Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

19TJ. OKTÓBER 16., VASÁRNAP Igazolhatatlan mulasztás Félhavi fizetésüket veszik fel az építőmunkások. Sorba állnak, úgy várnak a bért fi­zető asszony megbicsaklott lá­bú asztala előtt. Egészen más­ról beszélgetünk az építésveze­tővel, amikor akaratlanul azt hallom meg, amit az éppen sorrakerült ember mond az asszonynak; mutassa meg már, hol a nevem. Az asszony ideges, most fizet először — azért van itt, minden eshető­ségre az építésvezető —, meg talán úgy hiszi, szórakoznak vele. Fölcsattan; nem tud ol­vasni?! A válasz halk, a száj­mozgásról értem: nem. A vála­szoló derék fiatalember, húsz, huszonöt év között lehet. Az asszony csodálkozva fölnéz, az­után húz egyet a vállán, meg­keresi a nevet, rábök a papír­ra az újjával, s most már csen­desebben kérdi: aláírni tudja? ■Hasonlóan csendes a válasz: azt igen, a nevemet azt tudom írni. Az építésvezető azt nem érti, én mit nem értek, majd legyint: Hja, nem egyedül van ilyen itt, máskülönben a leg­jobb munkások közé tartozik. Vándoroltak vele a szülei az országban, három év alatt járt ki egy osztályt, de olvasni, írni sem tanult meg. Van nekünk belőlük vagy hét. És összesen vagy mennyi? Ezt már én kiáltanám, de kiál­tozni nem illik, meg — mi­nek? Százból hat Tíz éven át, hattól tizenhat éves koráig érvényes az ifjúra — s még inkább szüleire —. a tankötelezettségi törvény. Ez idő alatt, ha szükséges, bünte­téssel is — szabálysértési bír­sággal — rákényszeríthető a szülő: hogy gyermekét iskolá­ba járassa. Ott azonban, ahol bírságolni kell — s legtöbbször bírságolni már nem lehet, mert a család elköltözött, nincs ki­mutatható jövedelme, mert egyszere négy gyermek iskola­mulasztását kellene szabály­sértési tényként rögzíteni —, kevés a remény o befejezett tanulmányokra. Tanköteles koruk felső ha­táráig, azaz tizenhatodik élet­évük betöltéséig Pest megyé­ben minden száz gyermek kö­zül kilencvennégy befejezi az általános iskola nyolc osztá­lyát. Tanévvesztés nélkül, azaz 14 éves korig az arány ala­csonyabb, kilencven százalék körül ingadozik. Minden száz gyerek közül tehat tíz vagy túlkorosként jut az alapisko­láztatás végére, vagy abba­hagyja tanulmányait öt, jobb esetben, hat, hét osztálynyi végzettséggel papíron két-há- rom osztálynyi tudással a gya­korlatban. A megyében a tanévvesztés nélkül nvolc osz­tályt kijárók aránya jobb az országos átlagnál, s azoké ugyancsak magasabb, akik ha 16 éves korukig is, de befejezik az általános iskolát. Amiért el­ismerés jár pedagógusoknak, a gyermekeket támogató társa­dalmi szerveknek, s nem utol­sósorban persze a szülőknek. Mégis, gondolkozzunk csak: száz gyermekből tíznek az életében már veszteségszámlá­ra kerül egy vagy két eszten­dő, száz gyermek közül hat úgy vág neki az életnek, hogy nincs meg „az elemije”. Száz­ból hat. Számoljunk. Ezerből hatvan. Tízezerből hatszáz. A megyében a legutóbbi befeje­zett tanévben az általános is­kolában 97 ezer 300 gyermek tanult... Ha a törvény jó Magda néni csak a kapacitá- lásnak enged, amikor velem tart, kollégái némi idegenke­déssel figyelik, hogyan győz­ködöm. Hiszen végül is Kati a tanítványa volt. bár igaz. ta­valy, amikor a hatodik osztálv után kimaradt — betöltötte a tizenhatot —. annyit sem mon­dott, jónapot. Nagykörös, Cso­konai út. kapuzörgetés, mire a rissz-rossz Dalánkok mögül in­diáncsapat becsületére váló ki­áltások felelnek. Gvors számo­lás — mintha óvodába nyitot­tunk volna —. hat lurkó, s hogy fiúk-e, lányok-e, nehéz eldönteni. Takarja őket a ma- szat, a ,szedett-vedett gönc. Magda néni. még mindig nem feledve a kapacitálást, oda­nulók aránya — illetve az ál­talános iskolából végképp ki­maradók — és a szülök iskolá­zottsága között. Az állandó munkát nem vállaló, lakóhe­lyüket cserélgető szülők gyer­mekeinek többsége — a me­gye egyes településein 90—95 százaléka!! — nem fejezi be az általános iskola nyolc osztá­lyát. Tesztelik a Jóskát! Ezzel a fölkiáltással sereg­lenek körénk a munkásszállá­si lakótársak, s már düh kelne bennem a — vélt — csúfolódás miatt, amikor kiderül percek alatt, összeszorított fogakkal a kérdezettnek szurkolnak. A kérdezett Varró József, a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat segédmunkása, negyedik esztendeje dolgozik itt Vácott, s lakik a szálláson. Huszonhat éves, a munkájával elégedet­tek, s ő is azzal. A vállalat adta sokféle támogatással élve most végzi az ötödik-hatodik osz­tályt, mert — tizenhat éves ko­ráig — gyerekként csak né­gyen jutott túl. Én is rosszat tettem benne — mondja, vala­mikori magára utalva, s csak a megismételt kérdésekre felelve közli, kilencen éltek egyetlen, ötször négyes helyi­ségben, füzeteit, könyveit a ki. sebbek tépték, firkálták... Ha­gyom a „tesztet”, a múltat, in­kább azt hallgatom, hogyan sorolja Varró József azok ne­vét, akik most segítik, akik a leckét kikérdezik tőle. Varró József egy altból a több mint négyezerből, aki a dolgozók általános iskolájában tanul a megyében. A négyezer tanuló egyharmada húsz évnél tiata- labb, fele nem töltötte be a harmincat! Számuk évről év­re emelkedik a dolgozók álta­lános iskolájának tanulói kö­zött... Mert igazolatlan mu­lasztásaik végül — s nem első­sorban a saját, gyermekész ve­zérelte tetteik miatt, sokkal in­kább a szülők magatartása, az életkörülmények következmé­nyeként — igazolhatatlan mu­lasztássá súlyosodták, s e tehér a felnőtt korban már-már elvi­selhetetlenné lesz. bélyegként tűnik mások szemébe. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1972. június 15-i ülésén — az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól — hozott határozatból: ..A tanu­lás, illetve továbbtanulás felté­telei tekintetében az egyes csa­ládok között — a kétkezi dol­gozók hátrányára — ma is je­lentősek a különbségek. Az is­kola ezt a különbséget egyedül áthidalni nem kévés, reálisan csak csökkentésére törekedhet. Jelenleg azonban azokban az iskolákban, amelyekben a munkás- és parasztgyermekek nagy többsége tanul, a feltéte­lek átlagosak vagy annál gyen­gébbek. Ezért a munkás- és parasztcsaládok gyem'." •' felkészültsége akkor is ala­csonyabb, lemorzsolódási a. a. nyuk pedig magasabb, mint a szellemi és alkalmazotti dol­gozók gyermekeié, ha egyéb­ként képességeik azonosak." . Mészáros Ottó Már a hóra várva Kedvezménnyel Királyréten Újszerű, kedvezményes sítá­bort szervez az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda a királyréti turistaháznál. Kapcsolódva az Edzett ifjúsá­gért mozgalomhoz, november 8-tól december 18-ig ötnapos turnusokban 430 forintos szál­lás- és étkezési díj mellett ingyenes síoktatáson vehetnek részt az érdeklődők. A felsze­relést is díjtalanul kölcsön­zik. A programokat szánkó­verseny, sítalpas akadályver­seny, szellemi vetélkedő és discóműsor egészíti ki. Je­lentkezni lehet az Express budapesti és vidéki irodáiban. Itt a telepítési idény Neves faiskolákból származnak az alanyok Évi 80—100 ezer darab fa­csemetét és szaporítóanyagot hoz forgalomba a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ telepe. Ennek a mennyiségnek 70 százaléka gyümölcsfa; a többi dísz­fa, díszcserje, eoerpalánta, virággumó. S garanciát vállal­nak értük, minden egyes cse­metéhez fajtabizonylatot is mellékelnek. Nyitrai Miklós, a termelte­tési és felvásárlási üzemág vezetője elmondotta, hogy a fajtatisztaságról már a beszer­zésénél gondoskodnak, neves nagyüzemi faiskolákkal áll­nak kapcsolatban. A gyümöl­csök felújításához, illetve te­lepítéséhez ezekben a fais­kolákban elsőrendű csemeté­ket nevelnek. A gödöllői ÁFÉSZ csak­nem 100 vagon gyümölcsöt vásárolt föl idén a körzet községeiben, amelyhez nem kis mértékben járult hozzá a gyümölc&fatelep a különbö­ző telepítési akciók szerve­zésével. Tavaly például 15 ezer forint értékű anyagot juttattak díjtalanul szadai tagjaiknak a gyümölcsösök fiatalításához. Az ÁFÉSZ- nél értékesített mennyiség csak körülbelül egyharmada a körzet termésének; nagyjából ilyen arányú az a rész, amit más úton értékesítenek a ház­táji termelők, valamint az a hányad is, amit elfogyasz­tanak. A háztáji gyümölcsö­sök fejlesztéséhez a konzerv­ipar és a ZÖLDÉRT hozzá­járulását is szeretné meg­nyerni a szövetkezet. Petar Sajn részvénytársasága Csempészek, csalók, üzérek A tagbaszakadt bolgár ka­mionsofőr feje leginkább egy jelzőlámpára emlékeztetett. Ä vöröslő izgalom és sápadt ijedtség árnyalatai sebesen váltakoztak arcán. Végül egy jellegzetes fakózöld tónus sta­bilizálódott. A színjáték mellékfigurái — rajnyi pénzügyőr — köz­ben kirámolták a kamiont. A ponyva alól egy szerényebb áruház, vagy ahogy Bécsben mondják, Warenhaus készle-1 te került elő. A győri Papri­ka csárdából pedig öt fuva­roztató — valamennyien ju­goszláv állampolgárok. Így kezdődött el 1976. jú­nius 14-én a Petar Sajn féle csempésztársaság leleplezése. A rendőrség végül 26 vádlot­tat gyűjtött össze, de az il­legális kereskedelemben még ennél is többen vettek részt, főleg ismeretlen kamionosok. A több mint egy évig virág­zó üzlet vitathatatlanul nem­zetközi vállalkozás volt: bé­csi felvásárlóközponttal, vsra- ci (Jugoszlávia) raktárral, Ör­kényi kiárusítóhellyel és ma­kói pénztárral. A központo­kat érdemes külön-külön is szemügyre venni... Kétmillió a zsákokban BÉCS. Több ezer honfitár­sával együtt az osztrák fő­városban dolgozik vendég- munkásként Petar Sajn és fia, Milos Sajn, a bűncselek­mény-sorozat két vezéralak­ja. Rajtuk kívül még három jugoszláv vendégmunkás ta­lálkozott össze június 14-én Bécsben, a Mexikó téren, A bolgár Blagoj Georgijevvel, aki gépeket fuvarozott az NDK-ból Szófiába. A sofőr rövid alku után elvállalta, hogy az import berendezések közül „kibéleli” a kamiont. A tarifa zsákonként 300, így a 62 csomagból álló poggyászért 18 ezer 600 schilling volt. Készpénzben, s helyben fi­zetve. A rakodás több órán Megfiatalodik a pesti Rákóczi út. Nyolc építőipari vállalat dolgozói vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének 60. évfordulója alkalmából befejezik a Rá­kóczi út „színtengelyének” munkálatait. A házakat különleges festékkel vonják be, amely állítólag 20 évre biztosítja a színállandóságot. át tartott, majd a hatalmas Mercedes elindult Hegyesha­lom felé. Nem sokkal előtte hajtottak át a határon sze­mélygépkocsikkal a jugoszlá- vok, akik a Paprika csárdá­nál nem csekély érdeklődés­sel várták, hogyan veszi Bla­goj az első akadályt. De Blagoj kamion helyett rendőrautóval érkezett a hely­színre, a csaknem kétmillió forint értékű csempészáru pedig nem a jugoszláviai Vsracba, hanem Budapestre futott be. A vámáruraktár lajstroma szerint a zsákokból hét és fél ezer ingpulóver, nyolcezer fejkendő és ezer- egynéhány esernyő került elő, 100 méter yersey anyag, egy keleti perzsaszőnyeg, néhány autórádió, zsebszámológép és farmer kíséretében. A sofőr és a jugoszlávok ha­marosan előzetes letartózta­tásban várták az újabb fej­leményeket. Az öt .. üzletem­beren” kívül a rendőrségi fog­da lakója lett még egy jugo­szláv állampolgár, Pero Ni- kolic is, akinek anyagi ér­dekeltsége a vállalkozásban nem volt, de a csempészések során sofőrként, a nyomozás alatt pedig koronatanúként közreműködött. A bűnügy részleteit, így az Örkényi és makói eseményeket nagyrészt az ő vallomásai alapján sike­rült tisztázni. Kuncsaftok az E5-ÖS mentén ÖRKÉNY. Az osztrák áruk legnagyobb magyarországi „forgóplacca” ez a Pest me­gyei község volt. Itt ismer­kedett meg 1975. nyarán Pe­tar Sajn állandó üzleti part­nerével, Sallai Gergelynével. Az idős asszony elsősorban yersey anyagokat és esernyő­ket vásárolt, s az összesen 80 ezer forint értékű árut mint­egy 12 ezer forint haszonnal adta tovább. Duhaj János, a másik Örkényi kuncsaft Vi­szont inkább kendőkkel fo" lalkozott, igaz, jóval kisebb tételben, mint Sallainé. A széles körű üzérhálózat­tal rendelkező Sajn-família azonban nemcsak Örkénye terítette szét az árut, hanem végig az E5-ös út mentén. A családi vállalkozás ma­gyarországi lerakata egy ko­máromi ház pincéje volt, ahon­nan több mint negyedmillió forint értékű holmit szállí­tottak mindenfelé az ország­ba. Kisteleken, a Csongrád me­gyei községben egy szabó­mester 43 ezer forint értékű kelmét vásárolt féláron, Kecs­keméten, az AFIT-szervizben különösen a magnók és a ka­zetták iránt volt nagy a ke­reslet, 6 a csempészáruból Ma­kónak is jutott. A „hagymás város” igazi szerepe azonban más volt... Tiszteletdíjas szlippdömping MAKÓ. A határszéli tele­pülésen volt a társaság bank- | tó, ja. Mert a két Sajn tiltott ke­reskedelmen kívül valutafor­gatással is foglalkozott. Ami­kor megjelentek, a hely: IBUSZ-iroda teljes személy­zete naphosszat körmölte a valutaátváltó blankettákat, a szlippeket. Erre a hosszadal­mas adminisztrációra azért volt szükség, mert jogszabály szerint egy személy csak 250 leit válthatott forintra, s ek- korkákra kellett felaprózni Sajnék 100—200 ezres hankó- kötegeit is. A papírmunká­ért a tiszteletdíj azonban nem maradt el, 6 a gépezet hónapok óta olajozottan mű­ködött. A kirendeltség vezetője. Börcsök Antal, csak akkor jött zavarba, amikor egyszer Mi­los Sajn 400 ezer leit aján­lott megvételre. A vagyo.-m pénzt már a főnök is kicsit soknak találta, s ezért csak a 170 ezret tartalmazó ki­sebb zsákot fogadta el, rész­letfizetési feltétellel. A jugo­szlávok nem voltak bizalmat­lanok, s vita nélkül elfogad­ták az apránkénti törlesztést. Az IBUSZ-osok módszere a valutacsalás leplezésére sok munkával járt, de biztosnak látszott. A bizonyítás megle­hetősen reménytelennek tűnt. de végül a nyomozók — csel­lel — döntő bizonyítékhoz jutottak. Pero Nikolic, a már bemutatott koronatanú vál­lalta, hogy eljátssza a makói pénzváltást. Minden zökkenő nélkül ment, csak amikor a „séf” a Korona szállóba ér­kezett, ott pénzeszsákok he­lyett a rendőrsóa emberei fo­gadták. A vezető letartóztatása után elrendelt vizsgálat megállapí­totta, hogy a makói IBUSZ- irodában nemcsak a Sajn-csa- ládnak, hanem román állam­polgároknak is váltottak be tiszteletdíj ellenében valutát.. s így a dolgozók személyen­ként 11—12 ezer forint jog­talan iövedelemre tettékszert ★ A Pestvidéki Járásbírósá­gon dr. Hrabéczy Béláné bün­tető tanácsa három hónapir tartó tárgyalássorozat után hirdetett ítéletet. A bíróság Petan Sajn I. rendű vádlot­tat két és fél évi börtönbün­tetésre, és a bűnjelként kezelt 124-es Fiat személygépkocsi elkobzására, fiát. Milos Saint, ugyancsak két és fél évi bör­tönre és Volga típusú sze­mélyautója elkobzására ítél­te. A kamionnal fuvaroztató másik három jugoszláv sze­mély, valamint Pero Nikolic és a bolgár sofőr büntetése 11—14 hónaoi börtön, s a le­foglalt 2 millió forint értékű csempészáru elkobzása. A többi vádlottat. így a ma­kói IBUSZ dolgozóit, az Ör­kényi Sallai Gergelynét és Du­haj Jánost próbaidőre felfüg­gesztett szabadságvesztésre és 8—30 ezer forint vagyonel­kobzásra ítélte a bíróság. A bűnügyet másodfokon je­lenleg tárgyaliák Budapesten, a Thökölv úton. a Pest me­gyei Bíróságon. Jogerős íté­let november elejére várha­Babus Endre Új köntösben az utca | súgja: mindegyik iskolaköte les. Előkerül Kati, közömbö­sen néz végig rajtunk, a mo­csok nem feszélyezi, egy pilla­natra érdeklődés gyúl a szemé­ben, amikor azonosítja Magda nénit, de azután visszahuppan az áttörhetetlen érdektelenség­be. A kérdésre a kérdések sza­vával felel, kimaradtál, kima­radtam, nem dolgozol, nem dolgozom, nem is keresel he­lyet, nem keresek, pedig le­hetne dolgoznod a konzerv­gyárban, ott még azzal is segí­tenek, hogy befejezd az isko­lát, lehetne, segítenek ... Any­ja reggel elment, nem tudja, hova, azt sem, mikor jön ha­za. Apja fuvart vállalt, azért vaja oaa. Két ló, egy szekér, ez tartja el a családot. Testvérei közül már valamennyi tanévet vesztett, ma azért nem mentek az iskolába, mert — reggel ké­sőn ébredtek fel... Magda néni húsz éve szer­zett diplomát, érzem, nem rám, az életre dühös, amikor éles hangon azt kérdi visszafe­lé menet: Ezt akarta látni? Es mi lesz az erkölcsi tanulság? Mert sokat látott, s mert én is sokat láttam, fölemelem a földről az odavetett kesztyűt, nincs kedvem párbajozni. Só­hajt, s már a tehetetlenségen túladva folytatja; A tankötele­zettségi törvény jó, de ahhoz, hogy érvénye legyen minden­kor, valamennyi gyerek ese­tében, családok sorúnak egész életét kell, kellene megváltoz­tatni. A tanulás kényszere az életmóddal együtt alakul át szükségletté, de ettől még messze vagyunk...! A tanköte­lezettségi törvény végrehajtá­sa csak nagyon csekély részben oktatási, művelődési szakfel- adat; az egész élet áll mögöt­te. Befejezi, mert visszaérke­zünk az iskolába. Magda néni főnöke, az iskola igazgatója, aki engedélyt adott a távozá­sára, izgatottan tudakolja: Ke­rnelem kérem, nem nyilatko­zott semmit az iskoláról?! Ka­tiról egy szót sem kérdez. Miért is kérdezne? Nagykőrös tizenegy általános iskolájában több mint 2906 gyermek tanul. Van gond elég azokkal, akik még o.;t vannak az osztályter­mekben. Összeillő kockák A jegyzetfüzet kitépett lap­jai ilyen meg olyan csoporto­sításban, magnókazetták, há­rom, négyszer viszahaligatva már, a papírokon aláhúzott mondatok, s egyre világosab­ban érzem, valójában az isko­la, s a tankötelezettségi tör­vény végrehajtása, végrehajt­hatósága csak egyetlen kocka. A gondok gyökere túlnyúlik az iskolák falán. A gyerekek nem azért maradnak ki az ötö­dik vagy hatodik, hetedik osz­tályból — vagy éppen a má­sodikból, amit ötször kezdtek el mindig más községben — mert úgy születtek, hogy utál­ják az iskolát, nem szeretnek tanulni, buták akarnak marad­ni. Egyetlen kockát fogtunk kézbe, ám kínálkoznak továb. biak, s ráadásul az előzőekkel összeillők! Mert hiszen bizo­nyára nemcsak engem gondol- koztat el az a tény, hogy a megyében az általános iskola első osztályába kerülő gyermtv kék egyharmadánál talált az iskolaorvosi vizsgálat emésztő­rendszeri megbetegdéseket, s ezeknek a pöttömöknek az egyötöde már most, hatéves korában lúdtalpas! Még in­kább figyelmeztető tény, hogy a neurózisokban szenvedő gyermekek túlnyomó része — az összefüggés nagyon is tör­vényszerű — rendezetlen csa­ládi környezetből kerül ki, vagy olyan családokból, ahol minden a trónörökös körül fo­rog. S ugyanez, szinte fényév­nyi távolságú területet érintve: a gyermek korú bűnelkövetők szinte kivétel nélkül vagy agyonkényeztetett, vagy utcán cseperedő emberpalánták, olya­nok, tehát, akiket — ugyan kü­lönböző előjellel és módszerek, kel — tönkretesz a család. A megyében különösen súlyos gond ez, mert a gyermekko- rúak által elkövetett bűncse­lekmények közül minden tize­dik Pest megyére jut! Tovább rakosgatva a kockákat: szinte | meghökkentő egyezőség ta- I pasztaiható a tanévvesztő ta­

Next

/
Oldalképek
Tartalom