Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

1977. OKTOBER 5., SZERDA <J(Mav Vadkacsák, háló alatt A kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bu­gaci erdészetében az idén tízezer vadkacsát nevelnek mesterséges úton, háló alatt. A „felnőtt” kacsákat a szárnyas- vad-állomány gyarapítására szabadon engedik. Úttörők hálastafétája A szentendrei járás úttörői sokféle színes programmal ké_ szülnek a Nagy Október 60. évfordulójára. Október 9-én, a kevélynyergi turistaháznál kez­dődik a játék. Címe: a Téli Pa­lota ostroma, alapjai a szám­háború és a határőrizeti játék elemeiből tevődnek össze. No­vember 5-én, 100 kilométeres út, a hálastaféta után érkez­nek meg a járási ünnepségr^. A stafétában a járás három legtávolabbi községéből, Kis­orosziból, Pilisszentlászlóról és Budakalászról, három útvona­lon indulnak az úttörők, vö­rös zászlóval a kezükben. Lehetőség minden érdeklődőnek Versenyek, újjászervezett klubok a Csepel Autógyárban Varga Zoltán, a Csepel Autógyár termelési főosztálya központi raktárának vezetője, az MHSZ nagyüzemi titkára a közelmúltban szép jubileu­mot ünnepelt. Több mint ne­gyed százada vesz részt a gyár MHSZ-klubjainak veze­tésében, irányításában. Modellezők, könnyűbúvárok — Jelenleg kilenc klub tar­tozik hozzám — mondja Var­ga Zoltán —, hét lövész és I két tartalékos tiszti. A köz- I ponti lövészklubot Hegyi Má- • tyás vezeti, feladata, hogy összehangolja az üzemágan- kénti lövészklubok tevékeny­ségét. Tartalékos tisztjeink foglalkozásait Katona Dezső irányítja, aki 1948 óta dolgo­zik az MHSZ-ben. Segítsé­günkkel működik a sziget- szentmiklósi l-.es és 2-es szá­mú általános iskola és a 208- as Steinmetz kapitány Ipari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola lövészköre is. Az is­kolákban modellező szakkört is akarunk alakítani, ame­lyek autó- és repülőmodelle­zéssel foglalkoznának. Évek óta mi szervezzük meg az! üzemi gépjárműtanfolyamot, I ahol 100—120 sorkötelest ké- l pezünk ki személy-, teher­gépkocsi és motorkerékpár vezetésére. Azonkívül a fel­nőttek személygépkocsive­zető tanfolyamát is irá­nyítjuk. A gyakorlati képzést meghosszabbítja egy kicsit, hogy viszonylag kevés főfog­lalkozású oktatónk van. Köz­vetlen felügyeleti szervünk, az MHSZ Pest megyei veze­tősége, tőlük kapjuk az elmé­leti és gyakorlati oktatókat. Klubunk érdekessége, hogy a sorköteles gépjárművezető­tanfolyam _ résztvevőit köny- nvűbúvár kikéDzésben is ré­napokon — szól közbe Kato­na Dezső. — A kétszer 2C órás tartalékos tiszti és tiszt- h elv ettesi továbbképzésekre rendszeresen kérnek tőlünk előadókat. Fedett lőtér — Äz idei versenyek közül hátra van még a Honvédel­mi Kupa második fordulója, amit a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójára rendezünk. — A hatásos' lőkiképzésen a közeljövőben fedett lőteret akarunk kialakítani — veszi át újra a szót Varga Zoltán. — Kemény Géza, a gyár ter­vezőmérnöke már elkészítet­te társadalmi munkában a tervrajzot. Hulladékanyagok felhasználásával, társadalmi összefogással, a lehető leggaz­daságosabban oldjuk meg az építkezést. Lesz egy lőcsar- nokunk, bírói és klubszobák, öltözők. Vissza szeretnénk hozni az aranykort, az 1968— 70-es évek sikereit, amikor a megyei bajnokságon férfi, női és ifjúsági kategóriában egy­aránt mi vittünk el min­den pálmát, s másodosztályú szinten kiemelt klubnak szá­mítottunk. Ma már éven­te 33 lövészetvezetőt képez­nek ki, akik közül a legjob­bakat elküldik az MHSZ me­gyei oktatói tanfolyamára. Ré­gi klubtagjaik, lövészetveze­tőik, oktatóik rendszeresen meghívást kapnak a sport- eseményekre, a munkásőrség éles lövészetére. r Újra felemelkedés — ^lagam is rendszeresen tartok az iskolákban elméleti és gyakorlati oktatást — mondja befejezésül Varga szesítjük, amennyibe* igényt tartanak rá. Az MHSZ rác­kevei oktatói vizsgáztatják le őket a helyi uszodában. Az MHSZ segíti a KISZ-t, a munkásőrséget és az ifjúgárdát a honvédelmi Mindezt megvásárolhatja a Centrum Budai Lottó Áruházban, a Kelenföldi pályaudvartól 150 méterre. Nyitva 10-től 19 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Bőséges áruválasztékkal várjuk kedves vásárlóinkat. Díjtalan házhoz szállítás, előzékeny kiszolgálás, kényelmes parkolás. KERESSE A SARGA, A KEK ÉS A RÓZSASZÍN BETÉTES SZÓLÓ KUPAKOT! 50, 100 és 500 Ft-os ajándék­utalványt nyer. ha ajánlott levélben, a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. december 31-ig beküldi a Borgazdasági Vállalatok Trösztjéhez 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 6. Zoltán. A Csepel Autógyár vezetőségétől minden támo­gatást megkaptunk ahhoz, hogy versenyzőink újra a legszebb korszakunk ered­ményeit érjék el. A lőtér fel­épülése után újra másodosz­tályú szinten versenyezhe­tünk, minden érdeklődőnek továbbra is megadjuk a ma­ximális lehetőséget ahhoz, hogy akár sportszerűen, akár a katonaévekre való felké­szülés céljából bekapcsolód­hassanak az- MHSZ tanfolya­maiba. Pósa Zoltán Pontosan ismerik a célokat Nagykátán Másfél évtized múltán — egyenesben Ha tíz évvel ezelőtt a Nagy- káua kor üli homokon verej­tékező dolgozókat munkájuk­ról kérdezte az ember, egy kézlegyintés, legfeljebb né­hány elkeseredett hangú mondat volt a válasz. Sokszor a helybeli szövetkezeti dolgo­zók és vezetők sem tudták biztosan: a munka végezté­vel kapnak-e teljes bért, avagy lesz-e miből fizetniük Mert megesett, hogy a munkabér részót vitte csak haza borí­tékban a dolgozó, a másik részt terményben fizette ki a közös gazdaság. Mindez a múlt. A kezdet óta eltelt időszakban azonban ha­talmasat változott a mező- gazdasági munka arculata Nagykátán, pedig e mindössze másfél évtizedről van szó. Fél éve sincs, hogy a helybe­li Magyar—Koreai Barátság és a Kossuth Termelőszövet­kezet tagjai megszavazták kö­zös gazdaságaik egybeolvadá­sát, mellyel növekedett föld­területük, gépállományuk, új lehetőségek nyíltak a gazdál­kodásban. Kezdetben bárom traktor A Farmos felé vezető út mellett fekvő . termelőszövet­kezet nevét (Magyar—Koreai Barátság, az egyesülés után), még nem jelzi tábla. Az iro­daépület mögötti síkon sárga helikopter áll, légcsavarja egyenletesen gyorsuló forgás­sal kavarja a levegőt. A be­járati park minden pontjá­ról, s a távolabbi gazdasági épületekből is tisztán halla­ni a hangosbeszélőt; az ag- ronómust kérik az irodába. Csizmadia János tősgyöke­res nagykátai, büszkén mond­ja, hogy ebben a termelőszö­vetkezetben kezdte a munkát, itt lett párttag, élete eggyé- forrott a közös gazdaság fej­lődésével.- Kitartott munka­helye mellett, pedig voltak időszakok, amikor a kommu­nistáknak, a becsületes dol­gozóknak erős akarat kellett ehhez. Gépszerelő, ismeri a kisebb, a nagyobb masinák esínját-bínját, pontosan tud­ja. miért fontos a munkája. — Mi volt akkor? Gondol­jon csak bele, 1961-ben 280 tag, 40—50 alkalmazott gaz­dálkodott a volt Kossuth téesz földjein. De milyen földeken? A vasúton túl, a farmosi út mellett nincsen más csak ho­mok, legfeljebb szőlő nőtt ak­koriban rajta. Fel kellett tör­nünk, termővé tennünk a ta­lajt. — A gépek? — Mai szemmel nézve ne­vetségesnek tűnik, ha azt mondom: három gépünk volt. Egy MTZ. egy K—25-ös és egy G—35-ös traktor. Az aratás­hoz a gépállomástól kaptunk gépeket, a gabonát asztagba hordtuk, s 18—20 ember dol­gozott a cséplőgépek körül. Ma már nemigen győzi az em­ber fejben tartani a Rába Steiger traktorok, a kombáj­nok, a teherautók számát... — Fizetés? — Az első három év nehéz volt. Megesett, hogy egy hó­napban 30—35 munkaegységet teljesítettünk, s egységenként 13—14 forintot kaptunk. Em­lékszem : a három év egyikének a végén nem tudott fizetni a közös gazdaság. Ma már szó sincs ilyesmiről. A mun­ka persze, most is sok, kam­pányidőszakban 14—15 órát dolgozunk. — Hogyan alakult meg a pártszervezet? — Amikor felvettek 1963- ban az MSZMP tagjainak a sorába, még csak tizenketten voltunk az alapszervezetben. Néhány év eltelt, s ugrássze­rűen megnőtt a létszám. Ta­lán hibás volt a szemléletünk; sokszor olyan esetekben is eről­tettük a felvételt, amikor nem kellett volna. — Megelégedett ember? — Ügy érzem, amit célul tűztem ki magamnak, sike­rült. Két gyerekem van, sa­ját házam, nem keli félnem a holnaptól, hiszen fizeté­sünkből megélünk. A mun­kám is jó, szeretem a gépe­ket. A cselekvési programban is A pihenő— téien melege­dő — helyiség hosszú, viaszos­vászonnal borított asztalánál ülünk. Nagyváthy János, a héttagú pártvezetőség titkára az egyesülést követő időszak tennivalóiról beszél; — Március 3 nevezetes dá­tum, hiszen ettől az időtől szá­mítjuk az új pártszerveze munkáját. Most nyolcvanö kommunista tevékenykedik i közös gazdaságban, közülül tizenhatan nyugdíjasok. El­készítettük cselekvési progra­munkat is, amelyben első he­lyen szerepelt az egyesület zökkenőmentes lebonyolítása Áprilisban az ifjúsági szer­vezet is megválasztotta új ve­zetőségét, s a fiatalok is meg­fogalmazták munkatervüket. A kommunisták cselekvés: programjából kiderül, hogy a 85 párttag erejét, felkészült­ségét latba vetve segíti a ter­melőszövetkezet gazdaság, feladatainak megvalósításá. A tervek között szerepelt 3Í mázsás hektáronkénti átlagos búzatermés, az egy tehénre ju­tó évi 3 ezer literes tejhozam elérése. — Búzából 42 és fél mázsás tisztítás utáni átlagot értünk el — szólal meg ismét Nagy­váthy János. — Nagyon sok függ ezen a vidéken az időjá­rástól. Akadt területünk — jobb talaj —, ahol egy-egy hektáron 70 mázsa búza is ter­mett. A cselekvési programban az oktatás is szerepel. Gépjár­művezetői és -szerelői tanfo­lyam indult a közös gazda­ságban. A nagykátai szak­munkásképző intézetből jöt­tek el a tanárok, s aki részt vett a tanfolyamon, sikeres vizsga esetén szakmunkás-bi­zonyítványt kapott Hogyan kapcsolódik Palkó György gépszerelő műhelyvezető. pártcsoportbi- zalmi még hozzáteszi: — Az a fontos, hogy mind­annyian pontosan ismerjük munkafeladatainkat, s egyben azokat a célokat, amelyeket a termelőszövetkezet tűzött ma­ga elé. így megismerjük azt is, miként kapcsolódik a mi hétköznapi munkánk áz egész­be, a közös gazdaság terme­lésébe. Virág Ferenc A tanácstag hétköznapjai Felelősségérzet - igényesség Kézenfekvő igazság: aki a hivatali beosztásán kívül any- nyi társadalmi megbízatás­nak eleget tud tenni, mint dr. Madas László, a Pilisi Park­erdőgazdaság igazgatója, an­nak jól kell gazdálkodnia az idejével. Felsorolni is sok, mi mindennel foglalkozik mint Visegrád, Dunabogdány és Leányfalu megyei tanácstag­ja; a megyei tanács tervgaz­dasági bizottságának tagja, a műemléki albizottság elnöke; a visegrádi tanács vb tagja; a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa környezetvédel­mi bizottsága természet- és tájvédelmi albizottságának tagja. Csatorna három községben — Jelenleg melyek a meg­oldásra váró feladatok Viseg- rádon, Leányfalun és Duna­bogdány ban? — A legfontosabb a szenny­vízcsatorna és az új szemét­telep megvalósítása. A vá­lasztókörzetembe tartozó köz­ségek vízvezeték-hálózatát ki­építettük, de a szennyvíz el­vezetését még nem oldottuk meg. Az emésztőgödrök gom­ba módra szaporodnak, s ez a talajvíz szennyeződésének ve­szélyével jár. Azonban a csa­tornahálózat megépítése nem egyszerű, háromszor-négyszer annyi pénzbe kerül, mint a vízvezeték lefektetése. Bízom abban, hogy még ebben az ötéves tervben hozzálátha­tunk. — Köztudott, hogy a Du- na-parton levő szeméttele­peink nem esztétikusak, sem nem higiénikusak. Az új sze­méttelepet olyan helyre kell telepíteni, ahol nem fertőz, ahol nem csúfít. Dunabog- dányban találtunk is egy al­kalmas területet. A tervek is megvannak, a Köjál is en­gedélyezte, reméljük, hama- marosan elkészül, s akkor Visegrád és a Parkerdő Gaz­daság szeméttárolási problé­mái megoldódnak. Érdekek — összhangban — Milyen különleges gon­dokat jelent az, hogy min­dennapi munkája és társadal­mi kötelezettségei az ország • egyik leglátogatottabb ide­genforgalmi központjához kö­tik? — Talán a legnehezebb fel­adat a különböző érdekek összehangolása. Szem előtt kell tartani a lakosság érde­keit, foglalkozni az idegenfor­galommal, ügyelni a környe­zet és a táj megvédésére, óv­ni a műemlékeket, de ugyan­akkor meg kell oldani a ter­mészeti kincsek minél haté­konyabb kiaknázását is. Leg­gyakrabban a hétvégi tele­pek kialakításánál és a mű­emlékké nyilvánított épületek tatarozásánál kerülnek fel­színre az ellentétek. Nem le­het akárhol és akármit építe­ni. De véleményem szerint, hosszú idő távlatában meg­egyeznek az érdekek. Minden­kinek jó, ha lakhelyén üz­letek, vendéglátóhelyek léte­sülnek. Sok idegen megcsodál­ja a környező tájat, a pati­nás műemlékeket. — Visegrádon és környékén számos műemlékjellegű ház, történelmi múltunkat rejtő épület van. Kik nyújtanak segítséget megőrzésükhöz? Összefogás a Fellegvárért — Az Országos Műemléki Felügyelőség kíséri figyelem­mel a műemlékek sorsát, s gondoskodik a karbantartá­sukról. De sok esetben nem boldogulna, ha nem akadná­nak olyan emberek, üzemele, intézmények, akik részt vál­lalnak ebből a szép és nemes feladatból. A közösségi ösz- szefogásfa talán a Fellegvár a legjobb példa. Az évek rom­boló munkája, a látogatók tö­mege nagyon megrongálta a várat. A falak nagy része megbomlott, lesüllyedt, vagy éppen leomlott. Kiszámítot­ták, hogy a felújításra és a későbbiekben a megőrzésre évi hárommillió forintra len­ne szükség. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség ekkora összeggel nerr) rendelkezik. Ezért a Pest megyei Tanács, a Dunakanyar Intéző Bizott­ság és a Pilisi Parkerdőgaz­daság a segítségükre sietett az összeg előteremtésében. Tíz évig minden évben ösz­szeadjuk a hárommillió fo­rintot. Az első három 'év alatt már jelentősen előrehaladt a helyreállítási munka. Fel­épült egy kőtár is. A követ­kező lépésben- a víz- és vil­lanyhálózat kiépítését tervez­zük. — A környezet- és tájvé­delemben is hasonló, nem i‘ annyira anyagi, mint inkáb. társadalmi összefogásra len­ne szükség. Csakis közöse: állíthatjuk meg a táj szen­nyeződését, óvhatjuk meg a további romástól. Az újonna: létesített ipari üzemek helyé, is körültekintőbben kellene kijelölni. A turistáknak is meg kellene szokni, ne dobál­ják el a konzervdobozokat, ételmaradékokat. — Egyszerre hogyan tud ennyi mindennel foglalkozni. Többen könnyebb — Megmondom őszintén, gyakran nehéz helyzetben va­gyok. Nagyon sok tennivaló: látok magam körül, s képte­lenség valamennyit a felelős | ségérzetből fakadó igényes séggel megoldani. Így előfo. dúl, hogy nem futja minden­re az időmből. Gyakrabban kellene például foglalkoznom Leányfalu és Dunabogdán- gondjaival, sokszor érzek lelkiismeretfurdalóst. Köny- nyebb lenne, ha többen vol­nánk olyanok, akik a közös­ségért dolgozunk. Ügy ér­zem, ezért vagyunk embe­rek, hogy egymás gondján, baján segítsünk. Csakis így lehet teljes az életünk. Én ebben a szellemben nevelked­tem. Az erdő is idejekorán megtanított arra, hogy az ember önmagában nem megy sokra. Fercnczi Annamária l

Next

/
Oldalképek
Tartalom