Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

1977. OKTOBER 7., PÉNTEK kMIop Óvári Miklós Pest megyei látogatása I (Folytatás az 1. oldalról) Csütörtökön kora délelőtt a gödöllői járási-városi párt- székházban kezdődött Óvári Miklós Pest megyei látogatá­sának második napja. Szép eredményekről adhatott szá­mot részére Fehér Bela, a já­rási pártbizottság első Titká­ra, aki a politikai, gazdasági és közművelődési munka jel­lemzőit foglalta össze. E fő­ként mezőgazdasági jellegű járás életében most a beta­karítás és az őszi kalászosok vetése áll az előtérben, s mind­kettő jó ütemben halad. A 900 hektáron pusztított jég­kár ellenére jó mezőgazdasá­gi évet zárnak, s az előirány­zott 7—8 százalék termésnö­vekedéshez képest várhatóan 10—11 százalék az emelkedés, örvendetesek az eredmények az állattartásban is, különö­sen gyors fejlődés mutatkozik a vágósertés-, tojás- és tej­termelésben. A szarvasmarha­program megvalósítására is megfelelően intézkedtek: több meglevő szakosított telepet korszerűsítettek és új altat is hoznak létre. A lakosság életkörülményei, közművelődési helyzete, a jói szervezett társadalmi munkált egész sora került szóba a tá­jékoztatóban és a közvetlen beszélgetésben. Örömmel je­lentette be a járási pártbizo..- ság első titkára, hogy éppen most, pénteken avatnak Csö­mörön százszemélyes óvodát, amelyet azért tudtak ha'mar és az általános költségnormák fe­léből fölépíteni, mert a lakos­ság igen sok munkaórában vett részt. A járásban már szinte általánosnak mondha­tó, hogy az egy óvodai hely­re előirányzott 90 ezer forint helyett 40—45 ezer forintból építkeznek, természetesen, azonos minőségben. Igen példaszerű itt a lakos­ság vezetékes vízellátása — kapcsolódott e témához dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. Mint elmondotta: a 20 településből csak tízben nincs vezeték, de az előkészítő mun­kálatok már ott is folynak. A legnépesebb területeken megoldott a vízellátás, s eb­ben magának a lakosságnak van nagy érdeme. A költsé­geknek mintegy 80 százalékát maguk biztosították, teher­mentesítve ezzel a népgazda­ságot, más fontos közérdekű jkiadásokra. Az állami, tanácsi beruhá­zásoknak és a lakossági ösz- szefogásnak egyaránt köszön­hető az is, hogy a IV. ötéves tervben 63 tanterem épülhe­tett és 425 óvodai hely, a mostani ötéves tervben pá­dig 56 tanterem, két torna­terem és 675 óvodai hely, amelyből máris — jóval ha­táridő előtt, 475 elkészült. A járásban a nagyipart két üzem képviseli: a Hazai Fé­sűsfonó kistarcsai gyáregysé­ge és Ikladon az Ipari Mű­szergyár. Ez utóbbiba veze­tett a Központi Bizottság tit­kárának útja, a megyei ve­zetők társaságában. Részt vett e látogatáson Fehér Bélával dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke és Szabó Gyula, a járási pártbizottság titkára is. A hazai motorgyártás bázisán Dr. Sárossi József vezér- igazgató mutatta be — Ki­rály Lászlóval, a gyár párt- bizottságának titkárával és Kiss Ferenc vszt-titkárral kö­zösen — hazai motorgyártá­sunk e fontos bázisát. Tájé­koztatójuk és a gyárlátogatás során e tavaly negyedszáza­da fennálló gyár korszerű arculatáról formálhatott ké­pet magának Övári Miklós, aki a gyár vezetőin kívül több üzemrészben beszélgetett szo­cialista brigád vezetőkkel, mun­kásokkal, mérnökökkel, konst­ruktőrökkel. Sokféle kérdés került ezenközben szóba a tér. meléséről és az itt dolgozók életkörülményeiről. szakmai fejlődéséről egyaránt ötszázféle gyártmány tar­tozik a termékeik közé; fő­ként háztartási villanymoto­rok, amelyek közül a legis­mertebb a lakosság számára is a hajdúsági mosógép mo­torja. Az üzem korszerűsé­gére jellemző, hogy döntő technológiájában egyes terü­leteken eléri, sőt, meghalad­ja a fejlett tőkésországok ha­sonló szintjét. Nem is lehet­ne ez másként, hiszen igen ki­terjedt az exporttevékenysé­gük a tőkés- és a szocialista országokba egyaránt. Ez pe­dig magas színvonalú mun­kát igényel. Az elmúlt négy év hozott különösen jelentős fejlődést, amely megmutatko­zott a dollárbevételben is E néhány esztendő alatt terme­lési értéküket 500 millió fo­rintról 770 millió forintra emelték, de még nincs meg­állás. Nagyon merész terve­ket tűztek maguk elé. — Kemény vita előzte meg az idei terveinket — mond" ta el a vezérigazgató. — Az eredetileg tervezett 800 mil­lió forint helyett ugyanis 820 milliót fogadott el gyári k" zössénünk. A gazdaságpolitikai cselekvési programot, már er­re építhettük. Olyan sikere­sen haladt a munka, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­tékek vannak a keze alatt. Azt tapasztaljuk, hogy azóta, amió­ta tudják, jobban megbecsülik gépeiket, mert az ő pénzük is benne van, az ő nyereségüket is érinti, ha baja esik, ha ki kell vonni a termelésből. — A gyárlátogatás során megismerkedett Óvári Mik­lós a szerszámkészítő részleg Ernst Thälmann szocialista brigádjával, amely az NDK- beli Suhl testvérmegye villa­mossági gyárának Ságvári Endre brigádjával tart fenn testvéri kapcsolatot. Pálya Ti­bor brigádvezető & helyette­se Varga Mihály beszámoltak róla, hogy szakmunkáscseré, két is lebonyolítanak és köl­csönösen sokat tanulnak egy­mástól. Az sem mellékes, hogy a két gyár csereüdültetéseket is szervezett Egy másik üzemrészben a tekercskészítő és lehúzó gép­sornál, s a látogatás egy tá­volabbi állomásán a hűtőgép- motorüzemben jóformán csu­pa fiatal asszony és lány fo­gadta a vendégeket. Ez a munka ugyanis — a korszerű gépek mellett is főként fi­nom kezeket igényel. Az itt dolgozók jó része már a gyár­ban folyó tervszerű szakmun­kásképzésnek köszönheti mes­terségét, fölkészültségét Er­ről külön is érdeklődött Övá­ri Miklós, elismerően hallgatva meg a gyárba kihelyezett szak­iskolákról, marxista-leninista esti egyetemről szóló tájé­koztatást. S arra a kérdésére, hogy az irányításban, a gyárt­mányfejlesztésben milyen szel­lemi kapacitással rendelke­zik az Ipari Műszergyár, első­sorban a villamos laborató­riumban kapott feleletet Itt Kiss Kálmán műszaki igazgató és Vágvólgyi László labora­tóriumvezető mutatta be munkájukat, amelyek egy ré­sze a Műszaki Egyetemmel és a Villamosipari Kutató Inté­zettel közös tevékenységük, a KGST keretében tervezett mo­torsorhoz. Megnyugtatóan megállapít, ható, hogy a gyár rendelkezik perspektívában is a megfelelő szellemi kapacitással, amire nagy szükségük is van. Büszkeséggel mutathattak be itt egy motort, amelyet szovjet megrendelésre mosógéphez terveztek, igen kis térigénnyel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumára tett felajánlásként szinte bravúro­san rövid idő: három hónap alatt fejlesztették ki. sokoldalú, népi együttest is vezető paraszt-festőasszony között, akinek munkásságáról Asztalos István múzeumigaz­gató is szólt a találkozó alkal­mával. A tájház hangulatos szobái­tól, a Galga völgye új családi házakkal ékes településvonu­latán át utazott vissza Buda­pestre a járásbeli látogatásból Övári Miklós. A szerszámüzemben övári Mik­lóst (középen) Mayer Károly üzemvezető tájékoztatja. Mellet­tük: dr. Mondok Pál. radalom jubileumára indult munkaversenyben még 30 mil­lió forint többletfelajánlást tehettünk. Ezt időarányosan teljesítette a gyári kollektí­va már szeptember végére, úgy hogy erre még újabb 10 millió lett vállalás. Ám, ha minden jól megy, talán még ezt ts túlteljesítjük és 