Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

meat W xsiimm 1977. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK New York Pu ja Frigyes tárgyalásai Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője kedden megbeszélést folytatott Gon- zalo Facio Segreda Costa Ri- ca-i, Ali Abdesszalam Triki líbiai, Vahid Abdullah afga­nisztáni külügyminiszterrel kétoldalú Kapcsolatokról és az ülésszak napirendjén sze­replő nemzetközi kérdésekről. A magyar külügyminiszter kedden ebédet adott a köz­gyűlés ülésszakán részt vevő küldöttségvezetők tiszteletére. A közgyűlés 3. számú bi­zottságában, a faji megkülön­böztetés minden formájának felszámolásáról folyó vitában felszólalt Nagy Lajos, a ma­gyar küldöttség tagja. Etiópia Hadijelentések Szomália ENSZ-missziója közleményében Etiópiához ha­sonlóan szintén elfogadhatat­lannak nevezte a világszerve­zet tűzszüneti felhívását. A dokumentum megismétli Szo­máliának azt a többször hangoztatott állítását, misze­rint reguláris csapatai nem vesznek részt az ogadeni har­cokban. A hadijelentés szerint a Szo­máliái fegyveresek előrenyo­multak Marar városa irányá­ban. Az északi országrészben harcoló szakadárok pedig el­foglalták Tio kikötővárost, amely félúton fekszik Massa- wa és Assab között. • A NYUGATNÉMET parla­mentben megkezdődött a jö­vő évi költségvetés hónapokig tantó vitája. Moszkva Kitüntetések Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke szerdán a Kreml­ben kitüntetéseket adott át. A Lenin-rendet ós a szocia­lista munka hőseit megillető Sarló és Kalapács aranyérmet Ivan Arhipovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének, Szem jón Cvigun vezérezredesnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett műkö­dő állambiztonsági bizottság első elnökhelyettesének, Tyi- mofej Guzsenko tengeri-flotta- ügyi miniszternek adták át. Lenin-rendet kapott Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjetunió bulgáriai nagykövete, Konsz- tantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, ezen kívül más, te­kintélyes párt-, állami és mező- gazdasági vezetők, a tudomány, a kultúra és a művészet alko­tói, valamint a fegyveres erők képviselői is kitüntetéseket kaptak. Leonyid Brezsnyev a kitün­tetések átadását követően mondott beszédében egyebek között kijelentette: A társadalom javára vég- önzetlen, odaadó munká­zett jukkái kiérdemelték a kapott kitüntetést. Természetesen mindegyiküknek megvan az egyéni útja, saját élethivatása és munkaterülete. Van azon­ban valami közös, ami az ösz- szes jelenlevőket egyesíti: és ez a szovjet nép boldogulá­sáért, a kommunizmus esz­méiért vívott harcunk — mondotta Leonyid Brezsnyev. Minden szovjet ember szá­mára nevezetes időben talál­koztunk önökkel. A nép ünne­pi, emelkedett hangulatban él, rendkívül dinamikus az or­szágban az alkotó lendület. A szovjet nép újabb munkasike­rekkel köszönti új alkotmá­nyát, amely a Nagy Október 60. évfordulóján lép életbe. Szívből üdvözlöm önöket, és kifejezem azt a meggyőződé­semet, hogy ez a kitüntetés újabb ösztönzést ad önöknek a párt XXV. kongresszusa ha­tározatainak gyakorlati meg­valósításához — mondotta az SZKP KB főtitkára. Az új sz alkotmánytervezet (Folytatás az 1. oldalról) A felszólalók a szovjet tár­sadalom szinte valamennyi ré­tegét képviselték és az élet legkülönbözőbb területeiről vett példákkal támasztották alá az alkotmánytervezet meg­állapításait. A szovjet képvi­selők tolmácsolták választóik egyöntetű üzenetét: támogat­ják az ország új alaptörvé­nyét, érdemben egyetértenek annak megfogalmazásával. Sok felszólalás emelte ki pél­dául adnak fontosságát, hogy az alkotmány rögzíti a kom­munista párt vezető és irá­Luxembourgi előzetes Az európai parlament októ­ber 10-től 14-ig ülést tart Lu­xembourgban. A fő témák: Gö­rögország, Portugália és Spa­nyolország kérelme a Közös Piacba történő felvételre, a ter­rorizmus elleni küzdelem és a nyugat-európai textilválság. A három belépni kívánó or­szág ügyével kapcsolatban az európai közösségek bizottsága külkapcsolatokkal foglalkozó osztálya ad felvilágosítást a felvetődő problémákról az eu­rópai parlament képviselőinek. Várhatólag a francia és az olasz képviselők a Közös Piac kiszélesítése ellen foglalnak majd állást. A terrorizmus kérdésével kapcsolatban több képviselő írásbeli kérdést intézett a ki- lencek külügyminisztereihez, hangoztatva, hogy a terrorcse­lekmények ijesztő elszaporodá­sa már nemcsak egyéneket ve­szélyeztet, hanem az egész tár­sadalmat. Minthogy a terroriz- ,mus mind gyakrabban nemzet­közi bűnbándák műve és ezért nem lehet az egyes államok külön-külön végrehajtott in. tézkedéseivel szembeszállni ve­lük, a képviselők azt kérdik a Közös Piac miniszteri tanácsá­tól: milyen gyakorlati intézke­déseket haljandók tenni az ál­lampolgárok és a társadalom védelmére? Az ülésszak legfontosabb té­mája a nyugat-európai textil­válság lesz. A kérdés előadója, Thomas Normanton, brit kép­viselő jelentésében annak a vé­leményének ad hangot, hogy az egyetlen orvosság globális be­hozatali korlátozás elrendelése. Enélkül a textil- és ruházati ipar, amely a közös piaci ipari tevékenységnek csaknem 10 százalékát teszi ki, fokozatosan meg fog semmisülni. A leg­utóbbi négy évben — állítja a jelentés — az import növeke­dése miatt a Közös Piac orszá­gaiban 25 ezer üzemet kellett bezárni és több mint félmillió munkahely szűnt meg. Az elő­adó szerint abban az esetben, ha a jelenlegi szabályzatok maradnak érvényben, 1982-ig további 1 millió 600 ezer textii- - ipari dolgozó válik munkanél- • külivé. A Közös Piac országaiba irá­nyuló textilexport terén Hong­kong vezet 2 milliárd dollárt meghaladó értékű szállítások­kal (1975-ben), utána Dél-Ko- rea következik másfél milliárd dollárnyi exporttal, a harma­dik helyen Tajvan, a negyedi­ken pedig Lengyelország áll. A Közös Piac október 10-étől kezdve harminc országgal folytat majd tárgyalásokat a textilbehozatal korlátozásáról. Köztük van Magyarország is. nyitó szerepét a társadalom életében. Számos felszólalás méltat­ta a szovjet népek és nem­zetiségek megváltozott életét, gyors fejlődését, felzárkózá­sát a társadalmi termelés és a kultúra élvonalába. Szót kapott a tanácskozá­son számos gazdasági vezető, köztük a Szovjetunió több mi­nisztere is. Szemléltető pél­dákkal illusztrálták az or­szág gyors gazdasági fejlődé­sét, ugyanakkor utaltak a még meglévő hiányosságokra is. A felszólalók között sok volt a munkás, a kolhozpa­raszt ök is egyértelmű tá­mogatásukról biztosították a Szovjetunió Kommunista Párt­ját, annak Központi Bizott­ságát és személyesen Leonyid Brezsnyevet, a KB főtitkárát az új alkotmány tervezetének kidolgozásával kapcsolatban. Elmondották: a dolgozók új és újabb munkasikerekkel kíván­ják bizonyítani ezt a szívből jövő támogatást. A Legfelsőbb Tanács két háza ma, helyi idő szerint dél­előtt tíz órakor folytatja az alkotmánytervezet megvitatá­sát. R Tito-Bertinguer találkozóról Szerdán délelőtt elutazott Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, aki a JKSZ KB Elnökségének meghívására hétfő óta Jugo­szláviában tartózkodott és megbeszéléseket folytatott Jo- szip Broz Titóval, a JKSZ el­nökével a két párt kapcsola­tairól, a nemzetközi helyzet­ről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a jugo­szláv—olasz viszony alakulá­sáról. Az OKP főtitkára Belgrád- ból történt elutazása előtt ta­lálkozott Sztane Dolanc-cal, a JXSZ KB Elnöksége Végre­hajtó Bizottsága titkárával. Dolanc tájékoztatta Enrico Berlinguert a JKSZ XI. kong­resszusának előkészületeiről, és véleménycserét folytattak a nemzetközi, elsősorban az európai kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről. Belgrádban közös közle­ményt adtak ki Joszip Broz Tito és Enrico Berlinguer tárgyalásairól, amelyek ked­den a vajdasági Karagyorgye- vón kerültek sorra. A közlemény hangsúlyozza, hogy a szívélyes és baráti megbeszélést a kölcsönös bi­zalom és tisztelet légköre jel­lemezte. Rámutat, hogy a két párt hagyományosan jó kap­csolatokat tart fenn egymás­sal. Tito és Berlinguer aláhúz­ta az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletén elfogadott elvek nagy jelentőségét. Véleményük sze­rint megszilárdult a szocializ­musért és a haladásért küzdő erők helyzete és társadalmi befolyása. Kiemelték a kom­munista, szociáldemokrata és szocialistá, valamint más ha­ladó pártok és mozgalmak párbeszéde és együttműködése fokozásának szüsségességét. Végül rámutattak az el nem kötelezett országok politikai jelentőségére, az el nem kö­telezett országok szerepére a leszerelésben, a viszályok bé­kés megoldásában, a világ tömbökre való felosztottságá­nak felszámolásában. Osztrák Kommunista Fárt KB-pIénum Szerdán Bécsben megnyílt az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­ma. A tanácskozás középpont­jában a gazdasági problémák, valamint az Osztrák Kommu­nista Párt XXIII. kongresz- szusának előkészítésével össze­függő kérdések állnak. BERLIN Busák hazautazott Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, államfő — aki csehszlovák párt- és állami küldöttség élén háromnapos hivatalos, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban — szerdán elutazott Berlinből. A schönefeldi repülőtéren Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke, az NDK számos párt­ós állami vezetője, valamint több ezer berlini búcsúztatta el a delegációt. Erich Honecker és Gustáv Husák a látogatás során alá­írta az NDK és Csehszlovákia közötti új, 25 évre szóló ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A szerdán kora délelőtt befejeződött, a szívé­lyesség és testvéri barátság légkörében lezajlott hivata­los tárgyalásokon — amelye­ken részt vett többek között Willi Stoph NDK és Lubomir Strougal csehszlovák minisz­terelnök — s a Honecker— Husák külön találkozókon kialakult álláspontokat közös közleményben összegezték, hangsúlyozva, hogy teljes a nézetek azonossága a két szomszédos szocialista ország között minden megvitatott kérdésben. Francia Kommunista Párt A központi bizottság az új stratégiáról Párizsban szerdán összeült a Francia Kommunista Párt Közppnti Bizottsága, hogy a baloldali csúcstalálkozók ku- dárca nyomán előállt új hely­zetben meghatározza az FKP stratégiáját. A csütörtökön véget érő tanácskozáson a beszámolót Georges Marchais, az FKP főtitkára tartja. A francia baloldal politikai naptára arra enged következ­tetni, hogy miután a közös program időszerűsítéséről folytatott tárgyalások szep­tember 22-én félbeszakadtak, mind a szocialisták, mind a kommunisták önálló politikai vonalat dolgoznak ki és pilla­natnyilag nincs alap a félbe­szakadt párbeszéd során meg­nyilvánult mélyreható nézet- eltérések áthidalására. Az FKP Központi Bizottsá­ga a csúcstalálkozó kudarca után, szeptember 3-án már tanácskozott és levelet inté­zett a Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságához, felsorol­va a nézeteltéréseket, kifejt­ve a párt álláspontját és fel­szólítva a partnereket arra, hogy tegyék meg a megegye­zéshez szükséges lépést. A Szocialista Párt Igazgatóbi­zottsága szombaton tanács­kozik a válaszról, az FKP Központi Bizottsága pedig a hosszú haladékot látva már e hét közepén újra összeült. Csak röviden... GENFBEN újabb megbe­szélést tartottak a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britaniiia képviselői az ‘átomfegyverkísérletek általá­nos és teljes betiltására vo­natkozó szerződés kidolgozá­sát célzó tárgyalások kereté­ben. RAYMOND BARRE kor­mányfő a francia miniszterta­nács ülésén elhangzott felszó­lalásában igen pozitívan érté­kelte a Moszkvában folytatott szovjet—francia tárgyalások eredményeit. Carter próbatétele A Szovjetunió és az Egyesült Államok szombaton közős nyilatkozatot ^dott ki a közel-keleti helyzetről. A két kor­mány nevében tett nyilatkozatot — Andrej Gromikónak, a Szovjetunió, Cyrus Vance-nek, az Egyesült Államok külügy­miniszterének, a genfi konferencia társelnökeinek megbeszé­lései után — a két fővárosban egy időben hozták nyilvános­ságra, mint azt vasárnapi számunkban közöltük. AZ ELMŰLT NAPOKBAN nyilvánvalóvá vált, hogy a nyilatkozatot a világ közvé­leménye fontos lépésnek tart­ja a béke helyreállításához ve­zető úton. Megélénkültek a diplomáciai tárgyalások is. Jasszer Arafat, a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnöke Kairóban, illetve Tripoliban tárgyalt, Hoszni Murabak, egyiptomi alelnök pedig Szá­dat elnök üzenetével közel- keleti útra indult, miközben Carter amerikai elnök Dajan izraeli külügyminiszterrel foly­tatott megbeszéléseket. A pozitív fogadtatással el­lentétben a legreakciósabb kö­rök, a cionisták és az ameri­kai kongresszusban helyet fog­laló pártfogóik, a katonai-ipa­ri komplexum képviselői és az AFL—CIO szakszervezeti tö­mörülés vezetősége körében a nyilatkozat dühös megrökö­nyödést keltett. Megnyilatko­zásaikból és az amerikai saj­tójelentésekből kiderül:' az háborítja fel őket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a genfi közel-keleti békekonferencia társelnökei a rendezés sok fontos kérdésé­ben nézetazonosságot alakí­tottak ki és kifejezték meg­győződésüket: a lehető leg­gyorsabban el kell érni a ren­dezést. Az amerikai elnök kedden az ENSZ-közgyülésen mondott beszédében megismételte, hogy a közel-keleti kérdést az ENSZ korábbi határozata alapján kell rendezni. Nem férhet viszont kétség ahhoz, hogy az Egyesült Államok el­kötelezettséget vállalt Izrael biztonságának megőrzésére — hangoztatta Carter. A rendkívül heves bírálat hatására, amelyben Izrael, il­letve az Izraelt feltétlenül tá­mogató amerikai körök része­sítik a múlt hét végi szov­jet—amerikai nyilatkozatot, Carter az ENSZ szónoki emel­vényén valamelyest visszalé­pett. Míg a szovjet—amerikai okmány világosan beszélt a pa- lesztinaiak jogainak érvényesí­téséről, most az elnök szerint az érdekelt felek dolga, hogy eldöntsék, mit jelentenek ezek a jogok, és hogyan lehet azo­kat érvényesíteni. (Az arab or­szágok, a PFSZ palesztin ál­lam, vagy területi egység ki­alakítását értik e jogokon, amelyet Izrael mindeddig me­reven elutasít.) Brzezinski, a Fehér Ház nem­zetbiztonsági főtanácsadója fő­nökével szinte egy időben nyi­latkozott New Yorkban, s sze­rinte csak a genfi közel-keleti békekonferencián dőlhet majd el, hogy a gj^akorlatban mi is értendő a palesztinok tör­vényes jogain. Carter elnök el­ső számú külpolitikai tanács­adója, aki hír szerint Washing­ton új közel-keleti elgondolá­sai mögött áll, leszögezte, hogy míg az arab országok széleseb­ben értelmezik a palesztinok­nak a múlt hét végi szovjet- amerikai nyilatkozatban is megfogalmazott jogait, addig mások csak a saját otthonhoz fűződő jogról beszélnek, me­gint mások a kettő között fog­lalnak állást, és önálló palesz­tin állam helyett valamiféle te­rületi egységre gondolnak. Ha Genfben megegyeznek, arról is meg kell egyezni, hogy mi ér­tendő pontosan palesztin há­gj za, vagy palesztin terület alatt, a mert ez eddig még senki sem gj határozta meg — mondotta ■ Brzezinski. A FEHÉR HÁZ részletes magyarázkodása arra utal, hogy a Carter-kormány reá­lis veszélynek tartja Izrael ós a Tel-Aviv-i kormány politi­káját feltétel nélkül támogató amerikai körök heves táma­dásait a rendezési tervek, a kompromisszum ellen. (A tá­madások mindenekelőtt az el­len irányulnak, hogy Wc- shington, miután hosszú ide­ig egyedül és eredménytelenül próbálkozott a közel-keleti rendezéssel, most felismerte, hogy az a Szovjetunió tevé­keny közreműködése nélkül lehetetlen. Jacob K. Javíts New York-i republikánus párti szenátor máris felszó­lította a szenátus külügyi bi­zottságát, hogy hallgassa ki Vance külügyminisztert a kö­zös szovjet—amerikai közle­ménnyel kapcsolatos amerikai politikáról. Javíts azzal vá­dolta az amerikai kormányt. Hogy a Szovjetunióval együtt cselekedett anélkül, hogy a szenátus külügyi bizottságá­val konzultált volna. Eközben befejeződtek Da­jan izraeli külügyminiszter washingtoni tárgyalásai és a rövid amerikai—izraeli kö­zös nyilatkozat szerint, bár Izrael lényegében elfogadta a közel-keleti kérdés rended sére irányuló genfi tárgya­lásokat, ám változatlanul el­utasítja a PFSZ részvételét és a palesztin állam megala­kítását. így könnyen elkép­zelhető, hogy az izraeli kor­mány, miként vasárnap ki­látásba helyezte: tekintettel a szovjet—amerikai közös nyi­latkozat nyomán kialakult helyzetre, az országban ki­hirdeti a szükségállapotot, és nemzeti egységkormányt hoz létre. MINDEZEK NYOMÁN az egyes arab fővárosokban meg­jelent sajtóértesülésekből le­szűrhető, hogy a szovjet— amerikai nyilatkozat nem egy­értelmű palesztin visszhan­got váltott ki. Bár, általában pozitívan értékelik azt a tényt, hogy a két nagyhatalom ez­úttal első ízben jutótt közös nevezőre, a palesztin nemzet törvényes jogainak helyreál­lításával kapcsolatos kitétel használatát illetően, de azt is hozzáfűzik, hogy a nyilat­kozat nem részletezi e jogok mibenlétét, és ez az amerikai állásfoglalás tekintetében visz- szalépés, hiszen Carter elnök több ízben beszélt már a palesztin haza megteremtése nek szükségességéről. Diplomáciai források sze­rint az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán részt vevő arab kül­döttségek épp ezért próbára akarják tenni az amerikai el­nököt a szovjet—amerikai kö­zös közleménynek azzal a meg­állapításával kapcsolatban, hogy biztosítani kell a palesz­tin nép törvényes jogait. Az arabok azt tervezik, hogy a Biztonsági Tanács elé viszik az ügyet, hogy lássák, meny­nyire állja Carter a szavát. A figyelem középpontiában a BT 242-es számú 1967-es ha­tározata áll, amelyről a PFSZ kijelentette, hogy nem alkal­mas a palesztin nép logainak a helyreállításához. Alacs B. Tamás CARTER amerikai elnök az ENSZ székházaban országa nevében — több mint egy év­tizedes késéssel — aláírta az emberi jogokról intézkedő ENSZ-egyezményeket. A NEMZETI FELSZABA- DlTÁSI FRONT (FLN) és a tömegszervezetek vezető funk­cionáriusai Huari Bumedien államelnöknek, a Forradalmi Tanács elnökének vezetésével megtartották első országos ta­nácskozásukat, amely a Nem­zeti Felszabadítási Front ter­vezett kongresszusának elő­készítését szolgálta. A kong­resszusra a jövő évben kerül sor. A PERUI alkotmányozó gyű­lést létrehozó általános vá­lasztásokra 1978. június 4-én kerül sor — jelentette be Limában a katonai konmány­KURT WALDHEIM ENSZ- főtitkár Déván Prem Csand indiai altábornagyot nevezte ki az ENSZ rhodesiai külön­megbízott j áriak. MÁR KEDDEN, a külön er­re a célra alakított parla­menti pártközi bizottság első ülésén lényegesen közeledett a spanyol kormánypárt és a baloldali ellenzék álláspontja a parlament elé terjesztet' amnesztia-törvényjavaslatok legvitatottabb pontjai, a szak­szervezeti-munkaügyi és a ka­tonai amnesztia kérdésében. A BRIT MUNKÁSPÁRT kongresszusa szerdán elsöprő lelkesedéssel és csaknem egy­hangú szavazással állást P lalt a lordok házának eltörlé­sére, az egykamarás parla­menti rendszer bevezetése mellett. A követelés minder bizonnyal bekerül a párt kö­vetkező választási program­jába. AZ ELŐZETES hírekkel szemben már szerdán meg­jelent a spanyol hivatalos lapban és. ezzel hatályba lé­pett a katalán autoné'-^ ideiglenes helyreállításáról intézkedő két királyi rende­let. AZ NDK ÉS AZ NSZK kép­viselői egészen rövid időn be­lül konkrét tárgyalásoké' kezdenek az államközi kap­csolatok kérdéseiről — jelen­tette be Hans-Jürgen Wisch- newski nyugatnémet állam­miniszter. Michael Kohllal, az NDK állandó bonni képvi­seletének vezetőjével szer­dán folytatott tárgyalása utáni / k i í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom