Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1977. október 20-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről• szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a termelési szerkezet fejlesztése és a hosszútávú külgazdasági politika irányelveit, és egyéb soron levő kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. ttj e hajigáijon az, akinek üvegből a háza! Ne­héz ezt belátni. Fő- , ként akkor, amikor sorra- rendre kínálkozik lehető­ség a hajigálásra, mint például a termékszerkezet változtatásánál. Jó néhány esztendeje emlegetjük szükségességét, elkerülhe­tetlenségét, ám ki erre, ki arra dobja a követ, elfe­ledve, az ő háza is üveg. A termelési és a termék- szerkezet korszerűsítése szorosan kötődik a gazda­sági növekedéshez, ha előbbi lassú, utóbbi sem le­het más. Amikor tehát e feladatkörről esik szó, valójó Jan h. (Inapunir ki­rajzolható vonalait sürget­jük. Nincs is addig baj, amíg általában történik ez. Amikor azonban egy-egy feladatcsoporthoz, iparte­rülethez, vállalathoz kötve hangzik el a követelmény, föllobban a vita lángja, ki mit tegyen, kinek mi a dol­ga, kötelme, joga, lehetősé­ge. Pedig pusztán annyit kellene belátni, hogy a lé­pések hossza kinél-kinél más és más, de lépni min­denkinek érdeke, köteles­sége. Hosszú évek óta nem­hogy növekedne, hanem lassan apad a Forte Foto­kémiai Ipar létszáma. A termelékenység viszont az ipari átlagnál gyorsabban javul, amit jól bizonyít: létszámgyarapodás nélkül filmből 150 ezer négyzet- méterrel, fotópapírból 2,2 millió négyzetméterrel gyártottak többet az ötödik ötéves terv első esztendejé­ben a negyedik ötéves terv első esztendejében elértnél. A magyarázat — leírva — egyszerű: a termelékeny­ség javítása szorosan kö­tődik a technikai és tech­nológiai fejlesztéshez, en­nek eredői pedig a ter­mékszerkezet korszerűsíté­séhez vezetnek. A legfőbb feladatok összekötése, köl­csönhatásainak fölismerése jogos bizakodásra ad okot a tekintetben, hogy a gyár távlati tervei reálisak, a nyolcvanas évek első har­madára valóban elérhetik azt a termelékenységi szín­vonalat, amelyet ma a vi­lág élmezőnyét alkotó né­hány cég képvisel. K ülönböző árufőcsopor­tokat tart számon a nemzetközi kereske­delem, s ezek egyike, de az élen álló, a gépek és be- [ rendezéseké. Minél na­gyobb ennek részesedése a teljes külkereskedelmi for­galomból, annál fejlettebb­nek tartják az adott ország gazdaságát. Hazánk eseté­ben az említett arány fo- ; lyamatosan növekszik, azaz a mennyiségi jellemzőknél nem lelni hibát. Ami vi­szont az összetételt, a ‘ minőséget illeti, elgondol­koztató, hogy amíg öt esz- ( tendő alatt ennél az áru- főcsoportnál a behozott eszközök ára összességében j negyven százalékkal emel­kedett, a kivitelnél csak tíz, tizenöt százalékos a \ gyarapodás. Szembeszökő tehát az a rés, amely a ki- ' vitelt és a behozatalt el­választja, s a távolság a kínálat viszonylagos szü- j kösségének, a termékek korszerűtlenségének, a me- ! rev üzletpolitikának a kö­vetkezménye. Említhetünk ‘ ugyanakkor más előjelű ’ tényt is, így azt, hogy az 1976 és 1980 között a Szov­jetunióba jutó magyar gép­ipari export 40—12 száza­léka már szakosított ter­mék lesz, azaz olyan áruk, amiknek gyártására jó fel­tételek közepette rendez­kedhetett be például a Csepel Autógyár, a Mező­gép Tröszt, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyára, a Nagykőrösi Fa- és Gépipari Szövetkezet. El­lentmondás gyanítása he­lyett inkább azt tételezzük fel, hogy az átmenet, a vál­tozás tükre a két példa­csoport. Annak megmuta- tója, amit a haladás egye­netlenségének nevezhe­tünk, s e ritmuszavar egyik oka éppen a huzakodás, ki mit tegyen, mekkorát lép­jen. Ez a kétarcúság valóban jellemzője ma az iparnak, a nem megléte a baj, a gondot az okozza, hogy túl lassú a kívánatos új voná­sok erősödése, makacsul tartják magukat a régiek. B algaság lenne tagadni, egy-egy központi fej­lesztési program vagy nagyberuházás lényegesen beleszól a termelési és a termékszerkezet alakulásá­ba. Ezt azonban sokan úgy értelmezik, mint kizáróla­gosságot, azaz fölmentést a helyi, vállalati körben megtehető intézkedések, lépések alól. Az említettek okoskodása így hangzik: először megvárjuk, mit döntenek, mit tesznek oda­fent, s azután majd mi is elindulunk. Gondolkozha­tott volna éppen így