Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

19T7. OKTOBER 13., CSÜTÖRTÖK %/fúian Kádár János cikke a Pravdádon A Pravda szerdai száma közli Kádár János A nagy esz­mék diadala című cikkét, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatvanadik évfor­dulója alkalmából. A Duna hasznosítása és a víz védelme A Duna komplex hasznosítá­sáról és a folyam természeti környezetének védelméről há­romnapos tanácskozás kezdő­dött kedden Pozsonyban, Ausztria, Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország és az NSZK 220 vízügyi szakemberének részvételével. 4. találkozó célja: a dunai víz­ügyi munkákra vonatkozó leg­újabb ismeretek cseréje Kubai pártmunkások Pest megyei tapasztalatcserén A vendégek elismeréssel szemlélték a szép termést (balról jobbra): Tania Vila, Amparo Hernandez, Cselényi Dezső és Dobrovicz József. Nagy Iván felvétele Az MSZMP Központi Bizott­sága Párttörténeti Intézetének vendégeként hazánkban tartóz­kodik Tania Vilá, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Kommunista Moz­galom és a Kubai Szocialista Forradalom Története Intézet archívumának igazgatója és helyettese, Amparo Hernández. Tegnap reggel fogadta a ven­dégeket Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, és tájékoztatta őket a megye gaz­dasági és politikai életéről. Ez­után Koltai Sá.ndornéval, a Pest megyei pártbizottság archívu­mának vezetőjével folytattak eszmecserét az archívum szak­mai kérdéseiről. A vendégek délután Vecsés- re látogattak a Ferihegy Tsz- be Elkísérte őket Cselényi De­zső, az MSZMP monori járá­si bizottságának első titkára, valamint Mák István, a megyei pártbizottság munkatársa. A tsz elnöke, Dohrovicz József, ismertette a gazdaság eredmé­nyeit a zöldségtermesztésben, majd megtekintették a hírne­ves vecsési káposztát a földe­ken, jártak a savanyítóuzem- ben. Fölkeresték azokat a gyer­mekintézményeket, lakásokat is, amelyeknek kivitelezésében a szövetkezet dolgozói jelentős társadalmi munkával vettek részt. LÁTOGATÁS CEGLEDEN ES NAGYKOROSON A KISZ KB titkára a fiatalok fámán Tegnap Ceglédre és Nagy­kőrösre látogatott a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, Barabás János, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárának, dr. Árpási Zoltán­nak és Fiel Mariannának, a KISZ Pest megyei bizottsága titkárának társaságában. Cegléden a városi KlSZ-ve- zetői tájékoztatták a vendége­ket a mozgalmi munkáról, majd ellátogattak a Ceglédi Állami Tangazdaság szőlésze­tébe és a gazdaság csemői fafeldolgozó üzemébe. Nagykőrösön Barabás János felkereste az Arany János Mú­zeumot, ahol dr. Novak László igazgató és Miklosovits László grafikusművész mutatta be az Arany János-emlékk'élHtást. Ezt lö -^űen a KISZ KB tit­kára a Teleli M:Mós F’o:-n!- szeripári Szakközépiskolát és a Szakmunkásképző Intézetet látogatta meg. A város leg­korszerűbben felszerelt okta­tási intézményében dr. Bognár Gyula igazgató és az iskolai KISZ-bizottság vezetői, Kanyó Teréz, Habina Péter és Irina Mihály tájékoztatták a fiata­lok életéről a vendéget, aki megtekintette a jövő élelmi- szeripari szakmunkásainak ott­honát is. Végül Barabás János a nagykőrösi küldöttséggel együtt tegnap este részt vett a ceglédi Dózsa György ifjú­sági klub politikai fórumán, amelyen a fiatalok időszerű bel- és külpolitikai, valamint az ifiúsági mozgalmat közvet­lenül érintő kérdésekre kap­tak választ. A beszélgetés után a klub Mikropódium együttese és alkotócsoportja mutatkozott be. Országos Béketanács alelnöke köszöntötte a béketalálkozó résztvevőit, közte Péter Jánost, az országgyűlés alelnökét, Kiss Károlyt, a SZOT alel­nökét és Sikula Györgyöt, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkárát. A házigazdák nevében Ács István, a városi tanács elnö­ke üdvözölte a nemzetközi bé­kekonferencia résztvevőit. Ezután Péter János, az or­szággyűlés alelnöke mondott megnyitó beszédet. Bevezető­jében tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának, az országgyűlésnek, a magyar kormánynak az üdvözletét, majd többi között hangsúlyoz­ta : az elmúlt évtizedekben oda jutott el a békéért vívott harc mozgalma, hogy már nem elég egyszerűen jelszava­kat hangoztatni, hanem össze kell gyűjteni a gazdag tapasz­talatokat és annak alapján ki­jelölni a további utat, a tenni­valókat. A megnyitó után Berend T. Iván akadémikus, a Béke-vi- lágtanács elnökségének tagja, az Országos Béketanács tudo­mányos bizottságának alelnö­ke tartotta meg bevezető elő­adását A Nagy Októberi For­radalom és a 20. század cím­mel. Ezután a küldöttségek tagjai­nak hozzászólásai következtek. A bevezető előadás után felszólaltak: Nyina Lenova Sznyzskova, a Belorusz SZSZK minisztertanácsának elnökhelyettese, a Belorusz Béketanács tagja, a szovjet küldöttség vezetője beszélt többek között a Szovjetunió új alkotmányáról, Georgij Nyikolajevics Hudokormov, az SZKP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intéze­tének professzora, a Szovjet­unió békepolitikájáról, Georg Fuchs, az Osztrák Béketanács elnökségének tagja a Szovjet­unió szerepéről a hitleri fa­sizmus leverésében, Vlagyimir Georgien, a Bolgár Béketa­nács alelnöke a Szovjetunió példájáról a népek békés egy­más mellett élésében, Josef Mudroch, a Csehszlovák Bé­kebizottság ügyvezető elnök- helyettese az enyhülés és a fegyverkezés elleni harc fon­tosságáról, Dusán Csalics, a Jugoszláv Föderáció Tanácsá­nak tagja Jugoszlávia nemzet­közi politikájáról. Felszólalt még Clementina Serra, a Kubai Békemozga­lom elnökhelyettese, Zbigniew Reisich, a Varsói Egyetem professzora. Radios Magdolna, a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat debreceni szocia­lista brigádvezetője és D. Cahilgan, a Mongol Béke- és Baráti Társaságok Szövetsége Végrehajtó Bizottságának el­nökhelyettese. I Ölesén, jé fiúst hogyan ad a jószág? Konferencia Gödöllőn a szarvasmarha-tenyésztésről, hizlalásról Tudományos konferencia volt szerdán a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére. Az ülésszak házigazdája a mezőgazdaság­tudományi kar — közelebbről az állattenyésztéstani tan­szék —, időszerű témát bo­csátott vitára. Marhahúster­melésünk hogyanját, miként­jét tárgyalták elméleti és gyakorlati szakemberek egy­aránt, akik a téma legjobb ismerői, művelői. Új táplálkozási szokások Dr. Nagy Emil, a kar meg­bízott dékánjának nyitósza­vai után dr. Magyari András, az állattenyésztéstani tanszék vezetője szólt a marhahúster­melés hatékonyságának nö­veléséről és a minőség javí­tásáról. Elmondta, hogy az új táplálkozási szokások kiala­kulása folytán világszerte egy­re nagyobb a marhahúskeres­let, mivel az kevésbé zsíros, könnyebben emészthető, mint például a hazánkban oly ked­velt sertéshús. Olcsón és jó minőségben kell tehát előállí­tania nagyüzemeinknek ezt a húsfajtát ahhoz, hogy a ha­zai piacokat ellátva, a világ­piacra is versenyképes árut juttathassunk. Az export­piac követelményeiről a Ter- impex főosztályvezetője, Pau- lovits Mihály adott átfogó ismertetést, a vágómarha- és marhahústermelés exportigé­nyeit és feladatait taglalva. A húshasznú limousine-fajta szarvasmarhákkal végzett te- nyészértékbecslési kísérletek­ről dr. Nagy Nándor egyete­mi docens, s ugyanezen fajta tenyésztéséről, üzemi tartásá­ról Megyeri Vilmos, a Bikali Állami Gazdaság főállatte­nyésztője szólt. ;Í?^S.^makörbfn A téma gazdagságára utal, hogy neves előadók érdekes referátumokban, sokoldalúan világították meg a kérdéskört. Elhangzott előadás a legelte­tés hasznosságáról, olcsósá­gáról, gyepterületeink jobb kihasználhatóságáról a hús- marhatenyésztésben, vagyis a marhahús-előállításban. Dr. Fekete Lajos és dr. Tóth Bé­la Lajos professzorok az ás­ványanyagok és a cukrok sze­repéről beszélt, amelyek ugyancsak szükséges összete­vői, kiegészítő részei a hús­hasznosítású szarvasmarha­tartásnak. s magának a hús­termelésnek is. Dr. Szép Iván egyetemi tanár az állategész­ségügy oldaláról közelítette meg a vitatott témát, ami­j kor elméleti eredményeket és ■ gyakorlati tapasztalatokat egyképp közöl a nagyüzemi húsmarhatartás állategész­ségügyi kérdéseiről. Előadások hangzottak el üzemszervezé­si, közgazdasági nézőpontból is. Dr. Dobos Károly, dr. Szé­nagy László és dr. Gönczi Iván költség- és jövedelem­számításokkal, az előzetes tervezési módszerek kimun­kálásának lehetőségeivel, a hizlálótelepek helyével és helyzetével foglalkozott. Ez­után két gyakorlati szakem­ber, Uzsoky Endre, a Hajdú­szoboszlói Állami Gazdaság főállattenyésztője, valamint Popovics Béla, a mezőhéki Táncsics Tsz ágazatvezetője számolt be arról, hogy gazda­ságaikban milyen a húshasz­nú állatok továbbszaporítá- sának lehetősége. Hallhatták az érdeklődők, hogy a limou- sine-keresztezés milyen ter­melési eredményeket hozott a több mint tízezer hektáros mezőhéki nagygazdaságnak. Nincs szükség drága épületre Érdekes előadás hangzott el arról is, hogy nincs szük­ség drága épületekre-gépek- re ahhoz, hogy több és jobb marhahúst állíthassanak elő a termelők: ésszerűen és egy­szerűen kell elhelyezni az ál­latokat, hiszen a hústermelő állat a tejtermelőnél jóval igénytelenebb. Pest megyei szakember zárta az előadásso­rozatot: Zarubay Árpád, a budaörsi HSZV (Hús- és tej­hasznú Szarvasmarhatenvész­Dr. Magyari András pro­fesszort kérdeztük ezután, mi­képp vélekedik, mint az ülés­szak szervezője, s mint a szarvasmarha-hizlalás téma­körének avatott ismerője, az elhangzottakról. Szabad levegőn — nádtető alatt Válaszából kitűnt, hogy van Lamely ponton az előadások majd mindegyikéhez kapcso­lódik vagy saját személyé­nek, vagy tanszékének több éves kutatómunkája. A húsr marhák ideális elletési idejé­nek kimunkálásával a tan­szék kutatócsoportja is fog, lalkozik: fogamzásgátló tab, lettákat adnak a teheneknek időszakonként azért, hogy azt később megvonva, erőteljes sebb legyen a fogamzáskész, ség, s a borjak január és áp, rilis között szülessenek meg. Így a legelő olcsón tartja el a tehenet borjával együtt, s az őszi beteleltetés előtt nagy súlyú borjút lehet elválaszta, ni. Zootechnikai szempontok­ról szólva megtudtuk, hogy a szakosított húsmarhatenyész­tő telepek épületeinek kiala, kításánál, elhelyezésénél elő­nyösnek tartják a fészeres megoldást, a nádtetőt pedig nemcsak hasznosnak, hanem esztétikusnak, tájba illőneJ is. Csakhát ismert a gond: ke­vés már a nád, s még keve­sebb a zsúpfedéshez értő em­ber. S hogy mi az a plain air, amiről szó esett az előadások­ban? Természetesen ezúttal nem képzőművészeti irány­zatot jelöl a fogalom hanem napjaink korszerű állattartá­tő Termelőszövetkezetek Kö­zös Vállalkozása) képvisele­tében szólt a húshasznú te­henek időszakos termékenyí­tésének lehetőségeiről, módo­zatairól, a gyakorlatban alkal­mazható legkedvezőbb ter­mékenyítési időpontokról. si módja: télen-nyáron sza­badlevegőn. mindenfajta fe­dél nélküli tartási forma. Egészséges, természetszerű életmódot nyújt, s amellett vitathatatlanul a legolcsóbb elhelyezési megoldás ... Be. I, í Folytatódott a méhészeti tudományos tanácskozás Amint arról lapunkban be­számoltunk. kedden nemzetkö­zi jubileumi tudományos szim- pozion kezdődött a gödöllői Kisáliattenyésztési Kutató In­tézetben. A szakembertalálko­zó nevezetes eseményekhez kö­tődik: nyolcvan éve, 1897-ben alakult meg az intézet ba­romfitenyésztési kutatórészle­ge, hetvenöt évvel ezelőtt kezdték meg a méhészeti ku­tatásokat és száz évvel ezelőtt jelent meg magyarul a mé­Ä fejlesztés alapja: m autóbusz Parlamenti bizottság a városi tömegközlekedésről Gordon Judit, az MTI mun­katársa jelenti: A vidéki városokban csök­kenthető lenne a zsúfoltság, ha a ki nem használt közületi autóbuszok is részt vennének a helyi tömegközlekedés le­bonyolításában — hangsúlyoz­ták az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának szerdai ülésén, amelyet Gyar­mati János elnökletével a Volán 20. számú vállalatánál tartottak a képviselők. A tanácskozás résztvevői 18 város tömegközlekedési hely­zetéről készített KPM-jelen- tést tárgyalták meg, amelyhez Pullai Árpád miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsú­lyozta: a városokban 1971— 1975 között 43 százalékkal nőtt az utasok száma, s jelenleg évente mintegy 260 millió utazást számlálnak. Az igé­nyeket a kisebb városokban 55, a nagyobbakban 65 szá­zalékban a tömegközlekedés elégíti ki, s ez az arány a következő esztendőkben sem igen változik. Éppen ezért a városi tömegközlekedés fej­lesztésére, javítására minde­nütt fokozott gondot kell for­dítani. A tömegközlekedés fejlesz­tésének alapja a tervidőszak­ban továbbra is az autóbusz marad: 1980-ig összesen 641 korszerű, városi közlekedésre alkalmas autóbusszal gyara­podik az állomány, amellyel lehetővé válik a zsúfoltság csökkentése, a járatok sűrí­tése. A legnagyobb gondot a jövőben is a városi utak és a csomópontok helyzete okozza- okozhatja: a rendelkezésre ál­ló több száz millió forintból korszerűsítésre, az országos utak kereszteződéseinek mind­össze 5 százalékára, a tanácsi fő- és gyűjtőutaknak pedig 10—15 százalékára futja. így 1930-ban a városi utak 33—36 százaléka marad még földút és a burkolt utaknak alig több mint a fele lesz meg­felelő. A közlekedés- és postaügyi miniszter itt jegyezte meg, hogy a helyi tanácsok az utak korszerűsítését szolgáló pénz­összeget (1980-ig 1,3 milliárd forint) a főútvonalakról mint­ha a - mellékutakra „vinnék”, Azaz, nem ritka, hogy előbb a bekötő utak készülnek el, s majd ha marad pénz. kor­szerűsítik a főbb útvonalakat. Gond azonban — ahogy a miniszter fogalmazott —, hogy a tanácsok sok esetben nem koncentráltan használják fel a pénzt. Ez pedig összefügg azzal, hogy a vizsgált váro­sokban az általános rendezési tervek, közlekedésfejlesztési elképzelések nem tartalmaz­zák megfelelően a tömegköz­lekedési javaslatokat. Felhívta a figyelmet, hogy az illetékesek most és a kö­vetkező években a városfej­lesztési és -rendezési tervek összeállításában „dolgozzanak össze”, teremtsenek összhan­got a város- és közlekedés- fejlesztési tervek között. A miniszter is említette, a képviselők is szóvá tették, hogy a lépcsőzetes munkakez­désben érintett vállalatok kö­zött több nem hajlandó beve­zetni a differenciált munka­kezdést. A bizottság messze­menően egyetértett a KPM- javaslattal: azokban a váro­sokban, ahol indokolt — meg­felelő előkészítés után — ve­zessék be a lépcsőzetes mun­kakezdést. A vitában felszólaltak Rulsz József, Tóth István, He­gedűs Lajos, Riss Jenő, Már­tanék József, Simon Gábor és Cserna Sándor országgyűlési képviselők. hészeti szaklap. A tegnapi tu« dományos ülésen a háromne« gyed évszázados kutatómunkát összegezték, a külföldi vendé­gek elé tárva az intézet leg­újabb eredményeit. Dr. Örösi Pál Zoltán, a mezőgazdasági tudományok doktora, tudomá­nyos tanácsadó és a Méhészet című szaklap főszerkesztője a méhek élve festéséről tartott előadást. Ezzel az eljárással a hasznos rovarok élősködőiről kapnak képet a szakemberek. Dr. Farkas Jenő tudományos osztályvezető a méhek megpor- zó szerepéről számolt be, el­mondva, hogy hazánkban az egy esztendő alatt termelt méz értéke 238 millió forint, ám a méhek ennél jóval nagyobb hasznot hajtanak: a gyümöl­csösök. zöldségtermő területek és szántók mintegy négy és fél milliárd forint értékű többlet­termése írható a javukra. Az úgynevezett önmeddő gyü­mölcsfajok és -fajták, így a meggy, a cseresznye, a jona­tánalma, a ribizli, a köszméte, továbbá a zöldségek közül pél­dául az uborka és a fűszerpap­rika beporzásában elsőrendű szerepet játszanak a méhek, egyes szántóföldi növények pedig, mint például a napra­forgó. kétszeres termést adnak, ha méheket telepítenek köze­lükbe. A tanácskozáson felszólaló külföldi szakemberek közül Borisz Mitnyev, a bolgár test­vérintézet igazgatója a méhek kereszteződéséről és hibridizá­ciójáról, Vil Veszély csehszlo­vák intézeti igazgató e rova­rok mesterséges megterméke­nyítéséről. Hans Schlütter, az NSZK-beli Kisáliattenyésztési Kutató Intézet igazgatója pe­dig a méh mérgének gyógyá­szati és kozmetikai alkalmazá­sáról tartott előadást. Ma az eszmecsere ‘zárónap­ján a vendégek Leányfalura látogatnak, ahol megtekintik a gödöllői intézet anyanevelő telepét. Szerdán délelőtt a részt vevő nemzetek lobogóival, valamint vörös zászlókkal és a béke kék zászlajával díszített Bartók-te- remben megkezdődött Debre­cenben az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa által a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi béke­mozgalmi találkozó. A kétna­pos tanácskozáson részt vesz­nek: Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország Mongólia, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szovjet­unió békemozgalmának kép­viselői. A találkozó témája: a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója, a bé­kedekrétum, a Szovjetunió és a szocialista országok békepoli­tikája. Debreceni gyerekek 140 ta­gú kórusa békedalokat éne­kelt, majd Darvast István, az Nemzetközi békemozgalmi találkozó Debrecenben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom