményeket, értse, miért döntöttek így vagy úgy az érintettek. Javí­tani kell a munkát abban a tekintetben is, hogy a hatósági határozatok ne maradjanak papíron, azaz ellenőrizzék a végrehajtást a tanácsok A határidő kötelez Kitért dr. Csalótzky György beszámolója arra is, a korábbi időszakhoz mérten ugyan a legutóbbi három esztendőben gyorsabbá vált az ügyintézés, még mindig sok a tennivaló. Határidőn belül a tanácsi ha­tósági határozatok 91 százalé­kát hozták meg tavaly a me­gyében, de az átlag mögött el nem hanyagolható eltéré­sek találhatók; a városi taná­csok szakigazgatási szerveinél az elsőfokú határozatoknak csupán 83,3 százalékát bocsá­tották ki harminc napon be­lül. Vannak példásan tevé­kenykedő területek, így a nagykátai járás, ahol a közsé­gekben a pénzügyi szakigaz­gatási ágazat minden ügyet harminc napon belül intézett el. a ráckevei járási hivatal­nál viszont a késedelmes ügyintézés aránya 26 száza­lék. Része van az eljárások el­húzódásában annak is, hogy bizonyos területeken a jogi szabályozás nem egyszerűsö­dött a kívánt mértékben; az állampolgár -— legtöbbször jó­hiszeműen — nem az illeté­kes tanácsi szervnél kezdi meg ügye intézését;-föllelhe­tő az apparátuson belül szer­vezetlenség, aránytalan mun­kaelosztás. A határidő kötelez, s ezt mindenütt szem előtt kell tartani, mert az állam­polgár számára nagy jelentő­sége van annak is, mennyi idő alatt dől el ügye. Kétség­telen, a tanácsi szakigazgatás nagyobb része változatlan lét­számmal látja el a megnö­vekedett feladatokat, de en­nek ellenére erőfeszítéseket kell tenni a harmincnapos határidő betartására, illetve annak elkerülhetetlen túllépé­se esetén az ügyfél értesí­tésére. Bevált új formák Jogos elégedettséggel hall­hatta a megyei tanács, hogy o jogpolitikai elveknek meg­felelően sikerült előbbre lép­ni az ügyintézés kereteinek korszerűsítésében. A félfoga­dás új rendje — ami módot nyújt arra, hogy az állam­polgárok a számukra legked­vezőbb időben keressék fel a tanácsi hivatalokat — bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket, még akkor is, ha a la­kosság egy kisebb része nem akar tudomást venni a lehe­tőségről, s továbbra is — in­dokolatlanul — munkaideje alatt jelenik meg a tanácshá­zán. Szintén hasznosnak bizo­nyulnak a hat városi tanács­nál és néhány nagyközségi tanácsnál működő ügyfélszol­gálati irodák Bizonyítja az új formák kí­nálta lehetőségek kamatozta­tását, hogy bővül azoknak a tanácsoknak a csoportja, amelyek vezetői -r nagyüze­mekben — ún. kihelyezett fo­gadóórákat tartanak. Látoga­tottnak bizonyulnak a Vácott, Gödöllőn, Szentendrén és másutt a lakókörzetekben, la­kótelepeken rendezett tiszt­ségviselői fogadóórák, s ör­vendetesen erősödik a kap­csolat az üzemi jogsegély­szolgálatok és a tanácsi szak- igazgatás között. Hozzájárult, s nem csekély mértékben a lakosság ügyei magasabb színvonalú intézé­séhez, hogy javult a hatósági tevékenység szakmai irányítá­sa, törvényességi felügyelete. A megyei szakigazgatási szer­vek, a járási hivatalok és a városi szakigazgatási szervek komplex felügyeleti vizsgála­taikor megfelelően elemzik, értékelik a hatósági munkát, az anyagijogi és eljárásjogi szabályok betartását. Egyre értékesebben járul hozzá a tanácsi munka tökéletesítésé­hez a megyei tanács végre­hajtó bizottsága titkárának tanácsadó szerve, a hatósági kollégium, s a megyei tanács továbbképző intézete. 232 ésszerűsítés Nagy figyelmet fordított dr. Csalótzky György beszá­molója a 'tanácsi munka egy­szerűsítésének tapasztalataira, s hangsúlyozta, a megyei ta­nács elnökének tavalyi ki­adott részletes feladatterve világosan meghatározta a konkrét tennivalókat, örven­detes tény, s egyben bizonyí­téka az egyszerűsítési törek­véseknek, hogy egy esztendő alatt 232 ésszerűsítési javaslat érkezett a megyei szakigaz­gatási szervekhez. Ezek túl­nyomó része hasznosnak, fo­lyamatosan megvalósítható­nak bizonyult, s a megyéből származó javaslatok is hozzá­járultak, illetve kezdeményez­ték jogszabályok módosítását, központi intézkedések megté­telét. Gazdag példatár igazolja, hogy érdemes továbbra is nagy gonddal foglalkozni az egyszerűsítéssel, az éssze­rűbb formák, módszerek ke­resésével. Könnyebbé, .Világo­sabbá vált egyebek között a háztáji és kisegítő gazdaságok adójának megállapítása, a gépjárművek utáni adózás, a borforgalmi adózás. 'Egysze­rűbbé, áttekinthetőbbé lett az építési és használatbavételi eljárás, szűkült a költségveté­si beszámolók adatigénye, a költségvetési üzemek gazdál­kodási és beszámolási rendje ugyancsak változott, mégpe­dig az ésszerűség irányában. Elősegíti az államigazgatási munka korszerűsítését a taná­csi szervezet hatékonyabb formálása, így újabb közös tanácsok létrehozása. A gya­korlat igazolta, hogy mind a személyi, mind a tárgyi fel­Vita és összefoglalás Az írásbeli beszámoló, va­lamint a szóbeli kiegészítő fe­lett együttesen megnyitott vi­tában elsőként Jár ősi Endre, Göd megyei tanácstagja kért szót. A hatósági munka jelen­tőségét méltatta a lakosság politikai hangulatában, míg Krima János, a megyei tanács váci járási hivatalának elnö­ke egyebek között a tanácsi munka járásbeli korszerűsí­tésének eredményeiről szólott. Dr. Köllner Ferenc (Tárnok), a budai járási hivatal elnöke az ügyintézés törvényességé­nek fontosságát emelte ki, U. Budai János (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Sziget- monostor) sok más mellett az arányos munkamegosztást ítélte az apparátus terheinek könnyítésében célravezető módszernek. Gallai Sándor (Tápiószentmárton) példákkal illusztrálta, némely esetben milyen felemás helyzetet te­remt a korszerűsítés, majd dr.. Raft Miklós, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese emelkedett szólásra. Részletesen foglalko­zott az igazgatási munka ha­tékonyságával, a jogi szabá­lyozás több területével, vala­mint az ellenőrzés jelentősé­gével. Dr. Lakatos József, a ceglédi városi tanács vb-tit- kára ugyancsak példák segít­ségével mutatott rá a hasznos ügyintézés és a bürokrácia különbözőségére, s kitért arra is, hogy vannak olyan ügy­fajták amelyekben szinte megoldhatatlan a 30 napon belüli döntés. Bakonyi György (Monor) az ügyfélfo­gadás kérdéseivel, Ágh-Bíró Béla (Vác) az iskolai admi­nisztráció szövevényével fog­lalkozott. A vitában elhangzottakat dr. Csalótzky György foglal­ta össze, majd a megyei ta­nács az írásbeli előterjesztést, a szóbeli kiegészítést, a vá­laszadást egyhangúlag elfo­gadta. A napirendnek megfe­lelően ezután a megyei tanács ügyrendi bizottságának jelen­tését a Pest megyei Tanács Szervezési és Működési Sza­bályzatának hatályosulásáról vette tudomásul a testület. Befejezésül a megyei tanács elfogadta Wágner Gáspárné megyei tanácstag, családi okok és munkahelyi elfoglalt­sága miatti lemondását M. O. Megyei FMKT-tanácskozás Alkotókedv és országépítés Az elmúlt napokban tanul- I ságos és figyelmet érdemlő j tanácskozás színhelye volt ' Dunakeszin a MÁV Járműja­vító ifjúsági klubja. Megyei üzemek, vállalatok ifjú szak­emberei érkeztek a helyszín­re: a fórumon a Fiatal Műsza­kiak és Közgazdászok Taná­csának működéséről fejtették ki véleményüket. Fotók és oklevél A vendégeket kiállítás fo­gadta: a gondosan elkészített tablókon százezreket érő be­rendezések fotóit helyezték el a házigazdák — az Alkotó If­júság pályázat legnagyszerűbb produktumait. S a képek előtt egy kis asztalon orosz nyelvű oklevél pihent: a MÁV Dunakeszi Járműjavító­jának négytagú alkotókollek­tívája, Pálinger Antal és Ger- gye Lajos villanyszerelő, Tóth Ildikó műszerész és Né­meth György mérnök közösen olyan műszert konstruált, amely lehetővé tette, hogy a korábban házilag barkácsolt eszközök helyett precízen mérjék a vasúti kocsik meg­felelő világítását. A műszer tavaly a KGST-tagországok ifjú alkotóinak moszkvai ki­állításán első díjat nyert. S ez az oklevél a továbbiakban a tanácskqzás szimbólumává vált... A fórumról mindjárt az elején szögezzük le: tanulsá­gos, hasznos megbeszélés volt, amelyen lehetőséget kaptak az ifjú szakemberek arra, hogy számos hasznos és meg­valósítható ötlettel térjenek haza. S miért fontos mind­ezt az elején tisztázni? Azért, mert az elmúlt időszakban útjaink során nem is egyszer hallottuk az érdekeltek pana­szát: a huszonnyolc megyei FMKT-munkabizottság egy része már nem szolgálja meg­felelően a fiatalok alkotó kedvének kibontakozását. Du­nakeszin azonban bebizonyo­sodott: másról van szó. De menjünk sorjában. Kettős feladat A tanácskozás kezdetén Fe­kete Tibor, a KISZ KB értel­miségi tanácsának titkára tartott érdekes vitaindítót. Behatóan elemezte népgazda­ságunk helyzetét, az ipar és a mezőgazdaság fejlődését a napi termeléssel együttjáró gondolat, s részletesen be­szélt arról, hogy a jelenlegi helyzetben mit tehetnek a fiatalok — az ifjúsági szerve­zet — a gazdasági építőmunka támogatásáért. Érdemes leírni a vitaindí­tó egyik lényeges megálla­pítását: nem látványos kam­pányokra, akciókra van szük­ség, hanem egyértelműen ar­ra, hogy az országos célkitű­zéseket a helyi terveknek megfelelően mindenki a saját területén becsülettel és leg­jobb tudása szerint valósítsa meg. S ebben vállalhatnak jelentős részt az FMKT-mun- kabizottságok is, kettős fel­adattal: egyrészt segíteniük kell programjuk megvalósítá­sa során a pályakezdő fiata­lok beilleszkedését és szakmai továbbképzését, s részt kell vállalniuk az üzemek műsza­ki fejlesztési feladatainak megoldásából is. Az értelmiségi tanács tit­kára külön hangsúlyozta: azokban az üzemekben, ahol az FMKT-munkabizottságok- ban tartalmas munka folyik, nemigen gondolnak arra, hogy új szervezeti formákat keres­senek a fiatal szakemberek alkotókedvének kifejlesztésé­hez. Sokkal inkább ott vető­dik fel ez a kérdés, ahol a munkabizottság tevékenysége csupán formális. Hasznos fórum A hozzászólások egyértel» műén igazolták: a fórumot ér­demes volt megrendezni, mert valamennyi résztvevő hasznosnak ítélte a tapaszta­latcserét Égéi Zoltán, a váci Forte dolgozója például azt javasolta: a Kiváló Ifjú mér­nök és a Kiváló Ifjú Techni­kus címek odaítélésénél ve­gyék figyelembe, ha valaki legalább egy idegen nyelvet beszél, akár közép-, akár fel­sőfokon. Kondor Edit Százhalombat­táról, a Dunai Kőolajipart Vállalattól érkezett, s hozzá­szólásában elmondta: a kivá­ló címek odaítélésénél a fia­tal műszakiaknak ne csak szakmai felkészültségét, ha­nem társadalmi, politikai ak­tivitását is vegyék figyelem­be. A DKV-ban ez már ha­gyomány, hiszen az FMKT- munkabizottság tagjai rend­szeresen segítik a Kiváló Ifjú Szakmunkás versenyek lebo­nyolítását, s a résztvevőket felkészítik, korrepetálják. Szarvas Tibor, a Pestvidé­ki Gépgyárból beszámolt ar­ról, hogy a ráckevei járásbe­li nagyüzemben miként ala­kult meg az FMKT-munka­bizottság. Eddigi tapasztala­taik szerint hasznos dolognak tartanák — a Pestvidéki Gépgyárban ezt már meg­tették —, ha egy-egy pálya­munka elkészítésére alkotó­kollektívák alakulnának, nemcsak műszaki, hanem szervezési szakemberek — közgazdászok — részvételével is. Mindegyik csoportnak le­hetősége nyílna a specializá­lódásra, s így hatékonyab­ban lehetne segíteni a válla­lat gazdasági célkitűzéseinek megvalósításában. Nagy Kálmán, a Magyar Ha­jó- és Darugyár váci gyárá­nak fiatal szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az egyetemet végzett mérnökök továbbképzésére számos lehetőség kínálkozik, addig a főiskolán diplomát szerző üzemmérnököknek szinte semmi. Éppen ezért hasznosnak tartaná, ha az ifjúsági szervezet segítségükre lenne ebben. Lesz folytatás összegzésképpen nyugodtan elmondhatjuk: rendkívül hasz­nos tapasztalatcsere részesei lehettek Dunakeszin a fiatal szakemberek. A megbeszélés olyannyira jói sikerült, hogy minden bizonnyal folytatása is lesz: — Bebizonyosodott, hogy a javarészt pályakezdő szakem­berek igénylik az effajta fóru­mokat. Falus Gábor Ma és holnap Verőcemaroson Pest megyei ifjúsági találkozó Jelentős rendezvénysorozat fejeződik be ezen a hétvégén: a Pest megyei ifjúmunkás na­pok programsorozata. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója jegyében szeptember 17-től különböző programokra került sor: ver­senyeztek egymással a szak­munkástanulók, összemérték tudásukat az üzemi ifjúgárda egységek, fontos tanácskozáso­kat tartottak aktuális gazda­ságpolitikai kérdésekről. Ma és holnap Verőcemaroson az Express-táborban — a Pest megyei ifjúsági találkozó ke­retében — színes műsor várja az érdeklődőket. A kétnapos összejövetel célja mindenek­előtt az, hogy lehetőséget biz. tosítson a fiataloknak az Ed­zett ifjúságért tömegsport­mozgalom követelményeinek teljesítéséhez. A két nap alatt különböző sportágakban vetélkednek a résztvevők. Lesz kispályás lab­darúgás és súlyemelés, s el­döntik azt is, ki a legügyesebb kerékpáros. A legösszetettebb feladatokat azoknak kell majd megoldaniuk, akik a tizenöt­próba versenyszámainak köve. telményeit kívánják teljesíteni, hiszen a távolugrástól a ko­sárra dobásig, légpuskás lövé­szettől a súlylökésig több sport­ágban is bizonyítaniuk kell jár­tasságukat. A holnap, vasárnap meghf-1 vott élsportolók tartanak él­ménybeszámolókat. I tételek javulnak ilyen eset ben, a kevesebb igazgatás egység sokkal célratörőbbe: s egységesebb felajlatértelme zéssel dolgozik. Része van a ügyintézés fejlődésében olyar látszatra másodrangú ténye zőknek is, mint a gépesítő kezdeti eredményeinek gyara pítása, az új iktatási rendszei az adatszolgáltatási kötele zettségek felülvizsgálata é megszigorítása. A szükséges adminisztráció nem bürokrácia Utalt a megyei tanács vég rehajtó bizottsága titkáránál a megyei tanácsülés elé tér j esztett beszámolója arra is hogy mindenütt világos ha tárvonalat kell húzni a fölö és a szükséges adminisztrá ció között. A szükséges admi nisztráció ugyanis — s halla ni ezzel kapcsolatban sokfé le téves ítélkezést — nen bürokrácia, hanem éppen az < célja, az állampolgárok ügye minél előbb, törvényes kere tek között intéződjenek el Ezért érdemel elismerés több helyi tanácsnak s kü lönböző szakigazgatási szer veknek az a törekvése, hog; mérsékelni kívánják az ún belső adminisztrációt, i szakágazatok közötti fölös in formációcserét Növeli az ezen a területei elért eredmények értékét a: is: az egész tanácsi szervezet ben nincs függetlenített szer vező apparátus, azaz min denütt a napi munka mellet kell megoldani a változtatáso­kat, s természetesen azoknak akiknek ezer feladatot tarto­gatnak a hivatalos órák. Ép­pen ezért kapjanak megfeleli erkölcsi megbecsülést elisme­rést azok, akik napi teendői! mellett nem sajnálják a fá­radságot az új megoldásol kutatásától, örvendetes, hogj az így tevékenykedők egyre sűrűbben alakítanak alkotó: csoportokat, melyek a szocia­lista munkakollektíva kitün­tető cím elnyerését tartják céljuknak. A nagyobb anyagi, erkölcsi megbecsülés nem csupán já­randósága az ilyen módon dolgozó, alkotó tanácsi tiszt­viselőknek, hanem egyben igazolója a társadalmi értéke­lésnek is, amit növékvő mér­őkben érezhették a leg- .1 többi években a tanácsi ap­parátusban tevékenykedők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom