Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-27 / 253. szám
✓ /tillan 1977. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK Háromnapos tudományos konferencia Gödöllőn Kutatók a mezőgazdaságért Háromnapos konferencia színhelye ezekben a napokban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. A felső- oktatási intézmény egymást követő három napon át tudományos konferenciasorozatot tart a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. A meghívott előadók egy része az egyetem és a társintézmények oktató-kutató gárdája, valamint a velük együttműködő hazai gyakorlati szakemberek és neves külföldi tudósok. Tegnap, szerdán, a vízgazdálkodás és a melioráció témaköreiben tartottak előadásokat. Ma, csütörtökön, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság keretében szervezett tudományos együttműködés tapasztalatcseréjének eredményeit taglalják, holnap, pénteken pedig a mező- gazdaság gépesítésének, műszaki fejlesztésének és technikai hátterének, kutatási témáiról, elméleti és gyakorlati tapasztalatairól cserélnek gondolatot a meghívott szakemberek Termelés és vízgazdálkodás Az ünnepi ülésszak első napján dr. Nagy Emil egyetemi tanár, dékánhelyettes megnyitó szavaiban hangsúlyozta: minél fejlettebb egy ország ipara, mezőgazdasága, annál inkább igényli a modem, korszerű vízgazdálkodást. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a tudományos ülésszak további lehetőségeket nyújt a kutatás, az oktatás és a gyakorlat harmonikus együttműködésére. Dr. Petrovits Imre tanszék- vezető egyetemi tanár a mezőgazdaság természeti erőforrásainak és a vízgazdálkodásnak egymásra gyakorolt kölcsönhatásáról beszélt. Rámutatott: a föld olyan nemzeti kincs, melynek hasznosítása egyetemes érdek, s egyben társadalompolitikai követelmény is. A környezetvédelem, környezetszabályozás ismert módon kötődik a vízgazdálkodós témaköreihez. Az iparosodás előretörtével már az esővíz sem a régi — állapította meg a professzor —, utálva az urbanizáció ártalmaira. A mezőgazdasági és az ipari vidékek környezetének csapadékminősége igencsak eltérő. Az esővel-hóval lehulló oldott és poranyagok, a nitrittartalom az ipari üzemek hatósugarában kedvezőtlen terméseredményeket hoznak, s bár e tekintetben mérések tömegét végzik világszerte, az ismeretek még korántsem teljesek. A prognosztikával — mint a vízgazdálkodás résztudományával — a jövő élelmiszer-termelésének körvonalát vázolják fel napjainkban a kutatók; a jövőkutatás e tekintetben is hasznos és szükséges, mivel a jelenlegi termőterületekről szerzett információk alapján előzetes becslés adható a jövő természeti képének alakulásáról. Dr. Ulrich Vick, a berlini Humboldt Egyetem növény- termesztési szekciójának munkatársa, aki dr. Rolf Holzber- gerrel, az egyetem pártbizottságának titkárával együtt vett részt a tudományos ülésszakon, előadásában ismertette az esőztetö öntözés szerepét az NDK iparszerű növénytermesztésében. A Német Szocialista Egységpárt IX. párt- kongresszusának határozatára hivatkozva elmondta, hogy terveik szerint 1980-ig egymillió hektárra emelik az öntözött mezőgazdasági területekét, melyeknek a szántóföld mintegy 15 százalékát teszi ki. Az öntözésre érdemes kultúrák sorrendjében az NDK-ban is a zöldség-gyümölcs és a korai burgonya áll az első helyen, az utóbbi évek világpiaci áreltolódása következtében azonban a takarmánygabona mint energiabázis, valamint az őszi búza és a szemes kukorica ugyancsak érdemesnek mutatkoznak a fokozatosabb öntözéses művelésre. Figyelemre méltó kísérleti eredményről számoltak be a cukorrépa érési időszakának különböző öntözési periódusaival kapcsolatban is. Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár, az üzemi tanszék vezetője az öntözés ökonómiai megítéléséről, módozatairól tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy hazánkban a vízgazdálkodás két állandó veszély- forrással küzd, s mindkettő egy tőről fakad: az időnkénti vízkárral, s a helyenkénti vízhiánnyal. A lehetőségek pedig adottak mindkét gond csökkentésére, esetenként megszüntetésére. A vízhiánynyal kapcsolatosan elmondta, hogy gyakori és indokolatlan a zűrzavar az öntözőberendezések helyesen megválasztandó típusa, kapacitása és kihasználtsága körül. Kellő szervezettséggel, megfelelő szakmai hozzáértéssel, s nem utolsósorban technológiai fegyelemmel mindenütt leküzdhetők e nehézségiek. Az előadásokat korreferátumok követték. Neves kutatók. oktatók és gyakorlati szakemberek fejtették ki álláspontjukat a vízgazdálkodás kérdéseiről. Dr. Magyar Gábor, a nádudvari KITE (Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés) igazgatója a növénytermesztési rendszerek és a vízgazdálkodás kapcsolatáról, Takács Lajos, a Kőrös- vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az egyetem kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításáról, dr. Tözsér János docens, az öntözés műszaki fejlesztésének ökonómiai kérdéseiről szólt. Dr. Tomkó Gábor tudományos munkatárs a homoktalajok meliorációjának vízgazdálkodási kérdéseiről tartott rövid tájékoztatót. Elmondta, hogy Kiskőrös környékének gyengébb termésképességű, homokos területeit javították kutatómunkájuk során olyan új eljárással, mely módot ad arra, hogy a térségbe bőven termő csonthéjas gyümölcsösöket, valamint almást telepítsenek. Véleménye szerint az általuk kimunkált technológia adaptálható lehetne Pest megye bármelyik, hasonló talajadottságú, erősen homo- kos, kevésbé termékeny területére is, ★ Végezetül kérésünkre dr. Szalai György docens, a tudományos ülésszakot előkészítő bizottság elnöke tájékoztatott arról, hogy az ülésszak programjának előzetes szervezésénél, a résztémák kimunkálásánál arra voltak elsődlegesen figyelemmel: ez a tudományos összejövetel semmikép se váljék egyfajta tematikai konferenciává. Sokkal inkább, hogy adjon keresztmetszetet a mezőgazdaságtudományi karon folyó kutatómunkákról, az elmélet és a gyakorlat élő kapcsolatáról, s adjon lehetőséget a legújabb vizsgálati eredmények nemzetközi szintű információcseréjére is. Be. L Beszélő képek a kapcsolatokról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából az MSZBT- és a KISZ-szervezetek közreműködésével kiállítást rendezett az egyetem szovjet kapcsolatairól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem könyvtára. A kiállítás megtekintéséhez, a látottak felfogásához nincs szükség tárlatvezetőre, maguk a képek, könyvek, népművészeti alkotások töltik be ezt a szerepet. Az egyetem a Szovjetunióval való kapcsolatát több mint harminc évre vezeti vissza. Első állomása volt az együttműködésnek az az esemény, amely külön teret kap — és érdemel — a földszinti rektori tanácskozóteremben. A falon fotó és egy kinagyított korabeli újságcikk másolata. A cikk címe: Otthonhoz jut a Magyar Agrártudományi Egyetem. Az újság arról tudósított, hogy 1946. szeptember 17- én, Szkrlpnyikov, a szovjet hadsereg képviselője átadta a volt Bolyai Akadémia épületét az egyetem oktatóinak és diákjainak. A kiállítás végigvezet a később megerősödő kapcsolatok történetén. Az ötvenes évek elejétől Szoboljev professzor segített megszervezni a föld- műveléstani tanszéket, s itt tanította később Krivecov professzor a mezőgazdasági üzemek szervezésének tudományát; munkáját Kaim prof eszszar folytatta, s állattenyésztésről adott elő Kravcsenko professzor. A kapcsolatok további erősödéséről beszélnek azok a képek, amelyek magyar diákokat ábrázolnak a Vörös téren. Az egyetem oktatói közül is Sokan szereztek diplomát, értek el tudományos fokozatot, a magyar egyetem későbbi oktatói közül. Vendégeket ábrázol a következő képcsoport; néhányat a közül a 632 közéleti személyiség, neves tudós'közül, akik az elmúlt tíz év alatt meglátogatták az egyetemet. S az együttműködés mind szarosabbá és közvetlenebbé vált. Az egyetemnek szerződéses kapcsolata van a moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémiával, a Hidromelíorációs Intézettel, a Gorjacskín Mezőgazdasági Műszaki Egyetemmel; műszaki tudományos együttműködést folytatnak többek között talajtani, műtrágyázási, növényne- mesítési témákban neves szovjet kutatóintézetekkel. A további képek a hallgatók találkozásairól beszélnek. Cseregyakorlaton, építőtáborokban vettek részt a magyar diákok Jelgavában, Kaunaszban és Omszkban, s ugyanezekből a helységekből érkeztek hozzánk szovjet egyetemisták. A képeken nevető arcok, fiúk, lányok, tánc közben, vagy éppen csak a felvétel kedvéért csoportosulva. Az egyetemen jelenleg öt szovjet diák tanul. Képek szólnak arról is, hogy a magyar diákok hogyan vesznek részt a város szovjet kapcsolatainak ápolásában. Nagy teret kap a kiállításon a szovjet szakirodalom. Egy adat; 1976-ban a kiadványcsere keretében a kapottakon kívül 114 féle szovjet időszaki kiadványt vásároltak. Egy egész falat befogó ábra mutatja, hogy az egyetem 32 szovjet város 58 intézményével tart fenn kapcsolatot. Üdvözlőlapok, levelek, ajándékba kapott fafaragások, babák, és könyvek, könyvek, minden mennyiségben. A terem sarkában hatalmas szamovár üldögél, mellette szerényen húzódik meg az MSZBT Országos Elnökségétől kapott plakett a magyar—szovjet barátság eredményes ápolásáért. A vendégkönyvben szaporodnak a beírások. Az első lap alján olvasható: „Tartalmas és ízléses kiállítás. A rendezőket köszönet és elismerés illeti.” Aláírjuk. Hatos Erzsébet TOT-határozat Az elmúlt években az indokoltnál nagyobb különbségek mutatkoztak a termelő- szövetkezetek termelési eredményeiben. A TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen Szabó István elnökölt, a differenciálódás okaira kerestek választ. Az elnökség a termelési különbségek felszámolásának elősegítésére határozatot hozott, amelyben hangsúlyozza: a tudományos kutatókkal együtt kell keresni a differenciálódás mélyebb és összetett okait, többet kell tenni a legjobb módszerek elterjesztéséért. Beszámoló a parlamenti bizottság kihelyezett ülésén Szerdám Tolna megye székhelyén — Szekszárdon ülésezett az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A Gonda György elnökletével lezajlott tanácskozáson Korom Mihály igazságügyi miniszter megnyitója után, Pájger Vince Tolna megyei főügyész, Rendeki SándJr, a Tolna megyei bíróság elnöke és Lőrincz János, a megyei munkaügyi bíróság elnöke számolt be Tolna megye igazságügyi intézményeinek helyzetéről és munkájáról, a jogalkalmazás tapasztalatairól, a törvényesség érvényre juttatásáról. Az ülés vitájában Barta László,- Szűcs Gábor, S. Hegedűs László (Pest megye, 24. vk.), Szokola Károlyné, Bodo- gán János, Gajdócsi István, Juhász Tibor és Czeglédi Lászlóvá szólalt fel, s hozzászólt Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Javítani keli a hatósági munkát Nagykőrösön Új természetvédelmi területeket jelölt ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága Több mint 27 ezer ember ügyes-bajos dolgainak éppúgy gazdája a városi tanács Nagykőrösön, minit azoknak a fejlesztési feladatoknak, amelyek döntő mértékben a negyedik ötéves tervben, s a jelenlegi középtávú tervidőszakban bontakoztak ki. Szerteágazó feladatoknak kell tehát magfelelmie a városi tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szerveknek. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésén éppen ezért azt vizsgálta, hogyan felel meg a kor- szierű államigazgatási munka követelményeinek a városi tanács végrehajtó bizottsága, illetve szakigazgatási szerveinek több évre terjedő tevékenysége. A jogszabályok szellemében Elismeréssel állapíthatta mag a testület, a városi tanács erőteljesen törekszik nyílt város- politika folytatására, a lakosság fokozott bevonására, a fejlesztési tervek kialakításakor, s javul a tanácstagok tájékoztatása, amit egyebek között az is bizonyít, hogy tervszerűen megtartják a lakóterületen beszámolóikat. A városi tanács végrehajtó bizottságának írásban beterjesztett jelentése részletesen foglakozott azokkal a fejlesztési eredményekkel és teendőkkel, amelyek a lakásépítést éppúgy átfogják, mint a közműhálózat bővi- tését. A legnagyobb gondot a város belterületi úthálózatának kiépítetlensége okozza, s ez főként az új lakótelepeiknél nehezíti a közlekedést. Az V. ötéves tervben sikerül jelentősebb mértékben bővíteni a város intézményhálózatát, elsősorban az óvodák, az iskolák befogadóképességét. Nagy figyelmet kapott a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén a városi tanács szakigazgatási szerveinek tevékenysége. Megállapította a testület, bár tapasztalható fejlődés, a munka színvonala még mindig nem kielégítő. A megye többi városához viszonyítva magas a 30 napon túl intézett ügyek aránya, s az sem ritka eset, hogy az indoklások, a határozat jellegű okiratoknál bonyolultak, az érintettek számára nehezen érthetőek, s a íör- vényelőíráeoknak sem felelnek meg mindenben. Érdekes vita bontakozott ki a testület ülésén arról, miféle szemléleti torzulások, illetve merevségek akadályozzák Nagykőrös városában a tanács, a szakigazgatási szervek, s a tanáccsal együttműködő más szervek jelenleginél jobb együttműködésit. Egybehangzó megállapítása volt a végrehajtó bizottság felszólaló tagjainak: a jelenleginél jobban kell érzékelniük a Egyházpolitikai konzultáció Az MS2MP Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács szervezésében dr. Csi- csay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese előadást tartott az MSZMP Politikai Bizottsága egyházpolitikai határozata végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. Ott volt Barát Endre, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője. valamint Lukács József, a Pest megyei Tanács egyházügyi tanácsosa is. A Váci Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Központban tegnap megtartott előadáson részt vettek a járási jogú pártbizottságok ideológiai reszortvezetői, a nagyközségi pártbizottságok titkárai, a magyei tanács osztály- és csoportvezetői, a nagyközségi tanácsok elnökei, illetve a társadalmi szervezetek, különböző intézmények vezető munkatársai. Az előadás után a résztvevők három szekcióban látták meg a hallottakat. vinagykőrösi tanácsi vezetőknek a tényleges és a vélt érdekek közötti különbözőséget, mert ilyesfajta gondok nehezítették eddig az egészség- ügyi ellátás, a mezőgazdaság állami felügyelete hatékony megoldását. Szükség van arra is, hogy javuljon a tanácsi apparátuson belül a munkahelyi légkör, ésszerűbbé váljak a tanácsi vezetők közötti munkamegosztás, s ezzel eltűnjenek a teherviselés aránytalanságai. Kétségtelen, egyre inkább növekvő követelményeknek kell megfelelnie a tanácsi szakigazgatásnak. 1972 és 1976 között a városban az iktatott ügyiratok száma 19 ezerről 28 ezerre nőtt, s ezenkívül további 46 ezer irattal kell a tisztviselőknek foglalkozniuk. Esztendőnként 100— 110 ezer ember fordul meg a tanácsházán. A feladatok növekedése természetesen, nem járhat együtt a munka színvonalának csökkenésével, s éppen ezért — mutatott rá a megyei tanács végrehajtó bizottsága —, célratörően keresni kell a jobb szervezésben, az ügyvitel ésszerűsítésében rejlő tartalékokat. Hozzátartozik a munka megjavításához az átgondoltabb káderpolitika, s az is, hogy a munkájukat most kezdő ügyintézők megkapják a kellő politikai, szakmai segítséget. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a városi tanács végrehajtó bizottságának jelentését, elismerését fejezte ki a munka egészének pozitív vonásaiért, a tanácsnak a társadalmi munka szervezésében betöltött szerepéért. Határozatában részletesen megjelölte azokat a feladatokat, amelyek elsősorban a hatósági munkát tehetik színvonalasabbá, s kitért olyan teendőkre is, amelyek a testületi tevékenység elmélyítését szolgálják. Tömegsport — szélesebb alapokon Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután annak a jelentésnek a megtárgyalására került sor, amelyet a Pest megyei Tanács vb testnevelési és sporthivatala elnöke terjesztett elő. Az írásos anyag az 1975-ban hozott megyei ta-- nácsi határozat, s az annak alapján elfogadott intézkedési terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegezte. Mind a jelentés, mind a hozzá kapcsolódó észrevételek egybehangzóan azt állapíthatták meg: egészében sikeres erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy szélesebb alapokra támaszkodhas- sék a megyében a tömegsportmozgalom, s elsősorban az ifjúság legyen ennek részese. A megyei sporthivatal jelentős erőfeszítéseket tett a sportszaIdeád erek képzése, illetve továbbképzése érdekében, mivel e káderek hiánya sok területen döntő akadálya a munka javításának. Széles kőrisen tapasztalható — s ezt a jelentés is, az észrevételek is megállapították —, nem minden helyi tanács érti ma még igazán a testnevelés jelentőségét, s ugyanez a helyzet az általános iskolák némelyikénél is. A nagyarányú társadalmi ösz- szefogás ellenére még mindig föllelhető a nemtörődömség a közömbösség különböző hivatalos szervek és intézmények részéről, s ez érthetően visszaveti azoknak a társadalmi aktivistáknak a szorgoskodását, akik önzetlenül, nagyon sokat tesznek a tömegsport fejlesztése, az egészséges if<5 ság nevelése érdekében. Otthon — zenei hagyatéknak A megyei tanács végrehajtó bizottsága tudomásul vette a két esztendővel ezelőtt hozott tanácsi határozat, s az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv végrehajtásáról beterjesztett jelentést, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Ezek sorában — most már hagyományosnak tekinthető módon, a korábbi hasonló döntésekhez kapcsolódva — újabb természetvédelmi területeket jelölt ki a testület. Így kimondta, védetté nyilvánítja természetvédelmi teiülétként a Vác város határában levő Naszály- hegy egy részét, amelynek növényzete rendkívül gazdag, változatos, s ugyanakkor több faj csakis itt található meg. Védett természeti értékké nyilvánította a Dömsöd nagyközség belterületén álló két kocsányos tölgyet, amelyek koruk és méreteik miatt a környék látványosságai között foglalnak helyet. Természetvédelmi terület lett a megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján az Érden, a parkvárosi részen fekvő úgynevezett Czabai-féle kert. A kert faállománya különlegesség. Szintén az egyéb ügyek sorában a testület úgy határozott, hogy jelenlegi tulajdonosától megvásárolja azt a szi- getszentmiklósi épületet, amelyben Ádám Jenő Kos- suth-díjas, érdemes művész, Szigetszentmiklós díszpolgára született, s amelyben megfelelő módon helyezhető el az a zenei hagyaték, amelyet a művész minden ellenszolgáltatás nélkül a nagyközségnek felajánlott. Végezetül a vég. rehajtó bizottság Pest megyei Tanács VB Egészségügyi Gyermekotthona elnevezéssel Gödön új intézményt létesített, amelyben 90 gyermek helyezhető ei. M. O.
