Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-26 / 252. szám
19T7. OKTÓBER 26., SZERDA ~\J(ídav Megújul a Liget Drótkerítések, rönkfalak, szerszámgépek sokasága, kövek, faanyagok, törmelékdombok és zöld gyep, hangulatos botanikus kert, kis szoborpark — ez ma a Városliget, ahol nagyszabású építkezés folyik. A Fővárosi Tanács Közmű- lés Mélyépítési Főigazgatósága 1 — korábban — tervpályázatot 'hirdetett a Városliget rendezésére. A nagyszabású re- : konstrukció a Hungexpo kite- j lepítésével kezdődött meg, így i 25—30 hektárnyi terület sza- i badult fel. Három építésvezetőség dolgozik a Városligetben. Hátravan még a növényültetés — amely késő őszi és tavaszi munka —, valamint a felvonulási területek rendezése, illetve kialakítása. A park szépítése érdekében ivó- és dísz- kutak felállítására adtak megbízásokat. Üj szobrok és plasztikák gazdagítják majd a ligetet. Tervezik egy ifjúsági központ és két sportcsarnok építését is. A Városliget újjáépítése már 1974-ben megkezdődött. Az építkezés jó ütemben halad, a jövő év májusában az egész Városligetet birtokukba vehetik a pihenni vágyók. Vásárdíjas boríték a mappában Eredmények, gondok a szentendrei papírgyárban Nincs olyan vállalat, amely ne érezné igyekezete, munkája elismerésének, ha valamelyik terméke díjat nyer a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Nem kivétel ez alól a Papíripari Vállalat szentendrei papírgyára sem. Már csak azért is, mert évek óta az idén szerepelt ismét termékeivel a papíripar, a fogyasztási cikkek nemzetközi seregszemléjén. A gyár vezetői így aztán azt sem restellik bevallani, hogy valójában nem is teljesen új termék a díjnyertes levélpapír. Jobbat, tetszetősét Megújították viszont egy régebbi, kedvelt levélpapírmappájukat, amely, amellett, hogy tetszetős, olcsóbb is elődjénél. Ilyesmivel sem igen dicsekedhetnek gyáraink. Évről évre 150 ezer Balaton-mappát adtak át a kereskedelemnek, borítólapját mindig más, színes képekkel díszítve. Az idén először — a hagyománytól eltérően — nem bélelték külön a borítékokat, hanem bélésutánzat mintát nyomtak a boríték belsejébe. A tetszetősség érdekében még egy-egy kis balatoni vitorlás képe is a borítékba került. Olcsóbbá pedig azzal tették, hogy nagy teljesítményű berendezéssel készítik, s ez jelentős termelékenységnövekedést eredményezett. A gyár törekvése a bélelt borítékok gyártásának fokozatos megszüntetése; bélés helyett különféle színes bélésutánzat alkalmazása. S azt is, hogy most kísérleteznek hat színből összeállított mappa előállításával, amelyből egyelőre 100 ezer készül. Mégpedig importból beszerzett, az eddigitől eltérő színű és minőségű papírból. A szentendrei papírgyár idei műszaki fejlesztése a hazai kereskedelemben mutatkozó hiánycikkek csökkentését ip szolgálja. Vásároltak és üzembe helyeztek egy nagy alakú boríték- és tasakkészítő be- rendezést, amely olyan termelékeny, hogy általa teljes mértékben kielégíthető a vásárlók igénye. Az új gépen kéBrigád a lakatosüzemből Dokumentum és teljesítmény A helybeliek még mindig gépállomásnak mondják a Mezőgép Vállalat érdi gyáregységét, mivelhogy az is volt legtovább. Jelenlegi rendeltetése azonban a közé a 120 vállalat közé állítja, amelyek a mező- gazdaság ipari hátterének bázisát alkotják. Az érdi gyáregység a közepes nagyságúak közé tartozik, négyszázan dolgoznak ott, 14 szocialista brigádban. Legújabban a kovácsolóüzem termékeiről nevezetesek, az ipar szükségleteinek felét tudják előállítani. Egyelőre, mert egy most kezdődő fejlesztés eredményeként néhány év múlva a mező- gazdasági géoek hazai gyártásához és javításához szükséges kovácsolt féltermékek többségét majd Érden készítik. Közben fontos feladatuk marad a jelenlegi főtevékenységük is: az élelmiszer- és húsipari gépek gyártása. Gyula szállítói A 142. számú lakatosüzemben a hús- és baromfiipar részére konveyorláncokat, öntözőszivattyúk hajtóművét, és fejőgépekhez tartalékalkatrészeket készítenek. Az üzem 18 tagú közössége egy brigádot alkot, a Május 1. szocialista brigádot. Valentyik Józsefné a vezetőjük. Eredményeikről tájékoztat. — Gazdasági munkánkat havonta értékeljük, a gyáregység versenybizottsága pedig negyedévenként ellenőrzi és összesíti az eredményeket... — Ilyen feltételek között a munkaverseny valóban verseny — vetem közbe. — Ha a brigádok tájékozottak az eredményekről, a feladatok is önként adódnak. A legutóbbi értékelés során milyen sorrend alakult ki? — kérdezem. A brigádvezető többször is átlapozza a naplót, gondolkozik, megkérdezi a többieket is, de erről nincs se emlék, se dokumentum. — Én másokról nem tudok — válaszolja. — Mi elvégeztük a kiadott munkát, betartottuk az anyag- és energiatakarékosság előírásait. Nem késtünk, nem okoztunk balesetet. Csupán a kulturális vállalásunkat nem tudtuk teljesíteni, nem volt mód valamilyen színházi előadás közös megtekintésére ... A brigádnaplót olvasva még kiegészül a szóbeli tájékoztatás: szeptember végéig elkészítették a Gyulán épülő húskombinát számára szükséges felsőpályás szállítóberendezést, így hozzájárultak ahhoz, hogy a gyulai létesítmény egy részét november 7. tiszteletére átadhassák. Ugyanehhez a berendezéshez terven felül kiegészítő alkatrészeket is gyártottak. Bronz és ezüst A Május 1. brigád tagjainak többsége nő, betanított munkás. Adódik a kérdés: miért nem tanulnak szakmát? — Itt helyben nincs lehetőség — válaszolja Valentyik Józsefné. — Ha a munkahelyünkön, illetve a lakhelyünkhöz KONYVBABXTOK! Ismét antikvár könyvvásárt rendez VÁCOTT, A ZALKA MÁTÉ KÖNYVESBOLTBAN október 28-án és 29-én, pénteken és szombaton a Műveli Nép Könyvlerjeszlő Vállalat esztergomi antikváriuma. Vétel-eladás. Készpénzzel fizetünk. Nagyobb könyvtárért a helyszínre megyünk. közel tudnánk tanulni, biztosan többen megszereznék a szerelő-lakatos szakmunkásbizonyítványt. Én biztosan. A tanulás, az életmód is serpenyőbe kerül, amikor értékelik a brigádmozgalom helyi eredményeit. És ha a verseny nemcsak formális, díj is jár, vagyis meg kell teremteni az anyagi megbecsülés rendszeré t. — Az Agromasexpó tavaszi kiállításán az általunk gyártott konveyor díjat nyert. Akkor a brigád 4 tagja pénzjutalmat kapott — mondja Valentyikné. — A közelmúltban Tóth Lász- lóné kiváló dolgozó lett, ahhoz is pénz jár. Különben a brigádok versenyében 400—600— 800 forintot kapnak a bronz-, az ezüst- és az aranykoszorúsok. Mi tavaly a bronzot értük el, de volt már ezüstünk is. Egyszóval nem lehet ülni a babérokon. — És mi várható az idén? — Nem tudom — válaszolja töprengve. Segélykérőén néz a többiekre, de senki sem tájékozott. Aztán ahogyan az igazságos történetekben szokott lenni, valaki éppen ránknyitja az ajtót, mentve a helyzetet. — Hallottam az előbb, hogy a brigád tagjai nem ismerték a munkaverseny negyedéves értékelésének eredményeit — szól közbe Nagyajtai Imre szb-titkár. — Tessék — és mutatja — elhoztam azokat a dokumentumokat, amelyekből minden brigád kapott egy-egy példányt. Takarékoskodók Aztán a vaskos iratcsomag néhány sorát idézve már sokan sok mindenre emlékeznek. A Május 1. szocialista brigád például 32 ezer forintos anyagmegtakarítást ért el. Hát persze! — legyint tettetett bosszúsággal a brigádvezető. — Rozsdamentes anyagokkal is dolgozunk, ami nagyon drága. A darabolásnál úgy szabjuk, hogy a veszteség a technológiában megállapított megengedhető mértéknél is kevesebb legyen. Minden bizonnyal már önkéntelenül is rájár a kezük erre a takarékoskodásra, miközben szabják azt az értékes nyersanyagot. A brigádmozgalommal azonban együtt jár az értékek és eredmények méltó elismerése is, ami szükségessé teszi, mondhatnánk, hogy kényszerűvé, az adminisztrációt. Persze az érdi példa még mindig jobb, mint a fordítottja: van, ahol keveset csinálnak, az ellenkezőjét bizonyító dokumentumok azonban mindig kéznél vannak. Juhász Gyula szitefct tasakok jobbak is, mint a sok kézi munkát is igénylő termékek, s ami nem mellékes szempont, postázásra is alkalmasabbak. Szintén fontos tényező: a használt alapanyagot is maguk kísérletezték ki. Gépmatuzsálemek végnapjai Régi hagyomány, hogy karácsonyra különféle díszdobozokkal, új mappákkal lepik meg a vásárlókat a szentendreiek. Most nem terveznek ilyesmit, ugyanis legnagyobb vevőjüknek a Piért Vállalatnak telítettek a raktárai. Remélik azonban a gyár vezetői, hogy éves tervük teljesítését nem akadályozzák majd értékesítési gondok. Fontos ez, mert háromnegyedévi eredményeik biztatóak. Papírgyártásuk ugyan némiképp elmaradt az előirányzattól, de egyik negyvenéves papírgyártó gépmatuzsálemük végnapjait éli, s szinte napról napra sürgetőbbé válik a tervezett és már elő is készített nagyrekonstrukció. Viszont a feldolgozott papír mennyisége — 4900 tonnát könyvelhettek el — 5,2 százalékkal több a tervezettnél. Az embereken múlik Ahhoz, hogy a csökkenő létszám mellett több, jobb és tetszetősebb termékek készülhessenek csak egy eszköz a műszaki fejlesztés, a technikai színvonal emelése. Legalább ilyen fontos tényező, s ezt nem hagyják figyelmen kívül a szentendrei papírgyárban sem, az ember. A gyár tizennyolc szocialista brigádjában a legjobb munkások vállalták, hogy hatékonyabb munkával, a munkaidő jobb kihasználásával segítik az éves terv teljesítését. Felajánlásaik a termelékenység növelését, a minőség szavatolását is tartalmazzák. D. Gy. Parlagra csemete Erdőtelepítő tsz-ek a nagykátai járásban Többször is szó esett hasábjainkon arról, hogy a nagykátai járásban nemcsak elhagyott magántulajdonban levő földeken, de a szocialista mezőgazdasági üzemekben is sok a parlag. Szántóföld, de csak nyilvántartás szerint, valójában olyan gyenge minőségű talajú, melyet nem érdemes megmunkálni. A parlag mellett legelő, gyér füvű rét is bőven akad. A nagyüzemi gazdaságok évek óta igyekeznek ezeket a fehér foltokat eltüntetni földjük arculatáról. A járás termelőszövetkezetei idei tervükbe 240 hektár őszi erdősítését foglalták és még a nyáron hozzáfogtak a telepítés előmunkálataihoz. Ugyanakkor azonban elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére terven felül további 160 hektáron telepítenek erdőt. A szent- mártonkátai Kossuth Tsz eredetileg 20 hektárt akart fával beültetni, néhány napon belül azonban 40 hektárral többön fejezi be az erdőtelepítést Lánctalpas kerestetik A terven felüli többi 120 hektár megoszlása: Újszilváson az Üj Barázda Tsz megkétszerezte erdősítési tervét, 30 helyett 60 hektárt ültetett be csemetével. A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz 20 helyett pedig 50 hektáron telepített. A tápiószentmárto- ni Arany Szarvas Tsz terve 25 hektár új erdő volt, még 20 hektárral megtetézte. A tóalmást Egyesült Lenin Tsz is hússzal egészítette ki 15 hektárra szóló tervét, s végül a farmosi Tápiómente Tsz sem 10, hanem összesen 30 I hektárt ültetett be. Ha a termelőszövetkezeteknek elegendő lánctalpas traktoruk lenne, nem 160, hanem akár 200 hektárral teljesítették volna túl őszi erdőtelepítési tervüket. Ahol már befejezték a telepítést, ott nyomban hozzáfogtak a régebbi, nyolc-tízéves telepítések ritkításához. Ez a munkálat tulajdonképpen tavaszi feladat lenne, de már most hozzákezd valamennyi gazdaság. Jövőre természetesen, folytatják az erdősítésit, tavasszal ismét 245 hektáron. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni azt az újdonságot, hogy jövő esztendőtől kezdve megkönnyül számukra a csemeték beszerzése. A szenit- mártonkátai Kossuth Tsz faiskolája a többi szövetkezetét akác-, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz-é pedig akác- és nyárfacsemetékkel már teljes mértékben képes ellátni. Tölgycsemete-szükség- letüket azonban továbbra is változatlanul állami gazdaságoktól szerzik be. Önkéntes földcserék A járás termelőszövetkezeteinek régebbi és új erdői sok helyen ékelődnek egymásba, vagy az állami gazdaságok, erdőgazdaságok területébe. Máshol szigetet képeznek idegen birtoktestben. Most azután megkezdték önkéntes földcserével az erdők tömbö- sítését, hogy kié-kié egymással összefüggve, könnyebben legyen gondozható. A szent- mártonkátai Kossuth Tsz, a tápióbicskei Április 4. Tsz, a Monori Állami Gazdaság és az Állami Erdőgazdaság ösz- szesen 250 hektár területet cseréltek. A tápiószentmártoni Arany Szarvas, a tápiószőlősi Oj Barázda Tsz, meg a Nagykőrösi Állami Erdőgazdaság pedig 70 hektárt. A nagykátai járás termelőszövetkezeteiről még any- nyit, hogy idei fakitermelésüket befejezték. Árbevétel-, ben némelyik öt, némelyik hat százalékkal, de mind túlteljesítette tervét. Sz. E. Odor Gábor annyiban különbözött a többi tizennyolc-húsz év körüli társaitól, hogy érettségi után nem jelentkezett sem az orvostudományi, sem pedig a jogtudományi egyetemre, hanem két hónap pihenő után belépett egy nagykereskedelmi vállalathoz minőségi ellenőrnek. A szakvizsgákat hamarosan letette és példamutatóan dolgozott. Munkatársai örültek, hogy ilyen szorgalmas és tisztelettudó fiú került közéjük. Á lányok is szemet vetettek a jóképű fiatalemberre. Kiváló férj alanynak látszott a Gábor gyerek, minden valószínűség szerint a házimunkában is leveszi a nagyobb terhet a hölgy válláról. Ezt egyébként Gábor is hangoztatta, amikor a családi élet szürkébb perceiről csevegtek a Szőlőfürtnek, vagy közismertebb nevén Bo- gyózónak keresztelt pinceborozóban. Ide csak kéthetenként járt el, pénteken estefelé, amikor szabad