870 vagy 880 millió forintos eredmény­nyel zárjuk az esztendőt. Igaz. hogy mindehhez — amint az szintén kiderült — külső körülmények is segítet­tek: a dolgozók magasabb kép­zettsége, a nagyobb gépesí­tettség, az emelkedő technikai színvonal, de ezek magukban véve is az eredményekhez so­rolhatók, semmit sem vonnak le az előbbiek értékéből. — Eredményeink, a maga­sabb termelési érték alapve­tően a munkásoknak, az üzem dolgozóinak köszönhető, lendü­letüknek, öntudatos munka­kedvüknek — hangoztatta egy­ségesen vezérigazgató, párt­titkár és szakszervezeti titkár. S hozzátették, hogy a várható nyereség is emelkedik: a ter­vezettnél 15 százalékkal lesz nagyobb, ami azt jelenti, hogy 21 százalékkal több a tavalyi­nál. — Érdekeltté, mindenben részeseivé kívánjuk tenni a dolgozókat a gyár termelésé­ben — tették még hozzá, s en­nek rövidesen érdekes apró példáját is láthatta Övári Mik­lós. A szerszámüzem finomkö­szörűs részlegében — ahol Hanesz Jenő gyáregységveze­tő volt a kalauz — egy kis táblácskára mutattak, amely az optikai alapköszörű gépen állt. E táblán olvasható a gép ne­ve, az üzembehelyezés éve és ára: 1 millió 466 ezer 900 fo­rint. Mint kiderült nemcsak ezen a gépen van ilyen tábla, hanem mindegyik új gépükön, valamennyi üzemrészben. — Azt akarjuk, — mondták — hogy minden munkás tisz­tában legyen vele: milyen drá­ga gépen dolgozik, milyen ér­1 Jó politikai légkörben — eredményes munka Tájékoztató a kongresszusi határozatok megvalósításáról, a Pest megyei tapasztalatokról A gtslgumácsai tájházban A gyárból Galgamácsára ve­zetett tovább az út.- Itt vi­lághírű népművész várta: Vati­káné Dudás Juli, kinek a Gal- ga vidékét naiv szépséggel, friss elevenséggel bemutató fest­ményeit az idén, alkotmá­nyunk ünnepén megnyílt táj­ház teszi közkinccsé. Közvetlen hangulatú ismer­kedés bontakozott ki a Köz­ponti Bizottság titkára és a A látogatás során szocialis­ta brigádok kérésére napló­jukba írt emléksorokat Övári Miklós, aki a több órás tájéko­zódás után elismeréssel szólt az Ipari Műszergyár törek­véseiről. vanKóne Dudás Juli festményeiről, munkásságáról beszél Óvári Miklósnak és Cservenka Ferencnének. (Bozsán Péter felvételei) 1 dpcLísZ. Lei i d Leld IlK öAAÜ IIiL — mondotta a Központi Bizottság titkára — jó légkörben, poli­tikai és eszmei szempontból egységben folyik itt a munka nemcsak a párton belüli vezető szerveknél, hanem a párt- és a tanácsi szervek együttműkö. désében, valamint a párt- és a társadalmi szervek között is. Mindehhez hozzátartozik az a fontos momentum, hogy a párt politikáját gondolkodva hajt­ják végre, ami azt jelenti, hogy gyakori a kezdeményezés, számos jó ötlet születik. Való­jában ez teszi a munkát iga­zán politikaivá és nem egysze­rűen ügyintéző tevékenységgé. A fő feladatok sikeres meg­oldásáról szólt a továbbiakban. Első helyre tette a megfelelő politikai légkör biztosítását, tartósítását, amely nélkül a legjobban megfogalmazott fel­adatokat sem lehetne színvo­nalasan megoldani. Az alapot ehhez a gazdasági tevékenység jelenti, mert ez egyben a jó légkör feltétele. Ezért is kell minden politikai eszközzel se­gíteni a gazdasági kérdések megoldását. Miközben Pest megyében ez jól folyik, ugyan­akkor nem szorultak háttérbe az egyéb fontos politikai teen­dők sem, így a tagkönyvcsere, a folyamatos kádermunka, a széles körű, elmélyült propa­gandamunka. Továbbra is követendő, hogy a gyakorlati feladatokkal szoros összhang­ba hozzák az ideológiai mun­kát. A Pest megyei pártmunká­nak számos pozitív vonását emelte ki értékelésében. Ilyen­nek említette meg a folyama­tos káderutánpótlás átgondolt megszervezését, valamint a megyében különösen kiemel­kedő tömeges társadalmi mun­kát, és azt az erőteljes kul­turális és közművelődési mun­kásságot, amelynek most már országos híre van. Ez utóbbi a művészetek konkrét pár­tolására és a közművelődés legszélesebb értelmezésére vo­natkozik. A megyében folyó társadal­Iíeíyeslően értékelte Óvári Miklós azokat az elgondolá­sokat, amelyeket a megyei párt-végrehaj tóbizottság kör­vonalazott a következő évek munkájáról, tennivalóiról. Mint mondotta: ezeknek az adja meg az értékét, hogy nem vágyálmok, hanem na­gyon konkrét és reális elgon­dolások. Olyan megalapozott koncepciók, amelyek az élet számos területére vonatkoz­nak, összhangban a lehetősé­gekkel és az országos tervek­kel. Csakis ezekkel összha ban lehet ugyanis tervezni és a jövőbe nézni. Kiemelte, hogy az eredmé­nyekben és a feladatok helyes kijelölésében a megyei párt- bizottság és a végrehajtó bi­zottság jó munkája éppúgy benne van, mint az a'sóbb- szintű pártszervezeteké, s mindazoké, akik a pártmun­ka, a közélet különféle te­rületein hosszabb-rövidebb ideje dolgoznak. Fölhívta azonban a figyelmet arra, hogy a munka sok szép és jó vo­nása ellenére sem lehet meg­nyugodni, mert nemcsak bő­ven van még tennivaló, ha­nem az eddigieknél nehezebb és bonyolultabb körülmények között kell megoldani orszá­gosan és Pest megyében is. Ehhez biztosíték — han­goztatta — a lakosság meg­nyert bizalma, amelyet nem szabad kockára tennünk. A mostani jó politikai légkört, amelynek a kölcsönös biza­lom az alapja, következetes politikai, gazdasági munká­val sikerült elnyerni, s azon kell lennünk, hogy ezt meg is tartsuk. Gyakran csak apró­nak látszó tényezők befolyá­solják ezt, éppen ezért a po­— A mindennapi élet — mu. : ;atott rá —, a fejlődés egyre ionyolultabb problémáit állít- a elénk, amelyek korábban íem jelentkeztek. A fejlett ;zocializmus építésében a negoldásra váró kérdések cgesz sora tornyosul előttünk, lyen egyebek között, hogy mi- cént határozhatjuk meg a szo­cialista életmódot, a magán­élet és a közélet helyes össz- langját, vagy hogyan éljünk |ól és okosan a gazdasági ja- /ak növekvő mennyiségével... Mit jelent napjainkban a szo­cialista egyenlőség és miként ;udjuk biztosítani? Egyáltalán Tűben kell és miben nem le­let egyenlőség? A mindennapi élet gyakorlati kérdése az is: nogyan lehet a különböző ér­dekeket egyeztetni úgy, hogy első legyen a közérdek, de fi- ;yelembe lehessen venni ter- nészetesen a csoportok és az »gyének érdekeit is. A szocia­lizmust ugyanis azért építjük, iogy az egyénnek, minden épí­tőjének jó élete legyen, de azt is, tudni kell, hogy az egyén­nek csak az lehet igazán jó, ami egyben használ az egész közösségnek, a szocializmus­nak. Ezeket a tennivalóinkat il­lusztráló kérdéseket Óvári Miklós azzal említette meg, hogy csakis a mindennapi munkában, a mindennapok sokszor nagyon gyötrelmes gyakorlatában közösen talál­hatjuk meg rájuk a feleletet. Tájékoztatójában részlete­sen elemezte még a világhely­zetet, valamint a fellendülő­ben lévő nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseit, amelyek mind jelentős befo­lyásoló tényezői szocialista épí­tőmunkánknak. Mindezek mel_ lett Pest megye életére még speciális helyzetéből is hárul­nak külön gondok. A leglénye­gesebb ezek közül, hogy a fő­város agglomerációja a megye területén van és ez sajátos tennivalókat is támaszt, ame­lyekre már felsőbb pártszervek is fölfigyeltek. Azt fejtette ki végül Óvári Miklós, hogy most, a két kong­resszus közötti idő közepe táján valójában nincsenek alapve­tően új feladatok, hanem azo­kat kell megvalósítani, ame­lyeket o XI. pártkongresz- szus meghatározott. Ezek a ha­tározatok az eddig eltelt idő­szakban helyesnek bizonyul­tak, ennek megfelelően helyes a párt fő vonala is, amelyet a párttagság, az ország lakossá­ga egyetértőén fogad és támo­gat. Erre építhetjük — az ed­digi eredmények alapján — a további munkát Pest megyé­ben is. L. Z. Bonyolultabb viszonyok között Konkrét, reális elgondolások Kezdeményező párttevékenység A délutáni orakban Budapes. ten, a megyei pártszékházban a megyei pártbizottság osz­tályvezetőivel, a járási, a váro­si pártbizottságok első titká­raival találkozott Óvári Miklós és összegezte Pest megyében szerzett tapasztalatait, megje­lölve egyúttal az előttünk álló további feladatokat. Az elnöklő Cservenka Fe- rencné bevezető szavai után a Központi Bizottság titkára elismerően szólt arról, hogy nagy és szép eredmények szü­lettek Pest megyében a XI. pártkongresszus határozatainak eredményes végrehajtása so­rán. A párt megyei irányító szervei, a járási és a városi pártbizottságokkal együtt szer. vezeíten, tervszerűen és haté­konyan foglalkoznak a határo­zatok megvalósításával, s en­nek köszönhető, hogy a me­gyében — az egész országhoz hasonlóan — jó a politikai helyzet. Természetesen ezzel együtt a munka közben van. nak még gondok és sok a meg. oldásra váró feladat is. A to­vábbi sikerek is attól függnek, hogy miként tudják ezentúl is megszervezni a határozatok jó végrehajtását. Ehhez változat­lanul meg kell nyerni az em­bereket, a dolgozó tömegeket, konkrétan meg kell szervezni a munkát és ellenőrizni a mene­tét. t>ol —, melynek során sehol- sem látszatmunkát észlelt, hanem valódi eredményeket hozott a társadalmi erőfe­szítés. — Mindez nemcsak ezért jelentős — hangoztatta —, mert segít egy-egy olyan konk­rét probléma megoldásában, mint az óvodaépítés, iskola- bővítés — ami magában vé­ve sem lebecsülendő —, ha­nem mert ezen felül szemlé­letformáló erő is. Formálja mindazok szemléletét, akik a vezetés bármilyen szintjén dolgoznak éppúgy, mint a la­kosság legszélesebb rétegeiét. Azért is lényeges ez, mert ebben az országban csak úgy tudunk előbbre jutni, ha min­denki nemcsak jól látja el a maga munkakörét, hanem ezen felül is még egv kicsivel töb­bet tesz. Ez egyúttal a szocia­lista életmód, magatartás meg­határozója is. tát. Másik hasonló hangula­ti tényező például a hivatali ügyintézés, amelynek gyorsa­sága, közvetlensége, udvarias­sága az emberek kedvező közérzetét segíti elő. Nem mel­lékesek terveink megvalósí­tásában a módszerek sem, mert a jó politikát is lehet rossz módszerekkel ellenszen­vessé tenni. Ezt a tanulságot sem szabad elfelejteni, amikor arra törekszünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem gyarapíí- suk is az ország népének bi­zalmát Minden esetleges ne­hézségen ugyanis ez vezetheti át az országot, a pártot. A további teendők mibenlé­tét elemezve abban jelölte még a sikeres előrehaladás feltéte­lét Óvári Miklós, hogy miként tudunk lehetőleg gyorsan al­kalmazkodni a megváltozott és megváltozó viszonyokhoz. Köz­ismerten megváltoztak ugyan­is a külgazdasági feltételek, sok tekintetben romlottak a cserearányok. Belső fejlődé­sünkhöz az intenzív fejlesztés új követelményei jelentkez­nek a népgazdaságban. Üj megoldások szükségesek gaz­dasági életünkben, különösen a termelékenységet kell to­vábbra is erőteljesen növel­nünk, legalább gz európai kö­zépmezőny színvonalára emel­ni. litikai munkában ezeket sem szabad figyelmen kívül hág ni. Ilyen, látszólag kis ügy­nek nevezte például az idei jó zöldség ellátást, amely va­lójában egész élelmezésünk­nek mennyiségileg csekély része, mégis lényegesen befo­lyásolta a lakosság hanaula-

Next

/
Oldalképek
Tartalom