az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár politikai, gazdasági vezetése, közössége is, hi­szen feladataik egy része szorosan kötődik a közúti járműgyártáshoz. Belátták azonban, csak ez nem teszi teljessé a jövőt, s összekö­tötték ilyen természetű fejlesztési terveiket más­fajta, a szerelvénygyártást, a porkohászati termékeket korszerűsítő programokkal. Licenciát vásároltak, s miközben a holnapot egy pillanatra sem tévesztették szem elől, sorra-rendre éptek a mában; szervezési intézkedésekkel, az anyag­ielhasználás megszigorítá­sával, az élőmunka jobb Hasznosításával. Termelésének több mint jgyharmadát külföldön ad­ja el a gépipar, s a távlati ervek szerint ez az arány i hatvan százalékot is el­érheti majd, ha... Ha si­kerül a szakosodást, a nemzetközi kooperációt, a ermékfejlesztést úgy ösz- ízehangolni, hogy amit kí- íálunk, az árban, műszaki ellemzőkben, használati értékben idehaza és külföl- lön egyaránt versenyképes, kmi nemcsak a gépiparra, íanem valamennyi iparte- ületre igaz. Vannak tény- eges korlátok, amire ■gyetlen példát: a kohó- és gépiparban a termelőbe- rendezásek száma meg­haladja a 130 ezret, de ezeknek csupán 43—45 szá­zaléka ítélhető korszerű­nek. E korlátok átlépésére — a lehetetlenre — senkit sem biztatnak. Az a nyug­talanító, ami az objektív adottságokon belül törté­nik, ahogyan zajlik ez, s amennyi eredménnyel jár. Mindhárom tényező távol áll a lehetőségek kínálta céloktól. Mészáros Ottó Belgrádi pléaum A belgrádi európai biztonsá gi és együttműködési találko­zó csütörtök délelőtt zárt ple­náris ülésén folytatta tanács­kozásait. A földközi-tengeri térség együttműködésének kér­déseiről tartott vitában ezúttal Maroklcó, Tunézia és Szíria képviselője szólalt fel. A találkozó résztvevői dél­után, szintén zárt ajtók mö­gött, munkabizottságokban tár­gyaltak. PEST MEGYEI VILAS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 248. szám Ára 80 fillér 1977. OKTOBER 21., PÉNTEK Vállalfák — teljesítik Tervújévet köszönteitek Munkasikerek Dunakeszin, a konzervgyárban és a hűtőházban Ilyenkor az őszi betakarítás idején nemcsak a földeken, hanem a konzervgyárakban is feszített ütemű a munka. Egy­más után érkeznek a zöld­ségfélékkel megrakott autók, s ezeket ideje korán tartósí­tani kell, nehogy kárba vesz- szen a termés. Ezért az utób­bi hetekben a Dunakeszi Konzervgyárban — ahogyan ezt tavasszal a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom tisz­teletére vállalták —, a szokott­nál is gyorsabb ütemben, nyúj­tott műszakokban dolgoz­nak. A fegyverbarátsá jegyében Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ütése Ez év október 17—20. között a Bolgár Népköztársaságban, Szófiában, Viktor Georgijevics Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnoká­nak elnökletével, megtartotta soron következő ülését a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek kato­nai tanácsa. A katonai tanács megvizsgál­ta az egyesített fegyveres erők folyó tevékenységének kérdé­seit és megfelelő ajánlásokat fogadott el velük kapcsolatban. A katonai tanács ülése a szí­vélyesség, a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei kö­zötti barátság és szoros együtt­működés légkörében zajlott le. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója al­kalmából a katonai tanács üd­vözletét küldte Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének, a szovjet kormánynak, kifejezve őszinte elismerését a Varsói Szerződés tagállamai védelmi erejének fokozásáról, a testvéri orszá­gok, azok népei és hadseregei között kialakult sokoldalú együttműködés fejlesztéséről és elmélyítéséről való fáradha­tatlan gondoskodásáért. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság állam­tanácsának elnöke csütörtö­kön fogadta a Varsói Szerző­dés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Ta­nácsának tagjait. Csémi Károly, honvédelmi minisztériumi államtitkár ve­zetésével hazaérkezett az a katonai küldöttség, amely részt vett Szófiában a Varsói Szer­ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Ta­nácsának ülésén. Idén azonban nem csupán a szokásos munkacsúcsról van szó, hiszen pótolni kell a sze­gényes gyümölcstermés miatti hiányt, s fel kell készülniük az új tésztagyár indítására is. Mint a vállalat pártbizottsá­gának titkára Máhler József- né elmondta, dolgozóik össze­sen kétezer óra munkát vál­laltak azért, hogy november 7-től megkezdődhessen itt is a folyamatos termelés. A két­ezer óra többségét a termek, a gépek, az ablakok takarítá­sa, az üzem környékének csi­nosítása teszi ki. Eddig 730 órát dolgoztak összesen, nem számítva a tegnapi, a mai és hét végi kommunista szomba­ton végzendő társadalmi mun­kát. Az irodaiak is segítenek a gépek mellett ülőknek, ott vannak a tésztagyárm,egnyi- tás előtti csinosításánál is. Az összefogás eredménye, hogy a nehézségek ellenére is túlteljesítették háromne­gyedéves tervüket, s év végén jó eredményre számítanak. A vállalat párttitkára azt is elmondta, hogy szocialista brigádjaik tavaszai a város­sá avatási ünnep tiszteleté is végeztek különböző társ dalmi munkákat. Szabó József, a szomszéd« hűtőház igazgatója örvendet« eredményről számolt be. M< csak néhány nap, s nálr 1978-at írnak, mert többszi rösen felemelt tervüket is te jesítik november 7-ig. A kiv; ló teljesítmény történetéről a következőket mondta el: — Januárban 24 szocialista brigádjuk elhatározta, hogy az amúgy is magas tervnél fi­gyelmesebb, hatékonyabb munkával 15 százalékkal érnek ei jobb eredményt az év vé­géig. Júniusra azonban kide­rült, hogy ennél is nagyobb feladatokkal kell megbirkóz­niuk, különben az egész nép­gazdaság károsodik. Ekkor valamennyi szocialista brigádjuk külön-külön is megvizsgálta, hogyan tudna úgy elhelyez­ni több húst a tárolókban, hogy a korábban leszerződött, s egyébként is nagyon nyere­séges bogyós gyümölcsöt is hiánytalanul fel tudják dol­gozni. Az igazgató szerint igazán mindenki kitett magáért, pél­dául gondos munkával több málnát küldtek exportra, mint amennyit máskor szok­tak ugyanekkora mennyiség­ből. A szervezett, hatékony, lel­kes munka jó eredményt ho­zott, megteremte gyümölcsét. Cs. A. Fényesebb fények a ráckevei járásban Több mint harmincmillió a villamos hálózat felújítására Az alig százezer lakosú rác­kevei járásban 1974-ben 30 ezer volt, az év elejére pedig már 37 890 lett a villanyáram­fogyasztók száma. Ebből azon­ban nem következik, mintha már minden község vala­mennyi házában villany vilá­gítana, s még kevésbé az, mintha az áramfeszültség az esti órákban mindenütt egyenletes lenne. Az utolsó esztendőben az áramszolgál­tató elektromos művek sok községben hajtott végre háló­zati rekonstrukciót, és állított be, ahol kellett, új transzfor­mátort. Sok helyen jó már az áramszolgáltatás, megszűnt az esti órákban a rádió- és a té­vévétel akadálya. Kilátás van rá, hogy a jövő év végéig a felújítási munkákat csaknem mindenütt befejezik, és ahol még kell, tovább építik a hálózatot is. Jelentősen megjavult a közvilágítás is. A községekben 1974-ben még csak 925, tavaly már 2113 korszerű higanygőz­Végállomás: Albertirsa lámpa világította meg az ut­cákat. Kiskunlacházán pél­dául most tizennégyszer any- nyi, mint ahány két esztendő­vel korábban. Legutóbb a járási hivatal­ban a községi tanácsok veze­tői és az elektromos művek képviselői tanácskoztak a to­vábbi teendőkről és eldöntöt­ték a korszerűsítés, meg a hálózatbővítés folytatásának sorrendjét. Jövőre az előzetes beruházási tervek szerint 30 és fél millió forint áll rendel­kezésre. Ebből elsősorban Dömsödön, Ráckevén, Áp or­kán és Makádon kerül sor hálózatfelújításra és építésre, valamint új transzformátorok beiktatására. A felújítást azonban a tervek szerint az idén is folytatják. Már a Tiszán is átvezették az Albertirsa—Vinnyica közötti 700 kilovoltos távvezetéket. Tervszerűen halad a munka a végállomáson Albertirsán is, ahol 37 oszlopot állítanak fel. Képünkön az utolsó oszlopot szereli Bánya István brigádja. Geleta Pál felvétele Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, a magyar szakszervezeti delegáció élén befejezte finnországi látoga­tását. A magyar küldöttség tegnap Helsinkiből Oslóba, Norvégia fővárosába utazott. Albert B. Sabin professzor, a Magyar Tudományos Aka­démia tiszteletbeli tagja, aki az MTA meghívására egy he­tet töltött Magyarországon, befejezte látogatását és el-, utazott Budapestről. Eugenio Mendez Docurro mexikói oktatási államtitkár és kísérete befejezte magyar- országi látogatását. A küldött­ség — amely tegnap utazott el Budapestről — hazánkban megbeszéléseket folytatott a két ország oktatási kapcso­latairól. mm fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom