Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
4 1977. OKTOBER 12., SZERDA Szabadság az ismeretterjesztésben — fegyelem a végrehajtásban EGY TANÉV TAPASZTALATAI A SZENTENDREI JÁRÁSBAN A szentendrei járási hivatal művelődési osztálya komplex vizsgálatot tartott a járás általános iskoláiban. A most befejezett kutatás célja az volt, hogy összegezzék az 1976-77- es tanév oktató-nevelő munkájának tapasztalatait. Az iskolák felében az első és az ötödik osztályban az új matematikai, illetve átmeneti tanterv szerint tanítottak. Jobb az új Az első osztályokban azt tapasztalták, hogy a sokféle eszköz, a változatos manipulativ tevékenység érdekesté tette a tanulók számára a tanulást, még a leggyengébbek is némi sikerélményhez jutottak. A matematika tanórákon gyarapodott a tanulók önállósága, önellenőrző és alkalmazkodó képessége. A logikus gondolkodás, a memorizáló és megfigyelő képesség, a problémamegoldó készség fejlődése nagy segítséget jelentett más tantárgyaknál is. A felmérések azt mutatják, hogy a teljesítményátlagok a tanév végén jobbak voltak, mint a hagyományos tanterv alkalmazásánál. Az ötödik osztályban azt tapasztalták, hogy az első két hónap a legnehezebb. Nehéz hozzászokni az új tananyag nyelvezetéhez, az eszközök használatához. De túljutva a kezdeti nehézségeken, összehasonlítva a régit az újjal, az új javára döntenek, elsősorban azért, mert az új matematika tartalmát tekintve változatos, játékos formában felkelti az érdeklődést, megszeretteti a tantárgyat. Például Pilisszentkereszten a matematikai eredmények voltak ,eddig . a leggyengébbek, a felső tagozatos tanulók íí százaléka a megelőző évet eredménytelenül fejezte be, az idén viszont az ötödik osztályban nem volt elégtelen tanuló. A most kezdődő tanévben valamennyi első és ötödik osztályban az új tanterv szerint tanítanak; a nevelők felkészítése megtörtént. Nagy az anyag A nyáron befejeződött tanévben — kísérleti jelleggel — természetismeretet tanítottak környezetismeret helyett. Az új tantárgy nagy anyagmeny- nyiséggel bővítette a gyerekek tudását. Valóban a természettel ismertette meg a tanulókat, de a tanítók véleménye szerint heti egy órában nemhogy elsajátítani, de elsorolni is sok volt az ismereteket; helyenként az anyag meghaladta a hatéves gyerekek értelmi képességeit. Nehezen oldhatók meg a tanulmányi kirándulások, ame.yek a megismerés, a felfedezés örömét lennének hivatottak szolgálni. Zsidai Barnabásné leúj v falui nevelő javasolta; a tananyagot úgy osszák be, hogy egy nap alatt egy témakört tárgyaljanak meg. Például: na a téma az évszakok, akkor az adott évszakban kell vizsgálni a természetet, az időjárást, valamint mindennek az emberrel való kapcsolatát, s a tanításhoz érdemes felhasználni a lexikonokat és a vonatkozó irodalmat. Általában megállapítható, hogy a két új tárgy tanítása kedvezően befolyásolta az órákat. A tanórákat úgy kellett vezetni, hogy érvényesüljön a szabadság és a fegyelem. Fegyelem a végrehajtásban, szabadság az ismeretszerzésben, s ez a személyiség fejlesztésének legjobb módja. A szülők és az iskola Az iskolákban nagyobb hangsúlyt kapott a családi életre nevelés is. A -témát o lányok veszik komolyabban. A gyerekek nehezen igazodnak el a felnőttek társadalmában, sok ellentmondást éreznek, sok kérdésre várnak választ. A bizonytalanság megszüntetésére sokkal több időre lenne szükség, mint egyetlen osztályfőnöki óra. A tanórán kívüli nevelést jól szolgálják a mozgalmi foglalkozások; az iskolák igazgatóinak véleménye, hogy a jó mozgalmi munka eredménye a magasabb szintű ne- veltség. Ezért mind tudatosabban építenek a mozgalomban rejlő lehetőségekre. Nem tartják viszont elég hatékonynak azt az ismeret- terjesztő munkát, amelynek a szülők nevelési kultúráját kellene javítania. Érdekes megfigyelés: az alsótagozatos gyerekek szüleiben nagyobb az együttműködési készség. A negyedik osztály befejezése után a szülők egyre inkább az iskolára hagyatkoznak. A járásban ez leginkább Duna- bogdányban, Tahitótfaluban és Szigetmonostoron tapasztalható. A szülők figyelme elsősorban a gyerekek ruházatára terjed ki, a gondoskodás előterében az anyagi javak biztosítása áll. A cigányszülőkkel jó az iskolák kapcsolata Pomázon és Csobánkán, látszik, hogy a szülők törekszenek arra, hogy megfeleljenek az iskola követelményeinek: jó a gyerekek ruházata, felszereltsége is. Mindent egybevetve: a járásban messze vannak még attól, hogy a szülők többsége a pedagógia elméleti kérdései iránt is érdeklődjön. Sok is, kevés is A taneszközökkel való ellátottság egyre jobb a járás iskoláiban. A probléma rra>st már inkább az, hogy szűk a hely az eszközöknek; valamennyi iskola keresi a megoldást, tudják, hogy a jövőben még több eszközt használnak majd. 'Az eszközök hasznosítása nem tart lépést a gyarapodással. Ennek magyarázata az, hogy valójában nincs elég eszköz, az egyik osztályból a másikba szállítás nehézkes. És még sokáig kell szállítgat- ni, mert nincs elég szaktanterem. Hatos Erzsébet SZÍNHÁZI ESTÉK Hamlet Shakespeare-bemutató a Madách Színházban A reneszánsz kor visszavonhatatlanul győztes életelve a humanizmus. Az embertelenség csak térben és időben korlátozottan képes magát fölötte győztesnek mutatni. S a humanista gondolatok megfogalmazásával egy időben kitágult a világ: a természet törvényeinek egyre mélyebb ismerete felnőtté tette az embert. A reneszánsz adja a kódot a kezünkbe a Hamlet megértéséhez, s amint egyre többet fedezünk fel a körülöttünk levő világból, annál gazdagabbnak látjuk Shakespeare- nek ezt a remekét. A színház hosszú ideig a latolgatás és tétovázás melan- kólikus köntösébe öltöztette Hamletet, s a köztudatban ma is él a hamleti okoskodás fogalma. Pedig Shakespeare-nek ez a műve valójában a cselekvés drámája, és ez korántsem újszerű felfedezés. A dráma minden perce tele van töltéssel, meséjét több hasábon is nehéz volna összefoglalni. De képletté sűrítve gyémántkeménységű a mag: a dán királyfi azt a félelmetes örökséget kapja apjától, hogy álljon bosszút gyilkos testvérén, a trónbitorló Claudiuson. A vérbosszú ártatlan áldozatokat is követel, látszólag Hamlet okoskodása miatt. Csakhogy Hamletnek, a reneszánsz embereszmény megtestesítőjének kevés a látomás- nyi szellem vallomása, bizonyságot akar. hogy tettét erkölcsileg megalapozottan hajthassa végre. Hiszen mi sem inkább idegen Hamlettól, mint az erőszak, a gyilkolás. Mégis megteszi, de nem egyszerűen vérbosszút áll. Küldetést teljesít: eltakarítja egy romlott kor maradványait. A királygyilkos királyt, az őt körülvevő bérhóhérokat, a talpnyaló udvaroncokat magányos óriásként távolítja el a történelem útjából. És ő is áldozattá válik. Beteljesül rajta a korán jött hősök, ha tetszik, korán jött forradalmárok sorsa, azoké, akik egy lépéssel megelőzik a történelmet, akik egy tisztább erkölcsű rend hírhozói. Hamlet az emberi teljesség. Kiemelkedik környezetéből, műveltségével, szellemességével és éleslátásával, kitűnően bánik a szóval, a fegyverrel és a hangszerrel, politikus és hadvezértehetség egyszerre. Ezt a nagyságot színpadon életrekelteni a tehetség nagy próbája. A Hamlet olyan lehetőség, amelyben színész és rendező mindig talál újat, a korábbi bemutatóktól eltérőt, amelyben megvalósíthatja önmagát. Az előadás most eltér a tizenöt évvel korábbi Hamlettól, amikor az a végzet kijelölte gömbbe zárta a hőst. Gábor Miklós feledhetetlen alakítása a klasszikus Ham- let-értelmezésre épült. Tragédiájának magva a cselekvés halogatása volt, s így vált az embertelenség áldozatává. Huszti Péter Hamletje sokkal inkább fontol, mint latolgatással menekül. A cselekvés lehetőségeit és hogyanját mérlegelő ember konfliktusát vélhetjük felfedezni a figurában. Huszti művelt, szabadon gondolkodó testében-lelkében egészséges és fiatal Hamletet játszik. S így az ifjú hős tragédiájában markánsabban jelennek meg az őt körülvevő viszonyok, ez a Hamlet nem egyszerűen önmagában hordja saját tragédiáját. Az igazán jó előadásokból és ez a mostani feltétlenül az — mindig kicsendül egy kulcsmondat, amire az egész produkció épül. Kizökkent az idő: óh kárhozat! Hogy én születtem helyrehozni azt — sugallják Szinte Gábor díszletének egymásba csúszó síkjai, megtört vonalai és a felületek vibrálása. Ez az egyetlen, szinte semleges tér ad keretet az egész darabnak. Nincs a színpadon semmi, ami csillogtatás, Ádám Ottó rendező két karszéket kivéve még bútort sem használ. Nagyon ötletes és korszerű a szellem felidézése. A szépen kidolgozott világítási effektusok és Petrovics Emil kitűnő zenéje fantáziakeltően idézi fel a különböző színhelyeket. A már- már puritán játéktérben koncentráltan hat a shakesperare-i szöveg. A lenni egyenlővé vált az idő diktálta tett vállalásával, a nem lenni pedig a fél- reállással. A királyt leleplező egérfogó jelenetben érezhetjük pregnánsan, hogy a külsőségeiben visszafogott rendezés, milyen hangsúlyossá és világossá tudja tenni a szereplők közötti viszonyokat. Az előadás érdekessége, hogy nem lép színpadra az ifjú Fortinb- ras. Szövegét, csekély módosítással Horátióval mondatja el a rendező. Az ifjú Fortinb- ras figurájának daramaturgiai ielentősége abban van, hogy képletesen átveszi Hameiett*! a stafétabotot. A királyfitól egy Felszólalásokkal folytatódott a TV. nemzetközi költőtalálkozó Jubileumi hangversenyek Kedden a Zeneakadémián — a fiatal szovjet muzsikusgeneráció két kiválósága, Gi- don Kremer és Tatjana Grin- denko kéthegedűs estjével — megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére rendezett jubileumi hangversenysorozat. November végéig neves szovjet művészek 20 fővárosi és vidéki koncerten szólaltatják meg a zenei irodalom orosz és szovjet klasszikusainak műveit. A hangversenysorozat szereplői között olyan jeles vendégművészek lépnek a hazai közönség elé, mint a világszerte ismert dirigens, Kirill Kondra- sin, Valentyin Fejgin fiatal C6ellóművész, Rudolf Kerer zongoraművész, az idősebb szovjet muzsikusgeneráció egyik kiválósága, valamint a moszkvai Boisoj Színház énekese, Jevgenyij Neszterenko. Kedden, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermében folytatódott a IV. európai költőtalálkozó. A délelőtti órákban a tanácskozás résztvevői a költészet forradalmiságáról és a forradalom költészetéről cseréltek véleményt, külföldi és hazai poéták, irodalomtudósok elemezték Ady Endre határainkon túli fogadtatását, s napjainkig sugárzó hatását. Valamennyi hozzászóló kiemelte, hogy Ady — bár költészete a sajátosan magyar történelmi valóság talajáról ered —, számos közép- és kelet- európai kortáreával rokonítható. A vitában részt vett: Radu Boureanu román, EUi Peoni- du ciprusi, Pavel Matev bolgár költő, Emil-Bdíeslav Lu- kac, Ady szakavatott szlovák fordítója, Elbert János irodalomtörténész, Gianni Toti Olaszországból. valamint Dmitrij Pavlicsko a Szovjetunióból. Délután napjaink elkötelezett költészetének lehetősé, geiről, küldetéséről tanácskoztak a költők. E témában Veress Miklós, a hazai ifjú költőgeneráció képviseletében tartott bevezető előadást. A vitaindítót követően elsőként Vilem Zabada csehszlovákiai költő kért szót, majd Boldizsár Iván, Jerzy Robert No- rvak lengyel, J. M. Horemans belga, Keresztury Dezső akadémikus, valamint Nevena Stefanova bolgár költőnő hozzászólásával fejeződött be a vi_ I ta. |, A tanácskozás résztvevői es. te megtekintették a Madách I Színházban Shakespeare Ham- | leijét. A költőtalálkozó szerdán az MTA várbeli tanácstér. 1 mében folytatódik. KIÁLLÍTÓTERMEKBÓL Festmények és plasztikák POMÁZI, DÖMSÖDI, ZSÁMBÉKI TÁJAK Litkei József: Crescendo Aki újdonságokat akar látni, az megtalálhatja a Műcsarnokban, a Mednyánszky- teremben és a Csepel Galériában. A megújított szitanyomat Bár a szitanyomatot már Tibetben és Japánban is használták, mégis új grafikai eljárásnak számít, mely Fajó János, Kocsis Imre, Nádler István és Litkei József révén viszonylag széles körben terjedt el nálunk is. Litkei József most kizárólag szitanyomatokat mutatott be a Műcsarnokban, olyan technikailag tökéletesen kivitelezett lapokat, melyeknek gondolatisága is tisztázott, zárt rendszer. Egy tárgy, egy hangulat elemzése, mely vizuálisan örvendeztet. Nincs javítanivaló a felületeken sem a forma, sem a szín tekintetében, a motívum olyan szerkezeti képlet alapján épül, melyet a szem és az elmélyülés csak ifjú király. Különös, hogy For- tinbras a darabbeli egyetlen kis jelenetében megdicsőül, pedig fegyverrel támadt Dániára, tehát hódítóként érkezik. Ebben a megoldásban, ahol Hora- tió zárja a darabot, Hamlet tette, cselekvése nagyobb hangsúlyt kap. Gondolatébresztő rendezői megoldás. A szereplők sorában Huszti Péter fel tudott nőni a féladathoz. Gazdag színészi eszközökkel bontotta ki Hamlet alakját. Színpadra lépésének első pillanatától méltó ellenfele Claudiusnak. Hamlet meghajlása. engedelmessége mindig csak a korának szól és nem viselőjének. Haumann Péter túlságosan is kemény Claudiust formált, nem adta vissza a figura a számító, a ra- fináltan taktikázó, az emberek sorsával packázó királyt. Gertrud királynét Psota Irén játssza, a szerep jelentőségéhez mérten kissé visszafogottan. Kellemes meglepetést szerez a nézőknek Piros Ildikó, Ophelia megformálásával, az őrülési jelenetben finoman kimért alakítást nyújt. Tímár Béla játssza Horatiót, az első talán kissé megilletődött mondatok után jól megtalálja önmagát a szerepben. A színlapoktól eltérően néhány hétig Poloniust Bodor Tibor alakítja Mensáros László betegsége miatt. Bodor Tibor megmentette a bemutatót beugrásával: tehetségének szép igazolása volt a jó alakítás. A Laertést megszemélyesítő Kalocsai Miklós még nem igazi Shakespeare- színész. A legendás szereoek közül ki kell emelni az Első sírásót és a Színészkirálvt, megszemélvesítőik Zente Ferenc és Dózsa László, mindketten