Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

1971. OKTOBER ÍZ., SZERDA Szojuz—25 — Szaljut—6 Fotonok,itt Hajnal... A repülésirányítási központból jelentjük ; J&| — Minden űrre­pülés az ember és a bonyolult tech­nika próbatétele — állapítja meg V. Gubarjov, a Pravda kűlöntu- dósítója a lap ked­di számában. A re­pülésirányítási központból közölt riport leírja a Szo­juz—25 és a Szal­jut—6 összekap­csolására tett kí­sérlet részleteit. ... Hétfő reggel, moszkvai idő sze­rint hét óra. Az űrhajó és az űrál­lomás távolsága megközelítőleg 3 kilométer. A Szo­juz—25 legénysége eddig 18-szor ke­rülte meg a Földet, a Szaljut—6 a 175. fordulatnál tart. A távolság fokozato­san csökken, már csak 2500 méter. Bekapcsolják a fé­kező hajtóműve­ket ... A repülésirányítási köz­pont képernyőjén piros és zöld pont — a Szojuz—25 és a Szal­jut—6 — csaknem egymás mellett, a Földközi-tenger fe­lett repülnek. A központ Kovaljonokkal és Rjuminnal beszélget, akik az összekapcsolás előtti pillana­tok érhető izgalmában sokkal gyorsabban beszélnek, mint egyébként. Az automatika mű­ködése kifogástalan, az űrhajó az előírásoknak megfelelően pontosan és simán közeledik az űrállomáshoz. Az űrhajósok ellenőrzik a fedélzeti beren­dezéseket. Minden normálisan működik. Már a Fekete-tenger felett repülnek. • — A távolság 240 méter... Az űrhajó felzárkózik — jelen­ti a Szojuz—25 parancsnoka. Várunk. Nehéz, feszültséggel teli percek. Mindnyájan tisz­tában vagyunk vele, hogy a vi­lágűrben bármikor keletkezhet váratlan helyzet. A dokkolás bonyolult művelet. Az űrhajó­soktól a legmagasabb szintű szakmai tudást követeli és el­engedhetetlen a műszaki be­rendezések kifogástalan műkö­dése. — Fotonok, itt Hajnal — hangzik a földi irányítóköz­pontból. — Pontosítom az ada­tokat a következő föld körüli fordulathoz... A dokkolás ez­úttal elmarad. A közvetlen megközelítési rendszerben rendellenességet tapasztaltak... Az űrhajósok földi utasítás­ra leveszik a szkafandert és A Moszkvától nem messze levő földi irányító­központban tudósok és mérnökök figyelik a Szojuz—25 tevékenységét. pihenőre térnek. Aztán felké­szülnek a visszatérésre... A moszkvai rádió kedden délelőtt hangfelvételt sugárzott a földi irányító központból, a Szojuz—25 űrhajó visszatérté­ről. Satalov altábornagy, az űr­hajósok parancsnoka beszélge­tett Kovaljonokkal és Rjumin­nal, ellenőrizte az űrhajó he­lyes orientációját, és jó vissza­térést kívánt. V. Akszjonov űrhajós, aki annak idején a Szojuz—22 űr­hajóval járt hosszabb időn át tartó űrutazáson, a földi irá­nyító központban elmondotta: a leszállást teljes biztonságban hajtották végre, a módosított programnak megfelelően. Az űrhajó a megadott körzetben ért földet. Belgrad Zárt plenáris ülés A belgrádi európai biztonsá­gi és együttműködési találko­zó kedden zárt plenáris ülése­ken folytatta munkáját. A dél­előtti ülésen Sztefan Sztojkov, a bolgár delegáció vezetője el­nökölt, s az általános vitában Ausztria, Belgium, San Marino, Svédország, Görögország, Cseh­szlovákia, Írország, Spanyolor­szág, és az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának El­nöksége nyilatkozatban juttatta kifejezésre azt a kívánságát, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek belgrádi tanácskozása segítse elő az enyhülés erősödését. Több nemzetközi egyházi szer­vezet is állást foglalt Belgrád- jal kapcsolatban. Szovjet-brit közös közlemény Kedden Moszkvában véget értek Gromiko szovjet külügy­miniszter tárgyalásai Owen brit külügy- és nemzetközös­ségi miniszterrel a Szovjet­unió és Nagy-Britannia együtt­működésének továbbfejleszté­séről, politikai, gazdasági, kul­turális és egyéb területeken. Owen moszkvai látogatásá­ról közös közleményt hoztak nyilvánosságra, amely leszöge­zi: a Szovjetunió és Nagy- Britannia elégedett azzal, hogy együttműködésünk a Moszkvá­ban 1975 februárjában aláírt megállapodásoknak megfele­lően fejlődik. Owen meghívta Gromikót angliai látogatásra. Az 1978-ban sorra kerülő láto­gatás idejéről később állapod­nak meg. A tárgyalások tárgy­szerű, konstruktív légkörben folytak. Szovjetunióbeli hivatalos lá­togatását befejezve, kedden el­utazott Moszkvából a brit kül­ügyminiszter. SALT-tárgyalások Genfben találkoztak egy­mással a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon részt vevő delegációk ve­zetői. Paul Warnke, a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sáról folyó tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség ve­zetője kedden biztatónak mondta a Szovjetunióval való megegyezés lehetőségét, mind a hadászati nukleáris fegyve­rek korlátozásának, mind a nukleáris fegyverkísérletek be­tiltásának kérdésében. Sajtókonferencián kijelentet­te, hogy a tárgyalófelek hozzá­fogtak az új SALT-egyezmény tervezetének alapos megvita­tásához. I K I Etiópia—Szsibuti Harcok a vasútvonal körzetében Folytatódnak a harcok Etió­pia déli és délkeleti részén. Dzsibutiból érkező jelentések szerint az etiópiai és a Szomá­liái egységek közötti fegyve­res összecsapások székhelye jelenleg Diredawa és Harar térsége, valamint az Etiópiát Dzsibutival összekötő vasútvo­nal körzete. A hírügynökségek szerint mindkét fél nagy veszteséget szenvedett emberéletben és anyagban. PÁRIZSBAN hétfőn megtar­totta első ülését az Olasz és a Francia Kommunista Párt ve­gyes bizottság, amely az olasz —francia állami kapcsolatok javításának módjait tanulmá­nyozza. ENSZ-vita Az ENSZ-közgyülés 32. ülés­szakán folytatódott ez ál­talános politikai vita. Ennek során hangzott el Feleke Ged~ le Giorgisz etiópiai külügymi­niszter felszólalása, aki kor­mánya nevében Etiópia elleni fegyveres agresszióval vádolta meg Szomáliát. Ugyancsak a hétfő esti ülésén fejtette ki kormánya álláspontját a zam­biai külgyminiszter és Anato- lij Gurinovxcs belorusz kül­ügyminiszter. Mose Dajan iz­raeli külügyminiszter felszóla­lásában lényegében megismé­telte merev, visszautasító állás­pontját a palesztin képviselet ügyében. HA AZ AFRIKAI ORSZÁ­GOK meg akarják oldani a kontinens politikai, szociális és gazdasági problémáit, erősíteniük kell egységüket — mondotta Edward Sokoine tanzániai miniszterelnök Árus­áéban, az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa afrikai gazda­sági bizottsága vb-ülésszakának ünnepélyes megnyitásán. Az Algán Köztársaság Az Aíg&n Köztársaság Elő- Ázsiában fekszik (55 ()uo négy­zetkilométer területen. Északon a Szovjetunióval határos, to­vábbi szomszédai Irán, Pakisz­tán, India és Kína. Lakosai­nak száma 18 millió. Terüle­tén mintegy 20 nemzetiség él. Hivatalos nyelve a dari (a per­zsa nyelv afgán változata) és a pastu. Fővárosa a félmillió lakosú Kabul. Az első önálló afgán állam 1747-ben alakult meg. A kato­nailag erős afgánok jelentős területeket hódítottak el a környező országoktól, és csak a XIX. században szorították ki őket fokozatosan, előbb a szikhek, majd az angolok. Az angol gyarmatosítók ellen több háborút vívtak, váltakozó si­kerrel. 1880-tól Afganisztán fél­gyarmati helyzetbe került, kül­politikáját az angol érdekek­nek rendelték alá. Afganisztán 1919 februárjá­ban, az angolok ellen elért katonai győzelmek során sze­rezte vissza függetlenségét. Eb­ben nem kis része volt a fiatal szovjet állam diplomáciai, poli­tikai támogatásának. Lenin személyesen is nagy figyelmet szentelt a fiatal független ál­lammal való kapcsolatok fej­lesztésének. 1921-ben Szovjet- Oroszország és Afganisztán ba­rátsági szerződést irt alá. Az azóta is töretlen semlegesség! politikájához híven Afganisztán nem vett részt a második vi­lágháborúban. 1946 óta tagja az ENSZ-nek. 1973-ban vértelen forradalommal megdöntötték a monarchiát. Afganisztán az alaptörvény értelmében köztársaság, de­mokratikus, független és osz­tatlan állam. . Az alaptörvény biztosítja a munkához való jogot, és leszö­gezi, hogy megengedhetetlen a kizsákmányolás minden formá­ja. A férfiak és a nők egyenlő jogokkal rendelkeznek, és egyenlő mértékben viselik a törvény előtti felelősséget. Min­den 18 éven felüli állampolgár választójoggal rendelkezik. Az Afgán Köztársaság tör­vényhozó szerve a nagy gyű­lés. A képviselőket, akiknek 50 százaléka a parasztok és a munkások soraiból kerül ki, négy évre választják meg sza­bad, általános és közvetlen vá­lasztáson, titkos szavazással. Az alkotmány alapján a köz­társaság első elnökévé hatéves Időtartamra Szardar Mohamed Daud-ot választották meg. Októberben két jelentős nem­zetközi idegenforgalmi esemény színhelye lesz Budapest. Ma, szerdán kezdi 21. kongresszusát a FIJET, az Idegenforgalmi új­ságírók és Írók Nemzetközi Szer­vezete, s ebben az időben ren­dezik meg az IBUSZ 75 éves fennállásának ünnepségeit, ame­lyen a világ legismertebb utazá­si irodáinak vezetői is részt vesz­nek. Az események az idegen- forgalomra terelik a figyelmei, s önkéntelenül is felvetődik a kér­dés: mit jelent hazánk számára a turizmus. Kérdezhetjük természetesen úgy is: hol a helyünk a világ idegenfor­galmában, számítunk-e valakinek ebben a modernkori népvándorlás­ban? A válasz lehetne egyetlen tő­mondat is, de az idegenforgalom jelentőségének és szerepének meg­ismeréséhez kissé több teret kell szentelni. A nemzetközi statisztikai adatok szerint tavaly 218 millió turista jár­ta a világot, és az utazások során elköltött összeg körülbelül 40 mil­liárd dollár volt. Az idén — az elsíő nyolc hónap tapasztalatai alapján — mind a turisták száma, mind a be­vételek összege emelkedni fog. Mi­re vezethető vissza ez a nagy uta­zási kedv? A nagyarányú és gyors fejlődés több tényezővel magyaráz­ható. Ide sorolható az életszínvonal­változás, az életkörülmények ala­kulása, a közlekedési technika fejlő­dése, a nemzetközi helyzet kedve­ző feltételei stb. A turizmus fejlődését elősegíti, hogy majd mindenütt megvalósult a törvényesen biztosított évenkénti szabadság rendszere. (Magyarorszá­A magyar idegenforgalom (1.) Helyünk a modem népvándorlásban gon például 100—110 szabadnap jut egy emberre évente.) Változást ho­zott a szállítási eszközök fejlődése, a repülés tömeges elterjedése is. Lecsökkentek a földrészek közötti távolságok, hiszen a hatalmas su­gárhajtású gépek órák alatt elérhe­tik a legtávolabbi utazási célt is. A gépkocsik elterjedése ugyancsak nö. véli az utazási kedvet és többnyire a szomszédos országok meglátoga­tását segíti elő.' Mindezek lehetővé tették, hogy az utazás kikerült a luxus kategória fogalmából és jelentősen demokrati­zálódott: megfigyelhető, hogy az idegenforgalom tömeges elterjedése megváltoztatta az utazók társadal­mi összetételét. Mind több a közép- jövedelműek aránya, akik a közép­árú és olcsó utakat keresik. Egy tanulmány szerint azokban az orszá­gokban, ahol az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem eléri a 600—800 dollárt — vagy annál több —, ott már nemcsak a létminimum meg. teremtésére jut pénz, hanem az utazásra is. A megélhetési színvonal változásai tehát újabb rétegeket vonnak be a turizmusba. Utaznak az emberek. (Bán a nemzetközi turizmusról írunk, szük­séges megemlíteni, hogy a legtöb­ben saját országukon belül utaznak. Becslések szerint tavaly körülbelül 800 millióan vettek részt a belföldi turizmusban. Sőt, egy sor országban — mint például Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK — éveken át kampányt folytattak, hogy ál­lampolgáraikat — és velük együtt a pénzt — otthon tartsák.) A kül­földi utat választók közül legtöbben európai országot keresik fel. Jó öreg kontinensünk a favorit, hiszen a vi­lág idegenforgalmából 70 százalék, kai részesül. A tavalyi 218 millió turistából 155 millióan Európát vá­lasztották úticélul, s a már jelzett 40 milliárd dollárból 25 milliárdot itt költöttek eL Magyarország földrajzi helyze­ténél fogva szerencsés helyet fog­lal el az európai turizmusban. Érin­ti az északi országokból a déli, me­legebb vidékekre induló áramlási tevékeny részese a nyugat—keleti turistaforgalomnak és központi sze­repet vállal a szocialista országok közötti áramlatból. Különös figyel­met érdemel a szocialista országok egymás közötti forgalma, amelynek jóval több mint 30 százalékát ha­zánk bonyolítja le. (A KGST-orszá­gok részesedése a világturizmusban 20 százalékot képvisel.) Hazánkat i97l-ben 6,1 millió turista kereste fel, számuk 1976- ban már majdnem 10 millió volt, s az-idén tovább növekedett. A tava­lyi beutazók közül 5 és fél millióan legalább egy éjszakát nálunk töl­töttek, míg a kirándulók és átuta­zók száma 4 és fél millió volt. S hogy továbbra is a számoknál ma­radjunk: a külföldről érkezők 72 százaléka az úgynevezett rubelel­számolású baráti országokból érke­zett, és 2,7 millióra tehető a kon­vertibilis valutával fizetők száma. Hazánk a vendégért folytatott nagy versengésben az európai kö­zépvonalba tartozik, de hozzá kell tenni, hogy közvetlenül a vezető, hagyományos idegenforgalmi orszá. gok után következik. Ezt bizonyít­ják az év első nyolc hónapjának adatai is, miszerint hazánk hatá­rait januártól augusztus végéig 9 millió 277 ezer külföldi lépte át, s ebből 5 és fél millióan bennünket választottak végső — vagy legalább­is huzamos — úticélul. Nemcsak fogadunk vendégeket, utazunk is. A tavalyi esztendőben 3,9 millió hazánkfia járta a világot, a felnőtt lakosság fele. Az idén au­gusztus végéig a kiutazók száma már 3,3 millió volt. A felmérések szerint nálunk az emberek tavaly az üdülésre szánt idő 58 százalékát töltötték külföldön és csak 42 szá­zalékát idehaza. Kapalyag Imre (Következik: A turizmus hatása és haszna.) a kulákbirtokok vannak túl­súlyban, a köztársasági kor­mány 1975-ben földreformot hirdetett meg, amelynek fo­kozatos, - óvatos végrehajtása már megindult. Az ipar és a bányászat ré­szesedése a nemzeti jövede­lem előállításában 10 száza­lék alatt van. Az országban működő mintegy 200 gyár, il­letve üzemjellegű vállalat kö­rülbelül 40 ezer munkást fog­lalkoztat. Afganisztán első számú ke­reskedelmi partnere a Szov­jetunió, amely érdemi segít­séget nyújt a ma is viszony­lag elmaradott közép-ázsiai ország gazdasági fellendítésé­hez. Ez év áprilisában nagy­jelentőségű szovjet—afgán gazdasági megállapodást ír­tak alá, amely a gazdasági, műszaki és kereskedelmi .együttműködés hosszú távú alapokra helyezését, szerző­dések útján történő bővítését irányozza elő. A szerződés 12 évre szól, de automatikusan meghosszabbítható. A múlt évben aláírt ötéves kereske­delmi megállapodás alapján az árucsere 1980_ig további 50 százalékkal bővül. Jelentős hiteleket nyújt az országnak Irán, Szaúd-Ará- bia és Kuwait, illetve az Egye­sült Államok, az NSZK és Franciaország is. Afganisztán tervgazdálko­dást folytat. Nemrég kezd­tek hozzá a hétéves (1976/77 —1982/83 gazdaság- és társa­dalomfejlesztési terv végre­hajtásához. A terv keretében végrehajtandó intézkedések egészükben Véve a fejlett nem­zetgazdaság megteremtésére, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére irá­nyulnak. KÜLPOLITIKA. Afganisz­tán a bonyolultabbá vált kül­ső tényezők ellenére is szi­lárd, pozitív, el ném kötele­zettségi politikát folytat a tér­ség békéje, politikai stabili­tása érdekében. Hagyományo­san ápolja .és feljeszti politi- kái.’.és gazdasági kapcsplata­it .a . KZQciJjilista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A Szovjetunió 1973-ban el­sőként ismerte el az újonnan kikiáltott Afgán Köztársasá­got. A szovjet államfő 1975- ben tett., hivatalos látogatást Kabulban, és ez alkalommal további tíz évre meghosszab­bították a szovjet—afgán sem­legesség! és meg nem táma­dási szerződést, amely 1931 óta a két ország kiegyensúlyo­zott politikai viszonyának szi­lárd alapját alkotja. Mohammed Daud, a köztár­saság kikiáltása óta eltelt négy évben kétszer járt a Szovjet­unióban, legutóbb ez év áp­rilisában, már államfői mi­nőségben. MAGYAR—AFGÁN KAP­CSOLATOK. 1956-ban léte­sült diplomáciai viszony kö­veti szinten, ezt 1964-ben nagyköveti szintre emeltük. Eddig Hdllai Imre és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes járt Afganisztánban, 1971-ben, il­letve 1974-ben. A közeli na­pokban Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke látogat Kabulba. Gzadasági kapcsolataink alakulásában fontos lépés volt a szabad devizás kereskedel­mi egyezmény aláírása 1974- ben. Ez a megállapodás fek­tette le tulajdonképpen a gaz­dasági kapcsolatok alapját. Az egyezmény alapján az Af­gán Köztársaság gyapotot, gyapjút, különböző bőr- és szőrmeféleségeket, szőnyege­ket, gyógyszer-alapanyagoka és szárított gyümölcsöt szál­lít. A magyar fél mezőgaz­dasági berendezéseket, orvos, műszereket, kórházi felszere­léseket, szerszámgépeket, kis­üzemeket, gyógyszereket, ve­gyi anyagokat és különböző fogyasztási cikkeket exporté' Afganisztánba. Az árucsere­forgalom az idei év első felé­ben már több mint a három­szorosa volt a három évvel ezelőttinek. A múlt évben hazánk és Afganisztán képviselői már a második kulturális együttmű­ködési jegyzőkönyvet írták alá. A magyar felsőoktatás' intézményekben az elmúl tanévben 20 afgán ösztöndi. jas tanult. Hazánk részt vett a nemzetközi atomenergia- ügynökség szervezésében épü­lő kabuli sugárterápiái köz­pont építésében. A KÖZTARSASAGI REND­SZER súlyos gazdasági és kul­turális problémákat örökölt a régi rendszertől, és az új ve­zetés intézkedései, erőfeszíté­sei ellenére Afganisztán még mlÄdig’ a '■ legszegényebb- ’lés1 legfejletlenebb országok kö­zé tartozik. Afganisztán döm tőén agrárország. A feudá­lis kötöttségektől terhes me­zőgazdaság a nemzeti összter­mék struktúrájában több mint 50 százalékot képvisel és a munkaképes lakosságnak mint­egy kétharmadát foglalkoz­tatja. (Csaknem kétmillióra te­hető azoknak a száma, akik még mindig nomád életmódot folytatnak.) A mezőgazdaság fő ága az állattenyésztés, ezen belül a juhtenyésztés. Évente kb. két és fél millió karafcülbőrt és nagy mennyiségű gyapjút ex­portálnak. Termelnek gabo­nát, fejlett a kertészet, a sző­lő- és gyapottermesztés is. A földesúri nagybirtokok és

Next

/
Oldalképek
Tartalom