Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-28 / 254. szám
1977. OKTÓBER 28., PÉNTEK UCitiav Folytatódott a mezőgazdasági szakemberek gödöllői eszmecseréje Jól kamatoznak a kapcsolatok a szovjet mezőgazdasággal Háromnapos tudományos konferenciasorozat része- I ként tartották meg tegnap Gödöllőn az Agrártudományi | Egyetem és az MSZMP Pest megyei Bizottságának ren- = dezésében azt a tudományos ülésszakot, melyea a Nagy | Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tisz- I teleiére a magyar—szovjet mezőgazdasági tudományos | együttműködés Pest megyei eredményeiről és lehetősé- ! geiről cseréltek véleményt a résztvevő elméleti kutatók I és a mezőgazdaság gyakorlati szakemberei. Megjelent | az ünnepi ülésszakon Balogh László, az MSZMP Pest | megyei Bizottságának titkára, ár. Kovács Imre mező= gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Tudomány és gyakorlat a kölcsönösség jegyében Dr. Aggod Józsefnek, az egyetemi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után ár. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a magyar—szovjet mezőgazdasági kapcsolatok jelen helyzetéről, távlatairól. Felidézte azt a történelmi időszakot, amikor hazánk a nagyüzemi gazdaságok megszervezésében eszmei-politikai segítséget, a korszerű gép- és vetőmagellátásban pedig tevőleges, anyagi segítséget kapott a Szovjetuniótól. így válhattunk rövid idő alatt elmaradott agrárországból olyan ipari-agrár országgá, mely termékeit ma már világszerte exportálni tudja. Mind a tudományban, mind a termelésben szerzett tapasztalatok jelen idejű s a két ország közötti kölcsönös cseréje elősegíti a KGST hatékonyabb munkáját, a tökéletesebb integrációt. Megítélése szerint helyes, ha az érdeklődő szakemberek gyakran és jelentős számban látogatják a szovjet kutatóintézeteket, mezőgazdasági nagyüzemeket. Véleménye szerint azonban még helyesebb lenne, ha nem rövid időre szemlélődni, hanem hosszabb időszakra, ala- , pás ismereteket elsajátítani, tanulni utaznának oda hazai szakembereink. A kapcsolat kölcsönös. Ismert például, hogy nagy hozamú, szovjet búzafajták honosodtak meg hazánkban, miközben a nálunk bevált baromfitenyésztési technológiákat eredményesen alkalmazzák a szovjet gazdaságok. A magyar fésűsmerinó juhfajtá- ból jelentős tétéit exportálunk a Szovjetunióba, míg onnan a zöldség- és gyümölcstermesztés korszerű módszereit, komplex technológiáit importáljuk. Mintegy húsz kutatási témában dolgoznak együtt a szovjet és a magyar tudósok, melynek munkaprogramját a közelmúltban, Moszkvában közösen egyeztették. Magyar —szovjet kormányközi bizottság alapított munkacsoportot 1973-ban, amelynek feladatait a két állam illetékes szakminisztériumai hangolták össze. E munkacsoport készít távlati terveket a kutató és fejlesztő vizsgálatokról, melyek egyebek közt átfogják a baromfitenyésztés és hizlalás, a vetőmag- és szaporítóanyag cseréje, a bogyósgyümölcsűek és a kender termesztésének, korszerű előállításának módszereit. Ugyancsak kormány- szintű egyezmény született zöldség, gyümölcs és bor témakörökben is. Internacionális érdekünk ápolni és kiteljesíteni a kölcsönös magyar—szovjet mező- gazdasági kapcsolatokat, hogy a nemzetközi munkában is érvényesüljenek a tudomány és a gyakorlat összehangolt eredményei — zárta szavait az előadó. Évszázadnyi út, néhány évtized alatt Ezt követően Mihail Iva- neszku, az ukrajnai csernovici területi pártbizottság titkára tartott figyelemre méltó értékelést a „XX. század legnagyobb eseménye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom” címmel. A témakörben — mint bevezetőjében mondotta — csak kiragadott gondolatsorokkal foglalkozhat, mivel a forradalom átalakító ereje nemcsak korára hatott, hat mindennapjainkra is. Kiemelte: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jellegében, feladataiban és célkitűzéseiben különbözik minden más forradalomtól, mivel nemzeti erőből, nemzetközi erővé vált. Történelmi visszapillantásban utalt a kezdeti építőmunka gondjaira, az infláció okozta katasztrofális szegénységre, s arra, hogy ezeket legyőzve, törtépelmileg igen rövid idő alatt — a megerősödött