szombat következett. Ekkor is csupán egy liter szatymazi riz- linget engedélyezett magának, s így a húszasából még maradt is. Nem dohányzott, nőkkel nem járt. Szabad idejében legfeljebb pingpongozott a szomszédos üzem kultúrtermében. S mivel nem csupán a rossz, a jó hír is szárnyakon jár, hamar elterjedt, hogy Odor Gábor példaképe lehet bármelyik ifjú férfiembernek, s irigylésre méltó az a nő, aki férjül veszi őt. Az idősebb kolléganők gyakran meg- toldták. egyre több jótulajdonsággal ruházták fel Gábor erényeit. Tudni vélték, hogy odahaza ő mos és főz a családra, s minden szombaton délután úgy feltakarítja lakásukat, hogy három asszony se tudná különben. Persze, kár most a szót szaporítani, lássuk a tényeket és a lényeget. Odor Gábor sem kerülte el sorsát, hamarosan megnősült. A vállalati szak- szervezeti bizottság titkára kijárta a felsőbb szakszervezeti bizottságnál, hogy kéthetes beutalót kapjanak, és az esküvőről egyenesen az üdülőbe menjenek. Minden ment simán, mint a karikacsapás. A nászút édes volt, akár a méz. Semmire gondjuk, se főzés, se takarítás, se mosás. Annyi fehérneműt vittek magukkal, hogy ne kelljen egyet sem kimosni. S amint minden véges, a nászút sem tart örökké, két hét múlva hazaérkeztek az üdülőből. Az ifjú asszonyka kirámolt a bőröndökből, a szennyest a fürdőszobába dobta, és első útja a szüleihez vezetett. Gábort magára hagyta. Az ifjú férj gondolt közben egyet, hogy meglepi feleségét, és kimossa annak minden fehérneműjét, Bár gondot okozott neki, hogy még életében sohasem mosott. Édesanyja elkényeztette, még a nászútra is a mama készítette el csomagját. Nagy gonddal és kedvvel rakosgatta a különféle színű fehérneműket. Még tetszett is neki egyikmásik. Forró vizet engedett a lavórba, majd mosószer után kutatott. Leemelt a polcról egy zacskó trisót és felét beön- tötte a lavórba. Anyjától látta, hogy ő is szokott néha trisót önteni a vízbe. Az újdonsült menyecske finom, színes kombiméit előbb ázni hagyta a trisós vízben, majd pedig alaposan meggyúrta, megdörzsölte. Egy kis öblögetés után kiteregette a kád fölötti zsinegre Észrevette ugyan, hogy a piros alsóneműn nagy fehér foltok éktelenkednek, de arra gondolt, hogy mosás után előfordulhat ilyesmi, majd a száradás rendbehozza. Meszelésnél is látott már ilyet, foltos volt a fal, de amikor az egész megszáradt, a szín is azonos lett. Az ifjú asszonyt azzal fogadta, hogy mindent kimosott, s ezután is így lesz majd. A menyecske lelke megtelt örömmel, szeme pedig könnyel. Ilyen szerencse is csak őt érhette. Kibontakozott férje öleléséből és megnézte a kiteregetett ruhákat. Elsikította magát, leikéből kiröppent az öröm, csak a szemében maradt meg a könny. Ez mégiscsak sok — jajdult fel, látva, hogy drága fehérneműit mind tönkretette a trisó. Hülyének mondta a szerelmes férjet, aki viszont nagyon megsértődött. Az asszonyka zokogva arra kérte, hogy többet az életben meg ne próbáljon mosni. — Hát azóta nem is mosok én, drága barátaim — mondta, miközben mindany. nyiunk egészségére emelte szatymazi riz- linggel teli poharát, A takarítástól pedig úgy szabadult meg, hogy a porszívó csövét fordítva dugta a gépbe, és az nem szívta, hanem fújta a port. Azt is kivették a kezéből örökre. Az első paprikáskrumplit feketére égette. de megmaradt mintaférjnek Gazdagh István ^Jrázimunha