kitűnő teljes'tménvt nyúitottak. Tetszett Cs. Németh Laios Rosenkrantzja és Paudits Béla Osrickja. Krlszt György közösen fejthet meg. Meg is fejti, éppen a kellemes vektorok összhangja révén, melyek a tenger, a virág, a szerelem, az égitest ismeretlen arcát keresik. Litkei József sorozatának ez a lényege. Szoborrá alkotott kerámiák Szilágyi Mária mindent tud, ami a kerámiához tartozik, és szinte mindent megoldott e műfajban. Most azzal lep meg a Műcsarnokban, hogy nem olyan tetszetős mint régen, nem öltözteti annyira tárgyait színek harsogó özönével. Most egyszerűbb, körülhatároltabb; jobb. Ez a megszerzett szabatosság, ez a szigorú lemondás, ez a fokozódó önismeret okozza, hogy kerámiái szinte szobrok, növekedett egyéniségük. C-:pké- zett fehér futamok örvényie- nek pontos geometriával, s ez a szimmetrikus rend maga a stabilitás, mellyel művei testesednek, s magabiztosan helyezkednek el a térben. Szilágyi Mária fejlődött, ezt a haladási irányt konstatáljuk életfáiban, totemszerű oszlopaiban, a nagyon mélyen átélt Kopjafában és a Lótusz ülésben, a Szentendrét sűrítő harang, toronytöredékben. A színek varázsával Nagy Előd elsősorban kolorista. A rajz háttérbe szorul, itt a tűzvörös tömbök, az égő kékek_ beszélnek. Miről? Anyákról, anyaságról, erről a legszebben. Másról is. Dömsö- di horgászról, aki a nyár füzét zsákmányolja, a lengyel tengerpart hűvös zöldjeiről, cseresznyefákról, délutáni napsütésről, rouault-i megoldású Petőfiről, szoptató anyáról, tákosi templomról. Heves közlési vágy jellemzi, az a küldetés, mely a szépség egészségét adja át egyre érettebb műveiben, egyre nagyobb közönségének. Nagy Előd is a cselekvő művészek közé tartozik. Tíz éve végzett a Képzőművészeti Főiskolán, számtalan országban járt. A Csepel Galériában rendezték meg most a tizedik önálló kiállítását. Minden űjabb bemutatkozása jelzés, mennyit lépett előre, elsősorban élményeinek emberi tartalmával és szakmai felkészültségével. Sűrített szerkesztéssel Bereczky Loránd pályamódosításról beszél Puskás Lászlóval kapcsolatban. Joggal. 1941-ben született Ung- váron, elnyerte a Komszomol KB-díját, az UNESCO ezüstérmét, 1974-ben költözött Budapestre, Derkovits-ösztöndí- jas. A pályamódosítás azonban elsősorban arra vonatkozik, hogy festői szemléletének eszközein változtatott. A narratív elemek helyett a sűrített szerkezeti vette át a szerepet. Fiatal ember Puskás László, mégis tekintélyes művészi múlttal rendelkezik. Nyolc mozaikja, két faliszőnyege, két sgraffitója, két sec- cója látható a Szovjetunió városaiban, egyéni kiállítása nyílt Lvovban, Kijevben és Szegeden. Mostani tárlatán a Mednyánszky-teremben szerephez jutnak a pomázi élmények, ahol a tájak, falak ajánlataihoz társulnak az álmok lobogásai, melyek lakodalomhoz, vendégekhez, a folklór felismert értékeihez kapcsolódnak. Az építészet üzenetei Bodnár Ede több évet töltött a zebegényi szabadiskolán, és szorgalmas hevülettel örökítette meg az ócsai, zsám- béki, ráckevei ívekben a román és gótikus építészet festészetté alakítható üzeneteit. Kincseit nem tartja meg; szétosztja. Festményeiből többet adományozott a ráckevei Ady-, a dunaharaszti Baktay-, és a dabasi Táncsics-galériának. Most ismétli önmagát, de ez több annál; hivatásérzet, mert újabb műveiből jutott i kis- kunlacházi Gaál Imre Galériába is, ahol kiállítását Kovács József László kandidátus, a zsámbéki tanítóképző főiskola docense nyitotta meg. Losonci Miklós