Szovjetunió képes volt arra, hogy megmentse önmagát, s vele együtt az emberi civilizációt a fasizmus barbárságától. A mezőgazdasági eredményekről szólva megjegyezte: a számok tükrében nem mindig világlik ki a minőség. A kilencedik ötéves tervük időszaka alatt mezőgazdaságuk rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyokkal küzdött, s a terméshozamok mégis emelkedtek, mivel a munkafegyelem és a szervezettség a lehetőségek szerint pótolta a hátrányos klimatikus körülményeket. A mennyiség és minőség kedvező találkozása a mezőgazdaságban azután olyan rekorderedményeket adhat, mint amit az idei esztendőben a gabonatermesztők mutattak föl Ukrajnában. Ezután dr. Csizmadia Ernő akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem dékánja szólt az agrártudományok magyar—szovjet kapcsolatának további fejlesztéséről, rámutatva, hogy termelő erők mindenkori kulcsa maga az ember. Akinek szakképzettsége alapozza meg azt, hogy a tudomány vívmányai a mindennapi gazdálkodás során miképp valósulnak meg. Főző József, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz elnöke arról beszélt, hogy a szovjet mezőgazdasági tudomány ha tása közvetlenül milyen befolyást gyakorolt szövetkezetükre. A 30 esztendeje alakult gazdaság messziről indult; hogy napjainkban Pest megyében 200 hektáron gyümölcstermesztési rendszerrel, valamint egy rövidesen felépülő 400 vagonos mirelitüzemmel büszkélkedhet, abban a szovjet kutatómunka utat mutató eredményei is benne foglaltatnak. Pest megye tudományos és gyakorlati eredményeiről tájékoztattak Keserű János, a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet főigazgatója, valamint Cserháti Pál, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke. A főigazgató kiemelte: a magyar—szovjet kapcsolatok egyebek mellett a szakemberképzésben is jelentősek. Hazai állattenyésztésünk kulcspozícióiban nem egy olyan neves, értő agrár- szakember foglal helyet, aki diplomáját vagy tudományos fokozatát a Szovjetunióban szerezte, hazahozva onnan a tudásanyagon kívül a nagyüzemi szemléletet, tapasztalatokat is. A termelőszövetkezet elnöke a baromfitermelésben várható, a Szovjetunióval létrejövő tartós kooperáció lehetőségeiről szólt. Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára úgy vélekedett, hogy az elhangzott előadások — különösen a gyakorlat oldaláról közelített témák — színvonalasak, tartalmasak voltak, s mint ilyenek, megítélése szerint szélesebb körű tájékoztatásul is szolgálhatnának. Hasznosnak tartaná az itt elhangzottakat teljes terjedelmükben, nyomtatásban is megjelentetni. Pest megye közvetítésével Dr. Kovács Imre miniszterhelyettes az alábbiakban foglalta össze a tudományos ülésszakról alkotott véleményét lapunk számára: — Mivel Pest megye mind terjedelmét, mind termelési színvonalát tekintve az országos átlagot meghaladja, jogos és kívánatos volt, hogy a megyei pártbizottság kezdeményezésére ezt a tudományos szimpoziont itt rendezzék meg. A magyar—szovjet tudományos és műszaki kapcsolatokat jól hasznosítja Pest megye. Az itt működő kutató- intézetek és felsőoktatási intézmények nagy hatást gyakorolnak a közvetlen környezetükre, s mivel kapuik nyitottak a termelőüzemek számára, a gyakorlat könnyeb- ben-gyorsabban veszi át a tudományos eredményeket s alkalmazza is azokat, mint más megyékbén. A magyar—szovjet mezőgazdasági együttműködésre ma már jellemző a kölcsönösség elve és módszere, ami itt az előadásokból, beszámolókból kiviláglott, s amire kék. joggal lehetünk büSz- Bedő Ildikó KGSTszakemberek Hnvasi Ferencnél Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyetese csütörtökön a Parlamentben fogadta a hat KGST-ország szakembereinek közreműködésével Budapesten folyó a mai polgári vezetéselméletek és gyakorlat kritikai elemzése című konferencián részt vevő delegációk vezetőit. A találkozón Kovács Sándor, a műszaki és természettudományi egyesületek szövetségének főtitkára is rész; vett. Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága Tegnap összeült a KISZ Központi Bizottsága. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a KISZ Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a testületet az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről. Ezután Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megvitatták és elfogadták a KISZ KB intézkedési tervét az MSZMP KB A hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelvei című határozata végrehajtására. A KISZ Központi Bizottsága ma folytatja munkáját. Javult a beruházások előkészítése — állapította míg a parlament mezőgazdasági bizottsága Jónak ítélte meg az idei mezőgazdasági beruházásokat csütörtöki ülésén az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága. Bélák Sándornak, a bizottság elnökének megnyitója után Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott beszámolót. Tavaly a beruházási tervet 13 százalékkal túlteljesítette a mezőgazdaság, jó alapot biztosítva az idei munkához. Az 1977-es év eddigi tapasztalatai szerint az építési beruházások gazdasági-műszaki előkészítése sokat javult. A gazdaságok azonban még ma is gyakran csak abban az évben rendelik meg a műszaki terveket, amelyikben a kivitelezést már be is szeretnék fejezni. A terv idei teljesítéséről a legfontosabb adat: a vállalati beruházások várhatóan mintegy 8—10 százalékkal haladják meg a tervezettet. Néhány ágazat azonban elmarad az előirányzottól. A hízó- és nö- vendékmarha-istállók, sertéshizlalók, a szemestermény-tá- rolók és az ültetvénytelepítések előirányzatai nem teljesülnek. A tejtermelő telepekből viszont a tervet meghaladóan indítottak az idén új építkezéseket. A vitában a hozzászólók szóvá tették, hogy kevés bekötő út épül, ami nehezíti és drágítja a szállítást. Gondot okoz sokhelyütt még a lassú villamosítás is. Elmondták, hogy a gyümölcs- és szőlőtelepítésben elsősorban azért nagy a lemaradás, mert nagy az üzleti kockázat és kevés a munkaerő. A külső, elsősorban a diákság adta segítséget nem évenként kellene mindig újra és újra szervezni, hanem hosszú távra több éves szerződést kötni az iskolákkal. Ha továbbra sem történik változás a gyümölcstelepitésben, tíz év múlva nagyon visszaüt a lemaradás. A vitában felszólalt Bozsó Lászlóné (Pest megye 3. vk.), Cselőtei László (Pest megye 2. vk.), Fábián Márton, Han- kó Mihály, Horváth László, Kasó József, Kovács István, Mateovics József, Molnár Béla, Pál István, Riba Miklós, Schmidt Ernő, Szabó István és Varga B. István országgyűlési képviselő. A legnagyobb idei építkezések egyike a dunakeszi tésztaiizem Konzervipari támogatás zöldségtermesztőknek A konzervipar helyzetéről és 1 gyárak termelési értéke ebben jövő évi feladatairól tájékoztat- | az évben várhatóan eléri a 12 ták a sajtó képviselőit tegnap délelőtt a Budapesti Konzervgyárban. A sajtótájékoztatón dr. Mihalusz Ferenc, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója elsősorban a közismerten kimagasló idei terméseredmények tükrében ismertette az ipar helyzetét. A magyarországi konzervVáltozó tanyák Hét -tanyás megye — Bács- Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs- Szatmár és Szolnok — megyei népfronttitkárai, illetékes tanácsi vezetői részvételével értekezletet tartottak csütörtökön Szolnokon. A tanácskozás célja az volt, hogy áttekintsék és értékeljék a tanyákkal kapcsolatos kormányintézkedések nyomán az utóbbi években a tanyákon történt változásokat, meggyorsuló gazdasági és társadalmi folyamatokat. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára vitaindítójában elmondotta, hogy a tanya településpolitikánk szerves része, amelyre még hosszú ideig számítani kell. A tartósan megmaradó tanyákon, tanya-központokban meg kell teremteni az ellátás és a szolgáltatás korszerű rendszerét. A legfontosabb feladatok közé tartozik a tanyák egyre szélesebb -körű villamosítása, a egészségügyi ellátás korszerűsítése, a közéleti tevékenység és a kultúra fejlesztése. Jugoszláv pártküldöttség látogatása Pest megyében Tájékoztató a tsz-mozgalom időszerű kérdéseiről A dunavarsányi Petőfi Tsz klubjában tartotta tegnap foglalkozását a ráckevei járás agrárszakembereinek Erdei Ferenc Klubja, melyen részt vet: és előadást tartott Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Az előadás témája: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és néhány időszerű kérdés Pest megyében. A jugoszláviai Eszékről, a Horvát Kommunisták Szövetsége Baranya—Szlavónia községközi (megyei) választmányának küldöttsége Pest megyében tett látogatást. A delegáció — Drago Kovacevics- nek ,az eszéki községközi választmány elnökének vezetésével — magyar testvérmegyéjük, Bárányé pártbizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. Csütörtökön — Bocz Józsefnek, a Baranya megyei pártbizottság titkárának kíséretében — Budaoes-ten, a megyei pártszékházban fogadta a jugoszláv pártmunkásküldöttséget Barát Endre országgyűlési képviselő, a Dártbizottság osztályvezetője, s adótt tájékoztatást a megye politikai, gazdasági, kulturális életéről. Ezt követően a küldöttség — melynek tagjai: Radko Majsztorovics, Orakovicza község párttitkára, Juban Máltic, a vinkovci község oárttitkára. Spite Sovákov, a oálmonostori községi párt- választmány alelnöke és Milos Popovics, az eszéki tanács elnökhe’ye'tese — Szentendrére és Visegrádra utazott. A delegáció Szentendrén, a Kovács Margit Múzeumban. Geleta Pál felvétele A városban Hanes Lászlóval, a pártbizottság titkárával, a járásban pedig Matók Lajossal, a járási pártbizottság első titkárával folytattak hasznos tapasztalatcsere-beszélgetést. Megtekintették az itteni kiemelkedő kulturális nevezetességeket, múzeumokat, emlékhelyeket, s különösen érdeklődéssel fogadták a délszláv, dalmát nemzetiségi hagyományok ápolásáról hallottakat, látottakat. Elmondották: azért is készültek nagy várakozással a szentendrei látogatásra, mert éppen a napokban mutatott be filmet a városról a belgrádi televízió. Az ott látottakat a közvetlen élmények, baráti. személyes kapcsolatok még maradandóbbá tették A nap folyamán felkeresték az Óbuda Termelőszövetkezet virágkertészetét is. A program rövid váci tartózkodással fejeződött be. milliárd forintot. Gyártmányaik választéka az élelmiszeriparon belül a legszélesebb. Több mint ötven féle nyers- és alapanyagot használnak fel, ezekből 1200-nál is több kész- és. félkészterméket gyártanak. Legújabb termékeik a paradicsompor, a paprikaolaj, a tasakos levesek, a különféle ételízesítők, valamint az őszi BNV-n sikert aratott csemege- kukorica- és virslikonzerv. Ebben az évben a konzervgyárak zöldség-gyümölcs és fűszerpaprika feldolgozása várhatóan eléri a 945 ezer tonnát. Ez a mennyiség a zöldségek esetében 33, a gyümölcs nyersanyagnál pedig 18 százalékkal több, mint amit tavaly kaptat; a konzervgyárak. A zöldségtermesztés fejlesztését célzó múlt évi — találóan vitaminprogramnak nevezett — kormányhatározat ösztönző hatását most érzékelik a konzervgyárak. Ez teszi indokolttá a konzervgyárak dolgozóinat; túlóráit, a szombati, sokszor a vasárnapi műszakokat is. A termelőket talán különösen érdekli, hogy a megnövekedett nyersanyagellátás ellenére is a konzervgyárak fizetni fogják a kiegészítő költség- térítéseket a szerződő feleknek. A zöldbab, zöldpaprika, paradicsompaprika, uborka, paradicsom, vöröshagyma és fűszer- paprika szerződése esetén növényvédelmi költségtérítést fizetnek a termelőknek. Idényfelárat fizetnek a zöldborsó, a zöldbab, a lé- és saláta minőségű paradicsom és a fűszer- paprika nyers- vagy féltermék formájában átadott nyersanyag esetén. Négyezer forint felett 8 ezer forintig kifizetik az import eredetű vetőmag árkülön- Hzetét. Tárolási költségtén fizetnek a sárgarépát és a vöröshagymát tároló szerződéses partnerek részére. A szerződő mezőgazdasági üzemek tulajdonában lévő zöldborsócséplő gépek és kombájnok, a zöldbabot betakarító gépek, a kihelyezett paradicsomfeldolgozó gépsorok után géphasználati díj fizetésével segítik a termelőket. A konzervipar műszaki és technikai bázisa ma már elégtelen. Az ipar legégetőbb gondja, hogy fejlesztéssel pótolja lemaradását. A Pest megyét érintő egyik legnagyobb beruházást, a Budapesti Tésztagyár pótlására megépített dunakeszi tésztaiizemet — november 7- re adják át, s 800 vagon lesz az évi kapacifása. A beruházási költsége 90 millió forint volt. Egyébként az idén a konzervgyárak várhatóan 500 millió forintot költenek beruházásokra.
