Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

Lázár György hazaérkezett az Iraki Köztárs Látogatásáról közös közleményt adtak ki PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Ára 80 fillér 1977. OKTOBER 4., KEDD Enrico Berfínguer elutazott ha A magyar—iraki gazdasági és kulturális kapcsolatokat továbbfejlesztő munkaokmá­nyok aláírásával és közös közlemény kiadásával (melyet a 2. oldalon ismertetünk), hét­főn befejeződött Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, baráti látogatása az Iraki Köztársa­ságban. ' Lázár György az eredmé­nyekben igen gazdag és köl­csönösen hasznos látogatás utolsó napján az ősi közel-ke­leti főváros nevezetességeivel ismerkedett, majd délben fel- | kereste Ahmed Hasszán Al- I Bakrt, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnökét, Irak államfőjét. Ta­lálkozásuk légköre szívélyes, baráti volt. Délután Lázár Györgynek és vendéglátójának, Szaddam Husszeinnek, az Iraki Forra­dalmi Parancsnokság Tanácsa alelnökének jelenlétében a két ország képviselői aláírták a beható gazdasági és egyéb tárgyú megbeszélések ered­ményeit összegező dokumen­tumokat. Ezután indultak el a magyar vendégek és az őket kísérő Szaddam Husszein gépkocsijai a repülőtér felé. A légikikötőben Lázár György fogadta a felsorakozó díszőr­ség parancsnokának jelenté­sét, szívélyes búcsút vett ven­déglátóitól és a különrepülő- gép felszállt Budapest felé. Lázár György hétfőn este hazaérkezett az Iraki Köztár­saságból. Kíséretében volt Bí­ró József külkereskedelmi mi­niszter, Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár, Vár- konyi Péter államtitkár, a mi­nisztertanács tájékoztatási hi­vatalának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes és lAttvai István kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtit­kár, Juhász Ádám nehézipari államtitkár, Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője, Lengyel László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Ott volt Abdul Mahdi Abdul Amir Al-Shalan, az Iraki Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Az őszi szállítási szezon be­köszöntővel az ország — és Pest megye — szinte vala­mennyi szállítással foglalko­zó vállalatára nagyobb nyo­más nehezedik ezekben a na­pokban, mint, mondjuk, egy hónappal ezelőtt. Szocialista szerződések és a jóval koráb­ban kidolgozott komplexprog­ramok jegyében dolgoznak a vasútállomásokon, a Volán­telephelyeken, hogy időre, ké­sedelem nélkül juttassák cél­ba a mezőgazdasági termé­nyeket, iparcikkeket, nyers­anyagokat. Vácott, a MÁV-állomá- son például 4—500 áru­val megrakott vasúti te­herkocsi gördül át egyet­len nap alatt. Nagy Lajos, állomásfőnök el­mondta például, hogy a nap­ról napra érezhetően növek­vő feladatok náluk bizonyos átszervezést is szükségessé tettek. Kisebb reform után Van például az ügyeleti rend­szer, így a szolgálat ma már segít az állásidők csökken­tésében, szóval: fogy a késve kirakott vagonok száma. Az állomáson másfél hete tart a cukorrépadömping. Na­pi átlagban 30—35 vagonnal fogadnak és továbbítanak Aszód irányába: a Hatvani Cukorgyár címére. Szeptember első napjaiban egyébként találkozóra hívták a váci vasutasok és a Volán helybeli vezetői a város üze­meinek és intézményeinek szállítmányozási szakembe­reit. A szerződés értelmében a szállításban érdekelt felek vállalták, hogy vasárnap és más munkaszüneti napokon ügyeleti brigádok verbuválá­sával és munkába állításával csökkentik a vagonok állásidejét. Eddig sikerrel tettek eleget a megállapodásban foglaltak­nak. Hasonlóan kedvező a hely­zet a ceglédi MÁV-állomá- son is, ahol tavaly szeptem­berhez képest szembetűnően Ma kezdődik a belgrádi konferencia A ma kezdődő belgrádi kon­ferenciára a találkozó előtti napon már megérkezett a ju­goszláv fővárosba a részt ve­vő 35 ország küldötteinek és a megfigyelőként meghívott földközi-tengeri országok kép­viselőinek többsége. A jelen­tős . eseményről a világ min­den részéből érkezett több száz újságíró, rádió- és tv-ri- porter tudósít majd. A hétfői jugoszláv lapok teljes oldalas írásokban fog­lalkoznak a találkozó előké­születeivel, összegezik a Hel­sinki óta megtett utat, terje­delmes nemzetközi visszhan­got közölnek. A szovjet kormány állás- foglalását ismertette a belgrá­di tanácskozásról tegnap moszkvai sajtókonferenciá­ján Vszevolod Szofinszkij, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma sajtóosztályának veze­tője. (Erről szóló jelentésünk a 2. oldalon.) csökkentek az állásidők. Nagy Sándor állomásfőnök szerint egy-két kivételtől eltekintve nincsen kirakatlan vagon. Ezekben a napokban leg­kevesebb 700 tehervagont fo­gad a ceglédi állomás. Az át­menő szerelvények többsége gabonát szállít a helybeli tá­rolókba, de van a vasúti ko­csik között gyümölccsel, zöld­séggel megrakott is. A Volánnak sem lehet oka panaszra amiatt, hogy teherautói tétlenségre kár­hoztatva, üresen áesorogná- nak telephelyeiken. A gép­járműpark kihasználtsága — mint azt Smardoglai Ferenc, a Volán 1-es Vállalat forgal­mi osztályának vezetője el­mondotta — maximális. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap Bács-Kiskun megyé­be látogatott. Hétfőn délelőtt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára a Köz­ponti Bizottság székházában folytatta megbeszélését Enrico Berlinguerrel. A megbeszélé­sen részt vett Anselmo Gou- thier, az OKP titkárságának tagja és Berecz János, az MdZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Enrico Berlinguer hétfő délután Budapestről elutazott — Belgrádba. Az olasz testvérpárt főtit­kárát a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Katona István, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Berecz János búcsúztatta. Jelen volt Mario Franzi, az Olasz Köz­társaság, valamint dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az Enrico Berlinguer ma­gyarországi látogatásáról ki­adott közös közlemény szerint Kádár János és Enrico Ber­Egyetlen nélkülözhető gépkocsijuk sincs. A vállalat három telephelyén — Aszódon, Gödöllőn és Vá­cott — 360 teherautó teljesít szolgálatot. A járműpark — amellett, hogy részt vesz az őszi szállítási feladatok lebo­nyolításában — több fontos beruházást is ellát építőanyag­gal. A Volán 1-es ZIL-jei szállítják például az anya­got a betonút- és az aszfalt­útépítő vállalatok számára, az M—3-as autópálya mun­kálataihoz, sőt, átruccannak olykor a szomszédos Heves 1 megyébe is, ahol úticéljuk a Hatvani Cukorgyár, szállít­mányuk pedig cukorrépa. B.P. linguer szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös szoli­daritás és megértés szellemé­ben folytattak megbeszélése­ket, s tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevé­kenységéről, soron következő feladatairól és véleményt cse- ( réltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP és az OKP ve­zetői úgy értékelték, hogy to­vábbi erőfeszítések szüksége­sek valamennyi haladó és de­mokratikus erő bevonásával az enyhülési folyamat útjában álló akadályok elhárítása, a fegyverkezési hajsza megféke­zése, a világ különböző ré­szein meglevő konfliktusok megoldása érdekében. Az MSZMP és az OKP ve­zetői aláhúzták a kommunista és munkáspártok közötti sza­bad és őszinte eszmecsere, az internacionalista szolidaritás, az önkéntes együttműködés, minden párt függetlensége teljes tiszteletben tartásának szükségességét. Fontosnak tartják széles körű kapcsola­tok létesítését és közös kezde­ményezések előmozdítását a különböző eszmei indíttatású haladó erőkkel. Az MSZMP és az OKP ezek szellemében fog hozzájárulni az európai kom­munista és munkáspártok ber­lini értekezlete elveinek és céljainak a megvalósításához. Az MSZMP és az OKP kép­viselői elismeréssel szóltak a két ország kapcsolatainak színvonaláról, amelyet jól ki­fejezett Kádár János római látogatása. Megerősítették szándékukat, hogy hozzájárul­nak a Magyarország és Olasz­ország közötti hagyományos kapcsolatok további fejleszté­séhez, ami megfelel a két nép érdekeinek, a béke, a bizton­ság és a társadalmi haladás ügyének Európában és az egész világon. A két párt vezetői elége­detten állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a magyar és az olasz lyammu- nisták testvéri kapcsolatai és elhatározták, hogy intenzíveb­bé teszik egymás tapasztala­tainak és álláspontjának meg­ismerését és együttműködésü­ket. KOZELET Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap fogadta a Köz­ponti Bizottság székházában a Pavel Boriszovics Bikovnak, a Szovjetunió állami díjával kitüntetett szakmunkásának vezetésével Csepelen dolgozó Moszkvai Köszörűgépgyár munkásainak egy csoportját- A szovjet dolgozók a magyar munkások moszkvai küldeté­sét viszonozzák, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő fel­ajánlások teljesítésében. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője tegnap pártmunkásküldöttség élén Mongóliába utazott. G. Gaston Marin minisz­ter, a Román Szocialista Köz­társaság Árbizottsága elnöke tegnap delegáció élén a ma­gyar fővárosba érkezett. Sztoján Zsulev, a Bolgár Népköztársaság könnyűipari minisztere szakértői delegáció élén — Keserű Jánösné köny- nyűipari miniszter meghívásá­ra — hétfőn Budapestre érke­zett. T átja az ember a szá­ját, anogy a megyét járja, mert mind sű­rűbben kerülnek szeme elé soha nem látott behemót gépjószágok. Néhány éve az önjáró ' öntözogépek okoztak csudát, no meg a John Deer, a Kirovec — s nyomukban a Rába—Stei- ger-traktorok, a régi kom­bájnokat lepipáló újszülöt­tek, most meg, rövid két nap alatt a járvaszecskázó- val, s a szőlőszüretelő kombájnnal hozott össze a jósorsom, egyiket sem lát­tam még közelről, munká­ban végképp nem. Amit ezek tudnak! S ahogy né­zem, miként habzsolják, nagy nyelésekkel a jámbor nyugalmú föld növesztette termést, régen hallott fo­galom bukkan fel emléke­zetemben, az ekeföld. így mondták, jelölték azt a — legtöbbször egyholdnyi, 1100—1300 négyszögölnyi — földet, melyet egy nap alatt megjárt az eke. Az akkori eke. Ami most já­tékszerként is kezdetleges­nek hatna a nehéz trakto­rok után akasztott ekese­reg mellett. Más, a korábbiakkal alig összevethető mértékrend­szerben dolgozik ma a me­zőgazdaság. Napjainkban egy állami gazdaság átla­gos területe hétezer hektár, egy termelőszövetkezeté 3400. S mert a megyében csapatostul találni telepü­léseket, ahol a teljes terü­let az ezer hektárt sem éri el, vagy valamivel megha­ladja, természetes követel­mény a két, három falut átölelő termelőszövetkezet. Ahogy természetes az is, hogy a 12 800 hektárú nagyközségben, Abonyban ugyan nagy munka volt a gabona betakarítása, de korántsem a lakosság tö­mött soraié. Szinte marok­nyi ember kötelmévé zsu­gorodott az, ami még két évtizede is a legnagyobb eseménye a falunak; beta­karítani a ringó kalászo­kat. Ám éppen mert ma­roknyi ember — s nagy tömeg gép! — gyűri le az eléje állított feladatot, fe­lelősségük súlya hatalmas­ra duzzad. Itt, Abonyban figyelmeztetnek rá; ha egy gabonabetakarító kombájn­ra száz hektárt számítunk, s ha a gépkezelő hagyja, hogy egy százalékkal nö­vekedjék a szemveszteség, ez körülbelül 12 ezer fo­rint értékű termény po­csékba menetele! R övid úton eljutni te­hát a termőterület ekeföldjéről a gon­dolkodásmód, a munkabeli mentalitás ekeföldjeiig, ad­dig a lépésváltásig, ami egyre intkább elkerülhetet­len általában a mezőgaz­daságban dolgozók gondol­kodás- és szemléletmódjá­ban. Általában, mert hi­szen már ma is jó néhá- nyan vannak, akik értik a mezőgazdasági termelés ipari jellegének minden következményét, annak a ténynek a súlyát, hogy a teljes költségeken belül az ipari eredetű anyagoké napjainkban eléri a hat­vanszázalékos arányt, s folyamatosan tovább nö­vekszik. így már érthető, miért olyan rendkívül szi­gorúak a kiválasztási kö­vetelmények azokkal szem­ben, akik az abonyi közös gazdaságokban nagy érté­kű gépekre kerülnek, ám ugyanakkor az is érthetővé válik, miért kedvez — nem kivételez! — jövedelem­Albertirsára készül az ériástranszforaátor A Ganz Villamossági Művekben készül az első 700 kV-os transzformátor, amit az albertirsai—vinnyicai távvezetéknél, Albertirsa fogadóállomáson szerelnek. Az üzembehelyezését 1978-ra tervezik, addig feszültségpróbának vetik alá a Villa­mosenergia Ipari Kutató Intézetben. jr 4 (Jtan, sínen áruval rakettan Címzettek: a cukorgyár, az autópálya építői * i f Eke föld ben, lakásépítési kölcsön­ben, másfajta juttatások­ban és jutalmakban, s fő­ként erkölcsi elismerésben e munkásainak egy-egy ter­melőszövetkezet Nem az eredmények il­lusztrációjaként, hanem a szemléletmód általános változását sürgető tényként említi a járási pártbizott­ság első titkára, hogy a gödöllői járás közös gazda­ságai ma már a kukorica negyvenöt, az őszi búza hatvan százalékát rendszer­ben termelik, s több nö­vénynél, így a gyökérzöld­ségnél ez az arány száz százalék. A rendszer szigo­rú technikai, technológiai feltételeket szab, olyasfaj­ta előírásokat fogalmaz meg, amilyeneket még né­hány éve is sziszegve és fejrázva fogadott volna a mezőgazdasági üzemek többsége. Úgy vélték volna akkor, ezek a követelmé­nyek teljesíthetetlenek. Ma tevékenységük természetes alkotóelemeként kezelik azokat, s ha van gond — akad —, akkor amiatt, miért nem érti mindenki és azonnal a megnyerhető előnyöket. Néhány eszten­deje még azok sem értet­ték, akik most türelmet­lenkednek. M egint tekerve egyet a nézőke gombján; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja vizs­gálatai szerint a műtrágya egyharmada — ahogy a szakemberek jelölik — nem hasznosul a termelésben. Nyersen fogalmazva: kido­bott pénz. Igenám, csak­hogy azt eldönteni, melyik egyharmad s miért, miként elpocsékolt forint — nos, ez is egy részdarabja a tu­dat, a gondolkodásmód ekeföldjének. Ami változá­saival jóval lassabban kö­veti az anyagi, műszaki alapok gyarapodását, s nem szónoki a kérdés, el­kerülhetetlen lassúság-e ez? Rendkívül fontos ténye­zőre figyelmeztet ugyan­akkor a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igaz­gatója, amikor azt hangsú­lyozza, hogy a magasfokú gépesítés, a rendszerben termelés egyben hosszú tá­vú elkötelezettség is, mivel a kevésbé gépesített gaz­daság gyorsan átállhat az éppen jól jövedelmező ter­mék, termékek kibocsátá­sára, előbbiek viszont nem tudják megtenni ezt. Éppen ezért elengedhetet­len a biztonságot nyújtó közgazdasági környezet, a termelői érdekeltség szi­lárdsága. Az ipari jelleg erősödése tehát megköve­teli, hogy a mezőgazdasá­gon kívül húzódó, de a mezőgazdaságra ható sza­bályozási, pénzügyi, keres­kedelmi ekeföldek szintén táguljanak, fölvegyék a mai állapotokhoz illő mé­reteket. Ma hazánkban tizenegy lakos jut egy mezőgazdasá­gi keresőre. 1960-ban ez az „eltartási kötelezettség” még csak fele ekkora volt. Mivel a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma to­vább csökken, egyre na­gyobb lesz a jelentősége annak, miként műveli a földet művelő ember gon­dolkodása ekeföldjét; fölis­meri-e a tág határokat, s e határokon belül hasznosít­ja-e mindazt a lehetőséget, ami rendelkezésére áll. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom