Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

1977. OKTOBER 15., SZOMBAT ^nmtsp CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Az öregek helye a családban Valljuk be, sokszor előfor­dul, hogy türelmetlenek va­gyunk az idősebb családta­gokkal. Nem rossz szándék­ból, csak azért, mert öreges tempójukkal, lassúbb lép­teikkel nem tudják átvenni a fiatalabbak lendületét. Az idősebb ember, ha együtt la­kik gyermekeivel, unokáival, öreges szokásaival kissé ki­lóg a családból. Az élet telén Ha vannak is a különböző korosztályok életfelfogásaiból adódó viták, ez nem ütközik ki annyira, amíg a munkaké­pes öregnek érdemei vannak, vagyis dolgozik, segít, erejé­hez mérten kiveszi részét a család munkájából. Jobban kiéleződik a helyzet akkor, amikor már az idősebb ember beteges, gyenge, nem tud segíteni. Ilyenkor a csa­ládban is — kevés kivétellel — rosszabbodik a helyzete. A fiatalabbak igen gyakran el- viselhetetlennek tartják az öregkorral természetszerűen járó jelenségeket, egyéni sze­szélynek vélik a tüneteket ARUVIZSGALAT Finom-e a tejcsokoládé? Mitől függ a csokoládé mi­nősége? Erre a kérdésre ke­reste a választ a Nagyító augusztusi számában megje­lent áruvizsgálat. A tesztben csak hazai előállítású csoko­ládék szerepelnek, a népsze­rű Tibi, Boci, Jáézga, valamint a mogyorós és mandulás tej- csokoládék. Számos külföldi rokonukkal e csokoládék alig­ha állnák ki az összehasonlí­tást ... Vajon mi okozza, hogy a magyar tejcsokoládék gyengébb minőségűek, egyál­talán mi befolyásolja a tej­csokik minőségét? Elsősorban az alapanyag, a kakaóbab. De a gyakran ta­pasztalható egyenetlen minő­ség, technológiai fegyelmezet­lenség következménye — ál­lapítja meg a fogyasztók lap­ja. A gyártási folyamat ugyanis erősen befolyásolja a késztermék minőségét. Pél­dául az ún. konsolásnak — amelynek során keverik, át­forgatják a csokoládémasszát, kialakul a csokoládé íze, aro­mája — minimum 36 óráig kellene tartania! Ha a kon- solási idő lérövidül, “az íz“ mellett a csokoládé állomá­I nya romlik le, homokossá, csomóssá, érdessé válik. A tejcsokoládék minőségét az ún. érzékszervi vizsgálatok során értékelő szakemberek pontosan ezt állapították meg a Mézga és a Boci cso­kiknál, amelyek a szerencsi gyár termékei; de ugyanezt tapasztalták a mogyorós és mandulás csokinál is. A mi­nőség szempontjából legin­kább a Tibi csokoládé, illetve az 50 és 100 grammos tejcso­koládék (a Budapesti Csoko­ládégyár termékei) állták meg a helyüket — minőségük jó. Hogy a mogyorós tejcsoko­ládék csak közepes, illetve még megfelelő minősítést kaptak, az annál is inkább meglepő, mert ezek a csokik a KÁF-jelvényt viselik — vagyis a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető minőségje­lét. Márpedig a mogyorós tej­csokik — az előbbiek szerint — egyáltalán nem kiválóak! E megállapítások nyomán az 50, 100 és 200 grammos mo- I gyorós tejcsokoládéktól a ÜÁF-jelvényt megvonták. Sz. I. Egyszerű terítő Ez az egyszerű, szép hímzés orosz eredetű. Kompozíciója na­gyon hasonló a Fels5-Garam-vidé­ki hímzésekhez. Mintája annyi­ra egyszerű, hogy még az is el­készítheti, aki nem rendelkezik hagy gyakorlattal. Legfontosabb a megfelelő színek, az alapanya­gok és a hímzőfonal megválasz­tása. Sűrűn egymás mellé kell ölíögetni az alapanyagon, mindig egy szállal tovább. Vágjunk ki panama-anyagból megfelelő nagyságú négyszöge­det. Kiszámítjuk, hány szál fonal­ra lesz szükségünk a rojtokhoz. Ehhez a kézimunkához magas­ságban negyven szál szükséges, s mindkét oldalon számítsunk meg hozzá öt szálat. A panamán bal és jobb oldalon számoljunk meg 83 szálat, azután kezdjük el a hímzést. A tűbe fűzzünk rózsa­szín molinót, és a panama felső szélén erősítsük oda a fonalat. Most öltsüRk a negyvenedik szál- bú, fogjunk össze öt szábit, és húzzuk át a tűt a munka színé­re. Szúrjunk a nyolcadik szálba és kettőt fogjunk össze. Ezt ismé­teljük meg négyszer. Fönt meg­fordulunk, s ugyanígy haladunk visszafelé, csak fordított irányban. A végén a fonalat elszakítjuk. Is­mételjük meg hatszor, kétszá- lankénti felosztással (lásd a raj­zon!). Az első minta befejezése után másik színnel kezdünk dol­gozni. A hímzést a kézimunka szé­létől kezdjük, hasonlóképpen, mint az előző részt, csak most az öt szál felvétele után a második szál­ba öltünk, felveszünk hat szálat, beleöltünk a második szálba, fel­veszünk nyolc szálat, és megis­mételjük kétszer. Az anyagot for­dítsuk meg, ts ugyanígy hímez­zünk visszafele. A szálat a pana­ma szélén eltépjük. Hogyha egy mintát mindkét ol­dalon megcsináltunk, dolgozzuk ki a minta sarkát (lásd a rajzon!). Ennek a kézimunkának nem csu­pán a hímzett minta a dísze, ha­nem a rojtok is. Az öregnek, aki egyedül marad élete telén gondjával, bajával, üres lesz az élete. Ügy érzi — terhére van min­denkinek. Sivár lesz körülöt­te minden. Szeretetre várnak Az öregség természetes ál­lapot ugyan, de mindenkép­pen a legnehezebb korszak az ember életében. Ezért a testi ellátottságon kívül sze­retetre van a legnagyobb szüksége. Ha a szeretet szem­üvegén keresztül nézzük az öregeket, mindig találunk mentséget kissé különcnek tű­nő viselkedésükre; megszív­leljük, hogy jobban kell óv­ni őket a testi és lelki meg­rázkódtatástól. A szeretet hiá­nya fáj az öregeknek a leg­jobban. Sokszor egy szál vi­rág, egy kis cukorka, gyü­mölcs kimondhatatlanul bol­doggá teszi az öregeket, mert ezen a gondoskodáson ke­resztül mérik le a szeretetet. Az öreg ember védelemre szorul és tehetetlenségével helyzete hasonló a kisgyer­mekéhez — kiszolgáltatott. Elsősorban az unokák Ne megtűrt Zegyen az öreg a családi fészekben, hanem kerüljön az őt megillető mél­tó helyre. Vegyük körül sze­retettel, gyengédséggel, be­szélgessünk, törődjünk vele. Fogadjuk szívesen egy életen keresztül összegyűjtött érté­kes tapasztalatokból fakadó tanácsait. És ha a szülők nagyon el­foglaltak, legyen az unokák kedves kötelessége, hogy széppé tegyék az élet alko­nyán levő idős ember életét. F. K. Ellenzés horgolt sapka Horgolhatjuk Pagoda-fonalból 4 és feles tűvel. Minta leírása: Hurkot húzunk, 4 láncszem (egy kétráhajtásos pálcának felel meg) még 17 kétráhajtascs pá'cát hor­golunk, zárjuk a sort, a hurkot egész szorosra összehúzzuk. 2. sor: 3 láncszem, 1 rövid pálca a következő pálcára, 1 láncszem, is­métlés, szoros szemmel zárjuk a sort a kezdő 2. láncszemhez. 3. sor: 3 láncszem, 1 felhúzott pálca (kétszer ismételjük, ráhajtunk a tűre, beleültünk az első sor két­ráhajtásos pálcájába, hurkot hú­zunk 2 cm magasra, azután a kö­vetkező kétráhajtásos pálcából hasonlóképpen kétszer húzunk hurkot, majd ráhajtunk a tűre és a 9 hurkot egyszerre lehúzzuk és láncszemmel zárjuk a pálcát), l láncszem, 1 rövid pálca a követ­kező láncszembe, egy felhúzott pálcák (mint fent leírva); négy­szer ismételjük, végül egy rövid­pálcával) a befedett láncszembe öltünk, 1 láncszem, I rövid- pálca a következő láncszembe, egy szoros szemmel a 2. láncszem­hez kapcsolunk. 4. sor: 3 lánc­szem, a hat csoport felhúzott pál­cákra felhúzott pálcák, a láncsze­mes ívekbe rövid pálcák, közöt­tük láncszemes ívek, minden sor­ban két rövid pálcával szaporí­tunk. 5—13. sorok mint a 4. sor. 14. sor: végig rövid pálcák lánc- szemes választással és a felhúzott pálcák helyett is rövid pálcák. 15. sor: Fogyasztunk minden 5. és 6. pálcát egybchorgoljuk. 16. sor: minden 6. és 7. pálcát horgoljuk egybe. Természetesen, a fogyasz­tást mindenki saját mérete sze­rint eszközli. Ellenző: a sapka elején 29 rövid­pálcát horgolunk, a következő sorban a rövid pálcának csak egyik szálába öltünk rövid pálcát, majd megfordulunk és az előző sor egyik szálába öltünk rövid­pálcát, összesen 58-at. 2. sor: 2 pálcát összehorgolunk, 5 rövid­pálca, a következőre 2 rövid­pálca, ismétlés, az utolsó 2 pál­cát összehorgoljuk. 3., 4. sorok ele­jén és végén 2—2 pálcát össze­horgolunk. Végül szoros szemmel összehorgoljuk a két részt. Őszi munkák a gyümölcsösökben A különböző gyümölcsök kórokozói a fertőzött növé­nyi részekben — többek kö­zött a lehullott levelekben a gyümölcsmúmiákban — telel­nek át. így például az ez év­ben járványszerűen fellépő almafavarasodás kórokozója is, amely károkat okozott szinte minden termelőnek. Várható ezért, hogy a követ­kező év kora tavaszi idősza­kában erős fertőzés lép fel. Ennek elkerülése érdekében már most — a termésbetaka­rítás után — szükséges a kór­okozó elleni védekezés. A gomba elpusztítását még a fá­kon levő leveleken kell meg­kezdeni. Célszerű a Funda- zol 50 WP 0,1%-os, vagy a Topsin Metil 70 WP 0,1%-os oldatával fertőtleníteni. A lehullott lombot is meg kell semmisíteni, vagy a fertőzött szaporítóképleteket elpusztítani. Ezt a munkát kisebb területen a lehullott lomb beásásával vagy az ösz- szegyűjtött lomb elégetésével célszerű megoldani. Jó ered­ményt érhetünk el, ha a le­hullott leveleket a Karba- mid 5%-os oldatával leper­metezzük, amivel a levelek humifikálódását gyorsítjuk meg. A lehullott lomb vegy­szeres fertőtlenítésére a No- venda 2%-os oldatát ázta- tásszerű permetezéssel hasz­nálhatjuk fel. Széplaki István Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Törődjön többet r Megkérdeztük dr. Szabadfalvi Andrást: mit kell tudnunk a kórházi betegek látogatásáról? A ceglédi kórház igazgató főorvosa elmondta, hogy rendkívül sokat. S nem elég tudni, aszerint is kell csele­kednünk. — A kórházakban kialakult látogatási gyakorlat hátrál­tatja a gyógyítást és a beteg szempontjából sok esetben több ártalmat hordoz, mint előnyt. — A látogatási napokon meginduló népvándorlás bi­zony nem növeli a kórház tisztaságát, higiéniáját. Néz­zünk csak körül, mit látunk a kórteremben ebben az idő­ben: hatan-nyolcan ülnek egyetlen beteg fehér ágyán, utcai ruhában. A másik be­tegnek annyi élelmet hoznak, hogy — még ha egészségi ál­lapota olyan is lenne, hogy mindet ehetné —, elfogyasz­tásához két embernek is egy hét kellene. Az éjjeliszekrény fiókjába dugott csirkecomb, kompót pedig hamarosan romlásnak indul... — Ugyancsak a helytelen szokások közé tartozik (s nemcsak helytelen, de véle­ményem szerint embertelen is), hogy az idős, súlyos be­tegeket a rokonok, az örökö­sök, sőt néha még az ellen­ségeik is, talpig feketében lá­togatják. Ez azért nehezíti a gyógyulást, mert a beteggel szinte elhitetik, hogy nem lesz már egészséges. Okosabb len­ne szerettei vidám látogatá­sa... Bármelyik kórházban kö­rülnézhetünk: az érkezők kö­zött számos kisgyereket, nem­ritkán két-három éveseket is találunk. Pedig miniszteri rendelet tiltja, hogy 14 éves­nél fiatalabb gyereket been­gedjenek! A gyermek is meg­betegedhet és fertőzéseket is magával hozhat. Arról nem is szólva, hogy — hiszen kicsi és fegyelmezetlen — esetleg hangoskodásával zavarhatja a súlyos betegeket. Szólnunk kell az alkohol­ról is. Egyes betegeknek ki­fejezetten árt a szesz, mégis itatják őket a látogatók. Pe­dig a kórházban mindenféle szeszfogyasztás tilos. A másik alkoholos ártalom a részeg lá­togató. Nem egy esetben ran­dalíroznak, heccelik a betege­ket. Nagy kárt tehetnek gyó­gyulásukban. A szülészeti osztályokon megszüntették a látogatást. A ceglédi kórházban egy emelet­tel a szülészet alatt rendez­tek be székekkel, asztalokkal társalgót, hogy az édesanya és látogatója találkozhassék. Tervezik, hogy az újszülötte­ket is bemutatják majd — zártláncú televízión. A látogatási invázió fertő­ző hatása egyetlen látogató­nap kiiktatásával is egyhar­madnyit csökkenne. Az igazi megoldás lenne: ha az orvos és a beteg együttes megbeszé­lése alapján a szívesen foga­dott és a gyógyulást elősegítő látogatók fehér köpenyben, papucsban akár a hét minden napján is láthatnák kórház­ban fekvő rokonukat... V. G. P. TVÉGI KALAUZ Hangversenyek Holnap délután fél öt óra­kor a solymári Apáczai Cse­re János művelődési ház szín­háztermében a Fővárosi Peda­gógusok Központi Szimfoni­kus Zenekarának és Énekka­rának hangversenyét hallgat­hatják a komolyzenét kedve­lők. A műsorban felcsendül Mozart Requiemje és a Figaro házasságának nyitánya. Szólót énekel: Moldován Stefánia, Seregélly Katalin, Fülöp At­tila és Szalma Ferenc, vezé­nyel G. Horváth József. A műsort Juhász Előd vezeti. A ceglédi Kossuth művelő­dési központ hangversenyter­mében a ceglédi ősz művésze­ti rendezvénysorozatának kere­tében Beethoven emlékhang­verseny lesz a ceglédi zeneis­kola tanárainak közreműkö­désével. Vers és próza Érden a járási művelődési központ színháztermében hol­nap este 7 órakor tartja elő­adói estjét Koncz Gábor szín­művész. Vers és próza szere­pel a műsorban, melyet Bel­kes Péter kísér zongorán. Kiállítások A taksonyi művelődési ház­ban holnap délután fél 6 órai kezdettel vidám zenés műsort rendeznek. Közreműködik Horváth István magyamóta- énekes, Cserháti Zsuzsa, Aradszky László és a Vidám fiúk. Holnap este ugyanezt a mű­sort Dunaharasztiban is meg­ismétlik 7 órai kezdettel. Tápiószecsőn a Damjanich művelődési házban ma este fél 8 órai kezdettel műsoros cigánybált rendeznek. A zenét a Szocialista Kultúráért Ér­deméremmel kitüntetett ifj. Oláh Kálmán és népi zenekara szolgáltatja. Közreműködik a tápiószecsői népi együttes. A dunavarsányi művelődési házban ma este 8 órakor szü­reti ifjúsági tánc lesz, mely­re minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. Klubélet jasklub tagjai válogathatnak legkedvesebb lemezeikből. Vecsésen a József Attila művelődési házban holnap délelőtt 10 órai kezdettel a mo- nori járás honismereti körei­nek találkozója keretében helytörténeti vetélkedőre vár­ják az érdeklődőket. Cyóni Géza-emléknapok Ma délután öt órai kezdet­tel a dabasi Gyón! Géza mű­velődési házban járási népdal- és néptánctalálkozó lesz. Közreműködnek a kakucsi, inárcsi és újhartyáni Röpülj páva körök, a Dabas I. és III. kerületi citera és néptánc együttesek, valamint a Gyóni Géza művelődési ház népdal­köre. Jegyezze elő A ceglédi Kossuth Mú­zeumban holnap délelőtt 11 órakor új kiállítás nyílik Fa- és környezet címmel. Csiky Tibor, Deim Pál, Dohnál Ti­bor, Fajó János, Schéner Mi­hály, Szöllősy Enikő és Tilless Béla mutatja be alkotásait. Megnyitót Kovács Károly, a ceglédi városi tanács elnöke mond. Akik a népi famunkákat és fafaragásokat kedvelik és aki­ket Pest megye néprajza is ér­dekel, feltétlenül nézék meg Szentendrén a Népművészek Házát (Rákóczi út 1.) A Fő térhez közcleső, a Várdomb alján álló ház a vá­ros egyik legrégibb épülete, a 18. században épült. Eredeti­leg kétosztatú, szoba leonyhás ház lehetett, amelyet alápincéz­tek. A legrégibb szerkezeti formák egyike szerint épült: gerendavázas, vesszöfonású ún. paticsfallal. A múlt század közepén épült hozzá még egy szoba. Ekkor építhették a te­tőszerkezetét és azt a falép- csöt is, amely felvezet a Vár­dombra. A nemrég helyreállított és megnyílt kiállítás anyagát Pest megyének azokból a múzeu­maiból válogatták, amelyek­ben néprajzi tárgyakat őriznek. E múzeumok egy része falu­múzeum, amely saját községé­nek emlékeit gyűjti, más ré­sze tájmúzeum, amely a kör­nyező vidék tárgyi és szóbeli hagyományait őrzi. Ezáltal ösz- szességében szemlélhető a me­gye valamennyi tájegységének kultúrája. Dömsödön a művelődési i házban 17-én hétfőn délután 6 órai kezdettel író—olvasó találkozóra várják az érdeklő­dőket. A találkozó vendége Ladányi Mihály költő lesz. Foton a Vörösmarty műve­lődési házban ugyancsak 17- én hétfőn délután 4 'órakor kezdődik a szocialista brigádok fóruma. Dr. Földi Pál film- bemutatóval egybekötött elő­adást tart A Nagy Október és a szocialista életmód címmel. Éjjel a budai hegyekben Nem szokványos, és nem mindennapi éjszakai túrát szervez ma és holnap a bu­dai hegyekben a Pest megyei Természetbarát Szövetség if­júsági bizottsága. A túrát az Edzett ifjúságért mozgalom ke­retében szervezik. A résztvevők ma este nyolc órakor talál­koznak Üröm vasútállomáson. A 18 kilométeres útvonal Üröm vasútállomás, Csúcs­hegy, Virágosnyereg, Fenyő­gyöngye, Árpád-kilátó. Hűvös­völgy, Ságvári-liget, Disznófő és Zugliget. Az útvonal jó állapotban lé­vő erdei sétaút lesz. A köte­lező felszerelés: elemlámpa tartalék égővel, elsősegélycso­mag, tiszta víz kulacsban és a Budai hegység térképe. Az in­dulási hely a Nyugati pálya­udvarról 19.29 órakor induló esztergomi vonattal érhető el, de megközelíthető az Árpád- hídtól közlekedő 18-as busszal is. Horgászoknak Gyerekeknek Vácott a Madách Imre mű­velődési központban ma dél­előtt 10 órára szeretettel vár­ják az óvodásokat. Grimm egyik legszebb meséje a Jan­csi és Juliska kerül színre. Tarkabarka Holnap délután 6 órai kez­dettel a ceglédi Kossuth mű­velődési központban Hallgas­sunk zenét címmel a nyugdí­A hét esőzései után nyilván a vízállás érdekli leginkább a hét végén horgászni induló­kat. Ez biztatónak tűnik: szer­dán, 150 centiméternél meg­állt az apadás, de komolyabb árhullám sem követte. Szolid, lassú áradás azonban igen, amely hét végén 180 centimé­ter körüli budapesti vízállást érhet el, napi 2—3 centiméte­res áradással. Ez egyik hal horgászatot sem zavarja. Különösen nem a paducét, amelyet Százhalom­battán, a dunai szakaszon szin­te hihetetlen mennyiségben fognak. Jobb napokon minden horgász megfogja a 10—20 da­rab fél kiló feletti példányt, a Benta folyó torkolata alatti sarkon, a torkolattól számí­tott 20—3ó méteres szakaszon. Olyan tömegű paduc lepte el ezt a részt, hogy még etetésre sincs szükség, anélkül is lehet fogni, sőt 25—30-as paducra szokatlanul durva zsinórral Is van kapás. Csak egy a titka: kenyérrel kell horgászni. (Kü­lönben megérne egy vizsgála­tot a halbiológusoknak, hogy miért változott meg ország­szerte a halak ízlése tavaly ótat Ugyanis a legtöbb vizen a ku­korica, a giliszta, a légylárva együtt fele annyi eredményt nem hoz, mint a gyúrt vagy gyúratlan kenyér.) Ennél a vízállásnál és idő­nél a nem fázós horgászok­nak érdemes esténként a bu- dafok—nagytétényi dunai part­szakaszt is felkeresni Hosszú bottal, legfeljebb 15-ös zsinór­ral, súly, úszó, minden nélkül nagy gilisztát a vízre ejtve, és felszínén húzogatva szokatla­nul nagy jászok foghatók. Végül a horgásziskola mai, szombati programja. Tizenkét órakor a KÉV Budaoest XII. Böszörményi út 20—22. alatti kultúrtermében az V. emele­ten, Nagy Miklós, az ország legjobb rablóhal-horgásza tart előadást a pergetőhorgászatról, utána a Gyöngyvirágtól lomb­hullásig című természetfilmet vetítik. összeállította: Bóday Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom