Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

ánctri -4/Ps Tg xsurhm 1977. OKTOBER 14., PÉNTEK Párizs Tito látogatásának második napja Franciaországi látogatásá­nak második napján Tito el­nök megkoszorúzta a Diadal­ívnél az Ismeretlen katona sír­ját, majd délben Jacques Chirac párizsi polgármestert fogadta a Marigny-palotában. A szerdán este Tito elnök tiszteletére az Elysée-palotában rendezett díszvacsorán Giscard d’Estaing azt hangsúlyozta, hogy Párizs és Belgrád mód­szerei és eszközei lehetnek el­térőek, de céljaikban találkoz­nak. Tito válaszában kijelentet­te, hogy az enyhülés csak ak­kor maradhat fenn a támadá­sok ellenére, ha egyetemes fo­lyamattá válik, kiterjed föl­dünk minden égető kérdésére és ha valamennyi ország egyenlő alapon vesz részt e problémák megoldásában. Havanna Elhunyt Beatriz Allende Kedden havannai lakásán tragikus körülmények között elhunyt Beatriz Allende, a néhai Salvador Allende, chi­lei elnök leánya. Mint a kubai fővárosban szerdán délután kiadott hivatalos gyászközle­mény elmondta, Beatriz Al- lende önkezével vetett véget életének. Beatriz Allende az 1973-as fasiszta puccsot a chilei fő­városban, az elnöki palotában élte át és az ostromlott épü­letet a végső órákban, apja kifejezett utasítására hagyta el. Mint a közlemény is ki­emeli: apja halála, a tragi­kus chilei események, a Né­pi Egységhez tartozó hazafiak meghurcolása, kínzása, a junta véres megtorló intéz­kedései nem múló lelki sérü­lést okoztak Beatriz Allendé- ben. A fasiszta hatalomátvételt követően Allende lánya ku­bai származású férje oldalán Havannába költözött, s itt ve­zető szerepet játszott a chilei antifasiszta ellenállással való szolidaritás bizottságának szerteágazó munkájában. Al- lende leánya — emeli ki a közlemény — az elmúlt esz­tendők során megingathatat­lanul küzdött hazája ügyéért, aktív szolidaritást vállalt a latin-amerikai nemzetek har­cával. New York Angola külügyminiszterével tárgyalt Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-kÖzgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője találkozott Paulo Jorge angolai külügymi­niszterrel. Megbeszélésük napi­rendjén az afrikai kontinens problémái szerepeltek. A közgyűlés 3. számú bi­zottságában az önrendelkezés és az emberi jogok összefüg­gése című napirendi pont vi­tájában felszólalt Geréb Sán- dorné, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy egyes tőkésországok a népelnyomó kormányoknak nyújtott politi­kai, katonai, gazdasági segít­séggel késleltetik a gyarmati rendszer maradványainak vég­leges felszámolását, a népek önrendelkezési jogának érvé­nyesítését. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgal­maknak joguk van minden szükséges eszközzel — a fegy­veres harcot is beleértve — küzdeni igazságos céljukért. Magyar felszólalás Bécsben Az osztrák fővárosban csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tanács­kozássorozat 148. plenáris ülé­sét. A tanácskozáson Jiri Meis- ner nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője elnökölt. A csütörtöki ülés egyedüli felszólalója Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője volt. Beszédé­ben megállapította, hogy a tárgyalásokkal eltelt évek — a NATO-országok álláspont­ja miatt — nem hozták meg a várt, szükséges és lehetsé­ges eredményeket. A tervezett csökkentés kör­zetén kívül elterülő orszá­gok, köztük Magyarország is, amelyek különleges státussal vesznek részt a tárgyalásokon, közvetlenül érdekeltek a Kö- zép-Európában állomásozó fegyveres erők csökkentésé­ben. Ezért azt az álláspontot képviselik, hogy a csökkentés a szárazföldi csapatok mel­lett terjedjen ki a légierőre, az atomeszközökkel felsze­relt alakulatokra, méghozzá nemcsak azok személyi állo­mányára, hanem fegyverzeté­re és felszerelésére is külö­nös tekintettel az atomfegyve­rekre. A csökkentést vala­mennyi közvetlenül érdekelt ország kölcsönösen, egyenlő kötelezettség alapján hajtsa végre és az olyan mérvű le­gyen, hogy közvetlen hatá­sát nem csak Közép-Európá- ban éreztesse, hanem észre­vehetően növelje az úgyneve­zett szárnyországok bizton­ságát is. Ezek a bécsi tár­gyalások legfontosabb nyitott j kérdései, elsősorban ezekben kellene haladást elérni — mondotta befejezésül Fodor Zoltán nagykövet. Bonn Herbert Mies sajtótájékoztatója Herbert Mies, a Német Kommunista Párt (DKP) el­nöke szerdán Bonnban egy sajtókonferencián állást fog­lalt az időszerű nyugatnémet belpolitikai kérdésekben. Hangsúlyozta: az NSZK sú­lyos döntésektől terhes órákat él át. Egyrészt a szabadságot és a demokráciát veszélyeztető változások következtek be, másrészt azonban egyre töb­ben és többen hallatják hang­jukat a demokratikus szabad­ságjogok védelmében. Az NKP elnöke figyelmez­tetett arra, hogy a jobboldali erők a terroristaakciókra való válasz ürügyén be akarják fe­ketíteni az ország demokrati­kus erőit, és kommunistaelle­nes hangulatot akarnak kelte­ni. Mies határozottan tiltako­zott amiatt, hogy Strauss párt­ja, a CSU a DKp betiltását javasolta. Közel-Kelet Az amerikai—izraeli maakaokmány A nyugati hírügynökségek megbízható izraeli forrásokra hivatkozva beszámolnak a múlt héten New Yorkban ki­dolgozott amerikai—izraeli munkaokmány tartalmáról. Az említett források szerint az okmány a következő hat fő pontot tartalmazza: © Palesztinok — de nem a PFSZ tagjai — részvételé­vel egységes arab küldött­ség lesz jelen az értekezlet meg­nyitó ülésén. A konferencia a továbbiak­ban kétoldalú munkacso­portokban folytatja a ta­nácskozást, s minden csoportban egy arab ország, illetve Izrael kép­viselteti magát. A Jordán nyugati partjának és a Gaza-övezetnek a sor­sáról egy olyan munkacso­port tárgyal, amely Izrael, jordá,r nia, a palesztinok és - Egyiptom képviselőit foglalja ^ magában; ,.JBz a csoport vitatja meg a menekült­kérdést (értsd: a palesztin mene­kültek kérdését), amelyet most összekapcsolnak az arab országok­ból emigrált zsidók kérdésével. A konferencia alapjául az ENSZ 242. és 338. számú határozatai szolgálnak, ame­lyek elismert és biztonságos ha­tárokat szorgalmaznak Izrael szá­mára, és felszólítják Izraelt az 1967-es háborúban megszállt arab területekről való kivonulásra. A Közel-Keletre vonatkozó szovjet—amerikai nyilatko­zat — az idézett források állítása szerint — nem képezi alap­ját az értekezlet újra összehívásá­nak. A konferencia formájának bármilyen megváltoztatásá­hoz az összes fél beleegye­zése szükséges. A Jeruzsálem Post című izraeli lap washingtoni tudósítója jól tá­jékozott forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az eredeti dokumen­tumban szó volt a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet genfi rész­vételéről. Ezt a végleges változat­ból kihagyták, csakúgy, mint azt a kitételt, melynek értelmében a konferencián megvitatták volna egy palesztin entitás kérdését. Hafez Asszad szíriai állam­fő négy órán át tárgyalt a kö­zel-keleti kérdés legújabb fej­leményeiről Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet v’o-elnökével. Fahmi egyiptomi külügymi­niszter részletesen beszámolt amerikai és párizsi tárgyalá­sairól Szadat elnöknek. A megbeszélésről nem adtak ki közleményt, csak annyit hozr tak riynváhosSágyá,\:hogy Szg“- dat szombatra összehívta á Nemzeti Biztonsági Tanácsot. ZIAUL HAK tábornok, a pa­kisztáni katonai kormányzat vezetője tárgyalásokat kez­dett a politikai pártok kép­viselőivel, de nem találkozott a Pakisztáni Néppárt küldött­ségével. E párt vezetői leve­let intéztek a katonai kor­mányzathoz. és ebben köve­telték, hogy bocsássák szaba­don Zulfikar Ali Bhuttót. a szervezet vezetőjét, a volt mi­niszterelnököt. Ellenkező eset­ben nem tárgyalnak. Belgrddban A gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési ta­lálkozó csütörtökön zárt aj­tók mögött plenáris üléssel folytatta munkáját. Az álta­lános vita földrészünk álla­mai gazdasági együttműködé­sének időszerű kérdéseiről folyt. A délutáni ülésen felszólalt dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A csütörtöki vitában mint­egy húsz felszólalás hangzott el. Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának mérlege Vlagyimir Mátyás és Gen- nagyij Siskin, a TASZSZ tu­dósítói beszámolójukban ösz- szegzik az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának csütörtökön vé­get érő általános politikai vi­táján elhangzottakat. A vitán a 149 tagállam képviselői kifejtették kormányaik állás­pontját a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, s javas­latokat tettek az ENSZ fő fel­adatával — a béke és a biz­tonság megőrzésével kapcso­latban. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a TASZSZ tudósítói­val folytatott beszélgetés so­rán megállapította, hogy ez a legreprezentatívabb közgyű­lési ülésszak a világszerve­zet fennállása óta. Az általá­nos politikai vitában tizenöt állam- és kormányfő és 115 külügyminiszter szólalt fel. De még nagyobb jelentőségű az a tény — hangsúlyozta Waldheim —, hogy a 32. ülés­szak nemcsak lehetőséget adott a különböző országoknak külpolitikai programjaik ki­fejtéséhez, hanem meglehető­sen konkrétan hozzájárult korunk elsőrendű problémáj- nak: az enyhülés elmélyítésé­nek és a fegyverkezési hajsza megfékezésének megoldásá­hoz. Az ülésszak egyik legfon­tosabb eseményeként értéke­lik azt a szovjet javaslatot, hogy a közgyűlés vizsgálja meg a nemzetközi enyhülés elmélyítésével és megszilárdí­tásával, a nukleáris háború veszélyének elhárításával kapcsolatos kérdéseket. Támogatásra találtak a vi­lágszervezetben Gromiko szov­jet külügyminiszter, Carter amerikai elnök és Cyrus Van­ce külügyminiszter tárgyalá­sai az enyhülésről, a szovje. —amerikai kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséről, s a ha­dászati stratégiai fegyverze­tek korlátozásával kapcsola­tos új szerződés megkötéséről. Megkülönböztetett figyel­met keltett az ülésszak rész­vevői körében a Közel-Kelettc kapcsolatos szovjet—amerikai nyilatkozat. Az arab orszá­gok, a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet képviselői, a harmadik világ országai a do­kumentumot fontos hozzájá­rulásnak tekintik az arab— izraeli konfliktus mielőbbi igazságos és tartós rendezé­séhez. Sanaq Eltemették El-Hamidit Sanaaban eltemették Ib­rahim Mohamed El-Hamidit, a Jemeni Arab Köztársaság kedden éjjel meggyilkolt el­nökét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke részvéttáviratot küldött Ahmed Husszein Al- Ghasminak, a Jemeni Arab Köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. Az érdeklődés középpontjában lévő idegenforgalmi országok közé tartozunk, ha még nem is élünk eléggé a lehetőségekkel — tehát nem panaszkodhatunk. Nem hagyha­tó figyelmen kívül, hogy amikor az ismert és vezető idegenforgalmi or­szágok egy részében stagnál, sőt, esetenként visszafejlődik a látoga­tottság, addig hazánkban folyama­tos a fejlődés. Vegyünk néhány adatot. A ha­zánkba látogató külföldiek száma 1960-ban 525 ezer, 1970-ben 6 mil­lió 320 ezer, 1975-ben 9 millió 404 ezer, 1976-ban 9 millió 910 ezer volt. Növekedett az átlagos tartóz­kodási idő is. A 8—10 évvel ezelőt­ti 1,5—2,5 nap helyett már 6,2 ven­dégnappal számolunk. Növekedik a belső turizmus is, hiszen tavaly már a kedvezményes szálláshelyeken, a szállodákban, kempingekben, ifjú­sági táborokban stb., 4,5 millióan igényeltek helyet. A lakosság egy év alatt hazai és külföldi üdülésre, utazásra körülbelül 12 milliárd fo­rintot költött. Idegenforgalmunk jelenleg túl központosított és nyomasztóan hat ránk annak szezonális jellege. A külföldi és a hazai kirándulók több­nyire ugyanazokat a helyeket, fő­ként a Balaton térségét, valamint Budapestet keresik. Nehezíti a hely­zetet, hogy a vendégek többsége jú­lius-augusztus hónapokban érkezik. Ez növeli a zsúfoltságot Az idegenforgalom kultúráltsá- ga, a minőségjavítás érdekében fej­leszteni kell a szállodák, kempin­gek, üdülőháztelepek és az üzletek számát. S ami ezzel együtt jár, szé­lesíteni a turisztika területét. Hat nagy idegenforgalmi táj­egységet jelölnek meg a fejlesztők. A már ismert, Budapest—Balaton A magyar idegenforgalom (3.) Felkészülés a jövőre régión kívül ilyen üdülési, kiránduló­célokat szolgálhat a Dunakanyar, a Velencei-tó, a Mátra és a Bükk tér­sége, a Bakony, Nyugat-Magyaror- szág, a Mecsek és környéke, Dél- kelet-Magyarország (Gyula, Hód­mezővásárhely), a Hajdúság, a Hor­tobágyi Nemzeti Parkkal. E felso­rolás tulajdonképpen korántsem tel­jes, hiszen a hat fő területet kiegé­szíthetjük a gyógyvizek vidékével, mint például Zalakarossal, Hévízzel, vagy a tiszai vízlépcsőknél kiala­kuló üdülőközpontokkal. Egy bontottabb, részletesebb fel­mérés szerint hazánkban 23 kör­zetben 300 idegenforgalmi értékű település található. Ezek közül 51 nemzetközi, 47 országos, a többi he­lyi jelentőségű. A területek kiépíté­se, felkészítése sokba kerül. (Csu­pán a Balaton fejlesztésére öt év alatt 10 milliárd forintot költenek.) Jelenleg egyszerre 173 ezer ven­déget helyezhetnek el a különböző szálláshelyeken. Közepes fogadóké­pesség ez, jóval többre lenne szük­ség. Különösen a szálloda kevés. A luxus kategóriába belépett a Hil­ton, rövidesen átadják a Margit­szigeten a Termál nagyszállót, két éve működik a hévízi Termál. Most éoül Kőbányán az Expo szálló. Zug­lóban pedig, a Sportcsarnok mellett, hozzákezdenek egy újabb szálloda építéséhez. Ha valóban élni aka­runk az idegenforgalom adta lehe­tőségekkel. gyorsabban kell lépni. Hasonló a helyzet az üzlethálózat, fej­nyá­az éttermi-vendéglátóegységek lesztésénél. Köztudott, hogy a ri hónapokban milyen állapotok uralkodnak a Balatonnál. Hasonló példákat lehetne hozni a Dunaka­nyarból, a Velencei-tóról, s még sok más helyről. A területszéthúzás alapvető feltétele, hogy legalább el­szállásolási, étkezési lehetőséget ta­láljanak a kirándulók. Amikor a terület széthúzásáról, a szezon hosszabbításáról tervezget­nek, nagy súllyal esik latba a gyógy- idegenforgalom. Hazánk termálvíz­készlete a világon az elsők között van. Feltárása azonban költséges, gyógyfürdőink elismertetése pedig hosszadalmas. A legutóbbi években sorra épültek a nagyszerű gyógy­üdülők. Olyan területek alakulnak ki, mint Balf, Bük, Zalakaros, Mo­sonmagyaróvár. A nyugat-dunántú­li régió — közelsége miatt — kü­lönösen vonzó az osztrák és az NSZK-állampolgárok számára. A gyorsabb fejlesztés érdekében már tárgyalások kezdődtek, így elképzel­hető, hogy néhány éven belül oszt­rák—magyar közös vállalkozásban, vagy önálló osztrák beruházással gyógyászatra is alkalmas szállodák épülnek a Dunántúlon. Tervet dolgoznak ki a hazánk­ban éjszakai szállás nélkül átuta­zó tranzitutasok itt-tartózkodására is. Ha nem is végső célként. de legalább egy-két éjszakát töltsenek (és költsenek) nálunk. Ehhez a fő­forgalmú utak mentén motelekre, színvonalas és jó éttermekre van szükség. És sok-sok jó programra, amely valóban érdekli és leköti az érkezőt. Magyart és külföldit egyaránt. Nem lehet ugyanis eléggé hang­súlyozni, hogy a fejlett hazai turiz­mus lehet az alapja a nemzetközi­nek. Először a hazaiak lakják be a területet, s ha azoknak megfelel, ha azok már fogyaszthatóvá tették a vidéket, megjelennek a külföldiek is. Ez nem magyar sajátosság, így van az egész világon. A világ idegenforgalmának vár­ható alakulása, a hazai utazási kedv növekedése megkívánja, hogy az előnyöket és adottságokat okosan kihasználva újabb fejlesztési kon­cepciókat dolgozzanak ki az idegen- forgalom hazai felelősei. Nemcsak az anyagi előnyök késztetnek erre, hanem a turizmus politikai szere­pe is. Kapcsolataink bővítése, a helsinki záróokmány idegenforga­lomról szóló része arra ösztönöz­nek, hogy még felkészültebben kell várni azokat, akik hazánk iránt ér­deklődnek. A fejlődés ütemét figyelembe vé­ve a távlati prognózisok szerint 1990-re 20 millió utassal számolhat Magyarország, s az itt eltöltött ven­dégéjszakák száma körülbelül 55— 60 millió lesz. Ha ez a prognózis be­válik, majd kétszer annyi turistát fogadunk 12—13 év múlva. mint hazánk lakossága. Nagy felelősség. Nem árt gyorsított ütemben készül­ni rá. Kapalyag Imre (Vége) A táviratban Leonyid Brezs­nyev a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és saját nevében mély részvétét fejezte ki a Jemeni Arab Köztársaság új államfő­jének Ibrahim El-Hamidi, az ország Parancsnoki Tanácsa volt elnökének tragikus halála miatt. Ahmed Husszein Al-Ghasmi ezredes, a Jemeni Arab Köz­társaság új államfője és fegy­veres erőinek főparancsnoka csütörtökön bizottság megala­kítását határozta el, amelynek feladata lesz kivizsgálni Ibra­him Mohamed El-Hamidi ál­lamfő és fivére meggyilkolá­sának körülményeit. A vizs­gáló bizottság háromtagú, el­nöke a fegyveres erők helyet­tes vezérkari főnöke. A sa- naai rádió közölte, hogy a bi­zottság mindent elkövet majd a bűnösök felkutatására és méltó megbüntetésére. Al-Ghasmi, az új észak-je­meni államfő csütörtökön Sa- naában megbeszélést folytatott a kedden meggyilkolt El-Ha­midi államfő temetésén részt vett Szalem Ali Rubiaval, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) elnö­kével. A SZOVJETUNIÓ és az Egyesült Államok küldöttsége Genfben megtartotta a hadá­szati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásáról folyó szov­jet-amerikai tárgyalások so­ron következő találkozóját. GEORGES MARCHAIS. a Francia Kommunista Párt fő­titkára rádióinterjújában ki­jelentette: nincs szakadás a francia baloldali pártok kö­zött a közös program idősze- rűsítéséről folytatott tárgya­lásokkal kapcsolatban. Hang­súlyozta, hogy a szocialisták­kal és a baloldali radikáli­sokkal fennálló nézetkülönb­ségek a közös program egyes kérdéseire, nevezetesen a hon­védelem és az államosítások problémáira korlátozódnak. A CHILEI KERESZTÉNY- DEMOKRATA PART felszólí­totta az ország politikai erőit és állami intézményeit, indít­sanak nemzeti mozgalmat a demokrácia helyreállításáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom