Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-19 / 246. szám
*tsr tn.crrr -fFj £ /jr 1 ___ 4 v/C niap 1977 OKTOBER 19.. SZERDA Október 21—november 20. Őszi megyei könyvhetek Szobon kerül sor a Pest megyei megnyitóra Az idei — sorrendben a 17. — őszi megyei könyvhetek eseményeit október 21 és november 20. között rendezik meg -r- jelentették be kedden Budapesten a Vörösmarty téri kultúrközpontban megtartott sajtótájékoztatón. Az országos megnyitót október 21-én Szabolcs megyében, Mátészalkán tartják. A falusi könyvterjesztés kiemelkedő, ünnepi hangulatú rendezvénysorozatán az elmúlt évben az ország falvaiban, kisebb településein összesen 21,7 millió forint értékű könyv talált gazdára. Az őszi megyei könyvhetek szervezői a szövetkezeti könyvterjesztők — szeretnék ezt az eredményt az idén túlszárnyalni. Elmondták, hogy a szövetkezetek közművelődési tevékenységében a nyvterjesztés már tömegméretű mozgalommá vált. Jelenleg 166 könyvesbolt és mintegy 5000 bizományos gondoskodik arról, hogy falun, tanyákon, a legkisebb településeken is könyvhöz juthassanak az emberek. A szövetkezeti könyvterjesztéssel foglalkozók munkájának eredménye, hogy az elmúlt esztendőben a szövetkezeti könyvforgalom már meghaladta a 265 millió forintot. Az őszi megyei könyvhetek idején 600 író—olvasó találkozót, ezenkívül több helyütt irodalmi esteket, könyvbemutatókat rendeznek. A szövetkezeti könyvterjesztő-hálózat fokozott figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését segítő, valamint a termékforgalmazás technikai, műszaki feltételeivel foglalkozó szakkönyvek kínálatára. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége az idén négy általános iskolai kollégium, illetve diákotthon könyvtárának 2500—2500 forint értékű könyvet ajándékoz. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is több ezer forint értékű könyvet ad át egy tanyai kollégiumnak. Az őszi megyei könyvhetek rendezvényei mindenhol kapcsolódnak az Ady-centenárium, illetve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának alkalmából rendezett programokhoz, valamint a műszaki könyvnapok, a politikai könyvnapok és a szovjet könyv ünnepi hete eseménysorozatához. A könyv őszi ünnepe Pest megyében az országos megnyitót követő napon, október 22-én kezdődik. Idei színhelye a szobi művelődési központ lesz, ahol Barát Endre országgyűlési képviselő, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője méltatja majd az olvasás jelentőségét, társadalmi hasznát. A megyei megnyitó íróvendége Baranyi Ferenc, József Attila-díjas költő lesz, aki a magyar irodalom helyzetéről és saját költői munkásságáról beszélget majd a találkozó résztvevőivel. A költő verseit Merényi Judit előadó- művész és Szersén Gyula színművész tolmácsolja majd. Az őszi megyei könyvhetek alatt sok helyen rendeznek könyvkiállítást, könyvvásárt, a könyvekkel kapcsolatos vetélkedőket. Mintegy harminc író—olvasó találkozóra is sor kerül Pest megyében. A többi között október 24- én Dömsödön Ladányi Mihály József Attila-díjas költővel találkozhatnak majd az olvasók. Vácott Varga Domokos, Tóalmáson Szilvási Lajos, Szabó Magda és Fehér Klára vendégeskedik. Üllőre Baranyi Ferencet várják, és a megyébe látogat Szentiványi Kálmán és Dékány Kálmán író is. Az úttörők és a KISZ-esek részvételével ismét megszervezik a háztól házig könyvakciót és az üzemek, gazdaságok szocialista brigádjai is részt vállalnak a, könyvek eladásából TECHNIKÁHOZ SZAKKEPZETTSEG Mit kell tudni az állványokon A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat ebben az ötéves tervben mintegy 250 millió forintot fordít új berendezések beszerzésére, a régiek felújítására. A termelés emelésére, a termelékenység fokozására a gépesítés az egyik legcélravezetőbb megoldás. Nem elég azonban a berendezéseket megvenni, emberek is kellenek, akik kezelni tudják ezeket. A PÁÉV-nél 22 éve foglalkoznak szervezetten szakmunkásképzéssel. 1972 óta nem a vállalatnál hanem a Munkaügyi Minisztérium szakmunkásképző intézeteiben folyik az oktatás jelenleg tizennégy intézettel állnak kapcsolatban. — Az utánpótlásnál éppen olyan gond a létszámhiány, mint általában az építőiparban — kezdi a beszélgetést Simon Gyuláné, a személyzeti osztály vezetője — 1973-ban sikerült a legtöbb gyereket beiskoláznunk, összesen 748-at. Most már mi is érezzük a népesedési hullámvölgyet, minden igyekezetünk mellett 665 tanulónk van összesen. A szakmunkástanulókat / a MŰM irányítja a vállalathoz. A PÁÉV oly módon igyekszik emelni a jövendő szakmunkások számát, hogy minden év decemberében hirdet a különböző- ifjúsági lapokban, és a hirdetésre jelentkezők pályázatait továbbküldi a minisztériumba. Azokkal a fiatalokkal, akik később a vállalatnál szeretnének dolgozni, tanulmányi szerződést kötnek. A tapasztalatok szerint a szerződéseknek mindössze 80 százaléka marad azonban a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után, és a katonaidő leteltével még kevesebben térnek vissza. A tanulók első évben a vállalat vagy az intézet műhelyeiben szerzik meg a szakmai ismeretek alapjait. A második és a harmadik évben dolgoznak a kihelyezett munkahelyeken, általában a szakoktatók irányításával. — A szakmunkásképzésnek nem egyetlen feladata a szakmai oktatás — hangsúlyozta Simon Gyuláné —, hanem az emberré nevelés is. Ebben nasősorban panel- és sablonszerelésből áll, a meszelés géppel történik, ám ezeket az iskolában nem oktatják. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzésével azonban nem ér véget a tanulás. Rendelet írja elő a szakmunkások ötévenkénti továbbképzését, Ezt a vállalat középtávú oktatási terve alapján szervezik meg. Az idén a kőműves és burkoló szakmunkásoknak tartottak továbbképzést. Az előadók elsősorban a vállalat műszaki és társadalmi vezetői közül kerülnek ki. Egy-egy tanfolyam időtartama 100 óra. A PÁÉV-nél mint általában az építőiparban elég magas azok száma akik nem végezték el a nyolc általánost, a 2900-ból 601 ember. Nagy gondot fordítanak hogy ők is megszerezzék az alapfokú bizonyítványt. A rábeszélés általában azoknál jár eredménynyel akik már egy-két évet eltöltöttek a vállalatnál s nem is szándékoznak elmenni. Évente mintegy húszán fejezik be a nyolcadik osztályt. H. Sz. A modern magyar költészet — angolul A Corvina Könyvkiadó és a New York-i Columbia Egyetem kiadója közös munkája nyomán megjelent angolul A modern magyar költészet című versantológia, amely mintegy 300 oldalon reprezentálja a XX. századi magyar lírát. A fordítások a korábbi években a The New Hungarian Quarterly című folyóiratban jelentek meg. Az antológia könyvpremierjére magyar íródelegáció utazott az Egyesült Államokba. A Galéria kérése A Magyar Nemzeti Galéria jövőre Vajda Lajos-emlékkiállítást rendez. Kéri mindazokat, akik Vajda Lajos alkotta művel, vagy vele kapcsolatos dokumentummal rendelkeznek, értesítsék a Galériát a 160— 030, 160—100/377 telefonszámon. Ugyanakkor kéri a Barta Ernőtől származó festménnyel vagy grafikával rendelkező gyűjtőket, hogy jelentkezzenek az intézmény nyilvántartási csoportjánál a 160—030/438 telefonszámon, vagy a következő címen: Magyar Nemzeti Galéria 1250. Budapest. PF. 31, KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Vallomás Adyról, színekről\ formákról Elsa Urzua festményei Budapesten a tárlatok cseréje folytán az emberiség problémái és távlatai egyaránt nyomon követhetők a festészet, a grafika és a szobrászat alkotásaiban is. Aki kételkedik e megállapításban, tekintse meg Elsa Urzua műveit a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében, s meggyőződik a chilei festőművésznő tehetségéről, s a szolidaritás érzése is mélyül e fájdalmas szépség láttán. Elsa Urzua festményeivel látogat haza a gyötrött chilei hazába. Művészetének harcos humánumával építi a Scholz Erik: Sirató (1976) „Meg kell a búzának A legszebb magyar népdalok gyűjteményének új kiadása Stilizált virág nyílik a Magyar népdaltípusok borítólapján, amely Kodály Zoííáa-nak tömörségében is sokat mondó megállapítását idézi: a magyar népköltészet-népzene virága a népdal. Ezeket gyűjti csokorba és teszi le újra minden érdeklődő asztalára Bartók Béla és Kodály Zoltán egyik legszorgosabb tanítványa: Járdányi Pál. (Aki az első kiadás megjelenése óta, sajnos, már szintén elhunyt.) Századunk két nagy zenei óriása fedezte fel újra a népdalt és ők is gyűjtöttek nagy számban, hiteles lejegyzésben dallamokat. Rendszerező és feldolgozó munkájukhoz azonban még alig 10—15 ezer változat állt rendelkezésre, a magnetofon azóta valósággal forradalmasította a gyűjtést és most már 50—60 ezer a népdalváltozatok száma. Ebből a tengerből merített Járdányi Pál és igyekezett az énekelni vágyó, vagy a búvárkodó szenvedélyeket egyformán kielégíteni. E kötet előszavában maga Kodály írja: „Éneklésre való anyagot adunk, a legjavát. Azt közöljük, amit minden magyarnak ismernie kellene”. Hol a helye ennek a gyűjteménynek? Nem csupán egyik-e a különben szép számú népdal válogatások közül? Határozott nemmel felelhetünk: ezt a dallam- és szöveggyűjteményt külön, „előkelő” hely illeti meg! Bartók és Kodály műveinek példatárai, valamint a Magyar Népzene Tára vaskos kötetei is nehezen hozzáférhetők, elsősorban a szakembereknek szólnak, a nemrégen még kedvelt, ún.* százas és virágos kis népdalválogatások a mai igényeket — úgy látszik — már nem nagyon elégítik ki. Bizony, egyik-másik ott porosodik a könyvesboltok kirakatában. E kétkötetes, gazdag és olcsó válogatás most második kiadásban jelent meg, a Zeneműkiadónál, az Editio Musica sorozatban. Mi a titka e népszerűségnek? Elsősorban az, hogy e két kötet a magyar népdalok egyik legteljesebb példatára: ha valaki pl. mindennap megtanulna egyet éppen egy kerek esztendő alatt sajátíthatná el az egészet! A dallamok mellől hiányoznak a szakemberek számára nélkülözhetetlen adatok: az énekesek neve, kora, a feljegyzés helye és időpontja és hasonlók. Vajon ez azt jelenti-e, hogy Bartók és Kodály tanítványai szakítottak egy szigorú gyakorlattal és most már a gyűjtemény darabjai nem is olyan hitelesek? Szó sincs róla! Ennek az antológiának nem az volt a célja' hogy a sok közül valamelyik elhangzott változatot közölje, hanem a sok — néha száznál is több! — variánsból a legszebbet, a legtipikusabbat válassza ki. így a helységnevek valóban hiányoznak, ellenben mindkét kötetben ügyes és tanulságos földrajzi mutató tájékoztat arról: melyik dallamtípus — tehát nem változat! —, mely vidékeken 1 van elterjedve. Figyelemre méltó a kötet abból a szempontból is, amelyről így ír Kodály az előszóban: „Reméljük, hogy sorozatunk hozzájárul a népdal és műdal körüli fogalomzavar tisztázásához". Ennek érdekében annak idején a Népies műdalok című különkötet is megjelent, de most azt nem adták ki; ellenben e könyvben hátul a félig népi, félig műdalok kezdősorait felsorolják. Ami azt illeti, éppen elég sokat: legalább 240— 250 a számuk, tehát alig kevesebb, mint a népdaltípusoké! Az idegen eredetű dalok száma viszont mindössze 30! Azért az ördög itt sem alszik! Hiába minden óvatosság és szakértelem, egy tipikusan érzelgős műdal mégiscsak becsúszott! Az I. kötet 159. lapján olvashatjuk és dalolhatjuk is Sándor Jenő — a szerző az év elején hunyt el — Vadvirágos erdő szélén... kezdetű alkotását. Szerzőnk arról volt nevezetes, hogy (a Hullámzó Balaton tetején... mellett) éppen ő alkotta minden idők egyik leggiccsesebb dalát: a Halványsárga rózsá-1... A szakemberek több évtizedes fáradsággal dolgozták ki ennek a több tízezer dallamnak a rendszerezési elvét, amelyet — mesterei módszerét továbbfejlesztve — végül is Járdányi Pál tökéletesített és alkalmazott először, éppen ebben a gyűjteményben. Mint minden igazán nagy „találmány”, végső soron ez is nagyon egyszerű elven alapszik: a magyar népdalok között nincs olyan, amelynek első dallamsora mélyebben lenne a következőknél, csak a műdalok és az idegen eredetűek szegik meg ezt a „szabályt”. így mindössze kétféle népdal van: amelynek első dallamsora azonos magasságú a többivel (ez a kevesebb), és amelyik a többinél magasabban kezdődik (ez a több). Most már ezeken a nagy csoportokon belül lehetett tovább finomítani. Ezt a rendező elvet fogadta el a nagy, reprezentatív Magyar Népzene Tára is, ( melynek a VI., ún. pára-dallamot közlő kötete is ezen alapszik. Az elv tehát bevált! A népdal másik fontos alkotórészénél, a szövegnél — Pál Máté jóvoltából — hasonló elvet alkalmaztak, mint a dallamoknál: nem a helyi változatokat közlik, hanem az arra a dallamra énekelt legjellemzőbb és legtipikusabb versszakokat. Külön kis dalcsokrokat is állítottak össze, vagyis a szövegrokonokat egymás mellé tették. A szövegek rendszerezése azonban messze a dallamoké mögött ballag, nagy munka vár még a kutatókra. Évezredes népdalhagyomány, fél évszázados kutatómunka, énekesek és falvak százai, az egész magyar nyelv- terület, tehát egész népünk szellemi kincseinek legjava van ebbe a két kötetbe zsúfolva. Szakember és érdeklődő egyaránt haszonnal szabadon válogathat e mindnyájunknak szóló szellemi kincsekből. Katona Imre holnap Chiléjét. Az elkötele- | zettség, a küzdőszellem és | nosztalgia ötvöződik a gyöt- rött, összetört és mégis fellobogó formákban — nők ereje, a nép egysége, mely nem engedélyezi hosszú időre a Megkövült fájdalom szívszorító állapotát. A nézőpont itt a chilei tragédia, mely nem örök, hanem átmeneti — ezt jelzi Elsa Urzua a Győzni fogunk heroikus alakjában. Törvényszerű, hogy a fiatal chilei festőművésznő — aki több sikeres egyéni kiállításon mutatkozott be az amerikai és az európai kontinensen — most minden energiáját népe felszabadítása ügyének szenteli a sajátos eszközeivel Magyarországon is, ahol letelepedett. Az elnyújtott formák kubisztikus torzulásai ezúttal nem stílusújdonságot jelentenek, hanem hűséget Allende igazságához, ezt tárják fel a húsvét-szigeti bálványokhoz hasonlatos fejformák a Rémület és az Ébredés képein is. Scholz Erik képei a Műcsarnokban Más sors áramlik Scholz Erik képeiről. Könnyebb, de ez nem jelenti azt, hogyi ezáltal a minőség meghódítása kedvezőbb. Sőt, ez a problé- mátlanság is gond, ugyanúgy leküzdendő akadály, mint az egyéni vagy közösségi fájdalom. Scholz Erik dicséretére legyen mondva, felveszi a küzdelmet a maga nehezékeivel. Műveit pallérozottság, tökéletes felületkezelés jellemzi — színek és formák megbízható, kellemes arányrendje, de a mélységét illetően vannak még hiányok éppen amiatt, hogy az egyes árnyalatok sokszor csak az ismétlésig jutnak el. Ahol ezt elkerülik, ott a legjobb műveit festi. (Közel, Nuridsány halálára, Öreg fa.) Minden készen áll ahhoz, tudás, ízlés, hogy igazán maradandó művek szülessenek közreműködésével, csak valamilyen gyón sokat segítenek a szocialista brigádok is, ha tudnak. Amennyiben nagyobb tanuló- csoportról van szó, ugyanis az előírások szerint csoportosan kell foglalkoztatnunk őket, nem dolgozhatnak egyenként j brigádban. Pedig eddigi tapasztalataink szerint jó, ha harmadévben a gyerek össze- j tartó munkásközösségbe kerül i és tudja, hogy később is oda j térhet vissza, így szívesebben i marad a vállalatnál. A beilleszkedést segíti az is, hogy a PÁÉV szoros kapcsolatot tart az intézetekkel és az oktatókkal, rendszeresen érdeklődnek a tanulók után. Üj kezdeményezés, hogy a gyerekeket a tanév során néhányszor a kollégiumban is felkeresik a szakszervezet és KISZ képviselői. Érdeklődnek gondjaik felől, tájékoztatják őket a vállalat nyújtotta kulturális és sportolási lehetőségekkel. Ami a szakmunkásképzés színvonalát illeti, gond az, hogy az iskolai tananyag némileg elmarad az élettől. A kőműves munkája például az állami vállalatoknál már elalapvető élmény szükséges, hogy a nyersanyag fellobbanjon képzeletében. Kass János plasztikái, grafikái Mindig pontosan csinálta azt, amit éppen végzett. Most emblematikus sűrítettségű, zenei finomságú nyomatokat és fémszerkezeteket mutatott be a Csók István Galériában a rá jellemző kifogástalan ízléssel, mely mindig erénye volt. E tisztaság, a fogalmazás rendje most is főszereplő — szépségei nem sújtanak, hanem simogatnak —, valahol valamit csöndesen mozdítanak bennünk: előre. Olyan alkotó Kass János, aki lehetőségeinek, tehetségének felsőfokán dolgozik lelkiismeretességének és becsvágyának jóvoltából. Ilibó Tamás tárlata Linók, rézkarcok váltiák egymást Hibó Tamás kiállításán — jó, alapos grafikái-:. Igaz, kicsit szárazak, kemények, de őszinték. Talán kicsit komorak, de hitelesek. Ilyen ember, ezt látja a világból. Nem mindent, de amit észrevesz: megragadja. Reméljük, borúlátása nem reális, és a Történelem utáni ember olyan vízió, ami nem következik be. Nemes árnyaltsággal emlékezik Herman Ottóra, saját álmaira, esti sétáira — mindez mindig képben jelenik meg, képben testesülve hagy nyomot korunkról az utódoknak. Tavaszy Noémi illusztrációi A XXI. kerületi Radnóti Miklós Művelődési Házban október 30-ig látható ez a nagyon színvonalas kiállítás, melyet Tavaszy Noémi a nagy költő emlékének szentelt, s melyből több lapot adományozott a ráckevei Ady Galériának. Losonci Miklós
