Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

IFJÚSÁGI HÉT Komszonrol-est és kiállítás A 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben ifjúsági hét keretében emlékeznek meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Lesz majd sza­valóverseny, politikai vetélke­dő, Veterántalálkozó, komszo- molista est és kiállítás, ame­lyen a Szovjetunió fejlődését mutatják be. A tablókat már készítik a fiatalok. A szakkö­rökben a nevelők és diákok különböző szemléltető eszkö­zöket gyártanak a bemutatóra, ezeket később az oktatás so­rán majd felhasználják. Részt vesz csapatuk Székesfehérvá­ron, a forradalom évfordulója jegyében meghirdetett országos szakmunkástanuló versenyen, melynek címe: Ki tud többet a Szovjetunióról? A Pesti úton levő klubhelyi­séget tekintélyes társadalmi munkával tovább bővítik. No­vember 7-re átadják a sport­kedvelőknek az iskola új pin- celőterét. Tavasszal, a hatva­nadik évfordulóra emlékezve, NDK-beli és lengyelországi testvériskoláikkal, valamint egy Romámban lévő szakmun­kásképző intézettel közösen hat országban hatszáz kilométert tesznek meg motorral a turiz­must szerető diákok. Ä r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPAS ES CEGLÉD V XXI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1977. OKTÓBER 26., SZERDA Felkészülés a téli forgalomra Alapvető élelmiszer, konzerv lesz elegendő Az év utolsó negyede min­dig igen alapos felkészülésre készteti a kereskedelmet. Sor­ra jönnek az ajándékos ünne­pek, a terítétt asztalos ven­dégjárások egymást érik és beköszönt a fűszervásáirláissal járó disznóölések ideje is. A vásárló és a kereskedő sze­ret időben értesülni arról, hogy mi várható, mi kapha­tó? A felkészülés láncolatá­ban igen fontos szerepe van a boltok ellátását segítő vál­lalatoknak — így a ceglédi járás, Cegléd és Nagykőrös ellátását nézve a Pest—Ko­márom—Nógrád megyei Élei­Cegléd a hazai lapokban A Lobogó 41. számában Mi volt a sorshúzás?- címmel ceg­lédi helytörténész, Hídvégi Lajos írását olvashattuk. ★ A Népszabadság október 14-i számában a ceglédi Kos­suth Múzeum igazgatója je­lentését követő nyomozás eredményét ismertette. A pili­si általános iskola igazgató­ja ugyanis ásatást — régésze­ti feltárást — végeztetett a gyerekekkel önkényesen és ezzel mérhetetlen kárt oko­zott a régészetnek. ★ Az Űj Tükör 43. száma Tíz év keresés — fél siker cím­mel egy festmény történeté­nek szereplője után kutat. A II. világháború idején, a Ki- jev környéki hadszíntéren egy magyar sebesültet men­tett a szovjet egészségügyi katona. Mint a több évtizedes kutatásból sejthető, a kép ma­gyar szereplője a ceglédi ta­nyavilágban élő ember. A Népszava október elején Kigyúlnak a vinnyicai fények Albertirsán címmel az épülő távvezetékről és készítőiről szól. Már áll az épület, amely­ben a villamosenergia-elosztó- rendszer elektromos agyát szerelik. Várhatóan 1978. ok­tóberében már kigyúlnak a vinnyicai fények Albertirsán. ★ Az Esti Hírlap október 18- án, a könyvkiadás négyszáz éve kapcsán arról írt Kézírá­sos Korán Kiskunfélegyhá­zán című Cikkében, hogy mi­lyen sajátos gyűjteménye van a kiskunfélegyházi Kiskun Mú­zeumnak. Értékes antik könyv­tárában említésre ’méltóak a jogtörténeti és politikai kiad­ványok, amelyek között ott van a ceglédi Turini százak utazásának egyik dokumen­tuma. A kötet címe: A ceglé­di város küldöttsége Kossuth Lajosnál Baracconeban, Olasz­országban, 1877. január 24. Ma ismét jön a SZEOL ÁSZTAUTENISZ-TOBORZÓ VERSENYEK miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat ceglédi fiókjának. A napokban a szakmai tanácskozó testület tájékoztatást tartott a keres­kedelmi partnerek számára, a negyedik negyedév várható alakulásáról, mindarról, amit szállítani tudnak. Mint a tájékoztatón elhang­zott, az alapvető élelmiszerek ellátása zökkenőmentes, liszt, cukor, zsír, étolaj, rizs folyamatosan és kellő mennyiségben érkezik. Fűszerekből raktárban van­nak a legkelendőbbek. A disz­nóölések idejére paprikát, borsot, köménymagot besze­reztek. Akik süteménnyel ör­vendeztetik meg a családot, azok mazsolát, kókuszreszelé­ket, mogyorót és kakaót kap­nak az üzletekben, ezekből is tud a nagykereskedelmi vállalat szállítani. A negyedik negyedévben a kereskedelmi partnerekkel közösen terve­zik, hogy több helyen teabe­mutatót tartanak. Teljes vá­lasztékban rendelkezésre áll az Aranykanna sorozat, vala­mint a filteres tasakolt teák. A konzervipar erre a télre teljes áruskáláját ígéri. Szál­lítani tudják a húskonzerv­készítmények teljes választé­kát, az üveges, a dobozolt és a tányéros készételfajtákat. Savanyúság, zöldbab, zöld­borsó, lecsó ezen a télen lesz elegendő. A gyári termékek mellett most számítani kell arra is, hogy a kedvezményes áron kínált eltennivalókat a gondos háziasszonyok tartó­sítva, üvegbe zárva már ott sorakoztatják a kamrák pol­cain — szó szerint saját ke­zük munkája gyümölcseként. Befőttekből nem lesz több, mint tavaly volt. Klasszikus hiánycikk továbbra is a meggy, az őszibarack, a kaj­szi. A csemegéket tekintve, már elküldték a boltokba az első szállítmány gesztenyemasz- szát. Ára magasabb, mint ta­valy volt, s eszerint kelendő. ellátást ígérhet­Folyamatos nek belőle. A déligyümölcsökből az első banánszállítmányból már jutott kóstolóba az üzletekbe. Novemberre várható a kubai narancs és a grape fruit, cit­romból folyamatos lesz az el­látás továbbra is. A narancs első szállítmánya télapóün­nep idejére várható. Banán­ból annyi lesz, mint tavaly vcult. Az érlelő a szomszéd já­rásban, Monoron van, onnan szállítják Ceglédre, Nagykő­rösre és a környék települé­seire. Október elején a nagyke­reskedelmi vállalat megkezd­te a szezonáruk kiszállítását. Valamennyivel több várható belőle, mint tavaly volt. Szaloncukorból 600 mázsa, figurás áruból 180 mázsa kerül a boltokba. Öt édes­séggyár szállítja termé­keit. Mint a tájékoztatón elhang­zott, felkészültek a téli ünne­pekre italokkal is. Az üdítő italok teljes választéka ke­rül ki a boltokba, köztük a diétás Deit-készítmények, gyü­mölcsszörpök is. Magyar, szov­jet, bolgár és román pezsgő, csehszlovákiai és NDK-ból érkezett italok gazdagíthat­ják az ünnepi asztalt. A negyedik negyedévben sok munka vár a szállítókra és az árusítókra. A Pest— Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat ceglé­di dolgozói azon igyekeznek, hogy minden időben az üzle­tekbe kerüljön, öt szocialis­ta brigádjuk elhatározta, hogy a vállalati versenyhez csat­lakozva, időarányosan telje­síti a rájuk jutó részt. Most a Nagy Október évfordulójá­nak kétnapos ünnepe előtt ki­emelten foglalkoznak felada­taikkal és a méltó megünnep­lésére készülődnek. Az év hátralévő heteiben partnereik támogatásával kirakatver­senyt, bemutatókat rendez­nek. E. K. Nemesítés a kutatéálbmáson Elismerték a Hajnalpírt és a Piroskát A ceglédi kutatóállomáson tartott ülést a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kuta­tóintézet igazgató tanácsa, dr. Molnár Béla főigazgató vezetésével. Hasonló hét év­vel ezelőtt volt Cegléden. Az elmúlt évek munkájáról, ered­ményeiről, a fejlődésről Nyúj­tó Ferenc, a ceglédi kutató­állomás igazgatója számolt be. Elmondta, hogy a fajta­kutatás eredményeként faj­taelismerésre bejelentettek két kajszibarack-, két meggy-, egy őszibarack- és egy szil­vafajtát. Fajtaelismerést nyert az utóbbi években a Ceglédi óriás kajszi, a Ceglédi haj­nalpír, a 235-ös magyar kaj­szi, a Piroska őszibarack és a meghonosított Madelen Po- juet őszibarack. Államilag el­ismert minősítést kapott a Kécskei rózsakajszi, és erre az időre esik a honosított Stanley szilva, valamint a Budatétényi 1-es és 2-es besz­tercei szilva kiónok előzetes elismerése. Hát év alatt több mint százfajta százhatvan kiónjából 3 és fél millió sze­met szállítottak el, szaporí­tásra. A ceglédi elit oltvá­nyok száma 30 ezer. A ceglédi állomás kutatói ez alatt az idő alatt 34 tudo­mányos és 22 szakközlemény­ben, 6 könyvrészlet megírá­sában, 46 tudományos, 19 to­vábbképző és számos népsze­rűsítő ismeretterjesztő elő­adáson adták közre kutatá­si eredményeiket. Hazai és külföldi kiállításokon vettek részt, arány-, ezüst- és bronz­érmeket nyertek, tartottak helyszíni bemutatókat. Kül­földi érdeklődők is felkeres­ték a ceglédi kutatóállomást, a ceglédiek pedig tanulmány­utakon vettek részt. Javult a műszerellátottság, műszereik igen értékesek, segítik a mun­kát. A ceglédi kutatóállomás egy területén kiegészítő gazdál­kodást folytat, ebben is szép eredményeket tud felmutatni. Hektáronként búzából 45,6 mázsa, magborsóból 118,8 mázsa, zöldbabból 53,5 má­zsa, és emellett gyümölcsük is szépen termett. Ez a gaz­dálkodás végső eredményét kedvezően befolyásolja. Az eredményekért az igaz­gató tanács írásban is köszö­netét fejezte ki a ceglédi ku­tatóállomásnak.. B. L. A ceglédi tégla­gyárban az idén 15 millió téglát égetnek. A felső képen: A kör ala­kú kemencéből az egész szezonban folyamatosan hordják ki az égetett téglát. Az alsó képen: A nyers ikersejt tég­lákat motoros ku­lival vontatják a színekbe száradni. Apáti-Tóth Sándor felvetelel Mai sportműsor: Labdarúgás: A Felszabadu­lás Kupa mai fordulójában Ceglédi VSE—SZEOL mérkő­zés a Vasutas sporttelepén, délután fél kettőtől. A kupakiírásnak megfelelő­en az NB I-es vendégek csak 21 éven aluli játékosokat sze­repeltethetnek, akik egy hete a Bem SE-től 4:1 arányban szen- vendtek vereséget. A találkozó jó felkészülési lehetőséget ad a hét végén a Pénzügyőröket fogadó CVSE-nek. ★ Asztalitenisz: A Ceglédi VSE NB I-es férfi-szakosztálya után­pótlása biztosítása érdekében toborzót hirdet az asztalitenisz iránt érdeklődő és e sportágat űzni kívánó gyerekek részére. Hét-nyolcéves fiatalok jelent­kezését várják a Vasutas Te­leki utcai kultúrházában. Az asztaliteniszezők vezető edző­je Beleznay Mátyás novem­ber 1-én és 2-án délelőtt 10,30- tól 12 óráig, délután 14-től 15 óráig várja az érdeklődőket, akik tornacipőt vigyenek ma­gukkal. Tömegsport: Az Edzett ifjú­ságért mozgalom keretében egymást követik az EIM váro­si koordinációs bizottságának rendezvénnyei. Vasárnap dél­előtt a sportcsarnok ad ott­hont — reggel 9 c*~ától — a ter­vezett tréfás Versenyeknek, melyek közt a családi, páros és váltóverseny szerepel. A sportnap kötélhúzással fejező­dik be. A nevezéseket a hely­színen várják. U. L. NEM IHATOTT - ÜTÖTT Garázda a Csabagyöngyében A PRÓBAIDŐ KÉT ESZTENDŐ Június 25-én a ceglédi Csa­bagyöngye italboltba Valkai József harmincnyolc éves, he­lyi, Kossuth Ferenc utca 42. szám alatti lakos ittasan tért be. hogy a poharazást ott foly­tassa. A csapos, látva álla­potát. nem volt hajlandó az ittas embert kiszolgálni, aki ezért feldühödött, durva szó- özönnel támadott rá, majd ki akarta cibálni a pult mögül. A bolt vendégei felfigyeltek a lármára. Az egyik ember odament, csitítani akarta a ré­szeget, s hogy ez nem sike­rült, lefogta. Valkai a lefogást személye elleni sértésnek vette, és olyan ütést mért a másik férfira, hogy az elzu­hant, arca is megsérült. A csa­pos rendőri segítséget kért az ittas garázda megfékezésére. A bíróság jogerősen, a ga­rázda Valkai Józsefet 5 hónap szabadságvesztésre ítélte, a büntetés letöltését két év pró­baidőre felfüggesztette. Egy ősi szokás emlékei A NÉPRAJZTUDOMÁNY méltán kísér figyelemmel két ceglédi, házfalból előkerült emberi maradványt. A lele­tek évezredes emberáldozat szokására mutatnak, azon­ban itt nem folyt vér, csupán a régi hiedelem szelídült vér- telenre. Akik a házfalba fa­lazták a szőlő utcai ember­csontvázat, vagy azok, akik az emberi koponyát elásták a Déllő utcai szoba padlója alá, talán nem is tudták, hogy milyen ősi szokásnak hódol­nak, kimentek a határ vala­melyik pusztatemplomához és az ott lévő török temető­nek vélt Árpád-kori cinte­remből elhozták a házat vé­dő áldozatok csontjait, így látták az öregektől, akik sze­rint az elrejtettek szellemei megvédik őket a rontástól. A világszerte elterjedt épí­tőáldozati történetek a nép emlékezetében balladák és mondák alakjában maradtak fönn, mint a magyar Kőmí­ves Kelemen-ballada, mely az Anjou-korban alakult ki honfoglaláskori elemekből és a XIV. században katonák és kereskedők vitték ki a Bal­kánra, Bulgárián át terjedt szét Szerbiában, Albániában és Romániában. A magyar Kőmíves Kelemen-ballada ma már közös tulajdona a kelet-európai népeknek. A szomorú véget ért pallér fe­leségéről szól, akit a mindig leomló falak megállítására beépítettek a kövek közé. (Hozzá is fogának magas Dé- vavárhoz: / Kit délelőtt rak­tak, délután megomlott, / Kit délután raktak, az éjjel meg­omlott. / Arra tanakodék ti­zenkét kőmíves: — / Améknek idejön elébb felesége, / aztat fogjuk meg, tűzzel égessük meg, / A szép fejér hammát mész közé keverjük, / Magos Déva várát azzal fölépítjük. / Aj, avval megfogták, nyakát ketté vágták, / tűzzel meg- égeték, tűzzel megégeték, I az szép fejér hammát mész közé keverték.”) EGYES NÉPEKNÉL gyer­mekáldozat volt szokásban, mint a németeknél és a skan- dinávoknál. Az ókori görö­gök hajadonokat áldoztak, Antiochia telepítésekor leányt Öltek meg, a világhódító Nagy Sándor Alexandria alapítá­sakor egy Makedonia nevű hajadont. Az építőáldozatot a rómaiak is átvették, Tiberius császár egy színház funda­mentumába a szűz Antigonét falaztatta. A távoli Columbia indiánjai is áldoztak embere­ket falaik megoltalmazására. A mordvinok balladás éne­keiből ismertek az emberál­dozatok. Kínában fiatal fér­fiakat áldoztak föl erre a cél­ra. Van-Csei-Liang mondá­ját a ceglédi Gubányi Károly világutazó gyűjtötte föl, ha­gyatéka nem ismert a ma­gyar néprajztudomány előtt, ezért Gubányi rövidített szö­vegét az alábbiakban köz­löm: A Nagy Fal építési tör­ténetéből San-hai-kuan vidé­kén máig (1897) él ez a mon­da: a Nagy fal San-hai-kuan melletti szakaszát Sih-Hoang- Ti császár építtette, aki egy­úttal az egységes kínai biro­dalomnak is megalapítója volt. Az általa leigázott északi tör­zseket használta föl a fal épí­tésére. Naponként ötvenezer embert alkalmaztak az épí­tésnél három szakaszban, nyolc óránként váltakozva, éjjel-nappal, szünet nélkül dolgozva. Mielőtt hozzáfogtak volna az építéshez, a császár­nak az az eszméje támadt, hogy a fal alapjába, annak egész hosszában élve befa- laztat egymillió harcost, a fal bizonnyal egymillió évig tar­tana és a millió hadfinak őr­ködő szelleme megvédene minden támadó ellenségtől. Amint a császárnak ezen gondolata megszületett, egy­úttal azt is belátta, hogy egy­millió ember föláldozása na­gyon meggyöngítené országa erejét, ezért fordított egyet a dolgon: a millió helyett csak egy embert fog föláldozni és pedig azt, akinek a neve kí­nai írásjelekkel leírva millió szellemet jelent. Van-Csei- Liangnak hívták azt a sze­gény embert, akit a meny­asszonya mellől hurcoltak el a katonák San-hai-kuan-ba, és élve temették bele a fal alapjába." A nép, ha el is fogadta az építésáldozatokat, szánta őket, költészetében fejezte ki együtt­érzését velük, és sohasem mu­lasztott elküldeni valakit ke­resésükre. Kőmíves Kelemen- nét és balkáni rokonát gyer­mekeik keresték, meg is ta­lálták és beszéltek velük, a kőhídba zárt anya kilépett megszoptatni kicsiny fiát. A Nagy Fal alapjába temetett legény után a menyasszonya járt. Az áldozatok nem sem­misültek meg, hiszen akkor kényszerű feladatukat nem teljesíthették volna. A JELKÉPES CEGLÉDI ÁLDOZATOK annyiban nem jelképesek, hogy a befalazott csontvázak valódiak. Föllelé- sükkor csupán találgatások keltek szárnyra, melyek nél­külözik a hagyomány és él­mény erejét. A Szőlő utca 29. számú házban azidőtt jár­tam, amikor dr. Oppel Jenő, akkori múzeumigazgató ki­bontotta a hiányos csontvázat a falból. A ház romantikus stílusú és telekkönyve sze­rint 1830—1850 között épült. A Déllő utca 32. számú ház is_ volt vagy százötven eszten­dős, amikor Dávid Sándor el­bontatta. Az udvari szoba sarkában volt a padló alatt a koponya, éppen ott, ahol a ré­gi szokások szerint az ágy ál­lott. Az első tulajdonos a ko- oonya fölött aludta biztonsá­gos álmait, amíg meg nem halt. Hídvégi Lajos k Csillán, kemencében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom