Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
Érvénybe lépett az új szovjet alkotmány Nemzeti ünneppé nyilvánítottak október hetedikét Magyar vezetők üdvözlő távirata A Legfelsőbb Tanács képviselői ünnepük az új alkotmányt Pénteken délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor ismét együttes ülésre ült össze a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács, hogy megtárgyalja és elfogadja az ország új alkotmányának tervezetét. Az ülésen Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével részt vettek az SZKP KB elnökségének tagjai. A záróülésre ismét zsúfolásig megteltek a közönség részére fenntartott karzatok, a diplomaták, az újságírók páholyai. Az ülést Sityikov, a Szövetségi Tanács elnöke nyitotta meg, ezután Leonyid Brezs- nyev számolt be az ülésszakon a szerkesztő bizottság javaslatairól. Leonyid Brezsnyev rövid összefoglalójában elmondotta, hogy a vita felszólalói, akik Alaptörvény S zimbolikus jelentőségű, hogy az új alkotmányt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának küszöbén fogadták el. S ha meggondoljuk, ez nem csupán a két döntő fontosságú esemény közötti időbeni egybeesés. Az összefüggés sokkal mélyebb értelmű és tartalmi vonatkozású. Az új alaptörvényt olvasva megállapíthatjuk, hogy az a szovjet állam hat évtizedes fejlődésének legalapvetőbb eredményeit foglalja magában. Arról tanúskodik, hogy a forradalom által meghirdetett eszmék, s velük együtt a lenini útmutatások valóra válnak. Az alaptörvény felöleli a társadalom életének valamennyi vonatkozását, ösz- szegezi a Szovjetunió politikai, társadalmi és gazdasági tapasztalatait, tükrözi azokat a mélyreható változásokat, amelyek a legutóbbi negyven esztendőben, az előző alkotmány megszövegezése óta az élet minden területén bekövetkeztek. Egyik fontos jellemvonása, hogy a szocializmus és a kommunizmus Lenin által megfogalmazott alaptörvényeihez való hűség tekintetében a hagyományokat követi ugyan, részleteiben viszont számos ponton eltér a régi alkotmánytól. Az egyik legalapvetőbb különbség az első részben található. Ebben megállapítást nyert, hogy a szovjet állam össznépi állam, amely a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, továbbá a Szovjetunió minden nemzetének és nemzetiségének az akaratát, érdekeit fejezi ki. Ebben a szocialista társadalom fejlődésének egy magasabb foka jut kifejezésre, ami azonban még nem azonos a kommunizmussal. Különös hangsúlyt kapott mind az országos vitában, mind a Legfelsőbb Tanács ülésén, következésképpen az új alkotmányban is a szocialista demokrácia további szélesítése, az állampolgárok jogaival foglalkozó fejezet. Az e kérdéscsoportról folyó vita, s annak nyomán az új alkotmány idevágó megfogalmazásai már csak azért is nagy érdeklődést váltottak ki világszerte, mert az utóbbi időben a nyugati sajtóban vég nélküli vita zajlott az emberi jogokról, s azoknak állítólagos szovjetunióbeli megsértéséről. Ezekre a vádaskodásokra adott frappáns feleletet az új alaptörvény, amely tükrözi a szocializmus viszonyai között megvalósuló állampolgári jogok egész gazdagságát. A szóbanforgó jogok sokasága, megvalósításuk társadalmi és anyagi feltételei tanúskodnak róla, hogy a szovjet alkotmány e vonatkozásban se elvont dokumentum, hanem eleven valóság. Formainak tűnő, mégis fontos körülmény, hogy a Szovjetunió új alaptörvénye egy nagy kollektíva által végzett sok éves megfeszített munka gyümölcse. A Legfelsőbb Tanács által létrehozott alkotmánybizottságban tapasztalt párt- és állami vezetők, a munkásosztály és a kolhozparasztság legjobbjai, nemzetközi hírű jogászok foglaltak helyet. A munka tizenöt évig tartott, s a tervezetet két alkalommal tárgyalta meg az SZKP Központi Bizottsága, négy hónapig folyt az a vita, amelyben 140 millió ember, az ország felnőtt lakosságának négyötöde vett részt. Az új alaptörvény természetesen nemcsak az elért eredményeket rögzíti, vázolja az elkövetkező időszak programját is, amikor kimondja, hogy a fejlett szocialista társadalom egy viszonylag hosszan tartó szakasz a kapitalizmustól a kommunizmusig vezető úton. A Szovjetunió népe a mai szocialista valóság feladatainak megoldása közben fokozatosan lép át a holnapba — a kommunista társadalomba. A z alkotmány nemzetközi jelentősége felbecsülhetetlen. Példaképül szolgálhat a világ valamennyi országának. Azt példázza, hogy megvalósítható a kizsákmányolásmentes társadalom, az emberek közötti teljes jogegyenlőség, fajra és nemre való tekintet nélkül. a szovjet társadalom vala mennyi rétegét, minden szövetséges és igen sok autonóm köztársaságot képviseltek, egyöntetűen támogatták az alkotmánytervezet elfogadását, éppúgy, mint a szerkesztő bizottsághoz véleményüket írásban továbbító képviselők. Ismertette azokat a módosításokat, amelyeket a képviselők a Legfelsőbb Tanács ülésén tettele és amelyeket a szerkesztő bizottság tagjai elfogadásra ajánlottak, majd végleges formában beterjesztette az alkotmánytervezet szövegét A Legfelsőbb Tanács ezután megkezdte a szavazást a tervezetről. Az alkotmány bevezetőjéről, illetve egyes fejezeteiről külön-külön szavaztak, a fejezeteket külön-külön fogadták el a Szövetségi és a Nemzetiségi Tanács tagjai. A képviselők nagy tapssal köszöntötték valamennyi fejezet elfogadását A fejezetenkinti szavazás befejezése után a két ház külön-külön teljes szövegében elfogadta az új alkotmányt. A képviselők hatalmas tapssal, helyükről felállva köszöntötték a történelmi jelentőségű eseményt, amelynek részesei voltak: á Szovjetunió új alkotmányának elfogadó sát. A hosszú percekig tartott ünneplés után a Legfelsőbb Tanács két háza ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáról és kihirdetéséről. (Az ülés további eseményei a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l AZ MSZMP PEST MEGYEI BÍZÖTTSÁGAjS A MfeGYEi TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 831. SZÁM Ára 80 fillér 1977. OKTOBER 8., SZOMBAT Gyorsabb, egyszerűbb lett az ügyintézés — állapította meg a megyei tanács Pénteken délelőtt, a megyeháza dísztermében ülést tartott a Pest megyei tanács. Napirend előtt a megyei tanács elnöke, dr. Mondok Pál tett jelentést az 1977. július 1-i tanácsülésen elhangzott interpellációk nyomán tett intézkedésekről, majd — az elfogadott napirendnek megfelelőn — dr. Csalótzky György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára terjesztett beszámolót a testület elé az állampolgárok ügyeinek intézéséről, a tanácsi munka egyszerűsítéséről. Javult az igazgatási munka Több mint három és fél esztendeje, 1974. januárjában tárgyalta a megyei tanács az államigazgatási és a hatósági tevékenység helyzetét és feladatait. Az akkor megszabott teendők — s nem kevésbé az MSZMP XI. kongresz- szusa határozatának az állami munka fejlesztéséről szóló része — szilárd alapot adtak az állampolgárok ügyeinek magasabb színvonalú intézéséhez. Megállapítható, hogy a megyében működő tanácsok nagy többsége élt ezekkel a lehetőségekkel, javult az igazgatási munka. Korántsem volt könnyű időszak ez. Jelentős mértékben bővült mind a megyei tanács, mind a helyi tanácsok hatásköre. Érzékelteti e változásokat — s egyben a demokratizmus kibontakozásának is egyik bizonyítéka —, hogy összesen kétszáz új hatáskör került a helyi tanácsokhoz, s a fö feladatcsoportok száma ma meghaladja az ötvenet. Elősegítette az addig nem gyakorolt teendők egyre eredményesebb végrehajtását, hogy a központi irányítás különböző szervei, elsősorban a Minisztertanács, új szabályokat dolgoztak ki. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődtek a műszaki könyvnapek Vácott rendezték az országos vidéki megnyitót Tegnap Budapesten, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Technika Házában dr. Po- linszky Károly oktatási miniszter megnyitójával megkezdődtek a 16. műszaki könyvnaipok. Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, az országos vidéki eseményeket Ne- meslaky Tivadar kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg. Jelen voltak: Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Jámbor Miklós, a Szakszervezetek, Pest megyei Tanácsának vezető titkára, a város és a jáA műszaki könyvnapok alkalmából nyílt váci könyvkiállítás első látogatót Geleta Pál felvétele rás állami, társadalmi és politikai vezetői, valamint Ber- náth György, a Magyar Példaadó összefogással épült Óvoda féláron — a csömöri kicsiknek Fellobogózott, szép, korszerű épület — az új csömöri óvoda — avatására gyülekeztek tegnap délután 3 órakor a község lakói, s a csömöri kisgyerekek. Két okból is rendkívül becsben tartjuk ezt az óvodát — mondta avató beszédében Fehér Béla, az MSZMP gödöllői járási bizottságának első titkára —, mert azon kívül, hogy megoldja a község óvodagondját, példaadóan is készült a gyermekintézmény: csak a közművesítés, s a többi előfeltétel megteremtése után fogtak munkához. Akkor viszont szervezetten és sok társadalmi segítséget igénybe véve. Talán ennek köszönhető, hogy az új óvoda egy helye csupán 45 ezer forintba került, míg országosan ez a szám 90 ezer forint. A községi tanács elnöke, j Paulovics Mihály ezután átadta az építésben kimagasló társadalmi munkát végzőknek az emléklapot. így a tervezést ingyen vállaló Ybl Miklós szocialista brigádnak, amelynek tagjai a gödöllői járási hivatal műszaki osztályán dolgoznak. Hasonlóan a gépészeti terveket készítő Trinka Miklós mérnöknek, helyi tanácstagnak, s a villamosítási tervezőnek, Hanzel Géza csömöri villamosmérnöknek. Emléklapot kaptak a 4,5 millió forintos építési költségből részt vállaló üzemek, szövetkezetek, mint az Ikarus- gyáriak és a Szilasmenti Termelőszövetkezet tagjai, akik 500—500 ezer forinttal segítettek, s a 100—100 ezer forinttal hozzájáruló Főnix Háziipari Szövetkezet, valamint az EGYT dolgozói. Az építést 25 ezer forinttal támogatta a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat, a BU- BIV pedig mintegy 300 ezer forint árú bútorral segítette az óvoda berendezését. A széles körű összefogásra jellemző, hogy a teljes költség csaknem egyharmadát a társadalmi erők adták, s ezen kívül a község lakói, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonái 2600 társadalmi munkaórát dolgoztak az építkezésen. Szeretettel hallgatták az építők — köztük a kivitelezési munkában részt vevő kisiparosok — az óvoda húsz leendő lakójának rövid verses, dalos műsorát. Urbán Józsefné, az új óvoda vezetője elmondotta, hogy 132 gyermeket fogadnak majd; ők még e hónapban birtokba veszik a négy, szekrényekkel, kiságyakkal, ülőbútorok, kai, szőnyegekkel, játékokkal felszerelt foglalkoztatót, a két öltöző- és két fürdőszobát. — Az óvodában tizenket- ten dolgoznak majd, s a kilenc óvónő közül csupán hárman képesítés nélküliek. Számukra iroda és fürdőszoba is épült, s az óvodának saját konyhája van. Y. G. P. Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, az Akadémiai Kiadó fgaz- gatója és a könyvkiadás, könyvterjesztés képviselői. (Tudósításunk a 4. oldalon.) Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bi_ zottságának első titkára tegnap fogadta a Vietnami Ifjúság Szövetség delegációját, amely Nguyen Thien Phongnak, az Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága titkárának vezetéséve — a Demokratikus Ifjúság Világszövetség meghívására — látogatott Budapestre. Dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi miniszter vezetésével magyar küldöttség vett részt Szófiában a KGST belkereskedelmi minisztereinek tanácsko. zásán. Az ülésszak tegnap jegy. zőkönyv alírásával fejeződött be. Juhász Ottó, a SZOT titkára, illetve Ladislav Jasik, a Cseh. szlovák Szakszervezetek Tanácsának titkára vezették azok. nak a delegációknak a munkáját, amelyek Pozsonyban foly_ tattak eszmecserét a munka- verseny-mozgalom tapasztalatairól. és a szocialista brigádok tevékenységéről.
