Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

1977. OKTÓBER 5., SZERDA »térti 'éjjPf V kJiMod Hol épüljön az üzem? Nemzetközi szeminárium az ipartelepítésről A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi ter­mében kedden megkezdte há­romnapos tanácskozását az Építészek Nemzetközi Szövet­ségének szemináriuma, ame­lyen o városi környezetbe te­lepített ipari üzemek, építé­szeti, környezetvédelmi és te­lepítési tapasztalatait vitatják meg és összegezik hazai és külföldi építészek — 11 or­szágból több mint 100 szak­ember. Szabó János építésügyi és városfejlesztési miniszté­riumi államtitkár köszöntötte a szeminárium résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a város­építés és az ipartelepítés sok­oldalú összefüggésének feltá­rása, helyes arányainak ki­alakítása, leghasznosabb mód­szereinek érvényesítése az építészet egyik alapvető prob­lémája, amelynek megoldásá­hoz sok segítséget nyújthat e budapesti tapasztalatcsere. Az első vitaindító előadá­sokban Jacques Pietri, a Párizs Régió Területrendezési és Városfejlesztési Intézete előirányzati és telepítési fő­osztályának igazgatója és Kő­szegfalvi György, a Városépí­tési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóhelyettese adott áttekintést a városi környezetbe kerülő ipari üzemek telepítésének/ tapasz­talatairól, a fejlesztés lehető­ségeiről. Többek között rá­mutattak arra, hogy az ipari létesítmények helyének kivá­lasztásában alapvető követel­mény a természeti környezet tudatos védelme. A környezeti hatás jellege szabja meg, mi­lyen közel kerülhet a város­hoz az ipari üzem. Ugyanakkor megfontolandó, hogy a környezeti veszélyeket nem okozó munkahelyek kö­zelebb kerüljenek a lakóhely­hez, s így csökkenjen az uta­zási távolság, valamint a te­lepítési költség. Fontos köve­telmény az is, hogy ne csak az ipari létesítmények foga­dására alkalmas területeket jelöljék ki a városrendezési tervekben, hanem egyúttal gondoskodjanak e területek előkészítéséről, előközművesí- téséről is. A háromnapos tanácskozá­son több mint húsz előadás alapján összegezik tapasztala­taikat a szeminárium részt­vevői. Színek szimpozionja Több száz szakember vizsgálja az alkalmazási teriilefeket A 14. kolorisztikai szimpo- zion kedden kezdődött meg Sopronban. A négynapos ese­ményre 200 hazai és 20 kül­földi szakember érkezett a szocialista és a nyugati or­szágokból. A nagyszabású nemzetközi tanácskozáson ' feltérképezik azokat a kutatási és gyakor­lati alkalmazási területeket, amelyek a legkülönfélébb szí­nezett termékek és tárgyak: textíliák, műanyagok, bőr- és papíráruk, továbbá fal- és fémfelületek előállítását le­hetővé teszik. A kolorisztikai kutatások a színezett készter­mékek előállításához a leg­megfelelőbb technológiai mű­velet kidolgozására irányul­nak a lakkipar, a papíripar és a műanyagipar területén egyaránt. A hazai és a külföldi elő­adók több mint fél száz elő­adásban ismertetik a kutatá­sok legújabb eredményeit. Ez is része a termelésnek A vállalatok szociálpolitikai tervei Pest megyében A termelés két alapvető összetevője a termelőeszköz és az ember. Az első tényezőt régóta tervezzük, magától értetődő, hogy a vállalatok készítenek anyaggazdálkodási, áruforgalmi, beruházási és még számtalan egyéb tervet. Ám az a közelmúltig koránt­sem volt ilyen természetes, hogy az emberi tényezőket is alaposabban vizsgálják. Az ötödik ötéves tervidőszakot megelőző évben hozta az Or­szágos Tervhivatal azt a hatá­rozatot, hogy a vállalatoknak szociális tervet is kell készí­teniük. Ez nem azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységek korábban nem vették figye­lembe a szociálpolitika-szem­pontokat. Ezeket saját, jól fel­fogott érdekükben sem ha­nyagolhatták el, hiszen a bé­ren kívüli juttatások mind je­lentősebb részét alkotják a jö­vedelmeknek. Hogy ez a há­nyad mekkora, arról az SZMT közgazdasági osztályának egyik felmérése ad képet. E szerint a szociális ráfordítások a bér- színvonal 25—30 százalékát is elérik. Kívánságlisták De mit jelent tulajdonkép­pen a vállalati szociálpoliti­ka? A szakemberek megfo­galmazása szerint „az a válla­lati tevékenység, amely az ál­lami intézkedések kiegészíté­seként arra irányul, hogy csök­kentse a különböző képessé­gek vagy a családnagyság kö­vetelményeiből adódó elosztá- 1 si egyenlőtlenségeket”. Ezek­nek az általános elveknek mindennapi tettekre váltása pedig a szociális terv. Amilyen természetes azon­ban az, hogy egy-egy műsza­ki-gazdasági előirányzat komp­lex és számszakilag megala­pozott, annyira nem áll ez szo­ciális tervekre. Az első év ta­pasztalatai alapján inkább ha­sonlítanak valamiféle kíván­ságlistához, mint a lehetősé­gekkel és adottságokkal szá­moló megalapozott előirány­zathoz. Az intézkedési tervek (a megyében működő válla­latoknak, üzemeknek mind­össze felében készültek csu­pán ilyenek), sokszor még ak­kor sem tartalmaznak konk­rétumokat, ahol ez lehetsé­ges lenne. Így a szakmunkás- képzést meghatározzák, mint feladatot, de nem jelölik meg, hány embert kívánnak to­vábbképezni, milyen téren és mindez mennyibe kerül majd. Nem is beszélve arról, hogy egy tervnek nem elhanya­golható fejezete a pénzügyi fe­dezet meghatározása, a határ­Szétaprózódás Mi az oka annak, hogy ilven kívánságlisták készültek? El­sősorban az, hogy a vállala­tok nem hangolják össze az összes ..emberügyi”, vagyis személyzeti, munkaügyi, üzem­egészségügyi, munkavédelmi tevékenységet, az igények és ezek fedezete ezért szétapró­zódik, nem tervezhető átfogó­an. A megyében a szociális ter­vezés még egy furcsa sajá­tosságára figyeltek fel az SZMT munkatársai. A válla­lati központtól távoleső gyá­raknak. gyáregységeknek nincs lehetőségük, nemhogy önálló szociális terv készítésére, de még arra sem, hogy beleszól­janak a vállalati tervekbe. Du­nakeszin a Mechanikai Labor szakszervezeti bizottságának arra sincs joga, hogy egy se­gélypapírt aláírjon. A DCM­! ben egyáltalán nem készült 1 szociális terv —, hogy csak a legkirívóbb példákat említ­sük. Vállalati érdek is Alig egy év telt el az első szociális tervek elkészítése óta. És az első év tapasztala­tai azt támasztják alá, hogy I hatékony szociálpolitikát egy- ! egy vállalat csak gondos és át­fogó tervezéssel folytathat. Mert a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítása nemcsak társadalompolitikai célkitűzés, haiiem vállalati érdek is. Hámor Szilvia Előtérben az ipari háttér (5.) Géppel Is, de kézzel is A mezőgazdasági nagyüze­meknek csakúgy, mint a ház­táji és kistermelő gazdasá­goknak eredményes munká­jukban elengedhetetlen szük­ségük van megfelelő, gépesí­tett háttérre. Korszerű nagy­üzemi gépsorok és hasznos kisgépek nélkül ma már el­képzelhetetlen a mezőgazda- sági termelés. Az iparszerű termesztési és tenyésztési tech­nológiák vonzatúként egyre több speciális géprendszer dol­gozik a növénytermesztésben és az állattenyésztésben; szá­muk a típusválasztékkal együtt emelkedik, illetve bővül az elkövetkező esztendőben. Ez évben 12,5 milliárd forin­tot, jövőre 12,6 milliárd fo­rintot fordítanak a nagyüze­mek gépvásárlásra országos szinten. Elöregedett traktorok Várható a teljes traktor- és kombájnpark mennyiségi-mi­nőségi módosítása is. Nehéz­traktorokból legalább 10—15 százalékkal többre lenne szük­ség a jelenleginél, ugyanak­kor selejtezésre vár mintegy 15 százaléka a meglevő trak­torállománynak, mivel ezek a gépek zömükben idősebbek nyolcévesnél, így használatuk nemegyszer gazdaságtalan. A jövő esztendőben az ország nagyüzemei mitnegy 7600 trak­tor beszerezhetőségére szá­míthatnak. Tovább javítja a kombájnpark színvonalát az az ugyancsak jövőre megvásá­rolható, 1850 gabonakombájn, melyeknek fele a nagy telje­sítményű géposztályba tarto­zik, másodpercenként 10 kiló- nyi gabonát csépelve. Az ön­járó szálastakarmány-betaka- rító gépek az állattenyésztés takarmánybázisát segítenek biztosítani, a cukorrépa beta­Szentendrei egészségnevelési napok A család- és novédelemről Mint arról tegnapi lapunk­ban beszámoltunk, megkezdőd­tek Szentendrén az egészség- nevelési napok. A rendezvény, sorozat második tegnapi nap­jának célja a család, és növé- delemmei kapcsolatos felvilá­gosító munka magasabb szint­re emelése volt. Elsőként dr. Czeizel Endre, az Országos Közegészségügyi Intézet kandidátusa szólt a genetikai károsodás lehetősé­geiről, majd dr. örley Judit kandidátus, a Heim Pál gyer­mekkórház főorvosa a gyer­mek-nőgyógyászat . gyakorlati kérdéseiről számolt be. A szexuális élet zavarai cím­mel tartott előadást dr. Lin- ezényi Adorján, a budapesti XIX. kerületi tanács rendelő- intézetének főorvosa, végül dr. Lux Elvira, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem I. sz. nőgyógyászati klinikájának pszichológusa a tanácsadás lé­lektanával kapcsolatos kérdé­sekről beszélt. A szünet után megkezdődött a vita a tanácsadás — kivált­képp a család- és nővédelem gyakorlati tapasztalatairól és lehetőségeiről. Este audiovizuális bemutató­val folytatódott a szentendrei program: a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Egészségneve­lési Központ mutatta be a Ba­rátság, szerelem, család című műsort, melyet egészségnevelő klubok számára készítettek. Ma az egészségnevelés mód­szertanával foglalkozó szak­emberek eszmecseréjével és gyakorlati bemutatókkal zárul a szentendrei rendezvénysoro­zat. Több mint tanácsadás A család- és nővédelmi ta­nácsadásról a vita vezetőjé­vel, dr. Rigó Jánossal, a Pest megyei Tanács Semmelwis Kórházának főigazgatójával beszélgettünk. Elmondotta, hogy a megyében a család- és nővédelmi tanácsadás a kör­zeti orvosi hálózatra, az alap­ellátásra épül. s csak nagyobb városainkban — Vácott, Ceg­léden, Nagykőrösön és Gödöl­lőn — a kórházakra. Pest megye sajátos helyzete — pontosabban mert nincsen megyeközpontja — indokolta a megyei szintű tanácsadó köz­pont késői létrehozását. Jelen­leg a Semmelweis Kórházban van ez a központ, de tényleges tanácsadással nem foglalkozik, csupán szakmai irányítást ad a felvilágosító munkához. — Nagyok Pest megyében a család- és nővédelmi tanács­adás hagyományai: még a né­pesedéspolitikai határozat és a családjogi törvény megszületé­se előtt öt-hat esztendővel kezdték Szentendrén — szólt a kezdetről dr. Rigó János. — Itt szervezték Pest megyé­ben az első olyan tanácsadót, melyben a pszichológus, a nő­gyógyász, és a védőnő együtt dolgozott. A mai ismeretter­jesztő munkában a szentend­rei tapasztalatokat hasznosít­juk, s így a tanácsadás tulaj­donképpen egészségneveléssé nőtt. . — Három esztendeje köte­lező a házasság előtti tanács­adás, s a másik forma is sok ismeretnyújtási lehetőséget kí­nál, sőt hatékonyabb Is; ez az önkéntesen jelentkezők felvi­lágosítása. A módszerek jelentősége — A mostani egészségnevelé­si napokon lényeges kérdések­ről és gondokról esett szó. így arról, hogy nem mindegy: mi­ként jut el a beteg, vagy sze­rencsés esetben még egészsé­ges páciens a tanácsadásra. Sajnos a jelentkezők kéthar­mada kötelezően vesz 2 szt benne. Vácott például a 420 érdeklődő közül mindössze 100-an voltak az önkéntesek tavaly az év második félében. — A tanácsadás szakmai tud­nivalóiról is beszéltünk. Példá­ul arról, hogy nem közömbös: rendelési időben, kötött for­mában foglalkozik-e a tanács­adással a szakember, vagy ál­landó feladatának tartja azt; hogy az ismeretterjesztő és propaganda kiadványokat mi­ként helyezik el a tanácsadó­ban; hogy a védőnő, aki leg­jobban ismeri a családokat, tudja; ki a nagylány, nagyfiú, ki házasodik — miként mun­kálkodik együtt az orvossal. — Sajátos a torzulás: a tanács­adók tevékenysége jobb a vá­rosokban. Ennek az a magya­rázata, hogy ott dolgozik a képzett nőgyógyász, s ő nem csak tanácsot ad, hanem szük­ség esetén meg is vizsgálja a pácienst. Szélesebb körű összefüggések — Szükséges szólnunk né­hány, a tanácsadáskor gyako­ri gondról is. így arról, hogy feltűnően sok még a házasság előtt, de már terhesen jelent­kezők száma. Az összes érdek­lődő egyharmada közülük ke­rül jd. összetett az ok: több­nyire vagy a szülő, vagy a gyermekért felelős leendő apa ellenzi a házasságot. Kevesen tudják, hogy a terhesen ta­nácsadást kérők mentesülnek a 30 napos várakozási idő alól, ha össze akarnak házasodni. A család- és nővédelmi ta­nácsadásnak természetesen ki kell terjednie az öregekkel való viszonyra, az anyaság, a | munkahely, a lakás, az élet- j mód, gondjaira is, a személyi I higiénés és a pszichológiai I problémák soráról nem is szól­va. V. G. P. karító gépek pedig az emberi munkaerőt szabadítják fel a földeken. Ez utóbbiak jelen­leg a termőterület ötven -szá­zalékán helyettesítik a kézi munkaerőt. A közeljövőben várhatólag 550 új cukorrépa- betakarító gépsorra számíthat­nak a gazdaságok. Egyre nö­vekszik a komplex módon gé­pesített nagyüzemi zöldségter­mő terület is; műszaki hátte­rét a szocialista országok gép­ipari együttműködése teszi tel­jesebbé, bővítve a jelenleg használatos zöldségbetakarító gépsorok típusválasztékát. Kiskertekbe importból Számottevően javult a ház­táji és kisegítő gazdaságok műszaki-technológiai ellátott­sága: 1500 motoros kerti-kis­gépet, 8—10 ezer motoros permetezőt és 2—3 ezer mo­toros kapát importáltunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kistermelők gépellátására a hazai ipar nincs még kellően felkészülve, miközben az ér­deklődés egyre inkább növek­szik e cikkek iránt. A jövő­re tehát csakúgy, mint éz idén, importra szorulunk kisgének- ből, s tesszük ezt mindaddig, amíg ezek hazíi fejlesztése, gyártása, forgalmazása fel­lendül. A gépesítettség jelenlegi és közeljövőben várható országos helyzetképén végigpillantva, nézzük most Pest megye gé- pesítettségi helyzetét, a szál­lítókapacitás és a kézi munka­erő-ellátottság figyelembevé­telével. Stagl József, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője mindezekről az alábbiakat mondta: Kielégítő a felszereltség — A megye mezőgazdasági nagyüzemei a lehetőségek ará­nyában, általában kielégítően gépesítettek. Kukoricabetaka­rító kombájnokból 255, cukor­répabetakarító gépsorokból 43, burgonyabetakarító gépsorból 56 dolgozik a megye területén. Ez utóbbiak gyakran hiány­zó és nem könnyen pótolható alkatrésze a felhordószalag, amely NDK-gyártmány lévén, nem tartozik a gyorsan, hely­ben pótolható cikkek sorára. A szállítás gondjairól szólva; az IFA-teherautók számítanak immár állandó hiánycikknek. Talán nem haszon nélkül való ismét felhívni az érin­tettek figyelmét: az Agroker raktáraiban bőséggel áll ren­delkezésre kombájn, felsze­relhető adapterekkel, amelyek a kukoricabetakarítást segí­tenek meggyorsítani. Szám és típus szerint 90 darab SZK— 5-ös, 50 darab SZK—6-os és 11 darab 6—512-es, melyekből az üzemek igényeik és lehe­tőségeik arányában vásárol­hatnak. Nemrég zártunk le egy rész­letes, elemző vizsgálatot. Meg­állapítottuk, hogy a most fo­lyó őszi betakarítási munká­latok a rendelkezésre álló ké­zi. és gépi munkaerővel meny­nyi idő alatt végezhetők el a megyében. Legidőigényesebb növény a burgonya, amelyet 23 munkanap alatt szedhetnek fel, a cukorrépát 22 munka­nap alatt, a kukoricát pedig 18 munkanap alatt takarít­hatják be a gazdaságok. Ha az időjárás nem túl mostoha, a megye területén rendelkezés­re álló 1812 tehergépkocsi és 4043 traktor vontatta pótko- j esi a szállítási munkák elvég­zéséhez elegendő. Ezek szállí­tókapacitása összességében nem csekély: 60 nap alatt 1 millió 796 ezer 430 tonnányi terményt mozgatnak meg, ami akár időegységben, akár ton­nában számolva jelentős meny- nyiség. Állandósult a külső segítség A kézi munkaerőhelyzetet tekintve, a megye terüle én értelemszerűen jobban érző­dik a főváros elszívó hatása, mint másutt. Ugyanakkor a gazdaságok termékszerkezete is a lehető legkézimunka-igé- nyesebb, hisz a zöldség- és a gyümölcstermesztés a legke­vésbé gépesített szakágazat napjainkban. Az előzetes fel­mérések számadatai azt mu­tatják, hogy szeptember kö­zepétől november közepéig, húsznapos időegységeket véve alapul, esetenként 2—3 ezer, a csúcsidőkben négyezer em­ber munkáját kell pótolni részben a honvédség, részben az egyetemi, főiskolai hallga­tók mozgósításával. Ez utób­bi megoldás semmiképp sem nevezhető tüneti kezelésnek. Az urbanizáció világjelenség s mint ilyen, előállít idősza­konként helyzeteket, ahol a napi lépéstartás a mezőgazda­ság foka és a megtermelt ter­mékmennyiségek betakarítása között korántsem zökkenő- mentes. A megyei tanács ál­landó kapcsolatot tart az egye­temekkel, főiskolákkal, tárgyal és közvetít a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok és az oktatási intézmények kö­zött, hogy a munkaerőszükség­let mindkét fél számára ked­vező módon biztosíttathassák. Bedő Ildikó Fóti szüret A fóti dombokon negyven hektáron szedik a Pannónia kincsét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom